Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

KEDD, 1973. JANUÁR 16. A felsőoktatás szerkezetének kérdései Dr. Polinszky Károly nyilatkozata A felsőoktatás fejlesztéséBek egyik fő gondja a megfelelő szerkezet kialakítása. Bár a magyar felsőfokú oktatás szerkezete az elmúlt negyedszázadban, különösképpen az elmúlt évtizedben sokat változott, korántsem tekinthető ideálisnak. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott Egyebek között megállapította: A felsőfokú oktatás struktúrája mindenekelőtt azt jelenti, hogy megfelelő arányban képezünk-e mérnököket, pedagógusokat, jogászokat és bölcsészeket, közgazdászokat es más szakembereket. A szakemberszükséglet megállapítása a tervezők feladata. Csaknem valamennyi fő szakmai ágazatban kialakult távlati, 15 éves tervünk. A felsőfokú oktatás szerkezete az azonos profilú képzés különböző szintjeinek meglétét és arányait is jelenti. Az utóbbi évtizedben sikeresen alakítottak ki a műszaki, az agrár- és a közgazdasági felsőoktatásban a szakemberképzés két szintjét — az üzemmérnöki, az tízem gazdászi és az okleveles mérnöki, okleveles közgazdász szintet. Ez a tendencia nagyon sok országban megfigyelhető. A pedagógusképzésben pedig már korábban kialakult három fokozat, ha nem is ugyanazon elvek és megfontolások alapján, mint a gazdasági szakemberképzésben. Ezenkívül vannak viták, elgondolások a jogász szakemberek kétszintű képzéséről. Ujabban a háromfokozatú képzés gondolatával egyre többen foglalkoznak, hiszen a tudomány rohamos fejlődése, mennyiségi gyarapodása csakúgy, mint a képességek feltárása szükségessé teszik, hogy intézményesen is gondoskodjunk a tudományos pályára alkalmas fiatalok kiválasztásáról és továbbképzéséről. Ezt szolgálta a két éve bevezetett tudományos továbbképzési ösztöndíj is. A felsőfokú oktatás szere keze te magában foglalja a már említett szervezeti, intézményi felépítést is. Hazánkban az intézményhálózatot egyrészt az határozza meg, hogy voltak évszázados intézményeink, másrészt igyekeztünk a vidéki ipari, mezőgazdasági bázisokhoz intézményeket telepíteni, a területi pedagógusszükségletet kielégíteni, hogy ezzel is hozzájáruljunk az oktatás demokratizálásához. Az intézményhálózat fejlesztése azonban túlzott volt, hiszen néhány éve 93 intézményünk volt. Bár a főiskolai átszervezés során 31 intézmény megszűnt, illetve nagyobb intézményhez kapcsolódolt, a szervezeti felaprózottság még nem szűnt meg. Ma még mindig húsznál több olyan intézményünk van. amelyben a hallgatók létszáma egyenként nem éri el az 500-at A mezőgazdaság területén kétségtelenül fontos, hogy az intézmények közel legyenek a termelési bázisokhoz, de mérlegelni kell: milyen hatékonyságot lehet biztosítani a képzésben. A felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont részvételével széles körű elemző munka indult felsőoktatásunk területi szerkezetének vizsgálatára. Látnunk keli, hogy egy-egy főiskola, egyetem az adott terület gazdasági, kulturális, társadalmi, sőt politikai és ideológiai életének is szerves része, ezért nagyon sokoldalúan kell elemezni egy-egy főiskola létjogosultságát A felsőfokú oktatás struktúrájának korszerűsítésében mindig alapvető, mostani fejlődésünkben pedig mindenekelőtt való az intézményeken belüli szerkezet tökéletesítése. Az oktatás minőségi színvonalának emelése megköveteli, hogy erre fordítsuk figyelmünk és energiánk nagy részét Keressük a tananyagok ésszerű arányait egy-egy szakképzési cél meghatározásához. Régi gond, hogy a természettudományi képzés nem ad elég társadalmi ismeretet, a társadalomtudományi képzés pedig elhanyagolja a hallgatók megismertetését a technikával. Gyenge a természettudományos oktatás a közgazdászképzésben, ugyanakkor a közgazdasági oktatás nem kielégítő a műszaki képzésben. A felsőfokú oktatásban tehát optimális arányokat kell kialakítanunk az alapozó, a szakmai és a speciális képzés között, a továbbképzést az oktatás szerves részévé kell tennünk, és a készségek fejlesztésére kell energiánkat összpontosítanunk. A felsőfokú oktatás rugalmas átállítása nemcsak azért fontos, mert így nagyobb lehet a mindenkori összhang a társadalom szükségletei és a képzés között, hanem azért is, mert elkerülhetjük az időnkénti nagy átszervezéseket, amelyek csak zavarják az oktatás folyamatosságát és a színvonal emelését. (MTI> Fél évvel ezelőtt, az elke- lott, lesz-e elég elszántság osztani a megmaradt koncoc. seredett napokban találkoz- bennük, lesz-e annyi erejük. Es ahogy teltek a hetek, a tam velük a füstös kovács- hogy személyes felelősségük- műhelyben mar nem kellett műhelyben. Olajos kezeslá- kel próbálják megmenteni senkit sem biztatni. Folallibasban, köpenyben várták, saját üzemüket, húsz év óta tottuk a meo-t, mert mar wmint ver utolsókat a prés a munkahelyüket.... gyázhattunk a minőségre ia. szikrázó fémre. Befejezték a Nagy János párttitkár, Za- Am a szerszamkovacsban műszakot de még nem in- kar János művezető, Molnár meg további meglepetések dúlhattak haza A többiek, József présmunkás, meg né- vártak az új elnökre és tagtársaik előtt kellett válaszol- hány segítőtársuk vállalko- ságra egyaránt. Kiderült, ni igent vagy nemet monda- zott. Szokatlan, kockázatos hogy hónapokkal ezelőtt, a ni! Azt, hogy hajlandók-e át- egyezségre léptek: „bármi régi vezetőség, kétszer adott vállalni a tönkrement szö- történik velünk, megpróbá- el 5 ezer fogót, s olyan exvetkezet összes gondját, a lünk talpra állni". Nem fo- portmunkát vállaltak, ami milliós adósságot, a sok' ez- gunk magyarázkodni, ha kétszer annyiba kerül, mint res veszteséget... nem sikerül, s nem követel- amennyit kapni lehet érte. jük az elismerést, ha rend- De most már senki sem akart Mert a behozzuk a dolgokat." hátat fordítani, lelépni. A Szegedi Azóta öt hónap telt el. Ta- szövetkezetbe visszajöttek a Szerszám- valy szeptemberben, beval- re8lek. akiknek valamiért kovács lom, még nem hittem hogy el keUett menniük. VisszaKtsz-ben akkor összegezték a a Szerszámkovács Ktsz-ből lott Rico János kovács, Barrevizarok, hogy a régi veze- 1973 januárjában azt irha- n,a .re lakat°s es a tobbitőség „tevékenysége" 1 mü- tom: az üzem működik, a ek' A kovácsmuhelyben előlió 200 ezer forint adóhátra- tagok együttmaradtak, a ször töltődött fel évek óta a lékot, 1 millió 200 ezer fo- munkabért kifizetik a fize- fetszant minden gépnek rint kölcsöntartozást, 300 tésnapokcn. De nemcsak akadt kezelője. A létszám ezer forintnyi bértúllépést ennyi történt... összesen 33 fővel bővült, és 780 ezer forintos vesztesé- Molnár Józseffel, aki azget okozott Ennyi pénz milliárdos nagyvállalatot talán meg sem rendít, le a piciny szövetkezetet a csődbe sodorhatja, műhelyben találkozunk. Egy re nem kell hajtani senkit, Azokban a napokban elkese- gépet segít beállítani. mert mindenki nagyon igyekredettesk voltak. Azon mú- — Tudja, csendesen dolgo- szik. Nagy előtt présmunkás volt. a keJánossal rnencénél váltottam néhány ismét a szót. Arra invitált, nézzek kovács- körül, nézzem meg, mennyizunk. Igaz, én lettem az elAknában a fúrópajzs — A múlt hónapokban fog. Tegnap, hétfőn délelőtt indftóaknába emelték azt a szovjet gyártmányú fúrópajzsot, amely föld alatti útján haladva elkészíti majd a főcsatorna másfél kilométeres szakaszát. a rókusi temetőtől Tarjánig A Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei néhány óra alatt sínre tették a hatalmas gépet, s ehhez a munkához értékes segítséget nyújtott a szegedi olajtermelő üzem 40 tonna teherbírású, különleges autódaruja. Somogyi K&roty né Acélkötelek kerülnek a horogra IHPMI Levegőbe emelkedett a 16 tonnás szerkezet A fúrópajzs az akna mélyén nok, de legtöbbször ide jo- csikorgatva erőlködtünk vok vissza. Segítem. Hogy minden darabért, mert azt mit vegeztunk fél év alatt? terveztük, hogy januárban Legeloszor szambavettük a .. ,.... 7 „. , , . , visszafizetjük az első reszvagyónunkat, mink van egyáltalán. Könyvelés nem leteket az adóhátralékba, a .i , ,,, . . . kölcsönbe. Sikerült, sőt Ifivolt, legalábbis ólyam nem, , . . . 00. ' . . , dolgoztunk 280 ezer forintos amiből kiderülhetett volna, mennyi vasnak kell állni a raktárban, kint a bedolgozóknál, a partnereknél. A becsületükre volt bízva, mit adnák vissza. Azóta kint járt a felügyelő bizottság és leltározott. A kaput zárva tartjuk, a teherautó csak szállítólevéllel közlekedhet. veszteséget is! MAR KÖNNYEBB Az udvaron még rendetlenség, válogatták. látszik, nemrég rakosgatták a vashalmokat. Az iroda folyosóját eltorlaszolják a frissen összeállított exportcsomagok. De úgy tűAz anyaggal még csak így nik; tavaszra már csak erre rendbe jöhettünk, hanem az a külsőre marad tennivalója emberekkel már nem ilyen a kis üzem kollektívájának, egyszerű. Rengeteg elvállalt hejuj^ mintha tisztázódtak munkánk volt, viszont a mű- volna a ]eRf5bb dolgok. Jóshelyekben meg álltak a mun- vai Sándor, aki 18 éve dolkások, vagy szabadságra gozik gépkalapáccsal, boldomentek. Októberben elké- gan mondta: „Nyugodtan szült a kapacitásfelmérés és dolgozunk, mert először érezaz ügyrend — mert ilyen zük úgy, hogy ez a szövetkese volt azelőtt... Miután zet- elsősorban a mienk, s tisztában lettünk azzal, mire nem az elnöké, és a műszavagvunk képesek, a saját ér- ki vezetőé". De ugyanígy dekünkben megköveteltük, tudnak az esztergályosok, a hogy ki mennyit végezzen szerszámkészítők, a csiszolók egy nap. Most, január 15-én mindarról, amiről tudniok jutottunk el oda, hogy az kellj amit a mérleg mutat, a első tapasztalatok alapján számlák, az adminisztráció, írásba foglaltuk a szigo- ügy érzik, valóban saját rűbb követelményeket ügyüket intézik. Zakar János hűségesen ki- öt hónap alatt nem let! tartott Nagy János mellett fiaskóból fényes siker, mert ö így folytatja: nem is lehetett. Az is biztos, — Az emberek joggal le- hogy a Szerszámkovács Ktsz hettek bizonytalanok, hiszen közösségét egy ideig nyomja ahhoz szoktak, hogy a veze- a nehéz örökség és az adóstőség kizárólag személyi ság — de nem sokáig. Mert ügyekkel foglalkozik. Gon- ők nemcsak csendesen doldolták, csak a nevek változ- goznak. vegetálnak, hanem nak ... Először nekik kellett talpra álltak. Innen már megmutatni, hogy mi őszin- könnyebb megtenni az első tén csak dolgozni akarunk, lépést nem „bosszút állni", nem eL Matkó Isfcvaa