Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR 4. Levegőt, levegői! Nem dodonai Jóslatok: kt- mészeti erőforrásokat, a Je- hoz. Mert rongálja szerveze­aokkenőben van a Föld bio- len és a Jövő generáció szé- tünket éppen eleggé az is, lógiai egyensúlya. Az utolsó mára. Vagyis a természetvé- ami akár e pillanatban Szé­két évtizedben az óceánok delem és a környezet tiszta- geden tapasztalható. Van élővilágának közel 40 száza- ságának óvása egyenlő az ugyan Jól szabályozott masí­léka kipusztult. Pusztul a emberek védelmével; ha a nájú szervezetünk, amely termőtalaj. Évente többszáz levegőt, a vizet és n talalt felkészült arra, hogy véde­mlllló tonna szennyező és őrizzük. életfeltételeinkről kezzék a szennyezett leve­mérge'ő géz „sűríti" a Föld gondoskodunk. gó ártalmai ellen, a legkltű­légterét. r i. Ostromlott városnak tfl- nőbben konstruált gép sem ntk Szeged évek óta, hiszen a produkálhatná azt a mechn­gázprogram fokozatos meg- nlkus tisztulást, amit a fel­valósitása miatt a városnak ső légutak biztosítanak, hol az egyik, hol a másik Csakhogy a folyamatos ár­fele van feltúrva, a sérült talmak miatt — amelyben a úttesteken a Járművek ka- dohányzásnak elsődleges sze­Azt hisszük, levegőt léleg Névleaesen TLvevó' V^vaíó- úttesteken a Jármüvek ka- aonanyzasnnK elsődleges sze­jában a levegő és a benne var,ák a port- pcdtg amú*v rep Jut! ~ önmflkM6 jaoan a levegő es a Denne »,,ij„i,„,u„»„a_i-. — „bti„HA.., Is fuldokolhatnánk: nem túl berendezéseink aktivitása fn.f „,„„_„,.„,,,.t kedvezőek Szeged meteoro- gátlódlk, s Így az összes ' " a™ ,d«,al körűimén vei. S mint szennyező anyag akadátvta­ahogy ilyen átépítéskor lenni lanul Jut az alsó légutakba. Ipari "köpetekben* "már-már r!TS vSÍ iíüt'"SS? íz ges parkosításra, fásításra, egyébként csak a magas kor­Majd csak túl leszünk a ral Járó elhasználódás, a lebegő anyagok keveréke. Ipari ^MMMplBg egyéb égéstermék, por, nem is beszélve a kórokozókról. az elviselhetetlenségig fo­kozódik az összes ártalom. tttV^X P»«V *t«lakftá.okon. hiszen tervezet szöveteinek kopá­hatalmas füstfelhő. smog Szeged különben olyan sze- M. rekedt meg a város fölört. 4 Tfn2 i a tógas+e'ren' ezerrel több volt a halott. fttiS^J mint egvéhkor. Két év múlva "tfnTV a IfveS srtaíág Vagyis: az átlagéletkor megismétlődött a smogfelhő: *ftapa"r» h'á 'Tévt^n el- emelkedik, de a levegő újabb ezer halott. Azét. » , a gázprogram wennyezödtee miatt már a berondezés SI^SéEÍ me^ló ItTsának ,emlberek is idült kötei.^ szá- kösrWnhetöen egekként a le- légúti bántalmakban Is szen­Olvaíím Tokióhnn . ... vegő szénmonoxid-tartalma, vednek. Amint azt Kulka ve^ő szennvelődiíénei, * IT amely közismerten a hagvo- professzor d.sszertá­S^VSSSS^ ra2' mányos tüzelőanvagnkból ^iéban.rja: az idültlégűti tani üteme mellett az egész H A K(StAt » vá- betegségben szenvedők bár­fuSf állast,t'm^nán -CTmUlVomáson dl milyen más betegségének^ tudominíl 1 lA lenőrzt rendszeresen a leve- folyását !' «ul^b(t5a a tudományos és műszaki kér- . kéndioxid és fllenedő- levo le8utl betegség. Ezért désekkel foglalkozó igazga- ^r_tartalmáf és meeánanl- válik Jelenősebb nép­bÍÍlÍv^üveT^fá^oHr' tésa Ik szerint SzeT «m te- egés»é«iigvi problémává ez SitetaM n^vnít ílltovK hetünk nyugodtak: vannak a betegségcsoport, és az or­raieteket nagvobb részükben „1un_ oV,„i - „„_, vostudományt mozgósította olvan károsodás érte. hogy £mek ™tfák a üstöt ^ " ma már csaknem természetes úton már képte- "^ nem WlnteH . hiK^ népbetegségnek számító árta­lenek regenerálódni. SmiT^m^ lomsorozatnak a felderítésé­Jó reggelt, emberiség. SzT okádó "íuíók ürmeit « és leküzdéséro, Igenám, fit sem. Vagy: még ma Is «akhogy az orvos csak a többnyire csak locsolgatjuk, ^zL^3­és nem mossuk az útteste- d»tt betegség kezelésében se­IWvekszik az átlagéletkor, ket. a Járdákat meg szinte 8<tchet ™jtunk! de értelmet kellene adni az senki sem takarítja. De nem emberi létezés meghosszab- is kellenek ahhoz különle­bodott Idejének. Védeni kel- ges műszerek, hogy megálla­Szegeden viszont a legtöbb üzem, a nagyvállalatok ka­zánházal még hagyományos tüzeléssel működnek. Füst­lene egészségünket, blztosfta- oltsuk; vannak napok, ami­nl magunknak az értelmes kor szinte fuldoklunk a szűró berendezésük podig nincs. Szeptemberben Szegeden öregkort. Élni és egészsége- szennyes levegőtől. portóL sen élni csak tiszta körnve- Csak ne nyugtassuk ma- .. , , ..... ., zetben lehet, s a környezet- Runkat azzal, hogv problé- ^^ vándorgyűlését a hl­védelem természetesen tá- máink nem hasonlfthatók a g *,nlkusok társasága. Már Rabb értelemben azt Jelenti, londoni, a tokiói, vagy más akkor. j* ""Tü Rogy meg kell őrizni a ter- óriási Iparvárosok gondjai- ^^fsSíí Ti SS nyezetvédelmí szakbizottsá­got. A „mielőbb" még ma Is aktuális. A bizottság ugyan­is még nem alakult meg. de egyáltalán: nincs egyetlen olyan szerv sem, amelynek valamiféle büntető szankció lenne a kezében azok ellen, akik a levegőt szennvezlk. Akik valamennyiünknek ár­tanak! Szőke Mária A gyógynövények paradicsoma Földünk legnagyobb ssd- nagy az érdeklődés a ma gete. az 587 041 nógvzetkl- dagaszkári gyógynövények tométer területű Madagasz- Ebben aa évtizedben kár, a botanikusok, s egy- " ' , .. ben a gyógvnövénvek para- nemzetközi segítséggel való­dicsoma. Mintegy 13 000 nö- szlnflleg jobban ki fogják vény fajt ta ranak nyilván aknázni Madagaszkár gyógy­ezen a szigeten közöttük növényelt ^ ^ben a szl­aaámos gyógynövényt, ame- ... ' . , . „ -a.^,,. iyet a hivatásos orvosok Retlakók érdeke is. másrészt mellett. n „mezítlábas népi a világ gyógyszeripara ls gyógyítók" ls hosszú Idők óta nagyhatású készítményekkel sikeresen alkalmaznak. gazdagodhat a sziget gyógy­Az európai és a malgas " , . ... ...... kutatók az elmúlt években "övényel Jóvoltából. sokat foglalkoztak egy „Ca-, mmmmm^mmmmmmmmmmmmt Könyvtár a várban Több mint száz kilométer polcon helyezik el majd az Országos Széchényi Könyvtár anyagát új otthonában < Hazánk egyik különösen amelynek mai állománya rences kolostor történetével, nagyjelentőségű művelődési mintegy kétszázezer kötet, Az Országos Széchényi intézménye az Országos Szé- és magában foglalja a ma- Könyvtár élénk könyv- és chényi Könyvtár. amoly gyar hírlap- és folyólrat-iro- folyóiratcserében áll a ktil­1847-ben költözött jelenlegi dalom minden jelentős em- földi könyvtárakkal, ötven helyiségeibe, a Nemzeti Mú- lékét, az 1721-ben indult, la- ország négyszáz intézményé­zeumnak Pollack Mihály tin nyelvű Nova P oson len- vei van rendszeres kapcso­tervezte épületébe. Az 1802- sia-tól kezdve napjaink szo- lata. Ezenkívül könyvtári tá­ben Széchényi Ferenc — cialtsta sajtójának vala- jéikoztatókot ad ki, bibliográ­Széchenyi István édesapja mennyi termékéig. Ezenkl- fial kiadványokat jelentet — alapította országos könyv- vül számos gyűjteménye van meg, a Könyvtártudományi tár elsődleges feladata kez- az Országos Széchényi és Módszertani Központja dettől fogva a nemzieti múlt Könyvtárnak. Ilyenek: aRé- pedig Jelentős szerepet vál­nyomtatott és írásos emlé- gl és Rüka Nyomtatványok lalt az alapfokú és közép­keinek gyűjtése, és ezen ke- Tára, a Kézirattár, amely fokú könyvtárosképzésben, resztül a nemzieti tudomá- egyidős a könyvtárral, alap- Ez a hatalmas művelődési nvo»ság éledre ke'+ése és tá Jait maga a könyvtáralapító intézményünk már régóta mosatása. Tudományos cél- Széchényi Ferenc vetette messze túlnőtte mind álló­ra gyűjti a magyar szerző- meg kétezer darabbal, és ma mányát. mind feladatalt te­tői származó, nmagyar nyel- már több mint háromszáz- kintve az eddigi keretekből, ven írt, a magvar nemzet ötvenezer kézirati egységre és ezért népköztársaságunk egészére vagy egyéneire, a gyarapodott — további gvűj- kormánya még 1959-ben hoz­magyar hazára, területére, temény a Kisnyomtatvány- ta meg azt a határozatát, intézményeire vonatkozó, te- tár. a Zeneműtár, mintegy hogy az Országos Széchényi hát a legtágabb értelemben hatvanezer nyomtatott és ki- Könyvtárat az újjáépülő magyar vonatkozású irodai- lencezer kéziratos dokumen- Budavárt Palota nyugati, mat. Az új anyagot 1897 óta turnéval, a Színháztörténeti krisztinavárosi épületében köteles példányként kap- Tár. amelvnek alapjait 1949- kell elhelyezni. Az új épü­i , ben vetették meg. valamint let raktárában több mint 3 ' a Mikrofilmtár. (Ezenkívül száz kilométer hosszat kJte­Az Országos Széchényi az Országos Széchényi vő polcokon helyezik el a Könyvtár központi könvvtá- Könyvtár az ötvenes évek- könyveket. A korszerű 01 va­ra ma megközelítőleg 2 millió ben három vidéki mfl«ml*k- sószolgálat számára az épü­kötetből áll. A gyűjtemény könvvtár gondozását vállal- let egy telles szintjét képe­zömét az 1712 óta Magyar- ta: Keszthelyen, a volt Fes- zlk M, háromezer-ötszáz országon megjelent ldadvá- tettes-kastélyban levő, mint- négyzetméter területen. Os*. nyak alkotják. Másik Jeten- egy hetvenezer kötetes szesen mintegy hatszáz olva­tős része nz 1801-től kiadott könyvtárat, Zircen, a volt sóhely lesz, a jelenleginek külföldi könwekhfl! áll. A cisztercita apátság épületé- csaknem háromszorosa. A köteles példányokról szóló ben az apátság egykori Budavári Pnlotába való át­rendelet hatálva kezdettől könyvtárát, és 1953 óta gon- költöztetéssel, ami néhány fogva kiteried s folyóiratok- riazza Ovöngyösön a Bajza éven belül várható, új kor­ra és a hírlapokra ls. Szinv- József könyvtárat, ezt a kö- szak kezdődik az Országos nyei József kora legnagyobb 7énkori eredetű kolostor- Széchényi Könvvtár éteté­r^'míl^l könyvtári mflemfléket ^ £a könyvtáL,úJ- ^ neme, hogv i«B4-ben önal- ges otthona e nagv nemzeti ló gyűjteményként megala- amelynek története szorosan könwtárunk további fejlő­kult a könyvtár Hírlaptára,'összefonódik a gyöngyősi te- dését teszi lehetővé A családi pótlék emeléséről költött a tanulók segély ezé- pedig 960 sére. (MTI) N. I.-né szegedi olvasónk házaspár családi pótléka egy A vállalatok (szövetkeze­árról kér tájékoztatást, hogy gyermek után havi 290 fo- tek, illetmény-szémfejttő a párthatározat értelmében a rint, két gyermek után 640 szervek) a december havi családi pótlék emelése ho- forint. A mezőgazdasági ter- munkabér végelszámolása­gyan történik. Gyermeken- melőszövetkezeti tagokat kor, Illetve — ha a családi ként, vagy családonként? To- megillető családi pótlék két pótlékot a munkabéreíóleg­vábbá azt is szeretné meg- gyermek után havi 300 fo- gel együtt folyósítják — a tudni, hogy az első kifizetés rint, három gyermek után január havi munkabérelőleg mikor lesz. pedig 810 forint kifizetésekor fizetik. A A párthatározat értelmé- A határozat végrehajtásé- nyugdíjasok pedig a január ben a családi pótlék össze- ra megjelent rendelkezések hónapban ldflretendő nyug­gét 1973. január 1-től nem szerint a felemelt összegű díjjal egyidejűleg kapják csaladonként, hanem gyer- családi pótlékot első ízben kézhez az első felemelt ösz­mekonként ötven forinttal a társadalombiztraritáai Igaz- saegű családi pótlékot, emelik. Ennek megfelelően, gatóságok az 1973. ianuár A családi pótlék feleme­a munkaviszonyban állódon- hónapban történő kifizetés- lése hivetalból történik, az gozók két gyermek után Já- kor vagyis a december hó- Igényjogosultaknak az eme­-a „.oiiA! am léét a kifizető szervtől külöa . „ nem kell kérnlök, azt lde­forint Az egye- utalasakor már az emelt jében megkapják. Segit9 gyár A Diósgyőrt Gépgyár 110 főiskolai hallgatóval és ezer szakmunkástanulóval kötött ösztöndíjszerződést. Tavaly , ró családi pótléka havi 400 _ . .. mMl 1 millió 600 ezer forintot forint, három gyermek után 1arp psa,afl' Pótlékok lö­dülalló dolgozó és a vak összeget fogják kifizetni. Dr, V, M. tharantus roseus" nevű gyógynövénnyel, amelvnek a botanikusok véleménve szerint Madagaszkár az ős­hazája és innen terjedt el a trópusi és szubtrópusi or­szágokba. Ez a növénv egv eleven wógvszertár. Eddig 70 hatóanvagot vontak ki belőle, egyik-másiknak Igen nasv a gvógvftó hatása A „Catharantus roseus"-ból ál­lít elő n gvógvszeripar olvan készítményeket. amelveket bizonvoa daganatos megbe­teged.'_i!»k és fehérv'-rűség gvóvvítására használónk Szte tén a ,.rntharantus"-ból áll (ta~ak elő égési sebek gv6gvft«sára 1ó eredménnyel használt szereket. Az eoésr szigeten elter­jedt ..r»-t»!la astet|ra"-ból naevhnt-tsú le->ra elleni szert készítenek. Ezt a g"ównö­vénvt már az 1 aat -bői szár­mazó rt-Ytev frnn"als is M*s gvómmövá­nvek v:tünőt>n használhatók a Rzfv és vérirerlngásl bn­tevséeek. a gyomorf»kélv, pAPníntnlTrinl^. hői-heten«i'Tek. sth <"'ó­gvít-^sárn bo«v csak néhá­nyat emlfts'lek. Az ország hihetetlen gaz­dag gvównövénv flórála azonban még korántaln'-s ki­ak"*zva neHte a k'UföH« gyógyszergyárak részéről is BERCZCLI A. KÍlUJLf Hullámsír 157. De a szerencsétlenek hoartak állatokat is, sigy nagy zűrzavar támadt, mert a felsővárosiak is Jobb és jobb helyeket kerestek, s gyakran összeszólal­koztak, sőt összevesztek a befogadó családok­kal, s megesett, hogy a béke kedvéért, vissza­költöztek Tápéra, kiürített házaikba. Mindenki ideges és izgatott volt. Bitéék Kopasz Matyi malmába hurcolkodtak át, kivéve a beteg em­bert. aki az istennek sem tágított, s végső őreiével faragta tovább Jézus alakját. Olyan makacs volt e téren, hogy sem Zágora kö­nyörgésére, sem Gábor határozott parancsára nem ingott meg, s a végén már fegyverét ls lekapta a fogasról, hogy Így szerezzen érvényt szándékának. Nem volt hajlandó kimozdulni a házból, ahol boldog volt. és leélte életét. Ez persze az asszonyt döntötte válságba, aki se­hogysem akarta az urát magára hagvni ha már Ilyen makacs, úgy hogy egyelőre abban egyez­tek meg. hogy amíg nincs végső veszély, addig valamennyien otthon maradnak, csak a holmik egy részéi mentik át a malomba, s utolsó per­cig kitartanak a megszállott halálos beteg mellett. A városházán sok osztozkodás utón végre Wahl igazgató ls kegyeskedett hosájárudni, hogy a vasúti töltést 25 lábnyira megemeljék, persze úgy, hogy azért a sinck továbbra is hasz­nálhatók maradjanak, tehát bizonyos távolságra a vágányoktól, karózott deszkákkal akadályoz­zák meg a felhalmozott földtömeg esetleges le­omlását, melv megbéníthatná a vonatokat a szabad közlekedésben. Azt te megígérte, hogy kellő számú lőrét és gőzmozdonyt te ad, az előbbieket 60 krajcár, az utóbbiakat 20 forint napidíjért, mely összegeket azonnal ki kell fi­zetni. Ha a víz mégis elöntené a vasúti vonalat, akikor a társulat a befektetett összeg egyötödét visszafizeti. — Ez aztán a hazafi, a ménkű üssön belé — háborgott megint a főjegyző, de az Idő sürge­tett, nem volt tovább helye a vitának. Megint fizetni kellett. Nagy füstfelhót bocsátva öblös kéményéből egy gőzhajó úszott el a vár előtt, mert a Hal­piacnál már nem tudott kikötni. Az volt a rendeltetése, hogy menekülőket szállítson a Ti­szán Szegednél biztonságosabb ho'vségekbe, egé­szen Zimonyig. Ti»ellg. Kényszerűségből a vas­híd alatt horgonyozott le de itt is már csak ladikon, csónakon lehetett megközelíteni. A ha­lászok és hálósok persze kihasználták a hely­zetet. s megkériék az árát az irgalmas cseleke­detnek. de a megrémült emberek és családok alkudozás nélkül fizettek, csak vigyék őket Mindenkin úrrá lett a páni rémütet. s a parton dideregtek a színészek is. Arndj Gerővel. aki a város segítségével valamivel olcsóbban jutott a deireglvékhez. mert neki nemcsak erész társu­latát, s a s'ínházl szemé'vzetet. hanem még egv rakás díszletet és ielmezt is m°g keltett men­tenie) hogv Zeetján foilvtpahnssa működését. Amíg a parton felhalmozott holmit átrakták a szekerekről a ladikokba, sokan gyűltek összes, hogy kedvenceiket elbúcsúz* ássák. Ott volt Ma­rinklch bíró, a Színügv-egylet elnöke. Kelemen ügyvéd, s még Pálfy polgármester is megjelent egy pillanatra, hogy a Jobb Jövő ígéretével en­gedje útjukra Thélia nyomorult művészeit. Ott állt Gábor is, s egészen hátul Gyula, a pincér szipogott, s mégegyszer magába itta reményte­len szerelmeinek feledhetetlen formált. Csecse János Csillag Fáni kezét csókolgatta azzal az ígérettel, hogy hamarosan utána utazik Zen­tóra. Rott Mari fennkölt volt. mint mindig de ajka dacos vonaglása Jelezte, hogy hányatott pályájának minden keserűsége marcangolja be­lülről, Enyvári Sarolta szeme ls bepárásodott, míg néhány szót váltott Gáborral, s Pintér Pis­tának újból jobbulást kívánt. Nehéz volt eldön­teni, hogy e nagy részvéte őszinte-e, de a hely­zet lesújtó komolysága talán Igazi érzéseinek megvallására kényszerítette. Lehet, hogv Pis­tát mégis megszerette volna — tűnődött Gábor, s önkéntelenül megcsókolta az arcát mikor még­«gvszer kezet fogott vele, s ő ls beszállt töb­bekkel a dereglyébe. Még a vidám Rónaszéki is meg volt illetődve, s búcsúzóul csak ennyit mondott: — Legközelebb Szegedre hajóskapitánynak, vagy úszómesternek sze-ződöm. A megjegyzést némi derű. sőt taps fogadta, de aztán mindenik! zsebkendőiét lengefte, Sa­rolta is, míg végre eltén* a «zínészAk csonortja az egyre szaporodó csóniakrefban. Később a ha­ló éles füttve jetezte, hogy mindenkit sikerült a hágcsón fölsegíteni, s a szerencsétlen méné­keltek" lassan, de biztosan ereszkednek alá a Tiszán. {Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents