Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

s CSÜTÖRTÖK, 1972. DECEMBER 7. II kommunista pedagógusok hivatása Ebben az iskolai tanévben különösen szép feladatok várnak a kommunista pedagógusokra. Most kezdődik meg a párt oktatáspolitikai határozatának gyakorlati megvalósítása, azé a határozaté. mely hosszú évekre megszabja teendőinket ezen a területen. > m E határozat végrehajtása kötelessége a művelődésügyi szakapparatus dolgozóinak, az állami főhatóságoknak, valamennyi pedagógusnak. Mi az a plusz, ami itt a kommunisták, az iskolák párttag pedagógusaira hárul? Sokszor és sok helyen megfogalmazódott már június óta, hogy a határozat megvalósíthatatlan a pedagógusok egyetértése, tudatos tevékenysége nélkül. S hogy e nélkülözhetetlen, alanvető feltétel meglegyen, azért a legtöbbet az iskolai pártszervezetek és azok tagjai tehetik. „Arra kell törekedni, hogy minden kommunista pedagógus értője, propagandistája és példamutató részese legyen a megvalósítás nehéz és bonyolult feladatainak" — állapította meg az országos közoktatás-politikai aktívaértekezlet. Szükséges tehát, hogy minden párttag pedagógus jól ismerje a határozatot és a legfontosabb dokumentumokat, de ne csak tényszerűen. Elsősorban nekik kell érteniük, világosan látniuk a határozatban megfogalmazottak társadalompolitikai összefüggéseit, miértjeit, a célkitűzések, feladatmegjelölések ideológiai, politikai kiindulópontjait. Tisztán kell látniuk a határozat fő kérdéseit: miért kell erőfeszítéseinket elsősorban az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztésére fordítánunk, mi a' politikai jelentősége az iskolák színvonala kiegyenlítésének stb. A határozatban megjelölt feladatok egy részének ideológiaipolitikai összefüggései nyilvánvalóak — így a munkásparaszt tanulók segítéséről vagy a világnézeti nevelésről mondottakban — másoknál ez kevésbé szembetűnő — mint például a műveltség értelmezése esetében — , s mindez még összetettebbé teszi a megértetést, még szükségesebbé a gondol felkészülési érthető, hiszen a kérdés „másik oldaláról", az ifjúság neveléséről már korábban született érvényes határozat. Az oktatási határozat és a megjelent dokumentumok mégis több lényeges megállapítást tesznek a világnézeti, a közösségi és az erkölcsi nevelés kérdéseiről, a munkára nevelésről, a személyiség fejlődéséről. A tanintézeti pártszervezetek elsőrendű politikai kötelessége, hogy ne csak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozat megvalósításán, hanem az ifjúságpolitikai határozat valóra váltásán is fáradozzanak. Ezért kívánunk újból emlékeztetni az ifjúságpolitikai határozatra, hiszen e két határozat együtt fogja át a pedagógusok és a tanuló ifjúság mindennapi életének területét. A tanintézeti pártszervezetek erejének egyik próbaköve lesz az. amit a határozat így fogalmaz meg: fejleszszük a tantestületek szocialista demokratizmusát. Sokrétű, összetett munka ez is. Hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a pártszervezet bizonyos időszakonként beszámoltatja az iskola állami vezetőjét. A pártszervezet adjon politikai segítséget Is — az ellenőrzésen, beszámoltatáson kívül — az iskolavezetésnek. Kezdeményezően vegye ki részét a tanintézet társadalmi kapcsolatainak építésében a tanácsi és más állami, társadalmi szervezetekkel, patronáló üzemekkel, intézményekkel, s törekedien e kapcsolatok tudatos politikai, pedagógiai felhasználására. Az iskolai élet demokratizmusa feladatokat ad az ifjúsági és gyermekszervezetekkel. valamint a szülőkkel kapcsolatban is. Fordítsanak megkülönböztetett gondot a pártszervezetek a gyermekés ifjúsági mozgalom politikai irányítására. Ifjúságpolitikai határozatunk egyik alapkövetelménye, hogy erősítsük a KISZ kommunista jellegét. Az iskolákban ki segítse elsősorban e feladat megoldását, ha nem a párttag oktatók, az iskolai pártszervezet? Az egyik legfontosabb teendő az iskolák közötti színvonalkülönbségek csökkentése és a munka minőségének javítása. A pártszervezetek fordítsanak gondot arra, hogy az iskolák belső tartalékaikat. lehetőségeiket a legcélszerűbben használják fel. Az oktató-nevelő munka helvi fejlesztéséből, korszerűsítéséből kezdeményezően vegyék ki részüket a kommunisták. Fordítsanak gondot a nevelőtestületek eszmei-politikai egységének megteremtésére, illetve erősítésére, legyenek a szakmaiideológiai továbbképzés elsődleges szorgalmazói. Egyenrangú boldogsúg 3.! Az elmondottak csupán érzékeltetni kívánják a pártszervezetek munkájának fontosságát. Az előttük álló feladatok elvégzéséhez senki nem adhat valamiféle receptet, már csak azért sem, mert ez gúzsba kötné az alkotó kezdeményezést, sablonba merevítené az élet sokszínűségét. Még egy Ilyen fontos kérdésről azonban szólnunk kell. Szükséges, hogy — ahol csak megoldható — növeljék az önálló pedagógus-pártszervezetek számát, s körültekintő pártépítő munkával erősítsék a meglevő pedagógus-pártszervezeteket. Igényelték, várták a kommunista pedagógusok a KB határozatát, tudva azt is, hogy az oktatási intézmények pártszervezeteire rendkívül nagy felelősség és munka vár a határozat megvalósításában. Hogy terveinkből valóság legyen, ahhoz a mindennapok szívós, következetes, csöppet sem látványos munkája szükséges. Hanga Mária, az MSZMP KB munkatársa m Közös uízuédelem Borsod megyében példás az együttműködés a magyar és a csehszlovák vízügyi szakemberek között a folyóvizek tisztaságának védelmére. A Sajón, a Bodrogon, a Bódván és a Hernádon az idén immár negyedszer végeztek együttes vízminőségi vizsgálatokat. A vizsgálatok eredményei alapján közös bizottság határozza meg a vízvédelemmel kapcsolatos feladatokat. „1960-ban kötöttünk házasságot. Mindketten erősen csökkent munkaképességű, rokkantak vagyunk. Számos alkalommal tapasztaltuk iskolások, szomszédok, társadalmi szervek segítségét. Így például 1962. évben született kisfiúnkat mindennap eljött megfüröszteni Gácser Dávldné körzeti ápolónő. Iskolások több ízben végeztek nálunk kerti- és házimunkát. Külön megemlítem a Béke utcai fiatalok segítségét, akik ma már javarészben felnőtt munkakeresők. Velünk lakó, tragikusan elhunyt hozzátartozónk halála alkalmával újra éreztük ezt a segítőkészséget. Gémes Ferencné lányával kertünkben 10 munkaórát kapált Németh Antalné lányával és Hegedűs Andrásnéval nagymosást végeztek. Németh Antalné, mint a szatymazi MÉK-telep egyik szocialista brigádjának vezetője, felajánlotta brigádja nevében lakásunk újrameszelését. Takács Sándor, a MÉK-telep párttitkára is felajánlotta segítségét. Végül külön köszönetet mondunk a szatymazi ifjúsági önkéntes tűzoltók és vezetőjük, Lévai Attila segítségéért, akik a mai napig több ízben végeztek olyan munkát, amit saját erőnkből nem tudnánk elvégezni. Dr. Fráter Imre, rokkant nyugdíjas." Imre ötvenéves. Reggel van és bejelentés nélkül nyitottam a családra. Széjjelség, vetetlen ágy, ruhadarabok, hétköznapi rendeletlenségben. Egy szobában élnek. Ide zsúfolódott minden, konyhának, hálószobának, nappalinak szolgál, sőt munkahelynek is, pár pillanatnyi zavar után Imre — dr. Fráter Imre — morzsolni kezd a malacoknak. Modern, új televízió, edények az asztalon, a kályha fölött női ruhadarabok, szellőzetlenség szaga. Egyszóval nem luxus. De nem is szegény környezet. Két rokkant ember családi fészke. Fényes képek a múltból. Az asszony. — Szegeden tanítóképzőbe jártam 1940-ben. Egy év után eltanácsoltak. Marianna tisztelendő nővér, osztályfőnök, és Adalberta tisztelendő nőVér, igazgatónő. Beteg voltam, tüdőgyulladás, ízületi gyulladás, a szívem is roszszallkodott, az ennivalót úgy hordták fel a második emeletre. Szünet után nem vettek vissza. Ilyen beteg szívvel a magyar tanítónők nem tudnak helytállni — mondták. Sokat sírtam, szenvedtem miatta. Évekig. Álmomban is megjelentek a képek; folyosó, a fehér szekrények, szobák. A tanulást nem hagytam abba. Orosházán végeztem el a kereskedelmi középiskolát. 1948-ban megbénultam, elmosódott előttem minden. Hosszú ideig feküdtem eszméletlenül... Fiatalsága azzal telt, hogy tanult élni, hinni. Kórházban két évig maradt, beszélni, járni megtanították. A maga akaratából bal kézzel (rni is megtanult. Talpraállt. Megpróbáltatások, betegségek sorozata következett, majd hosszú kanyar után Szatymazon kötött ki, egy idős házaspárnál, mint mindenes. Ott ismerkedett meg mostani férjével, ImriskéveL A férj. Szintén rokkant Négyéves korától gyermekparalízises. Tolókocsin jár. — Mezei jogász vagyok. Szegeden szereztem jogi doktorátust 1959-ben, de nem használom, rokkant nyugdíjat élvezek, a szatymazi Béke Tsz-től kapom. Dolgozok is, a kultúrházban vagyok gondnok. Családi házban élünk, heten örököltük testvérek, több részt — lakásokat — eladtunk belőle. Tizenkét éve kötöttünk há.zasságot. Nem egyszerű házasság. Az ismerkedés. Imre nősülni akart, hiányzott aki gondját viselje, ápolja. Kinézett magának egy könyvelőnőt, de megkérni nem merte. Bátyját unszolta, de az is félt a kudarctól, a kikosarazástóL Nem ment el hozzá. Idával — mostani feleségével —utcán találkoztak. Egyik alkalommal meghívták az „aszszonynakvalót" Fráterék a családi házba. — Asztalnál ültek, vacsora után, amikor először jártam itt. Lélektelen volt minden, Lázár Mária nénivel jöttem el. Öt perc se telt beszélgetéssel. feszélyezettség szorított bennünket, gondoltam rögtön, otthont tudnék teremteni ennek az embernek. Szépen fogunk élni. Megértjük egymást — sorolja Fráterné. Akkor meghívták, jöjjön el a disznótorba. Elment. A többi gyorsan történt. Gyorsabban, mint a mesékben. — Se kedvünk, se időnk nem volt, hogy hitegessük egymást, becsapjuk. Tudtuk, anyagilag nehéz lesz, csak magunkra támaszkodhatunk. Betegségünkre. Nekivágtunk. Jól élnek. Fráterné bal kézzel mindent megcsinál. Köt, horgol, kapál — szomszédok készítettek egy kiskapát —, répát egyel, szóval szorgalmas, hasznos aszszony. Amíg üzemelt a faluban a mozi, volt fűtő, takarítónő és pénztáros egyszemélyben. Most betegszabadságon van. Szerettek volna egy gyereket. Nem remélték, hogy két beteg embernek gyereke születhet. Gondolták, örökbe fogadnak. És akkor váratlanul, de annál nagyobb örömmel érkezett meg a fiú. Egészséges, ötödik osztályos. Igyekeznek, hogy megadják neki azt, amit a többi szülő. Ne érezze, nyomorékok nevelik. A fiú jó tanuló. A Béke Tsz vállalta, hogy taníttatásához hozzájárul havonta szerény, de tisztességes összeggel. — Három hízónk van, ebből akarunk ruházkodni, adósságunkat törlesztgetni. Amit keresünk, az elmegy a család fenntartására. Kétezer forintunk jön be havonta. Beosztással szépen elég. Mi a kívánságunk? Tovább szeressük egymást Talán megérjük, hogy nagyszülők leszünk. Imrét a falu szereti is, ss> gjti is. Megérdemli. Igaz, többen vélekednek róla úgy is; könnyen jelentgeti az embereket, „néha kicsit öseszeférhetetlen". Tizenkét évi házasság. Boldogság is. Tizenkét évi szüntelen harc egészségért, örömért. Az egyenrangú boldogságért S*. Lukács Imre Kataszter céhekről Több éves munkával öszsze gyűjtötték Veszprém megye egykor híres céhjeinek emlékeit A céhek fennmaradt tárgyi emlékeiből gazdag gyűjtemény látható a veszprémi Bakonyi Múzeumban, a nagyvázsonyi, a bakonybéli és a tihanyi skanzenben. A megyei múzeumok részvételével országos céhkataszter készül. De nemcsak a pozltiv új terjesztőivé és erjesztőivé kell válniuk a kommunista tanároknak, hanem egyúttal szembe kell szállniuk minden visszahúzó, maradi elképzeléssel és gyakorlattal. Szemléletformáló munkájuk során értessék meg tehát, hogy a határozat egységes egész, hogy feladataiból csak egyféleképpen válogathatunk: mi az. amit nekem, nekünk meg kell tennünk egy adott poszton ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósuljon. Meg kell érteniük, es másokkal is" megértetniük, hogy nem kampánymunka előtt állunk, hogy öt vagy tíz év múlva sem mondhatjuk el: befejeztük iskoláink, tananyagaink korszerűsítését, a nevelők továbbképzését stb. A változásnak. a változtatásnak kell természetessé válnia, de oly módon, hogy csak a beérett, megfelelően előkészített változásoknak tegyük ki az iskoláiEbből az is következik, hogy a párttagok legyenek . kezdeményezői azoknak a munkálatoknak, amelyekhez iskolájuk azonnal hozzáláthat. szabják meg a tennivalókat az adott iskola helyzetének, körülményeinek és a határozat megállapításainak alapos ismeretében. A párt mostani határozata az iskola tevékenységén belül elsősorban az oktatásról és a szakképzésről szóL Ez BERCZELI A. KAROLY 137. Tomanek, aki most már Solthy is lett. tudta, hogy közel van az állomás, s azt is, hogy a vonat hat óra felé indul, tehát még eléri, mielőtt Pintér Pista megjönne, s az apja fölvilágosítására esetleg elindulna őt megkeresni. Hiszen gondolhatná, hogy az állomáson tartózkodik, ha Pestre akar utazni. De Pintér Pista csak akkor ért haza, elcsigázva és fáradtan, mikor Tomanek már túl volt Kecskeméten is, s gyönyörűséggel várta a pillanatot, hogy Schlosser vizsgálóbíró megdicsérje 6t eredményes útjáért, s további előmenetelét is kilátásba helyezze Másnap, késő este, mikor Pista az egész napi robot után már lefeküdt, s el is szundított, megérkeztek a titkos rendőrök Pestről az elfogatási parancssal. Tomanek álbajúszt ragasztott magának, hogy az öreg Pintér ne ismerje föl, de erre alig volt szükség, mert a keservesen meggyújtott petróleumlámpa fényénél úgyis alig látták egymást. A civliruhás rendőrök minden udvariaskodás nélkül, goromba modorban -•ángatták ki a tanárt az ágyból, ráparancsoltak, hogy azonnal öltözzék föl, s aztán mindent feltúrva a szobában, összeszedték a még mindig az asztalon szétszórt röpirat lapjait, bilincsbe verték a döbbenten bámuló fiatalembert, s már vezették is ki a szobából. — Mondják mög. az Istenért, mit vétött az én jó fiam? Mit tött. hogy^ így viszik el mögszégyönitve? — sírt Pintérné keservesen, az ura meg magában roskadva csak állt, állt, nem szólt egy szót se, s arra gondolt, Hogy ezért kár volt a fiának annyit tanulni, hogy a végén úgy bánjanak vele, mint egy pusztai betyárral. — Azt neki kell tudni — válaszolt érzéketlenül az egyik pribék. — Hanem aztán erről senkinek egy szót se szóljanak, még az édes testvérüknek se, mert akkor maguk is a hűvösre kerülnek. Értették? — Értött.ük — morrant az öreg Pintér ráncolt homlokkal, s ökölbe szorított kézzel, mint már annyiszor, mikor igazságtalanságot kellett elviselnie a fölöttes hatóságoktól, ö még élénken emlékezett a zsandárkorszakra, meg Ráday könyörtelen intézkedéseire, s altkor sem tehetett egyebet, minthogy állt, állt, s csak az öklét szorította össze, hogy a benne felgyűlt keserűség erejét így fojtsa el. — De hát valamit csak tudhatunk a saját fiunkrul? A legjobb gyerök az egész városban, most mög bilincsbe verik, mint egy rablógyilkost — s nagy belső küzdelmének az lett a vége, hogy egy hatalmas könnycsepp gördült le napszítta, kemény arcán, melyet aztán a kezefejével törölt le. Pisla sejtette, hogy miről van szó, s már azt is tudta, hogy az az állítólagos tanár, aki előző nap itt volt, és Solthv Ádámnak' nevezte magát, ugyanaz a titkos rendőr volt, aki Bitééknél Berzeviczv néven vizitelt. Talán már Gábort is elvitték, bár nála aligha találtak terhelő adatokat, haesak a pesti társaság ki nem szolgáltatta öt. ö mindenesetre elhatározta, hogv Gábort föllétlenül kimenti, ártatlannak tünteti fel. már csak közeli házassága, s nehéz családi helyzete miatt is, mert ő egyedül áll. öreg szülei majdcsak megnyugszanak, de Gábor elhurcolása sokakat tenne szerencsétlenné. S végeredményben őt sem ítélhetik el hosszú időre, egy-két évre legföljebb, ha ugyan föl nem mentik, hiszen a röpirat még nem jelent meg, senkit sem befolyásolt a dinasztia ellen s maga a köztársasági elv még nem lehet büntetendő cselekmény. A tárgyalás nyilván föl fogja hívni az ellenzéki sajtó figyelmét Is, s ez kedved zóen befolyásolhatja az ítéletet, hacsak nem valami országos hajszára készült föl a kormány, s az ő ügyével elrettentő példát akar statuálni. Kész szerencse — suhant rajta át, míg bandukolt a rendőrök között a sötét utcákon —, hogy Sarolta eltanácsolta őt, most — rílenkező esetben — sokkal nehezebb szívvel, talán kétségbeesve vonulna a börtönbe. Hajnalig várakoztak az indóházban, Pista úgy ült a padon, hogy vaspereceit ne vegyék észre az utasok, akik közt mindig akadhat ismerős. Ezt különben Tomanek Is jó néven vette, mert reggelre már az egész város a főreáliskolai tanár letartóztatásáról beszélne. S a továbbiak érdekében erre nem volt semmi szükség, sőt akadályozta volna a nyomozás zavartalanságát. A főkapitány, aki az esetről ugyancsak szigonían bizalmas értesítést kapott, megdöbbent, és szentül meg volt győződve, hogy valami túlbuzgó kopó hozta a város egyik jeles emberét ilyen megalázó helyzetbe. Ám ő sem beszélhetett, hivatalos titokként kellett kezelnie az ügyet, de még aznap jelentette a pesti vizsgálóbírónak, hogy 5; mint a város egyik legrégibb főtisztviselője, elképzelhetetlennek tartja, hogy Pintér István tanár törvényellenes dolgot követett volna el. Az illetőt gyerekkorától ismeri. a város támogatásával végezte el az egyetemet is, attól tart, hogy valami végzetes félreértés áldozata. Lehet, hogy ellenzéki hazafi, de ettől még nem felforgató. A vizseálóbíró azonban válaszra sem méltatta a loká'oatrióta jelentését, inkább megmosolyogta, mikor másnap ott állt előtte a gyanúsított, s egyetlen szóval sem tagadta, hogy ellensége az idegen királyságnak, de általában a monarchiának, s a röpiratot a magyar nép felvilágosítása érdekében írta. (Folytatjuk.)