Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

k II X, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam, 293. szám 1972. december 13., szerda Ára: 80 fillér MAGYAR S Z O CIALISTA M UNKÁSP ÁRT LAPj A ; , Megkezdte munkáját az ©rssaggyaiés féli ülésszaka Kedden délelőtt 11 orakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczel György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. .Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselőről, s hangsúlyozta: — Dr. Mihályfi Ernő több mint fél évszázados közéleti pályáján mindig a haladás oldalán állt, a nép igazáért küzdött. Már a felszabadulás előtt elkötelezte magát a baloldali mozgalomnak, a történelmi emlékbizottság egyik megalapítója, az antifasiszta nemzeti ellenállás és a népfrontgondolat hú harcosa volt. A néphatalom adta új lehetőségek kőzött teljes odaadással állította a szocialista társadalom szolgálatába gazdag tudását, tehetségét Magas állami, társadalmi tisztségek egész sorát töltötte be, mindig lelkiismeretesen és lankadatlan munkakedvvel. Mihályfi Ernő távozásával közéletünk kiemelkedő és köztiszteletben álló személyiségét vesztettük el. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973ban esedékes tanácsválasztásokról szóló Elnöki Tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Apró Antal arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Szurdi István belkereskedelmi miniszter — miután a legutóbbi ülésszakról hivatalosan távol voltak — az ügyrendnek megfelelően írásban közölték válaszukat Ognyenovi.es Milán, illetve Zámbó József képviselő interpellációjára. Az országgyűlés ezt köyetően elfogadta az ülésszak tárgysorozatai. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra A pénzügyminiszter expozéja után szünet következett Ezt követően az elnök Beresztóczy Miklós, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadójának Varga Gyulának, adta meg a szót, aki aláhúzta, hogy az 1973. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítéséhez és a parlamenti bizottságok vitájához a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának novemberi álNapirendjén 1. 2. Az 1973. éri állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat. 3

Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely bctöl" tése, az új építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése. 4. Interpellációk. lásfoglalása, határozata adta a politikai, a gazdasági alapot. Elmondta: A törvényjavaslat előkészítését szolgáló bizottsági viták kedvező légkörben folytak le. A jövő évi tervés költségvetés számos olyan intézkedést tartalmaz, amelynek megoldását korábbi üléseiken a bizottságok is szorgalmazták. A költségvetési irányzatok összhangban állnak a népgazdasági terv célkitűzéseivel, a szocialista állam „háztartása" — a pénzeszközök központosításával és megfelelő újraelosztásával — a tervszerű és arányos fejlődést segíti elő. Az állam pénzgazdálkodása megnyugtató. A pénzügyi mechanizmus hatékony és összehangolt alkalmazása biztos alapokat teremt a gazdaságpolitikai célok valóra váltásához. Az állami költségvetés előirányzatai világosan tükrözik a Központi Bizottság állásfoglalásában megjelölt valamennyi gazdasági feladat megvalósításának pénzügyi hatásait. Ezek mindegyike mögött az a törekvés érezhető, hogy a népgazdaság fejlődése és a társadalmi előrehaladás a következő években lényeges szerkezeti változásokkal járjon együtt Végül a terv- és költségvetési bizottság nevében a képviselő az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólalt dr. Gajdócsi István, Bács-Kiskun megyei, Szurgyi Istvánná Békés megyei, Magyar Sándor Pest megyei képviselő. Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Ezután felszólalt Fekszi István Szabolcs megyei, Mráz Tibor Borsod megyei, Fegyveres István Vas megyei, majd Tóth István budapesti, Tiliczki József Heves megyei, Sebesi Lászlóné Békés megyei, Fábián Márton Szolnok megyei országgyűlési képviselő. Valamenynyien véleményt mondtak, észrevételeket tettek és elfogadták a törvényjavaslatot Az országgyűlés ülésszaka ma, szerdán délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (Pullai Árpád beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Bevezetőjében a pénzügyminiszter hangsúlyozta: — A gazdasági építőmunka fő követelményei 1973ban a következők: /

A fejlődés járjon • együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésével; folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. 1 A nemzeti jövedelem felhasználásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékeltébben növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal-politikai céljaink valóraváltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. *) Tovább erősödjék az "J• ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos növekedésével számol. S a termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozza meg. Szociálpolitikai intézkedések Ezt követően az elosztás részleteit ismertette, majd így folytatta: Továbbra is vallott gazdaságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társaA lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej- és tejtermékek áremelése kereken 1.4 milliárd forinttal csökkenti. a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttalnövelik az állami kiadásokat A tejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valamelyest emelkedik — mondotta a pénzügyminiszter. A tervszerűség szerepe dalmilag elfogadható legyen. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej- és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. — E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligények változatlanul szigorú elbírálás alá esnek, és elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint a támogatott célok beruházásaira összpontosulnak. Amint egész népgazdaságunknak, úgy a vállalatok, szövetkezetek munkájának is szervező ereje a terv. A terv megvalósulása szem(Folytatás a 3. oldalon.) Több tervet használnak fel Szeged Északi városrésze — Eredményhirdetés az Építésügyi Minisztériumban A Szeged megyei városi tanács végrehajtó, bizottsága és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium idén áprilisban országos tervpályázatot hirdetett az úgynevezett Észalti városrész leendő központjának, s az ahhoz kapcsolódó lakókörzetnek megtervezésére. A pályázat iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg országszerte, s ezt az is jelzi, hogy a november végi határidőre húsz pályamunka érkezett meg a szegedi tanácshoz. A bíráló bizottságban, mely nemrégiben döntött a pályázat eredményéről, képviseltette- magát az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a városi tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari Tudományos Egyesület. A pályázat végeredményét tegnap, kedden az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, Takács János. a szegedi városi tanács elnökhelyettese ismertette a résztvevőkkel. Az eredményhirdetésen részt vett Takács Máté Szeged város főépítésze. Az első díjat megosztotta a zsűri a 7. és a 9. számú pályamű között. A két legjobbnak tartott terv alkotógárdája így 70—70 ezer forintos díjat kapott. Az egyik pályamunka alkotói: Zádori Attila, Keve Lajos, Iván Ildikó és Hajdú Lajosné — a Budapesti Várostervező Vállalat munkatársai, a másiké: Kaszta Dénes, Szmetana György és Nyíri István — a Pest megyei tanács tervező iroda kollektívája. A bíráló bizottság az 50 ezer forintos második dijat a 13. számú pályaműre adta ki, ennek szerzői: Schőmer András, Katona Péterné, Wild László, Kerekes György és Mészáros Ferenc — a Budapesti Várostervező Vállalat munkatársai. A harmadik — 40 ezer forintos díjat — a Szegedi Tervező Vállalat gárdája nyerte el: Hernyák Imre, Hiibner Mátyás, Kiss István, Tarnai István, Csapó László és Törő János. A 4. számú pályamunkának egy negyedik — 30 ezer forintos — díjat adott ki a bíráló bizottság. A díjazott munkákon kívül, a végleges kidolgozáshoz szükséges részletmegoldások kedvéért négy tervet 15—15 ezer forintért megvett a bíráló bizottság. Az Északi körút, a József Attila sugárút, a Gyevi sor meghosszabbítása, illetve a Csongrádi sugárút által határolt területen a 25 ezres Tarján, a csaknem ugyanennyi lakosú, majdani Északi városrész, s a hozzájuk csatlakozó városrészek legfontosabb igazgatási, oktatási, művelődési, kereskedelmi, szolgáltatási és egészségügyi intézményei kannak helyet. A pályázat díjnyertes terveit a városi tanács és a Magyar Építőművészek Szövetsége a jövő év elején kiállításon mutatja be Szeged lakosságának. Cernan és Schmitt hoidsétája Kedden — közép-európai idő szerint hajnali egy óra után — a két amerikai űrhajós kiszállt a holdkompból, működésbe hozta a holdautót, televíziós kamerákat és antennákat állított fel, elhelyezte az Apollo— 17 tudományos kutatóállomásának műszereit. Ami a holdautón tett kirándulást illeti, itt a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan Houstonban tervezték. Ugyanis Ceman és Schmitt valóban a holdkomptól 2,2 kilométer távolságban levő Emory-krátert akarta „meglátogatni", de a kétfajta anyag — egy sötétebb és egy világosabb — amiből mintát kellett venniük, körűibeiül félúton, a krátertalajnál jobban különült el egymástól, így az űrhajósok itt álltak meg, s a tervezett időnek ugyancsak a felét nem egy órát, hanem csak harminc percet töltöttek itt. A rövidítésre egyébként is szükség volt, mert Cernan, miközben a két és fél méteres lyukakat fúrt a termométernek, a kelleténél több oxigént fogyasztott. A houstoni ellenőrző központ közép-európai idő szerint kevéssel déli 12 óra előtt mondott „jó éjszakát" az Apollo—17 holdexpedíció két tagjának, akik mintegy 7 órás sétát tettek a bolygó felszínén. Cernan parancsnok — jobbról — és Schmitt geológus az e»s« séta közben (Telefoto — AP—MTI—KS) / 4 « i