Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

8 VASÁRNAP, 1912. DECEMBER 24. fFolytntás a T. oldalról) az Időt leszámítva. 1950-től I9B3­ig voltam tanácselnök. A nyug­díjig. Közjáték — szokásokkal Amikor az első buszjárat meg­indult Algyő, s Szeged között, gyanakvóan tekintgettek ra a gyeviek — ahogy mesélik a fa­luban —, vajon mikorra unják meg, hogy üresen szaladgáljon, úgy sem lesz utasa. Tán mon­dani sem kell, hogy mostanában az is keves, amivé azóta soka­sodott: zsúfoltak az algyői bu­szok. Valahogy így, gyanakvólag néz az újságíróra Czirok Sándor nyugdíjas, s amolyan amatőr néprajzkutató, akitől a megvál­tozott hagyományok iránt érdek­lődne. Annyit elárul, hogy vala­ha csnk a gátőrnek a bizalmas ember» tudtak erdóvágúshox jut­ni, ma meg már lámpással kell keresni hovatovább a jelentke­zőket — de a szokásokról hall­gat Még azt is visszanyeli, amit a ós/-i idék elárultat vele, hogy a lakot nas szokásokat egyikét­másikát még őrzik — vonulnak hujjogtatva az utcán, kínálgat­ii- a né >ket rostás tánc is van. F> dig a híres ágyvitel maga megér egy misét Ez is a lako­öalmus -.'tokosok közé tartozott. azt jelentette, hogy a vőlegény a- esküvőhöz közeli napok egvi­'•raek e léjén néhány jóhangú társaságában stráfkocsi­"ul elment a menyasszony ágyá­ért Szóval s pénzzel egyaránt kérték az ágyat: meg kellett ar­ra alkudni. A nevezetes bútor­darabot aztán nagy hangoskodás­sal vitték végig a falun. Mára a közmondások ia elfe­lejtődtek. Bontják a régi, vert falú házakat, a községi tanács felmérése szerint minden har­madik ház új a községben. S az sem szokatlan dolog, hogy a ká­tyús, sáros utakról egy-egy al­győi autóbejárót kövez magának a kapuhoz. Csinosodnak a por­ták. legföljebb c-gv nek-egynek a gazdája már átvette azt a jó vá­rosi szokást, hogy a ház ugyan palotaként ragyog, de az árok­part a hajdani igénytelenséget tükrözi. Szerencsére a régi hagyomá­nyok helyett újak is alakultak Tavaly több mint félmillió fo­rint. értékű társadalmi munkát "Végérték az algyőiek, idén majd egymilliót. A község tanácsi ve­zetése egyre bátrabban fordul azokhoz, akiket képvisel: segít­sék a helvség fejlesztését. Most novemberben azt kérték, hogy mindenki lehetőségéhez képest hozza rendbe a házak és lelkek előtti csatornákat. átjárókat, s telkenként 2—2 fái ültessenek az algyőiek. Egy körséta Körséta a mostani tanácsel­nökkel. Vörös Lajos nem gyevi. hanem szegedi lakos, de „algyői­ül" gondolkodik. 0 már nagy községi tanács elnöke. S egyben — ha rámondják az áment a Szegeddel való egyesülésre — az utolsó is. Ezt a két évet, amióta itt van azonban, nem csak ő togja élete legmunkásabb idő­szakai között emlegetni, hanem az algyőiek is. A kürtölésnél magasabbra va­laha ezen a tájon csak a XV. századból való műemlék temp­lom tornya emelkedett Algyő fejlődését azonban mára már nemcsak jelképesen, hanem va­lóságosan is emeletekben lehet mérni. Igaz, az első emeletes há­zakat" az olajipar építtette — tíz darab négylakásost —, de a le­endő községközpontban —, hol áruház, presszó már van —, megkezdték az első, hasonló OTP-társasházak építését. A Szekffi utca sarkán pedig olyan egészségház emelkedik, amelyet kisebb városok is megirigyelhet­nének. S átadását már csak a központi kazán hiánya késlelte­ti. Lesz abban faburkolatú falú gyógyszertár, kismama- és gyer­mekrendelő, elkülönítve a fel­nőttekétől, s a fogorvosi várótól. Az emeleten pedig orvosi, gyógy­szerészi, ápolónői lakások. Szembe véle jelölték kl he­lyét a majdani óvodának, még arrébb a 12 tantermes általános iskolának. Az utca túloldalán már alapozzák az új postaépüle­tet. mellette emelkedik majd a takarékszövetkezeté is. Felsorolni is sok. amit ebben a két évben tett a tanács a la­kosság segítségével. 9 kilométer járdát építettek — 21 utcában, a Fő utcát nemrégiben higanygőz­lámpákkal látták el. Felépült a tanácsháza előtti központi autó­buszmegálló. és -váróterem, isko­lákat, óvodát korszerűsítettek — még a kultúrházat is. amennyi­re lehetett. S hozzá kell tenni, hogy mindezt az olajipar támo­gatásával. Algyő nem a nagy pénzekért ágált sohasem, hanem ésszerűen egyeztette terveit a nagyvállalatéval. Realista gondol kodas vezeti vezetőit: mindennel; megvan a helve, rendeltetése. Ha a gyógyszertár kiköltözik új he­lyiségébe. a régiből otthon lehet az öregeknek, ha megürül az óvoda meljetti ház. enyhíteni le- " het a zsúfoltságot. Ha új iskolá­ra még nem futja, a Kolozsvári utcait bővítik három gyönyörű, korszerű tanteremmel. A nyolcszáz éves Algyő hajffeu, a Tisza, a megélhetést adó fo­lyam közelébe húzódott. Ma ar­ra nyújtja utcányi karjait, ahon­nan gazdagságát kapja. Az olaj­mező felé. melynek hollétét éj­iéi Is lobogó fáklyák jelzik. VERESS MIKLÓS ALGYÓ Nagyközség, Szegeütni Uz kilométerré. Határai: északnyugat fe­löl Sándorfalva. északkelet felől Hódmezővásárhely. kelet felől vfaronlele, délen Tápé. délnyugat felől pedig Szeged. Közigazga­tási területe 12173 katasztrális hold. Lakosainak szama az I97ó-rs népszámlálás szerint 541*. fcbbol férfi 7337. nő '-•">81. A lakosok közül a munkaképes. A munkaképes, lakosság 40 százaléka a m>"zögazdaságban. 48 százaléka az iparban. 12 százaléka a ke­reskedelemben, szolgáltatási hálózatban stb. dolgozik. Legna­gvobl> Ipari bázisa az olajipar, kisebb a községben iparteleppel idelkeaö háziipari szövetkezet. Mezőgazdasági nagyüzeme a »oo holdon gazdálkodó n. Rakóezl Ferenc Termelőszövetkezet. A honfoglalás korában halásztelepttlés volt. a falit alaoitó le 18-höl való. Lakosai a XV III század közepén halászok, földművelő Jobhág'ok. később a Pallavtrini birtok cselédei voltak. \ ,yorsan le 11,.dó község az olajipar iileteleptllésével lett Je­li MI, helységi t»7n. ianuar 1-én nagyközségi rangra emelték, V lal .sáu 7a százaléka él a belterületen, 1443 ház. van a község­ló - 1 buszjárat köti össze más településekkel a vasúton kiviil, A falu bármelyik széléről ne­gyedóra aíatt beszaladhat az is­kolába a gyálaréti nebuló, ha csak szülei nem keltik hajnalok hajnalán, s viszik a busszal a vá­rclsba. Városi iskola — nagyobb rang? Ezért kellene a Napnál is korábban kelnie jónéhány gyála­réti gyereknek? Aligha. Iskolájuk, bár kicsi, de jól felszerelt, az ok­tatás színvonala elismerten jó. • De nincs napközi. És „kétműsza­kos" iskolába csak az tud járni, akinek vagy az édesanyja otthon van, vagy nagymama él a család­dal. És Gyálaréten csaknem min­den családban mindkét szülő dol­gozik. Hajnali utazások De utaznak hajnalban a város­ba félig alvó apróságok is — sok gyereket kell az üzemi bölcsődé­be, óvodába vinni. Bölcsőde nincs is Gyálaréten. Csoda-e hát, ha már 5-kor úton vannak a kicsik? A 25 férőhelyes óvodában 38—40 gyermek van. A falu iegeslegszéléról merem az utca hosszát. Régi házak, föld­be süppedők, kisszeműek, öregek. Köztük páváskodik jónéhány tég­lafalú, amilyen most divatos: koc­kaformájú ház, még vakolatlan, de máris formálja a jövő utcaké­pét Egyik ház előtt megtépett kis facsemete vacog, a másiknál de­rékig érő krizantémsor dacol a téllel: még virágzik. Míg a hó el nem fagyasztja kedvét virul. A kerítések? Nézd meg egy fa­lu kerítéseit, megtudhatod, kik lakják. Vastag kőfalak: magának­való. zárkózott emberek. Ma­guknakvalóságuk bástyája kőfal­ban kifejezve. A gyalui kerítések is jelképeznek valamit: itt nincs mit takargatni. Átlátszó keríté­sek, nyitott kapuk, nyitott szívek. Beléphetsz bármelyik portára. Régen kukoricaszárból, szárízék­lx>l font kerítésük volt, ma lécből szögélik! ..Szárízékes falunak" hívták hajdanán az uradalmi zsellérek, cselédek települését. Ma építhetnének kőkerítést, van mód­juk hozzá — de minek? Egy kócos kutya ugatott meg Azt hiszem, örömében. Nappal nem nagyon járkál itt senki. Vagy a városban vannak az em­berek, vagy a téeszben. Fél lábbal a városban A fiatalok Szegeden dolgoznak. S ha kérdezem, lesz-e kultúrott­honuk, a felelet csodálkozó is, tétova is. Mert szórakozni is a városba járnak. Igaz, aki nappal városi, szabad idejében is szeret­ne az lenni — de ez is csak fel­tételes módban fogalmazható ál­lapot: ide már nem, oda még nem, vagy nehezen kötődnek. A bejáró ember kicsit mindig gyö­kértelen. A munkahelyi barátsá­gokat keresztezi a távolság, s helyben hol szórakozzanak együtt? Gyálán mozit nézni? Keskenyfilmes vetítés hetente kétszer, 30—40 nézővel. A város­ban a legújabb filmek mennek. Szélesvásznon és az utolsó busz 11-kor indul vissza. Aki ezt se szereti, tévét néz. Csaknem min­den házban van: ma már 150— 160 antenna mered az égre. Va­lami klubhelyiség, igen hiányzik, de bálra, rendezvényre ott van a párthelyiség. A „kocsma-hivatal" szórakozásra ugyan aligha alkal­mas, de forgalma mindig igen nagy. — Áldott jó földünk van — mondják a gyálaiak. A Komszo­mol Tsz évek óta jól fizet, 1801 tagja van. Kenderrel, fűszerpapri- ' kával is foglalkoznak a búza mel­lett. Fizetett szabadságuk van és az idén is meglesz a 23 ezer fo­rintos átlagjövedelem. A háztáji gazdaságok meg ontják a gyü­mölcsöt, a cseresznye és a meggy is hozta a pénzt az idén. Épül­hetnek hát az új házak — sokan eladják a régit, fürdőszobásat terveztetnek. De víz, az egyelőre nincs. Hid­roforházat akarnak első lépés­ként. de kellene, nagyon kellene a magas nyomású vízhálózat. Az új fürdőszobák dísznek vannak, hiszen sokan 500—600 méterről hordják a vizet a „közkifolyó­ról'". Új történet Ez a falu lesz az egyik szeged? városszél. így határoztak a falu­gyűlésen, ahol 111 ember hall­gatta a vendégeket, és helybéli felszólalókat Ügy érezték, a te­lepülés új történetét írják. Mert Gyálának jövője van, úgy remé­lik a helybéliek, hogy Szeged kertvárosa, üdülőtelepe lehet. A közelmúltban 51 hétvégi telket adtak el — kapkodtak érte a vá­rosiak. Gyálának barátságos a környéke és tiszai strandja van. Nemhogy az itt lakók igyekezné­nek a városba, de mintha fordí­tott lenne a népvándorlás útja. Sok fiatal szeretne itt építeni, mert „bent" nem győzik a sor­banállást a lakásért és különben is a busz negyedóra alatt beni van a városban. Hát még ha nem óránként indulna! Egyik ház előtt Zsiguli — vagy ahogy itt hívják: Zsiga — küsz­ködik a sárral. Már-már négylá­bú lóerő segítségére van szükség, amikor mégiscsak kimászik. Csak a főutca betonos. A községfejlesztési alapból ed­dig csak arra futotta, hogy a ci­pők ne tapossák a sarat — leg­alább egyik oldalon minden utcá­ban van járda. De mint a gye­rek, olyan ez a falu —, mindent kinő, minden szűk, és saját erő­ből kevésre futná. Ezért is a legnagyobb téma most a faluban a Szegeddel való egyesülés. A falugyűlés 15 felszó­lalója és a jelenlevők —, ahogy mondani szokás —, várakozásteli örömüket fejezték ki. Mert per­sze azt ők is tudják, hógy minden gondjuk nem oldódik meg azon­nal, de egy. s más problémájuk­ban közelebb kerül a megvalósu­lás lehetősége. A megszűnő tanács irodáiban óvoda lehetne, a megle­vő óvodából iskolai napközi. Jó lenne, ha legalább csúcsforgalmi időben félóránként járna a 30-as busz, ha Szegedhez tartozik Gvá­larét. talán ezt is „kivívjak". Mert addig nagyon is „élő mu­mus" a szeeedi vasúti sorompó, ahol néha 20 percet is várako­zik az autóbusz, s ha nem akar valaki elkésni munkahelyérői. is­kolából. tanácsosabb időben buszra szállni. S ez az idő egy óra veszteséget jelent! Hiányzik a hivatal? A tanácsi hivatal azért hiá­nyozni fog — ezt mondta el Pin­tér Antal, Kószó Béla, Farkas Mihály, Szabó László, Kovács Pé­ter és mások is. Igen, hiszen ezentúl minden apróságért, ira­tért, kérvényért engedélyért a harmadik kerülethez kell majd szaladni. Idő- és munkaidő-vesz­teség. Azt kérik, legalább heti egy-két napon legyen itt is hi­vatalos órája » tanácsi ügyinté­zésnek. — Az hiányzik majd legjobban, hogy eligazítsanak minket ügyeinkben — mondják az embe­rek. Ezt erősíti meg Gergelyfi Ta­más vb-titkér is: a tanácsiak munkájának egyharmadát az je­lentette. hogy az emberek besza­ladtak ezt-azt megkérdezni, meg­beszélni. Falusias szokás-e ez, vagy nem? Mindegy. Az embe­rek itt ilyen nyíltszívűek. Barát­ságban élnek együtt. A faluközpontban a buszra vá­rok. Megnéznek az emberek, mint minden idegent: Gyálarét határ­őrközség. Aztán megérkezik a 30-as, a pilótának szusszanásnyi ideje van, indulunk vissza. Két kislány sutyorog, nevetgél a buszon. Igen jól öltözöttek, ki­csit izgatottak. — Tán randevúra mentek? — kérdezi egy ötvenes asszony. — Hát... ? — es nevetnek hozzá. Kérdés nélkül hozzáteszik: a fiú magas, fekete, de az Ieo­rtak udvarol ám! Jutka, a jó ba­rátnő, tsak ssemrevételezní megy ... 3Z0KE MÁRIA GYÁLARÉT Kis község. Területe 4700 hold, Határai Szeged, a jugoszlav­magyar országbatár és Röszke község. Lakóinak száma 750, S» hit. Hatezer évvel ezelőtti településről vallanak az ásatások. Törté­netét 1933-tól számftják, akkor szakadt el a jugoszláviai Ogyálatnl es önállósult. A felszabadulás előtt neve: Gyála. A felszabadulás ufón indult fejlődésnek. Lakóinak száma 1949-han «00. A lakosság 79 százaléka Szegeden dolgozik. Kéttantermes Isko­lája, 35 férőhelyes óvodája. 2100 kötetes könyvtára van a község­nek. Italbolt, vegyesbolt, keskenyfilmes mozi. Termelőszövetke­zetük a Komszomol, a tagok száma 189. Egyre-másra épülnek Gyálán az új házak Hangulatos utcakép Gyálarétrnl

Next

/
Thumbnails
Contents