Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

4 KEDD. 1973. JANUÁR IC, fegyelmi büntetés hatálya P. I. szegedi olvasónk kéri: tájékoztassuk arról, hogy mit jelent a fegyelmi büntetés hatálya és milyen büntetéseknél alkalmazzák. Továbbá azt is szeretné megtudni, hogy a fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés mikor következik be. A Munka Törvénykönyve 55. paragrafus (4) bekezdés kimondja, hogy a súlyos fegyelmi büntetésben részesülő dolgozó meghatározott ideig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez az idő a fegye'mi határozat jogerőre emelkedésétől számítva elbocsátás esetén három évig, áthelyezés esetén két évig, egyéb súlyos fegyelmi büntetés esetén pedig egy évig tart. Ha azonban a dolgozó a büntetés hatályának megszűnte előtt jogerősen újabb súlyos büntetést kapott, az új büntetésre előírt határidővel az összes büntetések hatálya meghosszabbodik. A 34/1067. (X. 8.) Korm. számú rendelet 89. paragrafusa szabályozza, hogy milyen büntetést kell súlyos fegyelmi büntetésnek tekinteni. Ezek: a meghatározott kedvezmény és juttatás csökkentése és megvonása, valamint a személyi alapbér csökkentése, de csak akkor, ha a kiszabott büntetés öszszeg kihatása az ezer forintot meghaladja, továbbá a szolgálati cím vagy rangfokozat megvonása, a vállalat által adományozott elismerő jelvény, cím vagy oklevél visszavonása; végül az áthelyezés és elbocsátás. Ha azonban a fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó a büntetés kiszabását követően teljesített jó munkájával arra érdemessé válik, a vállalat a büntetés hatálya alól a felsorolt időpontok eltelte előtt i6 mentesítheti. A mentesítés csak azt jelenti, hogy megszűnik a fegyelmi büntetés hatálya, tehát arról a dolgozó nem köteles számot adni. Nincs azonban a mentesítésnek hatása a már elszenvedett fegyelmi büntetésre. Ha a súlyos fegyelmi büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, és annak időtartama sikeresen eltelt, a dolgozót úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi büntetésben nem részesült volna és természetesen mentesül a fegyelmi büntetés alól is. A fegyelmi büntetés hatálya elsősorban vállalaton belül érvényesül. A dolgozó nem kapja meg a meghatározott kedvezményeket, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Itt említjük meg, hogy a „megrovás" és a „szigorú megrovás" büntetéshez nem fűződik fegyelmi hatály. Itt kell megemlíteni azt is, ha a dolgozó nem a jogszabálynak megfelelően szünteti meg a munkaviszonyát és a munkakönyvébe „kilépett" bejegyzést kell írni, ennek következményei azonosak a fegyelmi úton történt elbocsátás következményeivel. Addig, amíg az elbocsátás hatálya alól idő előtt mentesíthető a dolgozó, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei alól nem lehet mentesíteni, annak három évig hatálya alatt álL Dr. V. M. Dráma Petőfiről A szerző: Fekete Sándor — Bemutató Kecskeméten l KERÜLET Házasság: Gyoval János te Juhász Mária, Gulyás István te Terhes Katalin. Zalatnay Csaba te Pataki Ildikó. Uundruim László és Joó Ágnes, Bodó Illés te Staszewslcl Karín, Bodor Tibor te Ábrahám Zsuzsanna, Otott Zoltán te Vári Mária házasságot kötöttek. Születés: Takács Bélának te Jany Ágnesnek Klaudia, Katona Albertnek te Ivanov Veronikának Andrea, Herold Istvánnak te Szabó Margitnak Szilvia, Dobál Jánosnak te Tapodl Erzsébetnek Ibolya Mónika, Ábrahám Árpádnak te Ábrahám Erzsébetnek Károly, Fenyvesi Jánosnak te Csert Zsuzsannánalt János, Dakó Istvánnak te Mészáros Máriának Péter. Korom Dezsőnek te Lakatos Ilonának Andrea Hona. Füle Józsefnek te Tombárz Piroskának Csaba, ölet Jánosnak te Süli Honának Andrea, Bihari Józsefnek te Gábor Gabriellának Tímea Zita. Molnár Sándornak te Kunos Magdolnának Zsolt, Kovács Lajosnak te Marit! Ilonának Gabriella, Paragi Jánosnak te Zsótér Katalinnak Katalin Julianna, Pa ráfi Jánosnak te Zsótér Katalinnak Krisztina Mónika. C'roba Józsefnek és Stevanov Máriának Mária, Elek Józsefnek te Kisapáti Rozáliának József, dr. Bagdt Sándornak és dr Mile Ibolyának Csaba Sándor, Lengyel M'klósnak te Balog Mariannának Zoltán, Faragj Istvánnak te Nagy Margltnnk István, Szabó Gyulának es Szanka Máriának Adrienn, Kedves Tamásnak te Medgyes Teréznek Loránd László, Pajkó Mihálynak és Tóth Teréznek Edit Tlznen. Wlegand Gyulának és Rózsa Svának Gyula István, Magyar Istvánnak és Schléslnger Svának Zsolt Tibor, , Zalai Imrének te Pribék Ilonának Zsolt, Gudmon Istvánnak és Szitás Ilonának Tibor Attila. StO'"V.« Jó--r'nek te Buborl Irmának Ágnes Irma. Németh Jó", efnek te Kis Mártának Mihály Zoltán. Tóth Lászlónak te Tóth Etelkának László Zoltán. Kocsis Józsefnek te Deák Juliannának Roland József. Boika Sándornak te Szentpéterl Eszternek Tamás, Farkas Ferencnek és Fodor Annának Anita. Horváth Andrásnak te K'spéter Jul'annának András, Kovács Bélának te Balogh Ibolyának Ágnes, Urbancsok Istvánnak te Lászlóffy Magdolnának Róbert Adr'án, Miksí I-tvá-umk te Kádár-N'imeth Máriá-ak Péter, Sánta Ferencnek te Zádorl Emf'iának Edit. Hőd! LászlOnnk te Gyuris Erzs'btenek Zoltán I.ászio. Gábor EánzlOnak te Tóth Ibolyánnk Si'lv«a Katalin. Szegedi Andrásnak te Tanács Máriánat SándT. Gern Jő-.sefnek te Nacsa Jolánnak Jnd't. Laskov'cs Jánosnak te C'ókásl Margitnak Andrea. Balogh Antalnak te Va-a Évának Andres Beáta, E-dei r á-zlönak te dr. Madnrspac'S Katalinnak Tamás László, Béka Imrének te Szécsl Irénnek Erika, rehérvári Györgynek te Bakró Zsuzsannának József László nevű gyermekük született. Hal'l-zás: Horváth Ferenc. Bozö'd Istvánné Szekszárdi Ilona. Vas József, Sebeibe! Jenőné Tóth Erzsébet, Klslukács Istvánné Tombóez Terézln, Barlök József, Hadfi Ferencné Máté Bm.ma. Heged'"- János, Kelety Károlyné KOszó Veronlks, Papp Ferenc. Wolf Péter. Kakas István Vllrnosné Tamás Katalin. Sialal Zoltán. Muzsik Margit. Szögi Sándor, Orosz János, Ka'lós Lásztó, Jaeger Lnjosné Rotman Magdolna, Baráth Péterné Gajdács Veronika, Turzó Fe-enené Jernel Hona. Berkes Mónika meghalt. Anyakönyvi hírek Q. KERÜLET Házasság: Köblös István Mihály te Lévay Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Farkas Andrásné Székely Mária, Bán Ferenc, Márta Vince meghalt. ül. KERÜLET Házasság: Király Gergely és Bozsó Emflla, Kovács Ferenc és Ökrös Hona. Tóth Antal te Végh Margit, Fehér Ernő és Csányl Katalin Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Bálint Andris Lajosnak és Csanádi Mária Katalinnak Tímea Melinda, Balovai Mihálynak te Bába Honának Beáta Ilona, Kenderesl-Szabó Mihálynak te Kormányos Piroskának Attila Mihály. Kerttel Zoltánnak te Facskó Máriának Andrea, Temesvárt Jánosnak te Bogár Mártának János, Dudás Ferencnek te Lázár Máriának Mónika Dabna, Hegyes Istvánnak te Szered! Máriának László, Kardos Lászlónak és Papp Katalinnak László, Volford Ferencnek és Túri íve Juliannának Eva Erzsébet, Gedeon Lajosnak te Tanács Erzsébetnek Erzsébet Erika, Tisza Józsefnek te Ferenczl Irénnek Món'ka. Berki Vincének te Mezei Máriának Vince, Csányl Mihály Ferencnek és Lukács Erzsébet Máriának László Ferenc. Jónás Imrének és Opauszky Mária Rebekának Mónika Márta. Mártha Lajosnak te Tarl Veronika Honának Mariann Tóth Zoltán Lászlónak te László Anna Máriá-ak Zoltán. Török Tamásnak t* Kopasz Teréziának Eszter, Asós Ferencnek te Balogh Irénnek Attila Ferenr Bozsles Mártonnak te Szabó Teréziának Márta, Kiss Tibornak te Koncz Gizellának Tibor. Vermest Sándornak és VékC" Mártá-ak Mó-uka Mária nevű gyermekük született. Halálozás: Moldován Jánosnő Paka Julianna, Szalma Bá'int Kvaszn'cza Frigyes. Se'ler Máté, Rácz Imre, Szőke Józsefné Kasza Julianna, Kis Imrén.' Acs-Sánta Erzsébet, AmbruLajos, Jászberényi Istvánn' Tóth Julianna, Turl Jánosn Rózsa Terézia, Szanka Jánosn Csikós nona, Kucsora Antal Szélpál Jánosné Ballá Etelka Tumbász Elemér Nándomé Su ber Margit, Szegedi Mlhályní Daka Viktória, Szécsl Ferencn Deák Veronika, Pleskó József Horváth Antal, Jójárt Sándor meghalt. Petőfi-év van: sokat hallunk, olvasunk mostanában a költőről. De mintha csak egyetlen mozzanatra emlékeznénk, a politikus-forradalmár Petőfire, aki sziklaként áll az elemek tomboló viharában. Fekete Sándor új drámájának, amelyet a múlt hét végén mutatott be a kecskeméti Katona József Színház, egyik legnagyobb érdeme éppen az, hogy nem ezt az emlékmű-kőszobor mozzanatot vette célba. A múlt századi olajnyomatokra emlékeztető kép helyett a költőnek egy kevésbé ismert arcát rajzolja meg, a vándorszínészét, aki Kecskeméten Szabő József társulatánál volt teátrista 1843-ban, öt esztendővel 1848, a szabadságharc kitörése előtt Az ismert Petőfi-kutató a kecskeméti színház felkérésére írta színdarabját; a megbízás a tárgyválasztást bizonyos értelemben magától értetódőleg meghatározta. De nagyon szerencsésen: a kép, amit a költőről a darab és az előadás együttesen nyújt, más. mint ami a közfelfogásban él. Plebejus indulatokat torzonborz zsenit romantikus végletességet várnánk, ehelyett — Uri István kitűnő alakításában — egy szelíd, szeretetre méltó, kedves fiatalember, egy igazi „poéta" jelenik meg a színen; talán el se hinnénk, hogy 6 Petőfi, ha a színész nem hasonlítana maszkjában. külsejében is a költőre. Ilyen volt, ilyen lehetett Petőfi? Az első pillanatokban — be kell vallanunk — ellenkezést szül ez a kép. de aztán egyre inkább meggyőzővé és hitelessé válik: végtére is 1843-at Írunk, Petőfi emberi és költői eszmélésének még csak a kezdetén vagyunk. De azért már Petőfit látjuk. Határozottságát, 'reménységét az elvekben, elhivatottságát, megingathatatlan hitét, küldetéstudatát, tehát az emberi és költői nagyság valamiféle előrejelzését: a kisugárzás az értetlenkedő, sőt. ellenséges környezet ls eléri. Fekete Sándor kitűnően ismeri Petőfi életét. Az a kép, amelvet új — egyébként harmadik — darabjában a költőről rajzol, pontosan olyan, mint az 1843-ban született versek; nem a későbbi Petőfit vetíti tehát vissza az időben. Amilyen a főhős, olyan a darab is. Nem hegvek omlanak össze a színpadon, nem gigászok összeütközését látjuk. hanem csak egy „jelentéktelen" epizódot a költő életéből: kiválását Szabó József kecskeméti társulatából. A konfliktusban, amely a cselekményt irányítja, az az alaokérdés, hogy jó színész volt-e Petőfi, vagy pedig rossz, mint a konvencionális tradíciók tanítják. Fekete Sándor Petőfi, a vándorszínész című könyvében egyszer már bizonyította, hogv a költő — a közfelfogással ellentétben — igenis jó színész volt. A darab azonban jóval több ennél az irodalomtörténeti vagy színháztörténeti leckénél, s bár a drá» ma saját műfaját nem is jelzi a színlapon — Jelenetek Petőfi életéből: ez az alcíme — a valóságban a költőt látjuk a színpadon, aki a forradalom felé indul. Az összeütközést a teátrális és a természetes szín'átszás ellentéte okozza; Petőfi ez utóbbi híve. De ez a darabban nem színháztörténeti kérdésként jelenikez'k, hanem kiszélesedik Petőfi és a kor konfliktusává. A kecskeméti színház Turián Gvörgy gondos és okos rendezésében vitte színre Fekete Sándor szép drámá'át. a Petőfi-év egyik legemlékezetesebb eseményévé avatva a bemutatót ö. u Az utolsó oszlopok A DEMASZ dolgozói az utolsó ostornyeles lámpákat állítják már fel a Népkort sor és az Odesszai körút sarkára, befejezve ezzel a közvilágítás korszerűsítését A Népkert sor a hídfőben la majd végbemenő útrekonstrukció után — mint arról már hfrt adtunk — fontos szerepet fog játszani a körforgalom nélküli Újszeged közlekedésében. BERC26LI A. KÁROLY Hullámsír 167. A Fuhar utcai kocsmában, mely egyébként helyet adott a tabáni iskolának is, megrémült emberek dugták össze a fejüket, hogy megvitassák a helyzetet, s ott keceregtek a kubikosok is. akik a Fehér-tó környéki szikesről menekültek ide. ahol már sikerült a rossz talajt „digózással", vagyis löszös, meszes földréteg ráterítésével feljavítaniuk, s veteményeskerteket varázsolniuk. S most mindez a kemény munika kárba veszett, mert az ár lemossa a jó földet, a szik meg „hátára veszi a vizet" vagyis megőrzi sokáig. Kezdhetik a kínlódást elölről. Az öreg Bité azonban veszettül megmakacsolta magát, faragta a Jézust, s Gábor rimánkodására sem hallgatott. Sőt titokban, mikor senki sem volt odahaza. Kopasz Marci barátja segítségével magához kérette a híres javasaszszonyt. Dóka örzsét, aki egyenes leszármazottja volt a megégetett Dóka Ágnes boszorkánynak, s így városszerte bizonyos borzadályos tisztelet vette körül. Bite Péter már régen nem hitt Záport doktor gyógyító tudományában, érezte, hogy semmit sem javul, inkább romlik, s most ebben a nagy veszedelemben valami hihetetlen vágy szál11a mt", hogy fölíp'.iljön, s visszatérjer régi mesterségéhez. Még tele volt tettvággyal, nem akart meghalni. S örzse szüle el is jött titokban hozzá mikor az öreg egyedül volt, s keverte gyógvíüveit, varázsszavak suttogása közben. Köhögés ellen bodzavirág, zsálya, fodormenta volt a Jő, gyöngeségrő! szénamurvafürdő, a vérkiipés enyhílé-ére kakukkfű mézzel, ecettel, s egy kis ezerjófűvel egybefőzve. — Ezt igyad, Pétör, oszt möggyógyulsz — motyogta a viaszsárga arcú, fekete, mély ráncokkal rovátkolt vénasszony, akinek valóban volt a tekintetében delejező erő, mely bizalmat ébresztett gyógyitóképessége iránt. — Lánykorában az ördöggel hált — mondogatták a tisztesebb vénasszonyok —, s annak köszönheti tudományát. Péter is áhítattal hallgatta, s mikor különleges mozdulatokkal kísérve, egész testében remegve, mintha hatalmas erőket sűrített volna magába, hogy célt érjen, elduruzsolta sivalkodó, vijjogó hangon a nagy ráimádkozás szövegét is, szinte érezte, hogy megkönnyebbül, s rohamosan gyógyul. A szipirtyó háromszor mondta el a varázsigét, hogy biztosan foganatja legyen. így szólt: „Atya teremtötte (itt keresztet vetett), Fiú rontsa (újabb keresztvetés), Szentlélök oszlassa!" De Bite Péter vallásos ls volt, s előbb az ácsok védőszentjéhez imádkozott, Szent Józsefhez, aztán az árvíz ellen Nepomuki Szent Jánoshoz, s mikor nagyon elcsüggedt vérköpései láttán, akkor Szent Ritához folyamodott, aki a lehetetlenségeknek is orvoslója volt S erre Veron lányát ls megkérte, aki buzgalmában gyakran járt a templomba, s a maga bajának keserves elsorolása után apja egészségéért ls könyörgött az Isten házában. S az öreg olyan konokul kitartott amellett, hogy ő nem hagyja el a házat, bármi lesz is, hogy Gábor is kénytelen volt vele tölteni az éjszakát. Arra gondolt, hogy a végső pillanatban fölkapja a legyöngült beteget, s magával hurcolja saját csónakjukon, melyet készenlétben tartott most az udvaron, bár a vízügyi bizottság emberei már többízben is le akarták foglalni. — Apám halálos beteg, értsék meg — rimánkodott nekik. — De az Istennek sem akar kimozdulni a szobájából. Nyugodtak lehelnek, ha őt biztonságba helyezem, akkor magam is a mentőcsoporthoz csatlakozom. Ez az érvelés hatott, így nem zaklatták többet, de feszült volt és csüggedt egyszerre, mert közben az öreg Pintért is meg-meglátogatta, hogy Pista helyzetéről beszámoljon. Persze azóta sem tudott új híreket szerezni, mert Bakay, ha Szegedre jött, a gyár megmentésén fáradozott, bár ez szinte reménytelennek látszott Rókus olyan mélyen feküdt, s így a Rigó utca is, hogy nehéz gépeivel mozdulni is alig tudott Az elkészült köteleket, zsákokat, hálókat, s a felhalmozott len-, kender- és jutabálákat sorsukra bízta, mert senkit sem kérhetett meg, hogy ezt a tömérdek és súlyos terhet a maga holmijának kockáztatásával lakásán vagy padlásán felhalmozza. Richter megtette, hogy néhány pótolhatatlan eszközt, sőt az egyik kisebb tilológápet is darabokra szedve elraktározta üzletében, az ötpacsirta utcában, mert ez emelkedve haladt az Oroszlán és az Oskola utca felé, s így remény lehetett rá, hogy a víz esetleg nem önti eL így Gábor, ha belebotlott a felzaklatott képviselőbe, s Pista sorsa iránt érdeklődött, csak általános, megnyugtató szólamokat hallhatott, mert Bakay valóban utána járt a szerencsétlen tanár dolgának, de az Illetékesek még előtte sem voltak hajlandók megnyilatkozni. Annyit azonban sejttettek vele, tudván, hogy Bakay jótollú, és szókimondó ember, hogy nem kell aggódnia a fiatalember miatt, mert bántódása nem lesz, csupán elővigyázatból, s óvatosságból került vizsgálati fogságba. De nincs egyedül, mert Tisza Kálmán szakszervezeti vezetőket, sztrájkra uszító munkásokat ls lefogatott, nemcsak kőztársaságpártiakat, hogy a királyi pár nagyszabásúnak szánt ünneplését senki sem zavarhassa meg. Ha minden simán lezajlik, úgyis szabadon bocsátják valamennyit. (Folytatjuk.)