Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

SZERDA, 1972. DECEMBER 13. 7 Még egyszer az ünnepi hetek kirakatairól Szeretném, ha az olvasó A másik, ugyancsak a het, és nem is szabad egysoraimat nem a bizonyítvány Rómeó és Júlia motívumai- szerre minden árut ajánlamagyarázataként fogadná a ra épült Centrum női divat- nl, hanem a szezonóknak Kirakatlan kirakatok című áru kirakat, amelynek mű- legjobban megfelelő 'áruváaugusztus 6-1 írásra, hanem vészi módon megoldott pa- lasztékkal, az új áruk, az mint a verseny zsürielnöké- pír plasztikája — a verseny egymást kiegészítő cikkek nek véleményét az ünnepi első helyezettje volt — han- bemutatásával kell a kirakirakatokról. Miért ily ké- gulatilag szimbolizálta a katoknak készülniök. Áltasőn? — tehetné fel bárki a veronai jelenetet. A kirakat lánosan elfogadott, hogy péljogos kérdést. Időtlen téma áruelhelyezése, a harmoni- dául a belvárosi szaküzletek ez, és kifejezetten hasznos, zAló színek tökéletes össz- kirakatai — már a helv és ha több oldalúan, gyakrab- hangban és arányban volban foglalkoznak a vásárlók tak a dekorációval, tízezreit naponta érintő klSok vagy kevés? rakatokkal. Tökéletesen egyetértek Szévay Istvánnal abban. az áru jellege miatt is — szellősebbek, mint például a külterületek napicikkeket árusító élelmiszer-kirakatai. Ugyanígy elfogadott, hogy Egyetértek a szerzővel ab- P,éldrtuA valamilyen meghaMagasabb színvonalon hogy a kirakat a fogyasztó- ban ho«V DéldáuTa Centrum Orozott cél érdekében rennak szól, sőt kívánja meg- baa- konfekcló kttakatába^ dezett kirak!»t. min* P'- egy nyerni, éppen ezért minden ele„endő ett votea a len- mórkát vagy azonos termé„laikus", de tárgyilagos és gVef néDl moMvim-sor al ket népszerűsítő vagy az segítőszándékú kritikát a ki- ggjg te a kmelveze t- ünnepi- iI,etve versenykirarakatrendezők és a hivatal- ka ™8a es a k'be\eze" katok, szintén levegősebbek, ból illetékesek ls köszönettel heettvo^LakirakatbaEz mint P1- az e«yes szezonok. Vesznek" f klrakat éppen emtáU ke! a leértékelések. illetve vásárült a versenyben az ötö- ™k alka mával rendezett dik helyre. Hasonlóan a te- k>™katok. Minden nin körúti Illatszerbolt le- Rakatra érvényes és koteEgyetértek abban is, hogy fedett kirakata, amely a az aránvok betartása, a kirakat a szocialista rek- verseny 17. helyezettje volt. ™«*n ® e,suPán dekoráclórn lám egyik legfontosabb esz- Nem értek egyet a kép- ipm} kirakat, "en} A0.1]"*41 köze, a tájékoztatás és va- csarnok kirakatának értéke- ** kereskedelmi funkcióját sárlásra való ösztönzés mel- lésével, amely az idei ver- ame,ly ,az bemutatását lett feladata az ízlés befő- senyben a maximálisan el- ?? értékesítésének előmozdílyásolasa, sőt az esztétikus érhető 60 ponttal szemben tAsát tartja elsődlegesnek, városkép kialakításában ls 31 pontot kapott a zsűritől. Unl,,-- IhwJ.ihÍ.,,.,.. nagy szerepe lehet. A sze- Ebben a kirakatban évek VfciVcS KEZflülllOnyCZOS gedi versenyklrakatok, de az óta a legjobb versenykiraévközbeniek is e követeimé- katok készültek, az idei Végül, összefoglalásra én nyeknek évről évre maga- azonban egy kiállítás foly- sem vállalkozom, hiszen a sebb színvonalon tesznek tatásaként — a kis ablak- téma távolról sincs kimerít. . ,T „ ban nemcsak színeiben, de ve és érdemes lenne olyan eleget Ugyanez vonatkozik formáival is komornak és kérdésekről is írni, amelyek általában a hazai kirakatok- öncélúnak ható dekorációs nehezítlk, sokszor gátolják a ra, amit olyan tények lg bi- elemekkel - került a kira- továbbfejl5dést) mint pl: a zonyítanak, mint pl. az ez ka^a' eSatosan szép, de kirakatok rossz technikai évben Poznanban megren- árai miatt csak kevesekszá- adottságai (öreg portálok, dezett nemzetközi kirakat- mára elérhet6 művészi öt- párásodás), a karakatrendeverseny, ahol hazánk egy vöséks7er a Szegedre törne- zők személyi, anyagi, erkölhatodik, egy harmadik és gével iátogató kispénzű em- csl elismerésének kérdései egy első díjas versenykira- berek ínyeit nem elég(t- és még számtalan tényező, kattal szerepelt. E tapaszta- hette ki, holott valameny- Érdemes lenne az olyan helatot támasztja alá az or- nyi versenykirakatnál szel- lyen és ritka kezdeményezészágos kirakatversenyek jősebb rendezése ezt lehető- seket méltatni, mint pl. a evek óta növekvő színvona- vé tette volna Szeged városi takácsáé, ahol la, az európai reklámfolyó- És ha mór a ^ vagy ke- az Illetékesek felülemelkediratokban a magyar kiraka- vés áru problematikájánál ve a helyi személyes érdetok gyakorta megjelenő ér- tartunk — amire éppúgy keken — éppen a kirakatok tekelése, továbbá azok az nincg recept mint arr£li ho?y színvonalának, kulturáltsáeliamerő vélemények, amemikor, hol, milyen áru ke- gának előmozdítására — kolyek mind a szocialista, mind rüljön a kirakatba _ alap. moly szervezőmunkával a tőkés országok reklámszakemberei, kirakatrendezői és nem utolsósorban tués követelményként mégis kell anyagi áldozattal, országos néhány szót ejteni. Nem le- jellegűvé kívánják tenni a het Jó kirakat az, ahol a versenyt, ösztökélve ezzel a ristát részéről elhangzanak. bolt te,jeg választékát egy- helyi kirakatrendezőket erőKirakataink saját tapaszta- szerre kívánják bemutatni, sebb helytállásra, az egészlatalnk szerint Is felveszik a Az ilyen kirakat sokat mar- ségesebb versenyszellem kiversenyt bármely európai or- kol ég semmít nem fogi a bontakozásával. szág kirakataival. Ennyit ál talában a hazai, köztük a szegedi kirakatokról. Részleteiben nézve kétségtelen, hogy az ünnepi hetek idején nem az üdvözló szövegtől válnak ünnepivé a kirakatok, ezek elhelyezése nem ls feltétele a versenynek. Az előadások motívumait tükröző díszítések — ha azokat mértéktartóan és változatos megoldásokkal alkalmazzák — nemcsak az ünnepi jelleget fejezik kl, de egyben kultúrpolitikánk propagandáját is szolgálják, hiszen az előadások látogatására i& ösztönöznek, amire úgy hiszem még sokáig szükség van. Ki ne emlékeznék az idei verseny egyik leghangulatosabb Rómeó és Júlia kirakatára, amely a legjobb példája volt annak, hogyan lehet érzelmi hatásokon keresztül kedvet ébreszteni a dráma megtekintésére. A reneszánsz kor hangulatát idézó faragott szék, a rávetett fekete kendő az „elszáradt piros rózsa" és a dráma befejező sorainak a legszebb magyar nyelvű Arany idézete tökéletesen kifejezte a középkori zsarnokság nyomán keletkezett tragédiát. Ugyanakkor a stílusosan leválasztott térben a légiesen rendezett áru ls kifogástalan volt. nézelődöt pedig a zsúfoltság Deutsch I.ajosné. inkább megzavarja, mint- a Belkereskedelmi Mi'nisztésem tájékoztatja. Nem le- rium csoportvezetője Iskola élet' k őseiben Egy iskola, egy üzem Az állami oktatás to- torokat vetettek, vagy javít- nyújtani az iskola. Termé* vábbfeilesztésének feladatai- tattak, játszótereket, sportpá- szetes: a megoldás, a sesíról szóló írásokban, előadá- lyát építtettek és így tovább sokban gyakran találkozunk Természetesén az építési, ta ilyen, és hasonló mondatok- tarozást, szerelési stb. mun tés módja más és más volt. Még iskolatípusonként is változott. Más az igénye kai: a kommunisták az álla- kákban az iskolai tanulók — például a textilipari szakkömi szervekben, a szakszer- sót sokszor a szülők — ma- zépiskoláknak — noha sok vezetekben, a Hazafias Nép- guk is rószt vettek, azaz oz közö* dolog van tenne a frontban, a KISZ-ben, a iskola is adott — ahol kel- másikkal — mint például termelőszövetkezetekben, a lett — munkaerőt. egy gimnáziumnak (Űgy nőbizottságokban és az élet S mit adott cserébe az látszik, az iskola „profilja" minden területén segítsék és Iskola? A Dózsa György is- itt sem közömbös.) Sok függ támogassák az oktatási in- kola például azt vállalta, tézetek munkáját, járulja- hogy az üzemi dolgozók • nak hozzá az oktatás félté- gyermekeit felveszik a bio- vállalt feladatot, vagy teleinek a javításához. Fej- lógiai—kémiai előkészítő azért teszik, mert ilyen ta leszteni kell a termelő he- tanfolyamra. Kultúrműsort lyek és az iskolák kapcsol a- szerveztek. Más Iskolákból a vezetők hozzáállásától ls, hogy komolyan veszlk-e a van. A fővárosban, úgy látszik, nagyon sok üzem kotát stb. A mondatok tar- a tanárok és a rátermett molvan veszi patronáló szerepét. S ez így nagyon jó, mert végső soron az Iskolai munka feltételeinek javítását, s az oktató-nevelő munka politikai és tartalmi az színvonalának az emelését mutat... Bánfalvi József Áll a gyalu Csütörtököt Szatymazon egy lu. Augusztusban vették, nem sokat húzta az Időt, még abban a hónapban el is romlott. A hozzávaló mondott hogy ők ezt a gépet nem földgya- állani vették, dolgozni akartak vele. Augusztustól mostanáig majdnem öt Jó hónap. Naponta két műszakban, jó erős traktorral csörlővel együtt 276 ezer meghúzatva nagyot haladforintot adtak érte. Au- tak volna. gusztus óta állva fekszik benne a pénz. Jól meggondolta pedig a vásárt a Finn—Magyar Volna nélkül ts haladtak, mert — kelletlenül ugyan, de — szeptember végén vettek helyette egy Barátság Tsz. Kétmillió fo- máslkat. Használtat, körültalmának mind-mind az a fiatalok ismeretterjesztó előkérés a lényege, hogy a adásokat tartottak. Közös társadalom ne hagyja magá- KISZ-szervezeti összejövera az iskolákat teleket, vitadélutánokat álHazánkban ezen a téren »tottak a programba De a . lényeg azért mindig az mában naavon sok ió kW- volt< hogy az üzem mi,yen 8zolgálÍa- vég(il pedig' más ternényezte történt Hol kl Vitaié váro»°knak is példát sebb, hol nagyobb jelentő- ada vá1'aH"a &JZZ8™ ségű de mégis volt valami- *udla az 1jJfalAÍ; J lyen mozgás az iskolák se- nem az- hogy ^ tud még gítése, támogatása érdekében. Az utóbbi hetekben azonban elég gyakran lehetett hallani ezzel kapcsolatosan ezt a kifejezést: „Egy iskola,- egv üzem". A mozgalom — a legjobb tudomásunk szerint — a fővárosban kezdődött, s ahogy a különféle beszámolókból kiderül, szép sikerrel halad az útján. Miről van szó tulajdonképpen ? Arról, hogy az üzemek és az iskolák szerződés útján szoros kaocsolatot teremtenek egymással, s a kapcsolat keretében a saját profiljuknak megfelelően megállapodnak a kölcsönös segítés formálóról, módjáról, határidejéről és felelőséről. Például a Budapesti Dózsa Györgv Gimnázium a Budapesti Kötöttárugvár II. sz. üzeme»vségével kötött megállapodást. A legjelentősebb feladat az üzem részéről néldául a nyári tatarozás lebonyolítása volt. A megállapodás értelmében védőhálót csináltak a tornaterem ablakára, vállalták a sportnálva kerítésének magasítását. Az üzem az iskola KlSZ-szervezetánek felajánlotta, hogy a KlSZ-szervezet a salát hasznára naponta elviheti az üzem területéről a felevütemlő papír- és egvéb. a MÉH-nek eladható hulladékot. Ezzel a KISZ-szervezet folyamatosan egy kis pénzhez jutott. Más üzemekben még több is történt ennél. Például a „gazdagabb" üzemek különböző audiovizuális felszereléseket, televíziót, vetítőgépeket és egyéb felszerelést adtak. Volt olyan iskola is, amely fontos, régen húzódó szakipari munkát végeztetett el a vállalattal. Másutt búrintot fölemésztő talajjavítás tervét dolgozták kl, ahhoz kellett volna eg a gép. Körülállták a hirtelen betegedett nagy jószágot, de nem segítettek rajta. Garancia tiltja, hogy bárki emberfia gyógyító szándékkal közelítsen feléje. Ahová franciakulcs vagy íiuuva LiaiiLiaiKuika . hegesztőpisztoly szükségei- pei. belül fele áron. Azóta azon spekulálnak, mi lesz velük, ha egyszercsak mégis megjavítják az újat. Lesz nekik akkor kettő. De csak egyre van szükségük. Kezdjék árulni? Az újat adnák el szívesen, mert az már becsapta őket, de ki vesz egy öt hónapig alig használt gétetlk, ott a ráolvasás nem használ sokat, ráírtak hát a szolgálati út betartásával a gyártó vállalatra, jöjjön ide, és csinálja meg. Ahogy az egyezség kívánja. Külföldön született a Forráskúton ugyanilyen földgyalut vettek. Egy bordában szőtték a szatymazival, elromlott az is. Most úgy tűnik, ők jártak jól mégis. Első sóhajtásra rátaláltak a bajára, nekiestek, kijavították. Igaz, gyalu, külföldről jöttek az hopV elkockázták vele a igazlátók. Augusztustól garanciális jogot, de dolmostanálg három deputá ció járt már Itt, mindhárom szakértől szavakkal goznl tudnak. Szeme közé kellene nézni a külföldről hozott gényítátkoztatta kb hogy or- bek jótállási ügyének. Mert ha az csak arra ló. hogv árnyékában jót álljon a gép, ahelyett, hogv a földet gvalulná, akkor ml ráfizetünk a boltra. Nem 276 ezer forintot, öt hónapot is, ráadásnak. vosa csak az lehet, aki megcsinálta. Hisznek a szatymaziak az igazlátók szavának, biztosak is benne, hogy gépbéli kárukat megtérítik. A baj csak annyi. BERCZELI A. KÁROLY 141. ö, mint egyszerű kötélverő legény ismerkedett meg Németországban a munkásmozgalommal, s mint a hazai ipar fejlesztésének buzgó híve és megvalósítója is, erósen foglalkoztatta a munkás és munkaadó viszonyának helyes elrendezése. Hitt az iparosság küldetésében, s mikor Kossuth nehezményezte tanainak szocialista tendenciáit, mert a nagy száműzött szerint Magyarországon nyomát sem látni az osztályharcnak, Bakáy még 75-ben így válaszolt bálványozott mesterének: „Ama társadalmi kérkések, de a munkások soraiból ls sok élősdi, haszonleső, renitens egyén kerül kl, s ezek egymás ellen ingerlik az osztályokat. S ez nem szűnik meg, amíg az ellentéteket ki nem egyenlítik. Különösen az uralkodó osztály a makacs, s az erősebb jogán valósággal garázdálkodik. De ezt éppen ma vetettem papirosra! — S ezzel egv kis cédulát húzott ki a zsebéből, s olvasni kezdte: — „A tőke uralma annyira erős és túlnyomó a munka fölött, hogy éppen nem csodálkozhatunk azon, ha a munkásosztály tömeges nyilatkozatokban adja jelét e nyomás elviselhetetlenségének; mert hol van az megírva, hogy a munkás csak annyit keressen, amennyiből magát és övéit nyomorultul eltarthassa? A cél tehát a tőkét visszaverni eredeti szülő kútfejéhez, amelytől elszakadt, a munkához." Richter nem sokat törődött politikai és társadalmi kérdésekkel, de mint affajla szenvedélyes újító és föltaláló, e téren is elfogadott minden reformot, s szervileg « irtózott a szabadság bármiféle korlátozásától. Annyira azonban ő sem dés, melytől ön oly szent aggodalommal irtózik,' volt liberális, hogy ezt a szabadságot a féktelen már megvan hazánkban." A liberális államot is keményen bírálta, mert éppen a nagytömegek számára nem nyújt kellő védelmet. Bakay egy kissé virágos, romantikus nyelven tárta föl elgondolását a társadalomról, de lehámozva nézeteiről a költőinek tetsző nagyon is dilettáns ízű kifejezéseket, nem nehéz megállapítani róluk. hogy a tőke és a munka kapcsolatának helytelenségét szeretné megjavítani vagy legalábbis enyhíteni. — A polgári társadalomban „népemésztő" harc folyik — mondta okoskodva —, mely a legjobb erőket „zsibbasztja". Az emésztő, vagy kizsákmányoló osztály a termelőkkel szemben ellenséges magatartást tanúsít, pedig a tőke és a munka, mint két pólus, egyenlő jelentőségű, s ha nem sikerül kettejük viszonyát szabályozni, a polgári társadalom veres forradalom áldozata lesz. Ez persze egyelőre a jövő, bár Párizsban láttuk már ehhez hasonlót. A baj az, hogy a tőszabadosságig támogassa, s ő is. akár a vaskancellár, az államot ilyen fékező intézménynek tekintette, s feladatát is javarészt ebben látta. Kis töprengés után ő is megszólalt. — A baj csak az, Nándi, hogy a hatalom, a Macht, mindenkit megbolondít, s ahogy az „emésztők", die Kapitalisten, most visszaélnek előnyös helyzetükkel, hatalomra jutva a termelők is ilyen igazságtalanok lehetnek. Nem? S akkor mit csinálsz? Vissza már nem fordíthatod a dolgot. Jobb: „nicht anrühren", a tudomány egyszer úgyis rendet teremt mindenben. — S megint jóízűen nevetett. — Tudod, Goethe mondja valahol, hogy Inkább igazságtalanság, mint rendetlenség. S ez igaz. Semmisem roszszabb, mint mikor minden a fejetetején álL Bakay elhárította a termelők felülkerekedé. sének lehetőségét, mert ő szigorúan a parlament híve, s bár egyetért munkaadó létére a munkásokkal, nem helyesli bármely osztálynak kizárólagos paralemti képviseletét, egyeduralmát meg teljesen elveti. Így társalogtak még egy darabig, összeegyeztetve nézeteiket, bár Gábor egy kissé szórakozott volt, s míg Bakay társadalmi reformjainak esetleges megvalósítását fejtegette, több ízben elkalandozott, s vagy Etelkára gondolt, vagy Pintér Pistára, de meg ő maga is naivnak tartotta a képviselő több lelkes kijelentését, s néha már csak udvariasságból helyeselt neld. Tulajdonképpen nagyon becsülte őt, de kissé kapkodó mohósága, amellyel rávetette magát minden új ismeretre, gvnkran zavarosnak, kiegyensúlyozatlannak, s talán tudálékosnak ls tetszett, s ezt erősen meg kellett bírálnia, anélkül persze, hogy beállt volna ő is azok kórusába. akik Bakavban az alulról feltört autodidaktát sokszor kifigurázták, s mert őszinte tószándékát nehéz volt kétségbe vonni, néha tehetetlenségükben a gúny céltáblájává alacsonyították. M'kszátb minden alkalmat megragadott, hogy belemarjon, mert határozoH~" bőszítette ez a lelkes tezaf). aki nem csak v-Hoel kérdéseken lovagol, melvek persze a dualizmus e szakaszában nem voltak éopen közömbösek, hanem ipart, kereskedelmet, vagyis gazdaságot akar teremteni nemzete számára. Fz úi jelenség volt, s Mikszáth sehogvan sem tudta megemészteni, őt még mindig a nemes! kúriák áporodott illata lengte körül, pedig éppen Szegeden volt ez majdnem nevetséges, ahol az autonómia megszületéséig a kutyabőr semmit sem számított, a nemesnek éppen úgy meg kellelt kérvényeznie a polgárjogok elnyerését. mint bárkinek, mert itt a legfelsőbb rang a „privilegiatus polgár" volt, s „nömös" csak maga a város. (Folytatjuk.) f