Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

a KEDD, 1912. DECEMBER 5. Le Duc Tho és Kissinger űfabb bizalmas megbeszélései # Párizs (MTI, AP) Le Duc Tho, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttsé­gének különleges tanács­adója és Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója hétfőn délelőtt 10.30 órakor kezdte meg újabb bizalmas megbeszéléseit a francia fő­város egyik elővárosában, Choisy-Le-Roi-ban. Az eszmecserén részt vett Xuan' Thuy államminiszter, a demokratikus Vietnam párizsi tárgyaló küldöttségé­nek vezetője és Alexander Haig tábornok, Kissinger helyettese is. Szombaton Hanoiból Pá­rizsba érkezett Nguyeif Co Thach, a VDK külügymi­niszter-helyettese — közöl­ték hétfőn a demokratikus Vietnam delegációjához kö­zelálló körökben. Thach je­len volt Le Duc Tho és Kissinger legutóbbi bizalmas megbeszélésein. Egyes nyu­gati hírügynökségek lehetsé­gesnek tartják, hogy a hétfőn kezdődött bizalmas eszme­cserébe is be fog kapcso­lódni. Két és fél óra hosszat tar­tott Le Duc Tho és Kissin­ger hétfő délelőtti újabb bizalmas megbeszélése. A VDK Párizsban tár­gyaló küldöttségének külön­leges tanácsadója és a kísé­retében lévő Xuan Thuy küldöttségvezető, valamint az amerikai nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó és helyettese, Haig tábornok mosolyogva távozott a tárgyalás szín­helyéről, egy Choisy-Le­Allende beszélt az ENSZ-ben • New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés zsú­folásig megtelt nagy ülés­termenek közönsége felállva, nagy tapssal köszöntötte dr. Salvador Allende chilei el­nököt, ainikor hétfőn dél­előtt a szónoki emelvényre lépett, hogy erről a világfó­rumról szóljon a nemzetközi közvéleményhez a hazáját — es az emberiség éhező, nél­külöző kétharmadát — gyötrő legégetőbb problémá­ról: az imperializmus „gaz­dasági agressziójáról". Az esemény jelentőségét külön aláhúzta az a tény, hogy az ENSZ-közgyűlés — a közel-keleti helyzet vitáját meg-zakítva — szabaddá tet­te hétfő délelőtti ülését a chilei államfő 75 perces be­szédének meghallgatására * Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakához kapcsolódó csendes, de messze mutató történelmi jelentőségű ese­mény színhelye volt vasár­nap este a New York-i J. F. Kennedy-repülötér: megér­kezett a világfórum színhe­lyére az NDK hattagú meg­figyelő missziója, dr. Horst Grunert nagykövet, az NDK állandó ENSZ-megfigyelő­ie vezetésével. A szocialista német állam nemzetközi el­ismerésének új, magasabb szintjét fémjelző küldöttség üdvözlésére megjelentek a baráti szocialista országok ENSZ-kéoviselői, köztük Szarka Károly, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője, és Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. Dr. Horst Grunert nagy­követ repülőtéri sajtónyilat­kozatában azt a meggyőző­dését fejezte ki, hogy az NDK megfigyelő küldöttsé­gének a világfórumon való jelenléte előmozdítja és meggyorsítja az NDK tel­jes jogú tagállamként való felvételét az Effvesült Nem­zetek Szervezetébe. Kurt Waldheim ENSZ-f6­t'tkár hétfőn fogadta dr. Horst Grunert nagykövetet, aki átnyújtotta megbízóleve­lét. Roi-i villából, de az épület előtt várakozó újságíróknak egyikük sem nyilatkozott. Le Duc Tho hétfőn délután másodszor is találkozott Henry Kissingerrel. A dél­utáni két és fél órás bizal­mas megbeszélest a Párizstól mintegy 50 kilométernyire fekvő Sainte Gemme-ben tartották. A megállapodás értelmében a tanácskozás részleteiről egyik tárgyaló fél sem nyilatkozott a saj­tónak. # Saigon (Reuter, DPI. APP) A saigoni rezsim nemzet­biztonsági tanácsa hétfőn kétszer ülésezett. Az első ülésen Nguyen Phu Duc, a saigoni elnök különleges külpolitikai tanácsadója szá­molt be a Nixon elnökkel folytatott tanácskozásról. A második ülésen pedig meg­vitatták a háború befejezé­sére vonatkozó amerikai ja­vaslatokat. Hivatalosan sem­mit nem közöltek az elhang­zottakról. A dél-vietnami népi fel­szabadító erők hétfőn — négy nap alatt már a máso­dik alkalommal — heves tü­zérségi tüzet zúdítottak a Saigontól mindössze 15 kilo­méterre északkeletre levő Bien Hoa-i légitámaszpont­ra Hétfőn hajnalban tíz 122 milliméteres rakétájuk csa­pódott be az ellenség e fon­tos bázisába. A SZOVJETUNIÓ 50 EVES A francia baloldal vezetői nagygyűlésen Folytatódott a politikai vita Helsinkiben # Helsinki (MTI) Kilenc felszólalással foly­tatódott hétfőn Helsinkiben a Dipoli konferenciacsarnok­ban az 'európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő nagyköveti tanács­kozás — ezen a napon kap­tak eddig legtöbben szót. Kivétel nélkül minden fel­szólalás helyeselte a bizton­sági konferencia összehívá­sát, és állást foglalt a na­pirend egyes kérdéseinek gondos megvitatása mellett. Továbbra is egyetértés mu­tatkozik abban, hogy a biz­tonsági konferenciának meg kell vitatnia az együttműkö­dés fejlesztésének kérdéseit, 6 a biztonság alapelveit. A legnagyobb érdeklődés hétfőn az amerikai felszóla­lást kísérte. Peterson nagy­követ az amerikai kormány érdekeltségét hangsúlyozta és kijelentette, az Egyesült Ál­lamok kész részt venni a biztonsági konferencián, ha azt megfelelő módon készí­tik elő a jelenlegi tanácsko­zássorozaton. Az amerikai nagykövet mérsékelt hangú beszédében — szocialista új­ságírók véleménye szerint — csak óvatos formában tör­lesztett elő fettételeket, s ezek általában nem tértek el a NATO-tagállamok már korábban ismert véleményé­Elveszett FINN—MAGYAR BARÁTSÁG MGTSZ SZATYMAZ U. feliratú bélyegző. A bélyeg­ző használata érvénytelen. S. 72 888 tői. Ugyanakkor a nagykö­vet Igyekezett messzemenően kiemelni, hogy Washington nagy jelentőséget tulajdonít az európai kérdések ilyen úton történő rendezésének. A hétfői nap egyébként jó­részt a kis országok, sőt a miniállamok napja volt — felszólalt a Vatikán, San Ma­rino, Lichtenstein képviselő­je, és rajtuk kivül Írország és Izland nagykövete. Vala­mennyien aláhúzták a kis országok jogait az ilyen jel­legű tanácskozáson, de töb­ben rámutattak, maga az a tény, hogy a misszióvezetői megbeszélésen nagy és kis európai országok együtt vesznek részt, az őszinte jó­szándékot, a megoldási kész­séget bizonyítja. A három földközi-tengeri ország képviselője ugyan­csak mérsékeltnek minősít­hető hangvitelű beszédében végső soron pozitívan köze­lítette meg a biztonsági kon­ferencia problémáját. Bár a görög és a török képviselő is leszögezte, a konferenciá­nak foglalkoznia kell a Föld­közi-tenger kérdéseivel is» nem javasolták, hogy azokat tűzzék napirendre az eljö­vendő tanácskozáson. A nyugati felszólalások általában ismét a gondos elő­készítést, ezen belül a biz­tonsági konferencia napi­rendje meghatározásának el­sőbbségét húzták alá. Ez a probléma nem jelent elhá­ríthatatlan akadályt, s így bízni lehet abban, hogy az általános vita befejeztével az érdemi kérdések eldöntésé­ben sem lesz áthidalhatatlan nézeteltérés a résztvevők kö­zött. Nagygyűlésen proklamálta programját a jövő tavaszi vá­lasztásokra a francia baloldal. A kép előterében, bal­ról jobbra Francois Mitterand, Louis Aragon, Georges Marchais Kutatás az életnek Az intézet Munkácsott, ban mindössze 2900 férő­Kárpátalján, egy külsőre hely volt a terület kórhá­nem túlságosan sokat mu- zaiban. Negyed szazad alatt tató éppletben bújik meg. a kórházi ágyak száma is S valóban, szinte megbújik, mintegy 10 ezerrel nőtt. A mert vezető nélkül aligha területen több mint 300 találnék ismét oda. A neve: egészségügyi intézmény ta­Gyermekgyógyászati, szülé- lálható, közülük 107 — kór­szeti és nőgyógyászati kuta- ház. tóintézet. De nem is a név Nagy szükség volt o a fontos, hanem a megtett gyors fejlődésre. Európában ut, és az, hogy sok-sok csa- itt volt a legnagyobb gyer­lád köszönheti immár a mekhalandóság, itt volt ta­gyermek adta boldogságot Ián a legtöbb „népbeteg­az intézet tudósainak, mun- ség". És a szomorú statisz­kájuknak. tikát nem csupán az orvo­., _ , - , sok kis száma eredményez­Szinte a semmiből indul- ^ hanem a g^ai? elma­tak. Kárpataljan a haboru radottság, ebből következően végeztével, 1945-ben vezet- a táplálkozás hiányosságai ték be az ingyenes orvosi ^ ^ ég^^ is. Bonyolult, ellátást Csak eppen orvos összetett feladattal kellett nem volt akkoriban. 1946- tehát szembenézniük az or­ban mindössze 70 akadt vosoknak, a szakemberek­ezen a területen, három ev nek akik változtatni akar­mulva 450-re emekedett a tek helyzeten. szamuk, s 1970-ben mar , , , 1500 orvos gyógyította a be- "éf^gyeS tegeket. Nem is beszéve a esztendeje anya- <m gyer ....... Kinn MWnflnI közénká- mekvedelmi kutatóintézet- mények károsíthatják a dereőlT sSö^SlIt ként'üakult E^ik legfon- mellékvesekérget, a pajzs­véezett eeészséeüeyi dolgo- tosabb feladata akkor az volt, mirigy mukodeset és így zókról ^ önmagukban segítséget nyújtson a tovább. Ezek a rendellenes­ezek a számok még nem gyakorló orvosok munkája- segek súlyosbíthatják a be­mondanak eleget. Hiszen az hoz. A gyermekgondozó es tegseget Az intézetben ki­orvosok csak akkor kepesek tanacsado szolgalat megsKír- dolgozott kezelés, modszer­ffvnpvítani a betegségeket vezese ls részben az o fel- rel normalizáljak ezeket a raakakkor lehet megfőzni,' adatuk volt. De a hálózat funkciókat ezáltal könnyebb ha az egészségügyi intéz- kiépültével, a gyermekgyo- és rövidebb lesz a betegseg, ménvek megfelelő hálózatát gyászát! és szülészeti ellá- csökkentik a káros követ­is létrehozzák. Erre is nagy *ás megszervezésével egyre kezményeket. A veszélyezte­szükség volt, hiszen X946- kevesebb olyan tennivaló- tett terhességeknél alkalma­juk volt, amely a közvetlen Zott kezelési módszereik is gyakorlathoz kapcsolódott eredményesnek bizonyultak, volna. Közben ugyanis ti- Azoknak a nőknek 85—97 zedére csökkent a gyermek- százaléka, akik korábban halandóság. Az intézet mun- képtelenek voltak kihordani katársai egyre többet fog- gyermeküket, a speciális ke­lalkoztak elmeleti kérdé- ^jés hatására életképes sekkel. S probléma akadt gyermeket szüL bőven. Világszerte magas a vetélések száma, s ez alól Beszédesek ezek a számok! Kárpátalja sem kivétel. S ami szintén érdekes, eze­Foglalkozni kezdtek ezzel a ket az eredményeket fiata­kérdéssel csakúgy, mint a lok érték el. A tudományos csecsemők légzőszervi meg- munkatársak átlagéletkora bv^vS8k fíffi í* ?bb- f genetikai okait. azt. hogy Fiatal az mtezet vezetője, a kromoszómák elváltozásai Andrásko Vladimir is. Ung­miként hatnak a terhesség- várott végezte az orvosi SJSSláSSSÜtt egyetemet, kezdetben az en~ így tovább. dokrinologiai laboratóriumot Kár lenne sorolni a szak- vezette. Az orvostudományok mai kérdéseket, melyekkel kandidátusa lett, s már el* az intézet foglalkozik. A készült doktori disszerta* laikusnak úgysem mondhat­nak sokat. Az eredmények clo,a" sokkal inkább beszédesek. A semmiből indultak, saz Kompig módszert dolgoztak imézetben eltelt 26 esz­ki például a tudogyulladas . . gyógyítására: vitaminok, tendo alatt 32 orvostudoma­hormonok, antibiotikumok nyok öt doktora készült fel és más gyógyszerek együt- erre a szép pályára, a való­gjB?S£?Í A*SE f - ^ló, az éle­ladás, számos fontos szervet tet szolgalo kutatasokra. is megtámadhat. A szövőd- Sz. I. Értékarányos árrendszerünkről „Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, dc közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A telismert hi­bákat ki kell küszöbölni." (Az MSZMP KB 1972 novem­beri határozatából.) Mindennapi beszélgetéseinket ké­pezik az árrendszer és általában az árakkal kapcsolatos problémák. Egy idő óta a politikai felvilágosító mun­ka nehéz kérdésévé vált megmagya­rázni az árak emelkedését. Ezen túl­menően az árak és az életszínvonal összekapcsolása ma minden olyan be­szélgetésben előfordul, ahol a megél­hetés feltételei kerülnek szóba. Ezért is érdemes néhány szót váltani ezek­ről a dolgokról. A gazdasági élet jelenében a ko­rábban egységes hatósági árrendszei helyett a több árformás rendszer funkcionál. Az árformák a követke­zők: hatósági, azaz fix árak, amelyek jellegüknél fogva nem térnek el a régebbi konstrukciótól, s a legfonto­sabb közszükségleti cikkek, az úgy­nevezett alapvető szükségleteket ki­elégítő termékek áraként ismertek. A másik, már kevesbé ismert forma az úgynevezett maximált ár. Annak lé­nyege, amint az elnevezésből is kitű­nik, hogy megjelöli azt a legmaga­sabb arat, amelynél meg a termék forgalomba hozható. Erről a közön­ség általában nem szokott tudni, mert a termelők igyekeznek terményeiket a maximált szinten áruba bocsátani, s miután ezt követően áremelés nem lehetséges, ezen árak ugyanúgy visel­kednek, mint a hatósági árak. A leg­inkább ismert árforma a szabad ár. Amint a nevéből is kitűnik, itt lénye­gileg semmiféle hatósági és jogi erő­vel bíró előírás nincs. Azon termé­kek, amelyek e formába tartoznak, elvileg bármilyen áron forgalomba hozhatók. A leggyakoribb kérdés az árfor­mákkal kapcsolatban, hogy tulajdon­keppen mi célt szolgálnak. A válasz nagyon nehezen sűríthető egy mon­datba. Az árkoncepció arra épül, hogy egészséges gazdaságban az áraknak két fontos funkciója van. Az egyik, hogy tükrözze a társadalmi ráfordí­tásokat. Egyszerűbben kifejezve ez azt jelenti, hogy a termék ara lehe­tőleg ne legyen alacsonyabb, mint amennyi költséget az előállítása so­rán ráfordítottunk. A másik feladat, hogy a nemzetkőzi munkamegosztás­ban az árak segítsenek tájékozódni, tehát nagyjából mozdítsák elő a he­lyes népgazdasági struktúra kialakí­tását. Ha részletesebben boncoljuk a kér­déseket, akkor meg kell állapítanunk, hogy az értékarányos árak régi prob­lémája a szocialista gazdálkodásnak És tulajdonképpen itt van az első olyan kérdés, amivel szembe kell néz­nünk. Vajon a forint bevezetése óta, vagy ha későbbi időpontot választunk, a szocialista tervgazdálkodás beveze­tése óta, a hatósági árrendszer mel­lett voltak-e változások? A valasz na­gyon egyertelmű: bizony, voltak. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy 1946-hoz képest az árak lénye­gesen emelkedtek, és többször árren­dezést is végre kellett hajtani Ilyen­formán a hatósági árrendszer nyúj­totta biztonság csak a két rendezés közötti időpont alatt létezett, és ha a népgazdaságban egyensúlyi problé­mák jelentkeztek, a hatósági árakat rendszerint fel kellett emelni. Nem lehet tehát egyértelműen leszögezni, hogy a fix hatósági árak 100 százalé­kos garanciát jelentettek az életszín­vonal növelésének útján. Bebizonyo­sodott, hogy ebben az esetben is csak a költségek csökkentése, a termelé­kenység növekedése az egyetlen le­hetőség, vagyis ahogy Kádár János elvtárs ismert megállapítása szó): „Csak azt lehet szétosztani, amit megtermettünk." Gondoljunk csak vissza, hogy a gaz­dálkodásnak a régebbi szakaszában óriási készletek halmozódtak fel rész­ben az irányítás, részben a árrendszer / hibájából, amelyeket kedvezményes áron kellett kiárusítani. Ez azonban már önmagában véve is azt mutatja, hogy a fix ár sem egészen fix. Anélkül, hogy e probléma részletei­bű mentünk volna, tehát világosan %

Next

/
Thumbnails
Contents