Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
3 PENTEK, 1972. DECEMBER 1. teonyfd Brczsnyev : Barátságunk • • •• I • Iril r r orok időkre ervenyes Kedves elvtársak! Barátaim! Mélyen meghat bennünket a lelkes fogadtatás, amelyben itt, az önök üzemében részesítenek bennünket, és a szívélyes vendégszeretet, amely a szovjet párt- és kormányküldöttséget itt-tartózkodásának első perceitől körülveszi magyar földön. Szeretnék szívből köszönetet mondani önöknek ezért a felejthetetlen találkozóért, Kádár elvtárs és a többi elvtársak meleg szavaiért és tolmácsolom önöknek, elvtársak, Budapest minden lakójának, a szocialista Magyarország minden dolgozójának a Szovjetunió kommunistái, a szovjet munkások, valamennyi szovjet ember testvéri üdvözletét. A magyar munkásosztályról Különösen örülünk a lehetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárában fordulhatunk a barátság szavaival a magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepel. Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munkások tüntettek az 1905-ös oroszországi forradalom támogatására. Jól emlékeznek rá országunkban, hogy 1919 márciusában a csepeli rádióállomás vette Vlagyimir Iljics Leninnek a hős Magyar Tanácsköztársasághoz intézett üzenetét. S az önök kollektívája ma Is kimagasló szerepet tölt be azoknak a nagy és fontos feladatoknak a megoldásában, amelyeket a párt, annak X. kongresszusa tűzött az önök országa elé. Rendkívül kellemes érzés, hogy ma személyesen fejezhetem ki önöknek, kedves barátaim, forró hálánkat a számunkra felbecsülhetetlen értékű ajándékért — a csepeliek vörös emlékzászlajáért —, amelyet az SZKP Központi Bizottságónak adományoztak. Féltve őrizzük ezt a zászlót, amelyet az MSZMP X. kongresszusa alkatmából nyújtottak át. Politikai Bizottságunk, az SZKP Központi Bizottsága és minden szovjet kommunista úgy fogadta ezt az ajándékot, mint a proletárszolidaritás jelképét, a Szovjetunió és Magyarország munkásnépe közös küzdelmeinek szimbólumát: mint annak a megbonthatatlan egységnek a jelképét, amelyben pártjaink és népeink a szocializmus és a kommunizmus ügyéért, a tartós békéért, a dolgozó emberek boldogságáért harcolnak. A Szovjetunió népei nem felejtették el, hogy nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor proletariátusunk sok ország imperialistái ellen harcolt, a magyar munkásosztály itt, a Duna partjain megteremtette a tanácshatalmat. Ez újabb áttörés volt a kapitalista rendszeren, áttörés Európa közepén. S noha a helyi burzsoáziának és a külföldi intervenciósoknak sikerült akkor megfojtani a munkáshatalmat, az 1919-es magyarországi forradalom nagy iskolája lett országuk minden forradalmár nemzedékének. A magyar kommunisták, a magyar munkások szilárdan hűek a proletár internacionalizmushoz. A magyar munkásosztály legjobb fiai és leányai a Vörös Hadsereg soraiban küzdöttek október ügyéért, harcoltak a fasizmus ellen Spanyolországban, és az igazságot hirdették a népnek a Szovjetunióról a Horthy-rendszer legsötétebb éveiben. S ez egyben harcot jelentett a jövendő szocialista Magyarországért is. Amikor pedig a magyar munkásosztály — felszabadulva a fasiszta bitorlók igájából — hatalomra jutott, első külpolitikai lépéseként megbonthatatlan, testvéri szövetséget teremtett a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A magyar nép nagy történelmi utat tett meg Immár csaknem három évtizede a munkásosztályé és pártjáé a döntő szó a magyar politikában, a gazdaságban, az élet minden területén. A munkásosztály áldozatos munkájával, öntudatával, fegyelmével, a szocializmus magasztos eszményei iránti hűségével erősiti szövetségét a dolgozó parasztsággal és a népi értelmiséggel, befolyást gyakorol az egész társadalomra és vezeti azt. A hí agyar Szociilista Munkáipárt, a munkásosztályra támaszkodva, lelkesítő tarlatokat nyitott az ország előtt, tömörítette az egész népet, az egész nemzetet. Létrejött a szabad emberek társadalma, az a társadalom, amelyben mindenki kibontakoztathatja képességeit, tehetségét, alkotókészségét. Nem először járok Magyarországon. Emlékszem ró, milyen volt országuk a fasiszta iga alóli felszabadulásért folyó harcok napjaiban; emlékszem, hogyan indult meg magyar földön a szocializmus építése; emlékszem az ellenforradalom ellen, a szocialista rend megszilárdításáért vívott harc bonyolult időszakára. Az utóbbi években különösen gyakran volt alkalmam Magyarországra látogatni. szágra érvényes, hanem szélesebb jelentősége is van. Az európai helyzet tehát tovabbra is a jó irányába változik. Ez szerintünk lehetővé teszi, hogy már a közeljövőben újabb hasznos lépések történjenek kontinensünk politikai légkörének javítására. Például olyan lépésekre gondolok, mint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjait szabályozó szerződés aláírása és életbe léptetése; a Német Demokratikus Köztársaság teljes és sokoldalú bevonása a nemzetközi kapcsolatok minden formájába; az NDK és az NSZK felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe; a Csehszlovákia és valamennyi szocialista ország fontos állami érdekeit érintő müncheni diktátum kérdésének rendezése. Az események ilyen alakulása természetesen magával hozza a szocialista közösség országai és az NSZK viszonyának további normalizálását. Amellett vagyunk, hogy megtisztítsuk az európai talajt a múlt hordalékától. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az összeurópai értekezletnek, amelynek sokoldalú gyakorlati előkészítése — mint Kádár elvtárs is mondotta — már megkezdődött. Elvtársak! A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kommunistáktól idegenek az önző külpolitikai számitások. Az, amire mi törekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. Nem véletlen, hogy mindenütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik, ahol kifosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész emberiség zászlajára és reménységére. Erről elvtársak, saját tapasztalatunk alapján győződhettünk meg, amikor hosszú éveken át egyedül álltunk az imperialista államok gyűrűjében. Épp ezért örülünk annak, hogy ma már az egész világon vannak velünk barátságban levő országok. Különösen nagyra tartjuk, hogy vannak velünk testvéri viszonyban levő, szocializmust építő népek. Tudjuk, hogy ezt szívén viseli a nagy szocialista csalód minden tagja. Egységben az erőnk, ez döntő tényezője annak, hogy sikeresen teljesítsük mind belső, nemzeti, mind pedig közös internacionalista feladatainkat! Az utóbbi években a testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak és gyümölcsözőbbek, mint valaha voltak. Egyre szorosabb a szocialista államok politikai együttműködése. Minden fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nagy horderejű akció sem a nemzetközi küzdőtéren, amelyben ne lennénk egységesek. Ez növeli közös külpolitikánk eredményességét. Évről évre tökéletesedik katonai együttműködésünk. A szocialista országok nem csinálnak ebből titkot. Amíg fennáll az agresszív NATOtömb, meg fogjuk tenni az erőfeszítéseket ezen a területen is. A munka tervszerűen folyik, és úgy gondolom, Kádár elvtárssal együtt biztosíthatjuk önöket, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői megbízhatóan őrzik országaink, népeink békés munkáját. Még három évtized sem telt el a szocializmus világrendszerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de mekkora és sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon a népeknek ez az új közössége. A szocialista világrendszer példája az országok közötti új, a történelemben azelőtt ismeretlen kapcsolatoknak, a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő viszonynak. A kínai vezetők cselekedelei ellentétben állnak a béke és a szocializmus érdekeivel Az imperialisták nem kis reményeket fűznek a kínai vezetésnek a Szovjetunió és más szocialista országok irányában tanúsított nyíltan ellenséges magatartásához. A kínai vezetők cselekedetei a nemzetközi küzdőtéren szöges ellentétben állnak a béke és a szocializmus érdekeivel, s ez teljes mertékben megfelel az imperialista reakciónak. Szovjetellenes kiagyalásaikkal Pekingben olyan abszurd állításokig jutottak el, mintha a Szovjetunió Kína megtámadására készülne. Aligha feltételezhető azonban, hogy e koholmányok szerzői komolyan hinnék ezt. Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutatnák, mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz viszonyának a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Akkor bizonyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politikájukban, amelynek célja az államok közötti viszony kiélezése, szakadás előidézése a szocialista rendszerben, és az antiimperialista erő megosztása. Kínának ez a politikája nem segítheti elő a szocialista országokkal való jó egyetértést. A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a Kínai Népköztársasággal való viszony normalizálása mellett foglal állást. Elvi irányvonalunkat Kína viszonylatában világosan megszabták az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ebben a fontos kérdésben is teljes az egységünk a Magyar Népköztársasággal és más testvéri szocialista országokkal. összehasonlítva a tegnapot a mával, az ember jobban felmérheti, milyen nagy, történelmi utat tett meg az önök országa, mennyire elmélyült a szovjet—magyar barátság. Mi, szovjet emberek, szovjet kommunisták, nagyra becsüljük ezt a barátságot, amely kiállt minden megpróbáltatást, s a szocializmus és a kommunizmus diadaláért vívott közös harcunkban edződött. Ez a barátság áthatja országaink egész életét. É barátság a legmagasabb fokon pártjaink testvéri együttműködésében, pártszervezeteink széles körű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottságának állandó kapcsolataiban fejeződik ki. A legjobb, a legbarátibb viszonyunk alakult ki Kádár elvtárssal és a többi magyar vezetővel. S különösen nagyszerű, hogy mindennapi gyakorlattá lett a szovjet és a magyar dolgozók — munkások, parasztok, a tudomány és a kultúra művelői — tízezreinek, százezreinek rendszeres, szoros, elvtársi érintkezése. Vagyis barátságunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nemcsak a mának, nemcsak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes! A szocialista államok segítik a társadalmi haladást Erősödő szovjet-magyar kapcsolatok A világ küzdőterén együttesen fellépő szocialista államok segítik a társadalmi haladást, akcióik megfelelnek a munkásosztáljf, valamennyi dolgozó, a föld minden népe létérdekeinek. Nyíltan meg kell mondanunk: az, hogy az imperialisták nem mertek kirobbantani új világháborút, mindenekelőtt a szocializmus világrendszerének történelmi érdeme. Nélküle más volna bolygónk arculata. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nemzetközi politikánk egyes alaovető célkitűzéseit a legutóbbi években. Ezek a következők: — a béke érezhető, érzékelhető megszilárdulása Európában ; — a hős vietnami népnek nyújtott nagy és sokoldalú segítség az imperialista agresszió elleni sikeres harcához; — a haladó rendszerű arab országok, azok igaz "ügyének támogatósa; — hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel abban a jogos törekvésükben, hogy gazdái legyenek otthonuknak; — az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszony kialakításának, és e körzet békéje helyreállításának tevékeny segítése; v — s végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodásáért a nemzetközi viszonyok egészében; harc a tartós békéért, a fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmatlanságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együttműködés irányába. Mindez, elvtársak, nem kulisszák mögötti diplimáciai lépés, nem egyezkedés a népek háta mögött, hanem nyílt, következetes, becsületes politika. S ez nem ígérgetés, nemcsak elmélet, hanem gyakorlat. Elvtársak! A szovjet pártés kormányküldöttség látogatása a Magyar Népköztársaságban és a tárgyalások hozzájárulnak a szocializmus érőinek általános erősödéséhez, a béke megszilárdításához a világban. Újabb, jelentős lépést tettünk a szovjet—magyar együttműködés fejlesztésére. Tovább erősödött a kapcsolatainkra oly jellemző őszinteség, bizalom és kölcsönös megértés. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén, és kétségtelen, hogy kapcsolataink az elkövetkező években még gyümölcsözőbbek és szorosabbak lesznek. Vagyis, elvtársak, minden alapunk megvan ahhoz, hogy elégedettek legyünk a látogatás eredményeivel. Erről beszéltek itt a magyar elvtársak is, és mi teljes mértékben egyetértünk velük. Magyarország kommunistái, munkásosztálya megérdemelt tekintélynek örvend a világ kommunista és munkásmozgalmában: a közös antiimperialista front erősítéséért küzdő harcosok első soraiban haladva cselekvően részt vesznek az 1969-es nemzetközi kommunista tanácskozás megállapításainak és eszméinek megvalósításóért végzett nagy munkában; szerepük e tanácskozás előkészítésében általános elismerést nyert. „Újabb sikereket!" Az európai politika egyes kérdései Egységben az erőnk Nehéz az embernek, ha szövetségesei, ha nem foghat egyedül van, nehéz egy or- össze vele egy eszmét valló szágnak is, ha nincsenek népekkel, baráti államokkal. Ennek kapcsán szeretnék kitérni az európai politika egyes kérdéseire. A napokban, mint ismeretes, parlamenti választásokat tartottak az NSZK-ban. Természetesen nem kívánom itt részletesen értékelni e választások eredményeit. Egy következtetést azonban bizonyára érdemes levonni. Akik keresztezik az enyhülés útját, és vissza szeretnék téríteni Európát a hidegháború napjaihoz, azoktól a választók megvonják a támogatást. A választók a békére, az enyhülésre, a reális politikára szavaznak. Sez nemcsak Nyugat-NémetorEngedjék meg. elvtársak, hogy élve e kellemes találkozás lehetőségével, kifejezzük elismerésünket a testvéri Magyarország munkásainak, parasztságának, értelmiségének és valamennyi dolgozóiának azért, hogv ők is méltóképpen készülnek megünnepelni a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. A szovjet emberek nagyra értékelik a testvéri érzelmek megnyilvánulását. Befejezésül, elvtársak, még egyszer szívből jövő köszönetünket fejezzük ki az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának, mindannyiuknak. kedves barátaim, a testvéri .fogadtatásért. Újabb sikereket kívánunk Csepel munkáskollektívájának, Budapest lakóinak, Magyarország minden dolgozójónak a szocializmus építésében. Boldogságot, egészséget és jólétet minden magyar családnak! Éljen az MSZMP vezetésével a szocialista társadalmat építő magyar nép! Éljen a magyar munkásosztály — a szocialista Magyarország vezető ereje! Éljen kipróbált harci élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szovjet—magyar barátság és a szocialista államok internacionalista egysége! Éljen a béke és a kommunizmus]