Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

tjno PROLETÁSIAI, EGYES ÖLJ ETEK! mmr 63. évfolyam, 12. szám január 16^ kedd Ára: 80 fillér 1973. Munkásorök egységgyűlése Kitüntetések átadása — Eskütétel Az eg'ységgy uics einukscge Vasárnap szokásos évi egy. téggyúlését tartotta meg a textilművek nagytermében a szmgedi Gera Sándor-mun­kásőr-zászlóalj. Az ünnepé­lyes egységgyűlésen — me­lyen az 1972. évi munkát ér­tékelték az egység tagjai, valamint új munkásőrök tet­ték le az esküt — részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácsának el­nöke és dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára. A Himnusz elhangzása után Fükő József, az egység parancsnoka először a nem­zetközi helyzetről, tájékoztat­ta a gyűlés résztvevőit. Az­után az 1972-ben végzett munkát értékelte. Elmondot­ta. hogy az egység maradék­talanul teljesítette a tavalyi kiképzési év feladatait, még­hozzá igen szép eredmény­nyel. Ennek következtében a megye legjobb egysége cím elnyeréséért folytatott ver­senyben a Gera Sándor munkásőr-zászlóalj második helyezést ért el. a makói munkáscregység mögött A kiváló eredményekért Mákos István, a munkásőr­ség Csongrád megyei pa­rancsnoka dicséretben része­sítette az egységet, s az ezt tanúsító oklevelet személye­sen adta át Fükő Józsefnek. Ezt követően dr. Ozvald Imre kitüntetéseket, adott át az egység munkájában leg­inkább kitűnt munkásőrök­nek. A zászlóalj legjobb sza­kasza címet, valamint az ez­rei iáró vándorzászlót és ok­levelet az első század negye­dik szakaszának adta át. A szakasz parancsnoka. Hor­váth Ferenc és helyettese, Megyeri István a Kiváló Pa­rancsnok jelvényt kapta. Ugyancsak a Kiváló Pa­rancsnok jelvényt kapták Ső­regi Ferenc, dr. Janó János és Varga János. Kiváló Munkásőr jelvényt az egység 24 tagjának nyújtott át dr. Ozvald Imre. Ezután a vá­rosi pártbizottság végrehaj­tó bizottsága nevében kö­szöntötte az egységet és tol­mácsolta a végrehajtó bi­zottság véleményét, mely szerint a szegedi munkás­őrök maradéktalanul telje­sítettek tavalyi feladataikat a kiképzésben, a politikai ok­tatásban és a pártmunkában egyaránt. Beszélt az 1973. évi feladatokról, a munkás­őrség megalakulása óta el­telt 16 esztendő fejlődéséről, s köszönetet mondott azok­nak a rpunkahelyi vezetők­nek. munkatársaknak éscsa­R lll : J: Jak \ jí "ív ^fjv ÉK M L t1 JBiíil ísp fOk I w H Isjsltite V íjKjÉr IPiÉllg A* egység tagjainak fádtagoknak, akik segítik a munkásőröket, támogatják őket feladataik ellátásában. A munkásőrség országos parancsnokának parancsa alapján Munkásőr Emlék­éremmel és emléklappal tün­tették ki az 1972. december 31-el leszerelt és tartalék­állományba vonuló munkás­őröket. A kitüntetéseket Győri Imre és Mákos István adta át. Tizenöt éves szol­gálatáért 15, tízéves szolgá­latáért 23 munkásőmek ad­ták át a Szolgálati Érdem­érmet. Ötéves szolgálatáért 38-an kapták meg a Munkás­őr Emlékjelvényt. A kitüntetettek és a lesze­relő munkásőrök nevében Józsa Zsigmond mondott kö­szönetet, s tett ígéretet to­vábbi példamutató munká­jukra. Ezután az egység új tagjai tették le a munkásör­esküt. A leszerelők nevében Sümegi Ferenc adta át fegy­verét jelképesen az újonnan esküt tett Tóth Lajos mun­kásőrnek. Az ünnepélyes pillanatok után Győri Imre az MSZMP Központi Bizottsága és a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte és üdvözölte a Gera Sándor munkásőr-zász­lóalj személyi állományát. Tolmácsolta Komócsin Zol­tánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának és Apró Antal­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének, szege­di képviselőnek meleg, elv­társi üdvözletét. Beszédében fontos kérdé­sekről szólt. Beszélt Csong­rád megye és Szeged gazda­ságának gyarapodásáról az Acs S. Sándor felvételei egy csoportja iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra, a közoktatás és az egészségügy terén felmuta­tott eredményekről. Csong­rád megye munkásőreinek kiváló munkáját méltatva szólt politikai és ideoló­giai felkészültségükről, gra­tulált a kiképzési feladatok teljesítésében elért eredmé­nyeikhez. — 1973-ra azt kérjük, amit eddig kértünk — mondotta Győri Imre. — Szolgálják jól a munkásŐTök továbbra is a párt politkáját és a magyar népet, teljes odaadással. Értsék és jól értsék meg a part politikáját, mert csak akkor tudnak helytállni, ha valóban jól ismerik e politi­kát. és ki is állnak mellette. Ennek kapcsán beszélt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről és az akkor hozott határozatokról. Ismertette a Központi Bizottság állásfog­lalásának fontos részeit, szólt a nagyüzemi munkások meg­becsüléséről, a pártépítés kérdéseiről, társadalmi és politikai életünk tendenciái­ról. Végezetül a megyei párt­bizottság nevében kérte, hogy a Gera Sándor munkásőr­zászlóalja ugyanúgy álljon helyt az idén is, ahogyan 1972-ben tette. Hnyilieza Mihály egység­parancsnok-helyettes ismer­tette ezután a felhívást, melyben a miskolci mun­kásőrök felszólították amun­kásőregységeket: adjanak vért Vietnam számára. Az egység egyhangúan csatlako­zott a felhíváshoz. Ezután a Gutenberg utcai általános is­kola énekkara adott rövid műsort. Az egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget A vásárlók érdekvédelme A kereskedelem társadalmi ellenőrzéséről tárgyalt a SZOT elnöksége Társadalmunkban a fo­gyasztók érdekeinek védel­me alapvetően állami fel­adat, de csak akkor lehet igazán eredményes, ha széles körű társadalmi ellenőrzés­sel párosul — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT elnök­sége. A szakszervezetek kö­telességüknek tartják, hogy közreműködjenek az ár- és fogyasztáspolitikai elvek és intézkedések kidolgozásában, az árak, az áruellátás és a minőség társadalmi ellenőr­zésében. E feladatokkal kap­csolatban az elnökrég megszabta a különböző szintű szakszervezeti szer­vek teendőit. Az elnökség megállapítot­ta, hogy erősíteni és fejlesz­teni kell a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi el­lenőrzés szervezetét és irá­nyítását, ennek elősegítésére jóváhagyta a társadalmi el­lenőrzés működési szabály­zatát. Kereskedelmi társadalmi ellenőrök bármely válla­latnál, üzemben, hivatal­ban szervezhetők, ahol azt az irányító szakszervezeti szerv indokoltnak tartja. Társadalmi ellenőr lehet minden arra alkalmas, fedd­hetetlen előéletű szervezett dolgozó, akit szakszervezeti taggyűlésen nyílt szavazás­sal megválasztanak. (A nyug­díjasok megbízás alapján le­hetnek szakszervezeti ellen­őrök.) Az ellen őrzések* munkaidő után, társadalmi munkában végzik. Körzetük boltjaiban, vendéglátóhe­lyein, áruházaiban, piacain vizsgálhatják a raktárakat, betekinthetnek az árufor­galmi iratokba, a boltve­zetőktől magyarázatot kér­hetnek az észlelt hiányos­ságokról. Ha szabálytalanságot tapasz­talnak, arról jegyzőkönyvet kell felvenniük, amelyet il­letékes szervekhez eljuttat­nak. Állandó kapcsolatot kell tartaniuk a vásárlóközön­séggel, hogy a lakosság véle­ményét figyelembe vehessék ellenőrző munkájukban. (MTI) A VDK bombázásának beszüntetése Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője hétfőn beje­lentette: Nixon elnök elren­delte a VDK elleni összes bombatámadások. tüzérségi támadások, valamint újabb aknák lerakásának azonnali beszüntetését a béketárgya­lásokon elért haladásra való tekintettel. Az elnöki döntés közép-európai idő szerint hétfőn 16 órától lépett ér­vénybe. A szóvivő hozzátette, hogy a VDK kikötőiben levő ak­nák továbbra is „aktívak" maradnak, és „hatástalanítá­suk az Észak-Vietnammal folytatandó tárgyalások tár­gyát képezheti". Ziegler bejelentette továb­bá: Henry Kissinger, az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója „a közeljövőben" visszatér Párizsba, hogy foly­tassa bizalmas jellegű meg­beszéléseit Le Duc Thóval, a VDK küldöttségének külön­leges tanácsadójával. (Részle­tes tudósítás a 2. oldalon.) Az MSZMP küldöttsége Jugoszláviában A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének meghívására Nagy Tibornak, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettesének vezet esével hétfőn reggel Jugoszláviába utazott á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának pártmunkásküldött­sége. (MTI) Korszerű vezetőképzés Tájékoztató a programról Ha jól meggondoljuk, hogy a vezetőképzés immár száz­esztendős múltra tekint visz­sza — hiszen az USA-ban a múlt század végén alapítot­tak egy intézetet, amelynek hallgatói a gazdasági élet vezetésének elméletét tanul­ták — akkor nekünk, magya­roknak be kell futnunk né­hány elmaradt kört. hogy fel­zárkózzunk a mezőnyhöz. "A hazai vezetőképzésről a kor­mány 1967-ben hozott ren­delkezést. amelynek alapján a következő esztendőben megalapították az Országos Vezetőképző Központot. A központ munkájáról, tervei­ről tájékoztatta a lapok munkatársait dr. Bérci Gyu­la. az OVK főigazgatója és elmondta többek között, hogy ötéves fennállásuk alatt száz tanfolyamot szerveztek, ame­lyen 2592 magas beosztású vezető vett részt. Az OVK valójában az el­méleti és gyakorlati kuta­tás központja, irányít és ösz­szefogja a hazai vezetőkép­zést, saját intézetében a mi­nisztériumok és a nagyvál­lalatok magasabb beosztású dolgozóit részesítik korszerű képzésben, ötféle tanfolya­mot szerveznek: az állam­igazgatási vezetőknek, amely egyhónapos időtartamú és többek között politikai gaz­daságtant, vezetési elméletet. szervezéstudományt, számí­tástechnikai elveket és poli­tikai ismereteket tanítanak. A magasabb funkcióban le­vő gazdasági vezetőknek 4 hetes komplex tanfolyamot szerveznek, majd egy év múlva a résztvevők szakdol­gozatot írnak valamely konkrét gyakorlati kérdésből, s a disszertációt meg kell vé­deni egy zsűri előtt. Külön továbbképzést indítanak a vezetőképzésben működő ok­tatóknak és a vállalati sze­mélyzeti vezetőknek. Ezenkí­vül gyakran szerveznek spe­ciális tanfolyamokat pénz­ügyi szakembereknek, mar­ketingvezetőknek, folyamat­szervezőknek. üzemszerve­zőknek és munkaügyi veze­tőknek is. Az OVK sajtótájékoztató­ján dr. Rohánszky Mihály tudományos igazgató el­mondta. hogy nemrégiben a Munkaügyi Minisztérium ha­tározatára megalakítottak a vezetőképzés elméleti kuta­tásainak irányítására egy tu­dományos tanácsot, amely ajánlatokat tesz a kutatási témákra. Most azon dolgoz­nak az elméleti szakemberek, hogy meghatározzák a szo­cialista vállalat olyan mo­delljét, amelynek keretei kö­zött a vezetés és a szerve­zés a legmaximálisabb ered­ményeket képes produkálni. A kutatók azon is fáradoz­nak, hogy meghatározzák a művezetők továbbképzésének lehetséges módozatait, mód­szereit. Az Országos Vezető­képző Központ égisze alatt havonta megjelenik egy fo­lyóirat, a „Vezetőképzés", amelyben e terület legjobb szakemberei publikálnak, de ezenkívül az ország minden tájáról részletes híreket, in­formációt adnak a vezető­képzés eseményeiről. A leg­utóbbi számukban beszámol­tak a szegedi és a Csongrád megyei vezetőképző tanfo­lyamok és előadások prog­ramjáról is. A következő években az OVK kebelében 3500—4000 vezetőnek biztosítják a terv­szerű továbbképzést, csupán az idén 30 tanfolyam indul, körülbelül 750 részvevővel. Különben a középszintű és alsóbbszintű vezetők tovább­képzését a szakágazatok, mi­nisztériumok, vállalatok szer­vezik. Dicséretesnek tart jak, hogy néhány megyében, így Tolna megyében is, önálló vezetőképző tanfolyamokat szerveznek, s ehhez az OVK komplex tematikát dolgoz ki. sőt szakembereket is biztosít az előadások megtartására. A statisztikai adatok szerint az elmúlt tanévben a felső- és középfokú vezető-továbbkép­zésben a minisztériumok ke­belében több mint 13 ezren vettek részt. G. L

Next

/
Thumbnails
Contents