Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

VASÁRNAP, 19W. DECEMBER 3. Ülésezett a megyei képviselőcsoport Tegnap, szombaton a vá­rosi tanács épületében ülést tartott a Csongrád megyei képviselőcsoport. Az ország­gyűlési képviselőket dr. Bi­czó György, a képviselőcso­port vezetője tájékoztatta az országgyűlés Soron követke­ző, téli ülésszakának előké­születeiről. Az ülésen szó esett a képviselőknek vá­lasztóik körében kifejtett munkájáról is. A megbeszélésen részt vettek Győri Imre, Halmágyi Ivánné, Juratovics Aladár. Kangyalka Antal, Kertesz Sándorné, Mag Pál, Kuru.cz Márton, Nieszner Ferenc, Rév István, dr. Petri Gábor, Takács Imréné és Tóth Szil­veszterné országgyűlési kép­viselők. Befejeződött a TIT küldöttgyűlése Szombaton befejezte ta­nácskozását a Magyar Tudo­mányos Akadémián a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlése. A felszólalók szavaiból egyértelműen kitűnt, hogy a következő ötéves időszakban a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak elsősor­ban az üzemi és a mezőgaz­dasági fizikai dolgozók, va­lamint a fiatalság körében kell növelnie hatékonyságát. Megválasztották a társulat vezetőségét, és az országos elnökség tagjait A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat elnöke ismét dr. Ortutay Gyula akadémikus lett. A társulat alelnökei pedig: dr. Mód Aladár tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Oszt­rovszky György, az MTA le­velező tagja, az OMFB el­nökhelyettese és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. A társulat főtit­kárává ismét dr! Vonsik Gyulát, a filozófiai tudomá­nyok kandidátusát választot­ták. Matyóföldi export Megközelítőleg húsz or­szágba, többek között a Szovjetunióba. Hollandiába, az NSZK-ba, Japánba és Kanadába szállítják a mező­kövesdi és matyóföldi híme­zöasszonyok által készített varrottasokat, az eredeti szűcsös mintákkal, kézzel ki­i varrott blúzokat, gyermek­Í ruhákat és lakásdíszítő tex­tíliákat. Újabban a hímes­tojás is keresett cikk. Kiskarácsonytól nagykarácsonyig Felkészült a kereskedelem a vevők rohamára A gyerekkori találós kér­dés válasz-mondókája, bím­bamol december elején a fe­jemben. Tegnap harangoz­tak. holnap harangoznak — holnapután az angyalok gyé­mánt havat hoznak. A meg­fejtés: karácsony. A leghosz­szabb. a várt ünnep, amely­re nemcsak hetekkel-hóna­pokkal előbb készülünk. Mert karácsony előbb kez­dődik, mintsem a naptári piros betű jelezné. Kezdődik a bevásárlásokkal. vagy még előbb a fenyőillatokkal, amelyekkel olyannyira átita­tódik a város, mint a hajda­ni szoba, amikor a fenyőtüs­kék a fatüzelésű kályhács­kán porkölődtek. Vagy még előbb kezdődik a karácsony: a család számára a félretett forintokkal, a kereskedelem­nek a körültekintő felkészü­léssel. Rendeléssel, ezüst- és aranyvasárnapi készenlét be­osztásával, kirakatcsinosítás­sal. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat például már hetekkel ezelőtt a karácsonyi forgalom egyenletes elosztá­sára törekedett, azzal, hogy hét boltjában azoknak ré­szére, akik nagy tételben vá­sárolnak, nyereménysorsolást rendez. Mert bár az ünne­pekben nyitva levő boltok is szolgálatára lesznek a vevő­seregnek, jobb, ha mindenki kényelmesen szerzi be azt, amire szüksége van a sütés­hez-főzéshez. Ehhez, ha kissé drágán is, lesz minden az idén. Még dióbél is — kilencven forin­tért. Szokatlanul magas áron tehát, hiszen tavaly — 68 forintért — Szegeden szerez­hették be legolcsóbban a há­ziasszonyok a dióstekercsbe valót. A mák kilója 45 fo­rintért — korlátlanul kapha­tó. Azokra is gondolnak, ter­mészetesen, akik a diós és mákos beiglit készen szeret­nék beszerezni, tízezernyi lesz a polcokon. A számokra — amelyekkel az ünnepi forgalom előkészítői dolgoz­nak — jellemző talán az, hogy 50—60 mazsa kalácsot készülnek eladni karácsony­ra a vállalat üzleteiben. A karácsonyfák már úton vannak, előreláthatólag a jö­vő héten jelennek meg az ÉLIKER boltjaiban. A tava­lyi mennyiségnél — bocsá­nat: hosszúságnál, hiszen a fenyőfákat méterre vásárol­ják — valamivel többet sze­rez be a vállalat. Lesz rá­való is: szaloncukorból s más, úgynevezett idényáru­ból a tavalyi 260 mázsa után idén 300 mázsát osztanak saét az üzleteknek. Tavaly a karácsonyfára való 35 má­zsa függeléket adtak el, idén 40 mázsát rendeltek. E szá­mok mellett mar szinte kélységnek tűnik a tavalyi 5 mázsa habkarika helyett az idén kapható hat és fél mázsa. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat ígérete szerint lesz elég Ráma margarin, a DELTA prognózisa szerint pedig Orion televízió. Lehet tehát kisebb s nagyobb aján­dékokkal kedveskedni: ha van rá pénz is. A DELTA kereskedelmi vállalat szinte száz százalé­kig beszerezte már azt, amit az ünnepekre el akar adni. Bár néhány áruból utánpót­lás még várható, máris tisz­teletet parancsoló. 68 millió forintos készlettel várja az ezüst- és aranyvasárnap, s a még tizennyolc hétköznap vevőrohamait. Különösen az illatszerekből és játékokból nagy a kínálat idén: az előb­biekből a lengyel és francia áruk a divatosak, az utóbbiakból az NDK-ban ké­szült mechanikai játékok. A gyerekek már most is tömött sorokban tolonganak a játék­boltok s a Centrum kiraka­tai előtt: kisvasutak, össze­rakható ügyességi játékok vonzzák szemüket. Az Orion televíziókon kí­vül más, a drágábbak közé sorolható ajándékok is vár­ják a vevőket a DELTA bolt­jaiban: a karácsonyi magne­tofonvásár is újdonságokat ígér: japán, NSZK-beli és Philips gyártmányú készülé­kek érkezését is jelezték. S a háziasszonyok körében legalábbis ilyen népszerű jé­nai és Pirex edényekből is megfelelő választék lesz az üveg- és porcelánboltokban. A tavalyihoz képest keve­sebben tértek be vásárlási szándékkal az elmúlt heted­ben a Képcsarnok Vállalat Kárász utcai boltjába. 1971­ben — a tapasztalatok sze­rint sokan már november­ben megvették a karácsonyi ajándékot, idén még várat magára a vevők rohama. Igaz, nem is érkezett meg még minden szép s jó, de a karácsonyi árukészlet há­romnegyed része már az üz­letben, illetve a raktárban van. December első hetében még a textilkiállítás uralja a boltot, de aztán új kira­katot rendeznek, elsősorban azoknak az ajándéktárgyak­nak bemutatására, amelyek kelendőek lehetnek az ün­nepekre. Idén különösen a rézkarcokat kínálják nagy választékban, de gazdag kész­letük van különböző, művé­szi módon készített ékszerek­ből is. Az újabb szállítmány va­lószínűleg ezüstvasárnapra ér Szegedre, a képcsarnok üzletébe. Körülbelül akkor, amikor majd megjelennek a fenyőfák is a boltokban. Amikor a város olyan ka­rácsonyfaillatú lesz, mint három hét múlva a fények­től s örömtől ragyogó szo­bák. Veress Miklós Barátság, egység A hét hazai és nemzetközi szempontból egyaránt kiemelkedő eseménye volt a Leonyid Brzsenyev vezette szov­jet párt- és kormányküldöttség magyaror­szági látogatása. A két ország képviselői­nek megbeszéléseiről — Kádár János és Leonyid Brzsenyev eszmecseréjéről, a kül­döttségek tárgyalásairól, valamint Konsz­tantyin Katusev és Pullai Árpád, valamint Péter János és Andrej Gromiko találkozói­ról — kiadott közös közlemény a barát­ság, a szívélyesség, a testvéri egység, a tel­jes nézetazonosság, a kölcsönös egyetértés szellemét tükrözi. Azt a légkört, amely a magyar—szovjet kapcsolatokat immár hosszú évek óta jellemzi. Ez a látogatás, amelynek eseményeit az egész magyar társadalom, s a világsajtó is megkülönböztetett figyelemmel kísérte, minden szempontból igazolta várakozá­sainkat: meggyőzően demonstrálta hazánk politikai stabilitását, Magyarország és a Szovjetunió szilárd szövetségét, népeink mélyen gyökerező barátságát és testvérisé­gét Az öt nap eseménydús programja le­hetőséget adott arra, hogy szovjet vendé­geink jobban megismerjék a szocialista építés magyarországi tapasztalatait, a szo­cializmus általános törvényszerűségeinek és nemzeti sajátosságainak érvényesülését Ezt a programot sikerült maradéktala­nul teljesíteni. Nyílt szívvel mondtuk el, mutattuk meg a szovjet párt- és kormány­küldöttség tagjainak, hogyan élünk, hogyan dolgozunk, mint halad az MSZMP X. kongresszusán kitűzött nagy országépítő feladatok végrehajtása, milyen gondjaink, problémáink vannak, s hogyan látjuk, mi­ként tervezzük a holnapot. Mindenütt, ahol c$ak megfordultak, a testvéri szere­tet és őszinte barátság megannyi jelével halmozták el vendégeinket, a magyar— f szovjet barátság nagyszerű demonstrációi- , vá váltak a találkozók. Egész népünk örömére szolgál, hogy ven- ' dégeink is érezték ezt. „Minden alapunk I megvan ahhoz, hogy elégedettek legyünk a 1 látogatás eredményeivel" — mondotta cse­peli beszédében Leonyid Brezsnyev, aki szavainak nyomatékot adva hangsúlyozta: a látogatás tovább erősítette a két ország és a két nép közötti barátságot, bizalmat és kölcsönös megértést. Fontos jelentősége van számunkra an­nak — hírünket, rangunkat emeli a világ szemében —, hogy az SZKP főtitkára, a Szovjetunió nagy tekintélyű vezető politi­kusa elismeréssel beszélt arról a nagy tör­ténelmi útról, amelyet Magyarország a szocializmus építésében megtett, arról a teremtő munkáról, alkotó légkörről, amely az MSZMP X. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásét, mai életünket jel­lemzi, s a Lenin-rendet, a Szovjetunió leg­magasabb kitüntetését átadva megkülön­böztetett melegséggel szólott Kádár János­ról. Ez az értékelés, s általában a szovjet küldöttség látogatásának eseményei reáli­sabb hangvételre kényszerítettek sok olyan polgári lapot, amelyek néhány héttel ez­előtt még torzító beszámolókat közöltek hazánk belső helyzetéről és a magyar— szovjet viszonyról. S gazdagodó életünk megannyi ténye bizonyítja annak igazát, hogy — amint Kádár János is hangsúlyozta csepeli beszédében — népünk életbevágó érdeke, jövőjének záloga a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlesztése. Ez a barátság nemcsak a mának, nemcsak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes. KGST-együttműködéssel úi lehetőségek a kubai színesíéin-felőolgezásban Szombaton elutaztak ha­zánkból a KGST fémkohá­szati állandó bizottságának 37. ülésén részt vevő delegá­ciók, köztük az állandó bi­zottság munkájába most be­kapcsolódott kubai külöttség. Elutazásuk előtt s a delegá­ció vezetője, Manuel Gutier­rez, a kubai bánya- és kohó­ügyi miniszter első helyette­se nyilatkozott arról, hogy az első benyomások alapján milyen lehetőségeket lát a színesfémipari együttműkö­désben. — Ebben a témában sok­rétűen érdekelt Kuba — szögezte le a miniszter első helyettese — a föld mélyén nálunk igen nagy mennyisé­gű színesfém található, első­sorban nikkel, kobald, ólom, cink, réz és króm. Ezek feldolgozásának új lendületet adhatna a KGST­együttműködés. Elmondotta Manuel Gu­tierrez, hogy a tanácskozás­ra már három konkrét ja­vaslat érkezett. Az első a nikkel közös feldolgozására, a második a króm-, alumí­nium és vasipari együttmű­ködésre, a harmadik pedig az ólom és a cink közös fel­tárására, feldolgozására vo­natkozik. A javaslatokat, amelyek ma még elsősorban a lehetőségeket tartalmaz­zák, igen nagy érdeklődéssel fogadták a tagállamok kép­viselői. Az együttműködés formájára javaslatokat a kubai szakértők 1973. febru­árjáig kidolgozzák, és a KGST fémkohászati állandó bizottságának 38. bulgáriai ülésszakán mar részletesen megvitatják. Ne a beteg menjen! Tanyai rendelők terve IAszfaltúi n ligetben Ací S. Sándor felvétele Betonozzák, majd aszfalttal burkolják a Rózsa Ferenc su­gárút úttestjét az Odesszai körút és a Közép fasor között több mint százméteres szakaszon. A második fél évben, tanácsülésen elhangzott interpelláció miatt kezdtek az épí­téshez — tájékoztattak a Szeged megyei város tanácsá­nak építési és közlekedési osztályán. A munkát a tervek szerint még az idén befejezi a Közúti Építő Vállalat. Ké­pünkön a betonalapozást örökítettük meg. Gyorsan adja föl a lecke­ket a járás tanyavilága. Ami­kor minden faluba villany került, érte nyúlt a tanya is. Orvos minden faluban van, a tanya erre is meg­szólal: jó lenne nekünk is. Magyarázat, indoklás talán nem is kell. Akinek telje­sen ép keze, lába, és a feje se fáj, 8—10, néha 15 kilo­méter annak is sok. Aki viszont betegen kénytelen ugyanerre az útra rászánni magát, hogy orvos elé ke­rüljön, esőben, sárban, nagy hóban, vagy apró gyermekét • viszi kendőkbe csavarva, j megszenvedi az utat. A szegedi járás egészség­' ügyi osztálya nagy fába vág­( ta a fejszét. Alapelve az. ha ! csak lehet, ne a beteg men­jen, hiszen a betegnek gyó­gyulnia kell. Súlyos esetek­ben természetesen házhoz megy az orvos, áldozattal vállaja a hivatásával együtt­járó föladatot nappal is, éj­jel is. Megnyugtató lenne az a megoldás, hogy tanyai központokban olyan orvosi rendelő legyen, ahová a hét meghatározott napján bizto­san kijár az orvos. Az első lépést Algyő tette meg. Túl a Tiszán, Rákóczi­telepen a tanács, a téesz és az plajos vállalat összefogás­sal épít rendelőt Közéi jár mar a befejezeshez, de amíg az a kevés is elkészül, ami még hátra van. az orvos már kijár. Minden héten három órát kint tölt, és iro­dában rendel. Azt hallottuk. Domaszéken is a megodás útját járják. Vannak tanyai központok, áhol két, esetleg három köz­ségnek kellene egyezségre lépnie a kintlakók érdeké­ben. Beszélgetés közben me­rült föl a gondolat, hogy né­hány szövetkezet — egyelőre szabálytalanul — üzemorvosi szolgálatot szervezett. Ter­mészetesen ezt is a faluban. Bölcsebb dolog lenne a ta­náccsal összefogva, kint rendbehozni ebből a pénzből megfelelő helyiséget — ren­delőt és várószobát —. a szükséges kellékekkel. Az orvos bérét a tanács min­denképpen adni tudná. Megint fölmerül a meg­szűnő tanyai iskolák sorsa. Többször fölveiettük, hogy maradjanak kulturális köz­pontok továbbra is. Most, az előbbi utat végiggondolva, ismét ide jutunk. A tanyai rendelők gondja, épülethiány miatt, jószándék mellett is sokiáig húzódhat. Kézenfek­vő lenne ezeknek a nagysze­rű, időtálló, kis költséggel könnyen átalakítható épüle­teknek a sorsáról döntve, a tanyai rendelőket is beleten­ni a mérleg serpenyőjébe. EL D,

Next

/
Thumbnails
Contents