Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

8 VASÁRNAP, 1912. DECEMBER 24. fFolytntás a T. oldalról) az Időt leszámítva. 1950-től I9B3ig voltam tanácselnök. A nyugdíjig. Közjáték — szokásokkal Amikor az első buszjárat megindult Algyő, s Szeged között, gyanakvóan tekintgettek ra a gyeviek — ahogy mesélik a faluban —, vajon mikorra unják meg, hogy üresen szaladgáljon, úgy sem lesz utasa. Tán mondani sem kell, hogy mostanában az is keves, amivé azóta sokasodott: zsúfoltak az algyői buszok. Valahogy így, gyanakvólag néz az újságíróra Czirok Sándor nyugdíjas, s amolyan amatőr néprajzkutató, akitől a megváltozott hagyományok iránt érdeklődne. Annyit elárul, hogy valaha csnk a gátőrnek a bizalmas ember» tudtak erdóvágúshox jutni, ma meg már lámpással kell keresni hovatovább a jelentkezőket — de a szokásokról hallgat Még azt is visszanyeli, amit a ós/-i idék elárultat vele, hogy a lakot nas szokásokat egyikétmásikát még őrzik — vonulnak hujjogtatva az utcán, kínálgatii- a né >ket rostás tánc is van. F> dig a híres ágyvitel maga megér egy misét Ez is a lakoöalmus -.'tokosok közé tartozott. azt jelentette, hogy a vőlegény a- esküvőhöz közeli napok egvi'•raek e léjén néhány jóhangú társaságában stráfkocsi"ul elment a menyasszony ágyáért Szóval s pénzzel egyaránt kérték az ágyat: meg kellett arra alkudni. A nevezetes bútordarabot aztán nagy hangoskodással vitték végig a falun. Mára a közmondások ia elfelejtődtek. Bontják a régi, vert falú házakat, a községi tanács felmérése szerint minden harmadik ház új a községben. S az sem szokatlan dolog, hogy a kátyús, sáros utakról egy-egy algyői autóbejárót kövez magának a kapuhoz. Csinosodnak a porták. legföljebb c-gv nek-egynek a gazdája már átvette azt a jó városi szokást, hogy a ház ugyan palotaként ragyog, de az árokpart a hajdani igénytelenséget tükrözi. Szerencsére a régi hagyományok helyett újak is alakultak Tavaly több mint félmillió forint. értékű társadalmi munkát "Végérték az algyőiek, idén majd egymilliót. A község tanácsi vezetése egyre bátrabban fordul azokhoz, akiket képvisel: segítsék a helvség fejlesztését. Most novemberben azt kérték, hogy mindenki lehetőségéhez képest hozza rendbe a házak és lelkek előtti csatornákat. átjárókat, s telkenként 2—2 fái ültessenek az algyőiek. Egy körséta Körséta a mostani tanácselnökkel. Vörös Lajos nem gyevi. hanem szegedi lakos, de „algyőiül" gondolkodik. 0 már nagy községi tanács elnöke. S egyben — ha rámondják az áment a Szegeddel való egyesülésre — az utolsó is. Ezt a két évet, amióta itt van azonban, nem csak ő togja élete legmunkásabb időszakai között emlegetni, hanem az algyőiek is. A kürtölésnél magasabbra valaha ezen a tájon csak a XV. századból való műemlék templom tornya emelkedett Algyő fejlődését azonban mára már nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is emeletekben lehet mérni. Igaz, az első emeletes házakat" az olajipar építtette — tíz darab négylakásost —, de a leendő községközpontban —, hol áruház, presszó már van —, megkezdték az első, hasonló OTP-társasházak építését. A Szekffi utca sarkán pedig olyan egészségház emelkedik, amelyet kisebb városok is megirigyelhetnének. S átadását már csak a központi kazán hiánya késlelteti. Lesz abban faburkolatú falú gyógyszertár, kismama- és gyermekrendelő, elkülönítve a felnőttekétől, s a fogorvosi várótól. Az emeleten pedig orvosi, gyógyszerészi, ápolónői lakások. Szembe véle jelölték kl helyét a majdani óvodának, még arrébb a 12 tantermes általános iskolának. Az utca túloldalán már alapozzák az új postaépületet. mellette emelkedik majd a takarékszövetkezeté is. Felsorolni is sok. amit ebben a két évben tett a tanács a lakosság segítségével. 9 kilométer járdát építettek — 21 utcában, a Fő utcát nemrégiben higanygőzlámpákkal látták el. Felépült a tanácsháza előtti központi autóbuszmegálló. és -váróterem, iskolákat, óvodát korszerűsítettek — még a kultúrházat is. amennyire lehetett. S hozzá kell tenni, hogy mindezt az olajipar támogatásával. Algyő nem a nagy pénzekért ágált sohasem, hanem ésszerűen egyeztette terveit a nagyvállalatéval. Realista gondol kodas vezeti vezetőit: mindennel; megvan a helve, rendeltetése. Ha a gyógyszertár kiköltözik új helyiségébe. a régiből otthon lehet az öregeknek, ha megürül az óvoda meljetti ház. enyhíteni le- " het a zsúfoltságot. Ha új iskolára még nem futja, a Kolozsvári utcait bővítik három gyönyörű, korszerű tanteremmel. A nyolcszáz éves Algyő hajffeu, a Tisza, a megélhetést adó folyam közelébe húzódott. Ma arra nyújtja utcányi karjait, ahonnan gazdagságát kapja. Az olajmező felé. melynek hollétét éjiéi Is lobogó fáklyák jelzik. VERESS MIKLÓS ALGYÓ Nagyközség, Szegeütni Uz kilométerré. Határai: északnyugat felöl Sándorfalva. északkelet felől Hódmezővásárhely. kelet felől vfaronlele, délen Tápé. délnyugat felől pedig Szeged. Közigazgatási területe 12173 katasztrális hold. Lakosainak szama az I97ó-rs népszámlálás szerint 541*. fcbbol férfi 7337. nő '-•">81. A lakosok közül a munkaképes. A munkaképes, lakosság 40 százaléka a m>"zögazdaságban. 48 százaléka az iparban. 12 százaléka a kereskedelemben, szolgáltatási hálózatban stb. dolgozik. Legnagvobl> Ipari bázisa az olajipar, kisebb a községben iparteleppel idelkeaö háziipari szövetkezet. Mezőgazdasági nagyüzeme a »oo holdon gazdálkodó n. Rakóezl Ferenc Termelőszövetkezet. A honfoglalás korában halásztelepttlés volt. a falit alaoitó le 18-höl való. Lakosai a XV III század közepén halászok, földművelő Jobhág'ok. később a Pallavtrini birtok cselédei voltak. \ ,yorsan le 11,.dó község az olajipar iileteleptllésével lett Jeli MI, helységi t»7n. ianuar 1-én nagyközségi rangra emelték, V lal .sáu 7a százaléka él a belterületen, 1443 ház. van a községló - 1 buszjárat köti össze más településekkel a vasúton kiviil, A falu bármelyik széléről negyedóra aíatt beszaladhat az iskolába a gyálaréti nebuló, ha csak szülei nem keltik hajnalok hajnalán, s viszik a busszal a várclsba. Városi iskola — nagyobb rang? Ezért kellene a Napnál is korábban kelnie jónéhány gyálaréti gyereknek? Aligha. Iskolájuk, bár kicsi, de jól felszerelt, az oktatás színvonala elismerten jó. • De nincs napközi. És „kétműszakos" iskolába csak az tud járni, akinek vagy az édesanyja otthon van, vagy nagymama él a családdal. És Gyálaréten csaknem minden családban mindkét szülő dolgozik. Hajnali utazások De utaznak hajnalban a városba félig alvó apróságok is — sok gyereket kell az üzemi bölcsődébe, óvodába vinni. Bölcsőde nincs is Gyálaréten. Csoda-e hát, ha már 5-kor úton vannak a kicsik? A 25 férőhelyes óvodában 38—40 gyermek van. A falu iegeslegszéléról merem az utca hosszát. Régi házak, földbe süppedők, kisszeműek, öregek. Köztük páváskodik jónéhány téglafalú, amilyen most divatos: kockaformájú ház, még vakolatlan, de máris formálja a jövő utcaképét Egyik ház előtt megtépett kis facsemete vacog, a másiknál derékig érő krizantémsor dacol a téllel: még virágzik. Míg a hó el nem fagyasztja kedvét virul. A kerítések? Nézd meg egy falu kerítéseit, megtudhatod, kik lakják. Vastag kőfalak: magánakvaló. zárkózott emberek. Maguknakvalóságuk bástyája kőfalban kifejezve. A gyalui kerítések is jelképeznek valamit: itt nincs mit takargatni. Átlátszó kerítések, nyitott kapuk, nyitott szívek. Beléphetsz bármelyik portára. Régen kukoricaszárból, szárízéklx>l font kerítésük volt, ma lécből szögélik! ..Szárízékes falunak" hívták hajdanán az uradalmi zsellérek, cselédek települését. Ma építhetnének kőkerítést, van módjuk hozzá — de minek? Egy kócos kutya ugatott meg Azt hiszem, örömében. Nappal nem nagyon járkál itt senki. Vagy a városban vannak az emberek, vagy a téeszben. Fél lábbal a városban A fiatalok Szegeden dolgoznak. S ha kérdezem, lesz-e kultúrotthonuk, a felelet csodálkozó is, tétova is. Mert szórakozni is a városba járnak. Igaz, aki nappal városi, szabad idejében is szeretne az lenni — de ez is csak feltételes módban fogalmazható állapot: ide már nem, oda még nem, vagy nehezen kötődnek. A bejáró ember kicsit mindig gyökértelen. A munkahelyi barátságokat keresztezi a távolság, s helyben hol szórakozzanak együtt? Gyálán mozit nézni? Keskenyfilmes vetítés hetente kétszer, 30—40 nézővel. A városban a legújabb filmek mennek. Szélesvásznon és az utolsó busz 11-kor indul vissza. Aki ezt se szereti, tévét néz. Csaknem minden házban van: ma már 150— 160 antenna mered az égre. Valami klubhelyiség, igen hiányzik, de bálra, rendezvényre ott van a párthelyiség. A „kocsma-hivatal" szórakozásra ugyan aligha alkalmas, de forgalma mindig igen nagy. — Áldott jó földünk van — mondják a gyálaiak. A Komszomol Tsz évek óta jól fizet, 1801 tagja van. Kenderrel, fűszerpapri- ' kával is foglalkoznak a búza mellett. Fizetett szabadságuk van és az idén is meglesz a 23 ezer forintos átlagjövedelem. A háztáji gazdaságok meg ontják a gyümölcsöt, a cseresznye és a meggy is hozta a pénzt az idén. Épülhetnek hát az új házak — sokan eladják a régit, fürdőszobásat terveztetnek. De víz, az egyelőre nincs. Hidroforházat akarnak első lépésként. de kellene, nagyon kellene a magas nyomású vízhálózat. Az új fürdőszobák dísznek vannak, hiszen sokan 500—600 méterről hordják a vizet a „közkifolyóról'". Új történet Ez a falu lesz az egyik szeged? városszél. így határoztak a falugyűlésen, ahol 111 ember hallgatta a vendégeket, és helybéli felszólalókat Ügy érezték, a település új történetét írják. Mert Gyálának jövője van, úgy remélik a helybéliek, hogy Szeged kertvárosa, üdülőtelepe lehet. A közelmúltban 51 hétvégi telket adtak el — kapkodtak érte a városiak. Gyálának barátságos a környéke és tiszai strandja van. Nemhogy az itt lakók igyekeznének a városba, de mintha fordított lenne a népvándorlás útja. Sok fiatal szeretne itt építeni, mert „bent" nem győzik a sorbanállást a lakásért és különben is a busz negyedóra alatt beni van a városban. Hát még ha nem óránként indulna! Egyik ház előtt Zsiguli — vagy ahogy itt hívják: Zsiga — küszködik a sárral. Már-már négylábú lóerő segítségére van szükség, amikor mégiscsak kimászik. Csak a főutca betonos. A községfejlesztési alapból eddig csak arra futotta, hogy a cipők ne tapossák a sarat — legalább egyik oldalon minden utcában van járda. De mint a gyerek, olyan ez a falu —, mindent kinő, minden szűk, és saját erőből kevésre futná. Ezért is a legnagyobb téma most a faluban a Szegeddel való egyesülés. A falugyűlés 15 felszólalója és a jelenlevők —, ahogy mondani szokás —, várakozásteli örömüket fejezték ki. Mert persze azt ők is tudják, hógy minden gondjuk nem oldódik meg azonnal, de egy. s más problémájukban közelebb kerül a megvalósulás lehetősége. A megszűnő tanács irodáiban óvoda lehetne, a meglevő óvodából iskolai napközi. Jó lenne, ha legalább csúcsforgalmi időben félóránként járna a 30-as busz, ha Szegedhez tartozik Gválarét. talán ezt is „kivívjak". Mert addig nagyon is „élő mumus" a szeeedi vasúti sorompó, ahol néha 20 percet is várakozik az autóbusz, s ha nem akar valaki elkésni munkahelyérői. iskolából. tanácsosabb időben buszra szállni. S ez az idő egy óra veszteséget jelent! Hiányzik a hivatal? A tanácsi hivatal azért hiányozni fog — ezt mondta el Pintér Antal, Kószó Béla, Farkas Mihály, Szabó László, Kovács Péter és mások is. Igen, hiszen ezentúl minden apróságért, iratért, kérvényért engedélyért a harmadik kerülethez kell majd szaladni. Idő- és munkaidő-veszteség. Azt kérik, legalább heti egy-két napon legyen itt is hivatalos órája » tanácsi ügyintézésnek. — Az hiányzik majd legjobban, hogy eligazítsanak minket ügyeinkben — mondják az emberek. Ezt erősíti meg Gergelyfi Tamás vb-titkér is: a tanácsiak munkájának egyharmadát az jelentette. hogy az emberek beszaladtak ezt-azt megkérdezni, megbeszélni. Falusias szokás-e ez, vagy nem? Mindegy. Az emberek itt ilyen nyíltszívűek. Barátságban élnek együtt. A faluközpontban a buszra várok. Megnéznek az emberek, mint minden idegent: Gyálarét határőrközség. Aztán megérkezik a 30-as, a pilótának szusszanásnyi ideje van, indulunk vissza. Két kislány sutyorog, nevetgél a buszon. Igen jól öltözöttek, kicsit izgatottak. — Tán randevúra mentek? — kérdezi egy ötvenes asszony. — Hát... ? — es nevetnek hozzá. Kérdés nélkül hozzáteszik: a fiú magas, fekete, de az Ieortak udvarol ám! Jutka, a jó barátnő, tsak ssemrevételezní megy ... 3Z0KE MÁRIA GYÁLARÉT Kis község. Területe 4700 hold, Határai Szeged, a jugoszlavmagyar országbatár és Röszke község. Lakóinak száma 750, S» hit. Hatezer évvel ezelőtti településről vallanak az ásatások. Történetét 1933-tól számftják, akkor szakadt el a jugoszláviai Ogyálatnl es önállósult. A felszabadulás előtt neve: Gyála. A felszabadulás ufón indult fejlődésnek. Lakóinak száma 1949-han «00. A lakosság 79 százaléka Szegeden dolgozik. Kéttantermes Iskolája, 35 férőhelyes óvodája. 2100 kötetes könyvtára van a községnek. Italbolt, vegyesbolt, keskenyfilmes mozi. Termelőszövetkezetük a Komszomol, a tagok száma 189. Egyre-másra épülnek Gyálán az új házak Hangulatos utcakép Gyálarétrnl