Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

PÉNTEK, 1972. DECEMBER & Félévi bizonyítvány Várakozás felett szerepelt az SZVSE Uttörő­olimpia Az elmúlt hetekben meg­kezdődtek a téli úttörő­olimpia küzdelmei. A bir­kózók Csongrád megyei döntőjét Szegeden bonyolí­tották le, s onnan a legjob­bak bekerültek a vasárnap (december 10-én) Cegléden sorra kerülő területi dön­tőbe. Cegléden tíz szegedi, három szőregi (közülük ti­zenkéttő SZVSE, egy 624. sz. ITSK), öt csongrádi (CSSC) és négy makói (MTVSE) versenyző indul­hat. A területi döntő győz­tesei vesznek majd részt a január elején Orosházán rendezendő országos döntő­ben. Asztaliteniszben és sakk­ban csak megyei és orszá­gos versenyek lesznek. Ezek megyei műsora a követke­zők. Asztalitenisz-döntő Szegeden, a Rókusi Torna­csarnokban december 15-én (pénteken) délelőtt 9 órától, sakkdöntő ugyancsak Sze­geden, az úttörőházban december 20-án, délelőtt 9 órai kezdettel. Kosárlabda; Ismét nyert a Postás Az NB Ill-as férfi kosár­labda-bajnokság utolsó előtti fordulójában is jól szerepelt a Szegedi Postás. Biztos, de néha könnyelmű játékkal győzött a Mezőberény ellen, 117:68 (50:25) arányban. A szegediek a következő ösz­szeállításban kezdtek: Szé­kelyhídi (10), Mészáros (18), Pásztás (21), Erményi (11), Fritz (3). Csere: Vass (22), Gém (16), Horváth (8), Tóth (8). A bajnokság utolsó mérkőzésén, vasárnap dél­ben, a Rókusi Tornacsarnok­ban a Szolnoki Vegyiművek ellen lép pályára a Postás. Az 1972/73-as labdarúgó­bajnokság NB Il-es keleti csoportjában az őszi forduló befejezése után az SZVSE a második helyen áll. Nyolc alkalommal nyert, négyszer döntetlenül mérkőzött, há­rom találkozón szenvedett vereséget, s így 20 pontot gyűjtött össze. Gólkülönbsé­ge pozitív: 19:12. Az őszi rajtnál nem számítottak a vezetők ilyen előkelő helyre. Akkor nagyon mértéktartó­an azt mondták: elégedettek lesznek, ha a csapat nem vé­gez lejjebb a nyolcadik helynél. Ezt a játékosok ala­posan túlteljesítették. * A szezon előtt — mint is­meretes — Rábay László vette át az edzői tisztet. Üj módszereket alkalmazott a tréningeken. Mindenekelőtt áttért a heti négy edzésről az ötre. A plusz egy foglal­kozást csütörtök délelőttre iktatta be, amikor a techni­kai gyakorlatokon és az egyéni képzésen volt a fő hangsúly. Ha szombaton bajnoki mérkőzés volt, ter­mészetesen elmaradt a csü­törtök délelőtti edzés. Rábay módosított a csapat szerke­zetén, amiben közrejátszott a kényszerűség is, hiszen Komjáti és Hájas porcgya­nús sérülésre panaszkodott. Komjátit azóta meg is mű­tötték — sikerrel. A balhát­véd helyére V. Tóth került, a beállós szerepét pedig Horváth kapta. Dicséretükre legyen mondva: mindketten kitűnően látták el új fel­adatukat. Még egy nagyon fontos tényezőt kell említeni, ami­kor a sikerről beszélünk. Ez pedig az új edző hatása, a játékosokra. Rábay László olyan hangnemet talált, amellyel a legérzékenyebb labdarúgók is elégedettek. Dicsérik mesterüket, tiszte­lik szakértelmét. A csapat és az edző közös munkájá­nak eredménye a jelenlegi második hely. Az edző jegyzetei mindent „tudnak". Ezekben rögzítet­te — jelekkel, számokkal — az egyes mérkőzések króni­káját A 15 találkozó alap­ján a következőképpen érté­keli játékosait Rábay László: — Az NB IX-es mezőnyben az egyik legkevesebb gólt kaptuk, ami talán minden­nél jobban dicséri védőinket. Külön-külön nem lehet rangsorolni. Egyformán jó teljesítményt nyújtott a Csigér, Terhes, Horváth, V. Tóth négyes. Kovács G. és Kutasi, a két középpályás, a csapat erőssége volt Ugyanezt nem lehet elmon­dani a támadósorra. Főleg a helyzetek kihasználásán kell változtatniok. Gyakran bosszantó hibákat vétettek. Kapusunktól, Bolyától töb­bet vártam. Az igaz, hogy általában megbízható volt, de néha bizonytalankodott is, s így a teljesítménye csak közepes. Ismerve ké­pességeit, remélem, tavasz­szal többet nyújt. A 15 találkozón 14 játékos szerepelt. Bólya, Csigér, Terhes, V. Tóth, Kovács G., Horváth, Tóh J., Sándor és Kutasi valamennyi találko­zón játszott. Kiss 13, Nagy 7, Bozóki 6, György 3, Haj­dú pedig 2 mérkőzésen ka­pott helyet a csapatban. A legeredményesebb csatár Tóth János volt. Kilenc gólt lőtt. A többi gólokon Kovács (3), Horváth (2), Kiss (2), Sándor (2) és Bozóki (1) osz­tozott. * Az utolsó mérkőzés után két hétig levezető edzéseket végeztek a játékosok, majd január 3-tól — egyelőre Szegeden — elkezdik az ala­pozást. Január 30-án két hétre Eger mellé utaznak, ahol egy kis üdülőhelyen folytatják a felkészülést. Tavasszal kedvezőbb az SZVSE sorsolása, mint ősz­szel volt. Nyolcszor játszik idehaza, csak hét alkalom­mal idegenben. Riválisuk, a listavezető MGM. viszont ki­lencszer lép pályára vidé­ken. Ezt tudva, önkéntelenül is számol az ember: ha a piros-kékek folytatni tudják az őszi jó szereplést előbbre is rukkolhatnak a tabellán. — Lehet — szólt közbe Rábay László —, de erőn­ket meghaladó terveket nem szabad táplálni. \ Az igaz, hogy tavasszal Komjáti új­ra csatasorba áll, a beáflós posztján, Horváth pedig elő­re megy, támadni fog, Ko­vács Miklós pedig leszerel, s remélem, Bozóki is megta­lálja a góllövő cipőjét, ak­kor még erősebb .lesz csapa­tunk. Ha igen, megpályáz­zuk a dobogó valamelyik fo­kát. De ha mégsem sikerül­ne, elégedettek leszünk a negyedik vagy ötödik helye­zéssel is. Üjra mértéktartóan ter­veznek az SZVSE-nél. Ács S. Sándor Edőcs Ferstek harmadik Leningrádban befejeződött az a nemzetközi ököl vívó­torna, amelyen nyolc or­szág sportolói vettek részt. A magyar ökölvívók kö­zül ketten jutottak dobogó­ra. Nehézsúlyban Edőcs Ist­ván (Ű. Dózsa) a második helyen végzett, miután a döntőben vereséget szenve­dett a Szovjetunió 1971. évi ifjúsági bajnokától, V. Alekszejevtől. Légsúlyban Ferstek (Kaposvár) harma­dik lett. A győztesek papírsúlytól felfelé: Durjan (szovjet), Fedorov (szovjet), Toroszjan (szov­jet), Zbisewski (lengyel), Anyiszimov (szovjet), Ka­zarjan (szovjet), Szkoroko­dov (szovjet), Gunnyikov (szovjet), Novikov (szovjet), Bisztrov (szovjet) és Alek­szejev (szovjet). A torna legjobb ökölví­vójának felajánlott díjat a 26 éves lengyel Z. Zbisews­ki kapta. A teremkézilabda­bajnokság táblázatai Férfi II. o. Férfi III. o. 1. Lendület 2. Sz. Kender 3. Sz. Spartacus 4. vasúti Fő isk. I. 5. Sz. Dózsa S. NKFV 3 3-- SS-41 6 3 2-1 45-39 4 3 2-1 51-50 4 3 1 - 2 37-33 2 3 1-2 35-46 2 3 - - 3 38-51 ­1. Typográfia 2. Keresk. Szakisk. 3. Deszk 4. Algyő 5. Vasúti Főisk. II. £ 2 - - 24-17 4 2 1 1 - 38-32 3 2 1-1 31-22 2 3 1-2 47^50 2 3 - 1 2 34-53 1 Á vidék legjobbjai Fcrfí ifi II. 1. Sz. Kábel 2. Sz. Építők 3. Sz. Kender 4. MEZÖGEP 5. HODIKÖT 2 2 - - 39-30 4 2 2 - - 37-32 4 2 1-1 29-20 2 3 1-2 42-51 2 3 - - 3 44-52 ­Női II. o. 1. Kistelek 2 2 - - 25-17 4 2. Tervező 2 1 1 - 20-17 3 3. Algyő 2 1 - 1 28-25 2 4. Radnóti G. II. 3 1 - 2 28-32 2 5. Keresk. Szakk, 3 - 1 2 24-36 1 Közlekedési mozaik Lehetne szebben is, szabályosabban is közlekedni, mint ahogy ezt tesszük. Sok szó hangzik el erről a témáról, mert nagyon sok a baleset. A közlekedési rendörök ál­landó figyelmeztetésekkel és ha kell, pénzbírsággal igye­keznek segíteni, de nézzük csak meg ezeket a képeket, mennyi gondatlansággal találkoznak egy-egy ellenőrzés során. Forgalmi dugó az Április 4. útján. A DEGÁZ teherautói úgy álltak meg egymással szemben, hogy más jármű nem férhet el tőlük Űj típusú Tátra közeledik? Sajnos nem, az YC 71-00 rendszámú tehergépkocsinak szétesett a futóműve, közle­kedésre alkalmatlan, mégis útnak indult Forr a bor Asotthalmon is, szerencsére a kerékpár nem ivott belőle, így „hazakíséri" gyalogosan botorkáló gaz­dáját Domaszéktöl Szegedig vezette traktorját tulajdonosa, melyhez lovas kocsit akasztott. Rendszám, irányjelző, fék­berendezés sosem volt a barkácsolt járművön, veszélyes ilyennel közlekedni * Közölhetnénk még egy üres fekete kockát ilyen alá­írással: kerékpárosok este. Más nem látszana a képen, inert lámpát csak elvétve láttunk a kerékpárokon Kép és szöveg: Somogyi Károlyné Hogyan óvjuk hanglemezeinket? Llebmann Béla felvétele A női röplabda NB I küzdelmei még nem fejeződtek be. de az már bizonyos, hogy a Szegedi Spartacus a vidék legjobbja lett. A képen a jó középcsapatként szereplő sze­gedi csapat tagjai láthatók. Állnak (balról jobbra): Tóth Julianna, Budánovics Fe­rcncnc, Tóth Katalin, Paragi Ágnes, Bukta Katalin, Eszes Márta, Molnár Mária, gug­golnak: Varga Erzsébet, Tóth Margit, Árvái Julianna, Szöliősi Ágnes, Berta Lillán. Nehez lenne eldönteni, hogy a zenehallgatók és a „házi zenetarral" rendelke­ző muzsikarajongók között a magnetofonnak vagy a le­mezjátszónak van-e több hí­ve. A lemez barátai szerint, a hanglemezek igazibb, va­lósághűbb, hitelesebb él­ményt nyújtanak, s a leg­újabb sztereokészülékek pe­dig a sztereo hanghatás kü­lönleges élményével is szol­gálnak. A jó lemezjátszó és a szép és jó minőségű lemez csak akkor nyújt maradék­talan és tartós élvezetet, ha a hanglemezt helyesen keze­lik. A régi lemezgyűjtők gya­korlati tapasztalatai néhány pontban összefoglalhatók, s a legújabb vásárlók ls haszon­nal szívlelhetik meg. A le­mezeket élükre állítva, egy­máshoz simítva, függőlege­sen kell tárolni — ez a hely­zet kíméli, óvja a körülbelül ötszázad milliméter széles csigavonalakban elhelyezett barázdákat, amelyek hordoz­zák a hangot. Döntő fontos­ságú, hogy a hanglemezt — mert hőre lágyuló műanyag­ból sajtolják — óvják az erős felmelegedéstől. Ártal­mas lehet a közvetlen nap­sugárzás, a közelben levő kályha vagy fűtőtest. A ká­rosan felmelegedett hangle­mez helyrehozhatatlanul meggörbül, meghullámoso­dik. Sokan nem tudják, hogy a muzsika élvezetét miért zavarja olykor sercegés. Egyetlen gyógyszere van: a lemezt lejátszás előtt porta­lanítani kell. A portalanítás­hoz feltétlenül az erre a cél­ra szolgáló speciális sziva­csot vagy törlőruhát célszerű használni. i

Next

/
Thumbnails
Contents