Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

KEDD, 1972. DECEMBER IX. Nyugdíjjárulék le­vonása a jutalombél F. I. olvasónk költségve- nyugdíjjárulék mértékét az lehet, hanem mindegyik fe­lesben gazdálkodó szervnel egyéb juttatásoktól elkülöní- talom után külön-külön kell dolgozik. Nemrég jutalomban tetten kell meghatározni, a fizetendő nyugdíjjárulék részesült, melynek összegét Olyan esetben például, ha a mértékét megállapítani és azonban hozzáa d Iák az arra dolgozó egy naptári hónap- levonni. baP, több alkalommal kap Olvasónk a rendelkezés hfiirnnTáJte. Jutalmat, annak összegét a szerint jogosult a különbözei vontak le a progresszív nyugdíjjárulék-kulcs szem- visszatérítésére. H^f-H^". 1m k°r Cr" Pofjából összeszámítani nem Dr. V. M. deklodott. hogy miért szarni­tolták egybe a jutalom ösz­szegét a munkabérével, kö­zölték. hogy az idcvonatkozo rendelkezések szerint a juta­lom összegét a dolgozó ál­tal fizetendő progresszív nyugdíjjárulék kulcsának megállapításánál hozzá kell számítani a tárgyhóban ki­fizetett munkabér és egyéb juttatások összegéhez. Kéri: tájékoztassuk a rendelkezés­ről és arról, hogy a kapott válasz helyes-e? Olvasónk esetében a munkáltató válasza nem volt helyes. Ügy látszik, elkerülte figyelmét a 11/1967. (XII. 21.) SZOT sz. szabályzat 4. pa­ragrafusa, mely szerint az általános szabályok alól ki­vételt képeznek a költség­vetésben gazdálkodó szervek, továbbá a pénzintézetek dolgozóinak adott jutalmak. Itt a progresszív nyugdíjjá­rulék kulcsát a munkabér és egyéb juttatások összegé­tói elkülönítve kell megálla­pítani. A rendelkezések alkalma­zásánál költségvetési szerv­nek minősülnek a miniszté­riumok. a tanácsi szervek és önálló költségvetésű országos hatáskörű szervek, az előbbi szervek irányítása alatt mű­ködő költségvetési szervek is. valamint a költségvetési elő­irányzat alapján gazdálkodo valamennyi társadalmi Cs tömegszervezel. Tehát a fenti rendelkezés­ben foglaltak alapján a költ­ségvetési rendszerben gazdái, kodó szervek dolgozóinak adott Jutalom után fizetendő Mi teszi időszerűvé az „öregségi problémákat?" Az utóbbi években sajtó- 52 év. 1971-ben az elhuny­ban, rádióban, televízióban tak átlag életkora 63, illét­egyre gyakrabban esik szó ve 68 évre emelkedett, az idősebb korosztályok kü- Államunk 1950-ben még lönböző anyagi, erkölcsi és csupán évi 927 millió forin­társadalmi problémáiról, tot fordítot nyugdíjakra. Ez Ugyanakkor a tudományos a szám 1960-ban már 4 mii­világ ebben az évben Ki- liárd 427 millióra, 1971-ben jevben, Dubfovnikban és pedig 14 milliárd 732 millió Strasbourgban nemzetközi forintra emelkedet, amihez szociálgerontológiai kong- az elmúlt évben — lakbér­resszusokon foglalkozott hozzájárulás címén — to­ezekkel a mindenütt gondo- vábbi 141 millió forintot le­kat okozó társadalompoliti- hetett hozzászámítani. E kai kérdésekkel. A statiszti- nagy állami teher ellenére kai számok dinamikus vál- a nyugdíjasoknak 57,4 szá­tozása tette nagyon idősze- zaléka részesül havi ezer rűvé az „öregkérdést". Míg forintnál kisebb nyugdíj­a század elején például Ma- ban, míg havi kétezer fo­gvarország lakosságának rintnál magasabb nyugdíjat alig 6 százaléka lépte túl az az összes nyugdijasoknak 55—60 éves nyugdíjkorha- csupán 4,8 százaléka élvez, tárt, ez az arányszám már A mezőgazdasági termelő­'950-ig 12 százalékra emel- szövetkezetek nyugdíjasai, kedett, s az azóta elmúlt akiknek többsége háztáji húsz év alatt további ötven földet ls kezelhet, kisebb százalékkal növekedve ma járadékban részesül, már megközelíti a 17—18 Komoly problémát okoz százalékot. Hazánkban a magányos öregek helvze­1995-ben — becslések sze- te. Ezek gondozása rész-ben rint — kereken két és fél társadalmi feladat. Ezért millió nyugdíjkorú él majd. rendeztek be az ország szá­Az erőteljes emelkedés fő- mos helységében napközi leg a várható átlagos élet- otthonokat öregek számára kor álla«do emelkedésének és hivatásos gondoz-ónők tulajdonítható. Az 1949-ben ™en<?tt tá«-sadalrni aktiv'is­. .. , ... ,, ták is felkeresik lakásukon meghalt férfiak átlagéletkora a gondozásra szoruió magá­még 47 év volt, a nőké pedig nyos öregeket . Drága diplomák -kevés haszonnal Egy évtized alatt az álla- vekvő gépállások, anyagellá- Igaz, tavaly 605 szabadal­mi iparban megkétszerező- tási zavarok, a selejt ará- mat jelentettek be a raű­dött a mérnökök és tech- nyának emelkedése — jel- szaki tudományok korébői, nikusok száma. A népessé- zik azt a betegséget, amely de tény az is, hogy a 44 gen belül a felsőfokú vég- hosszú ideje gyógyításra vár. műszaki kutató és fejlesztő zettségüek aránya mindösz- Több mint 140 ezer mű- intézetben a 16 ezres össz­sze 1,5 százalék volt 1945 szaki tevékenykedik az ál- létszámból 4,3 ezret tesz ki előtt, napjainkban már 4,3 lami iparban, túlnyomó ré- a tudományos munkatársa­százalékot tesz ki. Bonyolul- szúk — 109 ezer fö — a ne- ké. S nem az a baj, hogy az tabb világunk egyre több hézipari ágazatokban. Ezen ún. kisegítők aránya magas kiművelt emberfőt kíván, belül a legnépesebb csopor- — sőt, ez feltétele a hate­igényel, követel. A gazda- tot a gépek .és gépi berende- kony kutatásnak, fejlesztés­ságfejlesztés intenzív szaka- zések gyártásában, majd a nek —, hanem az, hogy a sza előtérbe állítja — mint közlekedési eszközök gyártá- lehetséges szellemi erőfor­döntő erőforrást — a mű- sában találjuk. Az építőipar rásoknak csak töredéke szol­szakiak gyarapodó táborát, s 21 ezer műszakinak ad fog- gálja a legfontosabbat, az még inkább azt, e sereg mi- lalatosságot. Nem lekicsi- új megoldások keresését, a bevételére ké- nyelhető sereg! S ha hoz- gyártás és a gyártmányok években zátesszük, hogy immár évek korszerűsítését százalék- óta a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma II tetlek ideje féle erődök pes? A hatvanas átlagosan hat-hét kai nőtt esztendőnként műszakiak száma a KGST- 32 ezer körül van, évről_ év­országokban. A számszerű re 6300—6500 a végzősök A műszaklakkal való pa­bővülés a gazdasági növe- csoportja, közgazdasági sza- zarló gazdáikodás már sok kedés természetes kísérője; kon pedig 1400—1700, akkor vj^t kiváltott, s még több a mennyiségi módosulások az utánpótlás miatt sem kell t>£rálatot szült. Fogalmazha­való értelmüket azonban a aggodalmaskodnunk. Amiatt funk' dgy is: minőségi változásokkal kap- ——•-'--• 1 hatják meg. „„...„ „. a diagnózis már sokkal inkább, hogyan, egyérteimű. Mégis, a gyá­s hol épülnek be a gazda- rakbanj a vállalatoknál ma ság molekuláiba, sejtjeibe és ,g óltaiános gyakorlat, hogy szerveibe a nemzetközi m(g szemrebbenés nélkül új szakirodalomban „feher-gal- és úiabb mérnököket sorol­Apróhirdetések, üzemi só- lérosok"-ként jelolt embe- nak be a műhelyek, üzemek Hz első lépés hajtozások, pályázatok bizo­nyítják: a műszakiaknak sem gond az elhelyezkedés. A hatvanas években a felső­fokú oktatásban a műszaki hallgatók száma a két és félszeresére növekedett, a végzősöket három-négy állás várja. Az első lépéssel, Jól fizetett adminisztrátorok? létszámába, addig a Jiutató, a kísérleti részlegekbe, a gyártmányfejlesztési, tech­nológiai osztályokra „sajnál-* ják" megadni a gyarapítás státuszlehetőségét. Fölösle­gesnek Ítélik ezt, vélvén, a „termelők" seregét kell nö­velni. E látszat azonban Anyakönyvi hírek Barcsik Erzsébetnek Tamás Zoltán, Hamvai Gaöor Zoltán­nak es Deák Juiiannanak Ju­lianna, Ocskó Álltainak és Do­movlcs Zsuzsannának Szilvia, Tapodl Mihalynak es Sebők Aranka Máriának Mihály, Kis­péter Jánosnak és Csóka Mag­dolnának Gábor Sándor, Bozso Istvánnak es Kószó Máriának Andraa, dr. Börcsök Sándor Fe­rencnek és Veiinszky Margit L KERÜLET Házasság: Salánkl István Mi­hály e>s 'ioth Gabriella, Kekten­vald János Mihály és Mészáros Ibolya. Száz Attila és Horváth Piroska házasságot kötöttek. Születés: Nagy Sándornak te Pataki Piroska Annának Kata­lin, Aszódi Jánosnak és Lesták Annának Annamária. Tóth Mi­hály Antalnak és Lázár Matild­nak Zsolt, Papp Istvánnak és Rathl Gizellának Csilla, tamási Lajosné Süveges Rozalia, Rét- nak Gábor, Engl Jánosnak Lász.ónak és Zomoori lboiya- falvi József. Rácz Lászlóné Födi Pesti Máriának János, Kis Ml­Dák László, Török Jozsemek es BisáUi, Plplcz Andráir.rt V'.th hálynak és Laszk Máriának At­Paoar nozailának Anaiea, Cze- Rozália, Gál János Imre, Rékaat tlla, Nacsa Gyula Józsefnek és ne Lászlónak es Fenyvesi Má- Ferenc. Futó Dezső, Szól]ősi Kovács Máriának Veronika Má­rtanak Zsolt, sziraki istvannak Julianna, Seres Mónika, Tóth rla, Ökrös Ferencnek és Foga •a Majlath Maria pirosítanak Katalin. Csókás Erika. Kiss Klá- rasl Anna Máriának Éva, Hegy Zsolt, Davld János Lászionak ét> ra meghalt. Miklósnak ég Juhász Terézu Saiverl Kozának János László, II. KERÜLET Mariának János. Kovács Fe­Toth Antalnak es Kovács Ilona- Házasság: Halácsi Gábor és rencnek és Menyhárt Martának nak Zita Erzsébet, SZHlma Vln- Szalma Éva, Szűcs Zoltán Jó- Tünde Márta. Süli Imre Mihály­cének éa Szirákl Martunak Eri- és Kocsis Margit, Árva Jó- nak és Zakar Ilonának László, ka Kiss Józsefnek és Nagy ^éf és Szabó Zsuzsanna házas- Szanka Ferenc Mártonnak és Hona Máriának Erika Eva, Sza- ságot kötöttek. Dékány Katalinnak Ferenc, Lá­zi Gyula nak és Beloval Márta Halálozás: Jenét Pál. Kantó zar Mihálynak és Horváth Klá­PlrosKának Beáta. Papp lmré- István, Terhes Istvánné Berta rának Györgyi nevű gyermekük nek és Kószo Márta Gizellának Rozália. Báló Sándor, Nimcso- született. l.ászló Tóth Dezsőnek es Kru- v,cs Sándorné Nagy Klára Ilona, Halálozás: Rózsa Sándornt ptcser Máriának Bettina Mária, SÁrl Pál Antal meghalt. Sándor Julianna. Rácz István. Lantos Tibornak es Ágoston III. KERÜLET Katona Lajos, Király Kálmán­Katalinnak Gabriella Éva, Zsák Házasság: Kovács Mátyás én né Bukta Anna, Sztankovics Má­Sandornak és Sánta Katalinnak Angyal Margit. Tapod! Imre és tyás' Király Istvánné Terhes Er­Krisztlna, Krebs Gyula Zoltán- Tóth Erzsébet. Twirdy Tibor zsébet. Katona Mlksáné Bokor nak és Tuska Zsuzsannának István és László Éva Zsuzsán- Ernesztlna, Farkas Sándor, Ab­Katalln. Babarczi Janónak és na Géra János és Gábor Gab- rahám Istvánné Asztalos Erzsé­Erdélyl Rozáliának Rozália, rlella Mária, Nagy Sándor és bet, Ulrtch Aritalné Apró Ro­Grünvald Bélának és Pszóta Pádár Julianna Erzsébet házas- zália, Koncsek Ferencné Németh Erzsébetnek Tamás. Kincses Ságot kötöttek. Katalin, Pigniczki Istvánné Per­Györgynek és sullcz Gizellának Születés: Rusz Szvetozámak és gélt Stefánia meghalt. Egy széles körű felmérés a megállapításai szerint a mű­képzéssel nincs különösebb szakiak idejük több mint mind üzemi, mind népgaz­baj. Annál több a megszer- felét olyan adminisztrációs dasági méretekben drága zett tudás kamatoztatásávaL teendőkkel töltik, amelyek árat követel; a pocsékolás­A gazdaságfejlesztés inten- elvégzéséhez jóval alacso- nak soha nincsenek jogos zív szakaszának teendőiről nyabb képzettség is elegen- indokai, s itt végképp nem szólva joggal állapítja meg dő lenne. E „jól fizetett ad- lelni ilyeneket, a párt Központi Bizottságá- minisztrátorok" munkaóráik ' ~ másik felét sem teljes egé­nak novemberi határozata: El kell érni, hogy vala­Elsősorban nem több em­berre van szükség, hanem a szében arra használják — meglevők mainál sokkal mennyi gazdasági egységben használhatják —, amire kel- ésszerűbb, a gazdaság válto­lényegesen korszerűsödjön a zó szerkezetét tükröző cso­lene. Meghökkentően keve szervezettség." Ami elsősor- dolgoznak például ku- portosítására. Arra, hogy a ban a szellemi kapacitások tatáson, fejlesztésen. Az diploma, a felsőfokú végzett­szervezett fölhasználását kö- iparban összesen 196 kuta- ség ne csupán *drága — az vetéli meg. tóhelyet tartanak nyilván, s egyéni és a társadalmi Számítások szerint az ál- ezeken 9800 egyetemet, fő­lam egy-egy diplomás ki- iskolát végzett műszaki te- mintegy képzéséhez 800 ezer forinttal vékenykedik, a teljes tábor érő — papír legyen, hanem járul hozzá! Drága mulatság mindössze 6,5—7 százaléka! olyan kamatozó kötvény, tehát adminisztráltatni, mű- Ugyanakkor a munkában le- amelyet tulajdonosa éppúgy, szaki rajzokat készíttetni, vő kutatási témák, fejlesz­művezetői feladatokat ellát­ra­fordításokat összegezve egymillió forintot mint a közösség a magáé­érez, tehát úgy is nek megfelelően. Mészáros Ottó Ágota. Kisjuhász Imrének és Borsos Ida Katalinnak Krisztina, dr. Gorzó Istvánnak és dr. Vet­ró Ágnesnek Laura, Nyárt Sán­dor .vndrasnak és Nacsa Mária Magdolnanak Beata, Kovács Já­nosnak es Pálffy Rozáliának Andrea Rozálta, Poszton.myl GaDornak us Posztobanyl Mar­gitnak Szilvia Margit, l-ajos Sándornak és Czako Gizellának Sánaor t crertc, Wlnkert Pál Istvannak es Ábrahám Katalin­nak Katalin Erzsébet, Kószó Mlnálynak es Battancs Julianná­nak Zsolt Mihály. Becski Györgynek és Csikós Katalinnak Brigitta, Kokas Istvánnak és Tóth Piroskának Szilvia, Gál Sándornak és Molnár Erzsébet­nek Zoltán. Suda Jenőnek és dr. Miklós Márta Magdolnának Jono Miklós. Jakab Csaba Ist­"ánnak és Födi Márta Magdol­nának Adrién. Ficsor Sándor­nak és Balta Zsuzsannának Sándor István. Juhász Ferenc­nek és Vér Erzsébetnek Tünde. Dudás Imrének és Kálmán Ka­talinnak Dalma, Fodor Zoltán Andrásnak és Gulyás Klárának Zoltán, Kovács Istvánnak és Hegyi Máriának Zoltán István, Kucsora Péternek es Süli Ma­tildnak Marianna. Kalcsov Pé­ternek és Gulyás Klárának Eva nevű gyermekük született. .lalálozás: Gera István. Dudás Sándor, Ocskó Antal, Faragó vtima. Adanyl istvánné Lévay Matild, Srbök Jánosné Vörök Viktória. Sípos Mihály, Buda­várt Miklós, Deák Rozália, Csen­gődi istvánné Almást Jolán. Gresz János GySrgyné, Leszi non». Vadász József, Fodor Ml­tési feladatok száma meg- nak tatni a mérnökökkel. Holott haladja a 15 ezret! Az elap- használja, hasznosítja azt, sűrűn, sok helyen erre kény- rózottság, a koncentráció azaz a társadalmi érdekek­szerűinek. hiánya a két adat összeveté­séből is nyilvánvaló. Rész és egész A különböző munkakörök más és más képzettséget kö­vetelnek. Azaz: megfelelő műszakit kell az adott hely­re állítani. Ahol nem így történik^ ott a részek össz­hangjának hiánya miatt ma­ga az egész is szervezetlenné válik. Fölösen használódik — s keveset kamatozik — a szellemi tőke, megbénulnak az alkotó energiák, s a ter­melési szervezetben ismét­'lődő lázak — túlórák, nö­Háromszoros teljesítmény Többet őröl az új malom Különleges őrlőberende- együttvéve. Teljesítménye zés épül a Lábatlani Ce- 76 tonna óránként, a régi mentgyárban. Az új beren- nyersőrlőké 24—26 tonna dezés üzemi próbája már volt A 30 mniió forintos fefméreíü, háromszor^ any- őséggel ^ berendezés nyi nyersanyagot őröl, mint január közepén megkezdi a a gyár minden régi malma teljes üzemet. (MTI) &ERCZELI A. KAROIY Hullámsír így, higgadt republikánusnak vallom magam, vagy ha elfogják, s pörös eljárás útján akarják ami azt jelenti, hogy a felfordulást a mai hely- elmarasztalni, az ellenzék olyan lármát csap zetben én sem tartanám előnyősnek. De hogy a mellette, közöttük én is, hogy megdicsőülten végcél a monarchiák felszámolása, ezt a tör- fogja elhagyni a vizsgálati fogságot. De hiszen ténelem fogja igazolni. — Igen — ráncolta homlokát a fiú —, de Pista az egész iratcsomót az asztalon hagyta, % erről szó sem lehet Mi, valamennyien Kossuth hívei vagyunk, ha nem is mindenben, s azt ta­lán maga a király sem hiszi, hacsak nem tökkel­140. ez a rejtélyes alak. aki, most már nem kétsé- ütött, hogy mi lelkesülünk érte, bár engesztelé­ges, közönséges gazfickó vagy spion, s nyilván sül adott szép összeget a honvédek özvegyeinek, megbízásból jött ide puhatolózni, s a képviselő s a forradalom rokkantjainak is. Sajnos, Hogy hívták? Tomanóczy? Furcsa — hü- urat is azért faggatta csak, hogy tájékozódjék, mind kevés ahhoz, hogy elfeledtesse a négyszáz ledezetl tovább. — Most már igazán kezd a do- esetleg a rendőrséget hozza a nyakunkra, ille- évet, de már az ő uralkodására eső Haynaut, log rejtélyes lenni. — Aztán elmondta, hogy főleg szegény Pista nyakára, mert a fogalmaz- Bachot, Schmerlinget, Kempent, Grünnét. s még — úgy látszik — ugyanaz a személy különféle ványt, mint történész, ő állította össze. Ilyesmiért nem lehet senkit sem letar­nevelcen őt is. Pintér Pistát is felkereste, de nyilván nem egészen egyenes szándékkal, mert tóztatni — jelentette ki határozottan a képvi­távollétükben tette csak Uszteletét mintha ezt selő. — De ha ez a fiatalember, ez a Tomanó­előre kifundálta volna. — A húgomnak azt czy vagy ki, valóban a rendőrség embere, ak­felsorolhatnék egy tucatnyi személyt, akik gyó­gyíthatatlan sebeket ejtettek ezen a nemzeten. Ezeket a tüskéket még az Erzsébet szépségé és vonzódása se fogja kihúzni belőlünk. Tehát ne aggódj érte, egy hajaszála sem fog meggörbülni. mondta, hogy jogász, s pesti barátaim üdvözle- kor őszintén szégyellem magam, hogy megté- ezért én kezeskedem, s az egész függetlenségi tét hozza, Pista apjának meg azt, hogy tanár* vesztő viselkedésével lépre vitt. párt — így szónokolt Bakay, magabiztosan és s Pesten megüresedő tanári állásra szeretné őt ajánlani, képviselő úrnak meg azt, hogy új­ságíró. Most már kezd a dolog nyugtalanítani, s ezeknek a spionoknak éppen a megtévesztés Itt. azt hiszem, őszintén beszélhetek, Pistával a mesterségük. Hab ich gut gesagt? — Aztán töltött a vendégeknek, s koccintott velük. — Nagyon féltik ezt a Franz Jóskát ízűen nevetett. De Gábornak nem volt nevetni való kedve mi egy kis jegyzéket állítottunk össze a Habs­burg-család bűneiről. Ezek ugyan történelmi tények, de így, csoportosítva, a jelen helyzetben súlyos vádakként hatnak. — De miért aggódsz, Gábor? — nézett rá értetlenül a képviselő. — Hiszen ezek általában köztudott dolgok, s hivatalosan sincs tiltva a melynek végtére is ő az értelmi szerzője, liberális Magyarországon, hogy valaki köztár­sasági érzelmű legyen. Én magam is az va — Ez nem szégyen — mondta Richter. — Az meggyőzően, s föl se merült benne, hogy túlbe­ilyesmi csak jóhiszemű emberekkel fordulhat elő, c»öU hatalmát is meg erejét is. Gábort azonban a lelkes politikus fogadkozása megnyugtatta, s bár fel-felötlött benne a gondo­lat, hogy talán el kellene szaladnia Pintérékhez, s jó- s újból óvatosságra figyelmeztetni a fiút, de Bakay nagyon elemében volt, s miután beszá­molt néhány pesti eseményről, s parlamenti csa­aggódott a barátjáért, s nem tudta, mi módon tározásról, egyre nyíltabban foglalt állást a védje meg, ha mégis bajba jut, olyan bajba, szocialista mozgalmak igazsága mellett, de. lé­— Látom, Gábor — tette rá a fiú karjára a kezét Bakay képviselő — félted Pintér Pistát háiyné Katona Anna. Kondor gyok, ezt soha nem titkoltam, de én, mondjuk, Ne féltsd őt, mert ha bánqilyen baja esnék. vén a mérséklet híve, föltétlenül elítélte a társa­dalom szervezetét gyökeresen felforgató törek­véseket (Folytatjuk.), j v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents