Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

PfiNTEK, 1972. DECEMBER 22. 3 Ülést tartott Téli napok a Minisztertanács a gazdaközösségekben Rende'et a nyugdíjak kiegészítéséről, a családi pótlék és a gyermek­gondozási segély felemelésérői — A Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozása — Bérszabályozás a szénbányászatban és a villamosenergia-iparban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egészségügyi mi­niszter és a pénzügyminisz­ter közös előterjesztése alap­ján a kormány rendeletet hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendkívüli pótlék­kal történő kiegészítéséről, valamint a családi pótlék és a gyermekgondozási segély emeléséről. A rendelet szerint 1973. január 1-ével a tej és u tej­termékek fogyasztói áremel­kedésének részbeni ellensú­lyozására egységesen havi 50 forinttal fel kell emelni a nyugdíjak, a különböző já­radékok, az egyéb, nyugdíj­jellegü rendszeres ellátások, valamint a nyugdíjasokat megillető házastársi pótlék, a gyermekenkénti családi pótlék és gyermekgondozási wegély összegét. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a szénbányászatban és a villa­mosenergia-iparban történő bérszabályozásról. A szén­bányászatban és a villamos­energia-iparban a bérfejlesz­tést központilag kell szabá­lyozni. A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztése alapján a kormány módosította a közúti járműgyártás közpon­ti fejlesztési programjáról hozott kormányhatározatok egyes előírásait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje vállalatok, intézmé­nyek és más szerveik, vala­mint szocialista brigádok, munkacsoportok részére tör­ténő adományozásának fel­tételeiről és részletes szabá­lyairól. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendelete értelmében 1973. január 1-től szocialista brigádok és munkacsoportok észére is adományozható a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje kitünte­tés. A kormány határo­zata tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a vál­lalatoknak. intézményeknek és más szerveknek teljesíte­niük kell e magas kitüntetés elnyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökéneik előterjesztését a tanácsúkról szóló törvény végrehajtásáról A kormány megtárgyalta és elfogadta a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének az államigazgatási el­járással kapcsolatos költség­es illetékviselés szabályozá­sára tett előterjesztését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatal elnökének előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a ta­nácsi gazdálkodás körének meghatározására, • valamint a tanácsok és nem tanácsi szervek kapcsolataira vonat­kozó irányelveket. A fővárosi tanács elnöke a kormány elé terjesztette a főváros átdolgozott IV. öt­éves fejlesztési tervét. A terv a legfontosabb felada­tok megoldására összponto­sítja a főváros pénzügyi for­rásait. A Minisztertanács az előterjesztést tudomásul vet­te. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szerveik vezetői­nek figyelmét az országgyű­lés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevé­telekre és javaslatokra, az­zal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetősége­it, és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, vala­mint az indítványozó képvi­selőket. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján . meg­vitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány Gazda­sági Bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizott­sága, honvédelmi bizottsága és tudománypolitikai bizott­sága, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Okta+ási Tanács 1973. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Érvényesüljenek mindenütt a szocialista bérezés elvei Az SZMT a jövő évi feladatokról tárgyalt Csütörtökön tartotta ez évi, utolsó ülését a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára. Bara­nyai Tiborné, a SZOT el­nökségének tagja, a Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára is. Juhász József vezető tit­kár vitaindító beszédében az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi ülésén ho­zott nagy fontosságú határo­zatot méltatta. Hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközei­vel is segíti Csongrád me­gyében az ebből eredő fel­adatok megvalósítását Az SZMT jövő évi munkaprog­ramját, amelyet.a tanácsülés elé terjesztettek, a KB és SZOT határozatainak figye­lembevételével állították össze. A beszámolót Hajas László, az SZMT titkára egészítette ki. Ismertette azokat a gazdasági eredmé­nyeket. amelyeket. Csongrád megyében a vállalatok, üze­mek 1972-ben a szakszerve­zetek segítségével elértek. A beszámoló és a vitában felszólalók megállapították, hogy megyénk szervezett dol­gozói is várakozással tekin­tettek a Központi Bizottság, majd a SZOT ülése elé, és nagy megelégedéssel fogadták a határozatokat. Hangsúlyoz­ták, hogy ezek megvalósítá­sához a szakszervezeti moz­galomban is egységes értel­mezésre. cselekvésre van szükség — a részkérdések­ben is. Megjelentek a prog­ramot adó határozatok, most az értekezés időszaka után következik a cselekvés ide­je. A megyei, vállalati szak­szervezeti szervek munkájá­ban a most következő hóna­pokban érvényesülnie kell annak a törekvésnek, hogy minden munkahelyen tegye­nek meg minél többet a dolgozók érdekében. Elmondották a felszólalók, hogy életszínvonal-politi­kánkból eredő kérdésnek tartják a bérezéssel kapcso­latos döntéseket. Helyesel­ték, hogy a párt elsősorban a nagyüzemi dolgozók béré­nek növelésére gondolt, azok keresetére, akik a nemzeti jövedelem jelentős részét ad­ják. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakszervezet akkor tölti be helyesen ér­dekvédelmi szerepét, ha most azon munkálkodik, hogy a központi elhatáro­zásból származó, és a saját alapból bérfejlesztésre ter­vezett összeget úgy osztják el az üzemekben, hogy az a hatékonyabb és termeléke­nyebb munkára ösztönözzön. A szakszervezeti bizottságok mindenütt őrködjenek azon, hogy érvényesüljenek a szo­cialista bérezés elvei, és a gazdasági vezetők az elosz­tásnál éljenek a differenciá­lás lehetőségével. Ugyanis most sem engedhető meg az egyenlősdiség: az 1973. évi vállalati bérfejlesztést ne csak azok kapják, akik nem részesülnek a 8 százalékban. Fontos feladatnak tartják az SZMT tagjai, hogy a jö­vőben minden alapszervezet felelősebben alakítsa ki a szakszervezeti munka kettős oldalának helyes arányait. A társadalom érdekeinek megfelelően növekedjék Csongrád megye munkahe­lyein a dolgozók aktivitása, fegyelme, és igénye a haté­konyabb, termelékenyebb munkafeltételek, a korszerű munka- és üzemszervezés és versenyszervezés iránt. Ugyanakkor erősödjön to­vább a szakszervezeti tagok mindennapos ügyeivel, gond­jaival való törődés is. Végül a tanácsülés elfo­gadta az SZMT és az elnök­ség 1973. első félévi munka­tervét. E sztendő végére mindig elkészül a számadás. A gazdaközösségek ki­állítják az eltelt 12 hónap bizonyítványát, mérlegelik a fontosabb intézkedéseket, ese­ményeket, mit cselekedtek helyesen, mit használtak a kollektívának. A hibák sem kerülnek véka alá Tart az önvizsgálódás. A téli napok különösen al­kalmasak arra, hogy a me­zőgazdaság arculatán formál­janak, a megtett utat újra értékeljék. A technikai for­radalom óriási változásokat okozott a világ mezőgazda­ságában, sürgeti, parancso­lóan írja elő, hogy az új le­hetőségeket minél előbb tár­ják fel, használják ki a nagyüzemek, formálják ter­melőerővé. Minden reálisan megalapozható fejlesztés el­mulasztása egy-egy fokozata lehet annak az esetleges el­maradásnak, amely a foko­zottabb ütemtartásban nem kívánatos. Az elmúlt két és fél évtizedes tapaszalat ar­ról ad hiteles képet, hogy az elkövetkező 25 év fantaszti­kus eredményeket és válto­zásokat hoz a magyar mező­gazdaságban. Már láthatóak az előjelek; a száz lóerőnél nagyobb teljesítményű trak­torok, a kibernetika hasz­nálgatása, az új energiafor­rások. A technika és a mező­gazdaság fejlődésének távlati prognózisából annyi tanulságot mindenkép­pen levonhatunk, hogy mi­után felzárkóztunk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országokhoz, több évet figyelembe véve, elér­tük Dánia, Hollandia mező­gazdasági fejlődésének üte­mét. A további előrehaladás vagy ütemnövelés érdekében a fejlesztés központjában a legjelentősebben ható ténye­ző; a tudomány és a műsza­ki-technikai előrehaladás. Az idén például 5—7 százalék­kal nő a téeszek bruttó jö­vedelme. Országosan mint­egy 6 milliárd forint kerül a fejlesztési alapra, és ha a téeszek nagy körültekintés­sel, kellő ésszerűséggel, a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseihez igazodva használják fel, nagy lépést tesznek a fejlődés útján. A megfontoláshoz elegendő időt adnak a téli hónapok. A megyei gazdaközösségek 32 mázsás hektáronkénti bú­zaterméssel, 41 mázsás ku­koricaterméssel szép eredmé­nyeket értek el idén. A tech­nika, a nagyüzem, a korsze­rűsítés, a zárt rendszerek előnye stb., sorolhatnánk hosszú sorokban, eredménye ez. Ám a legfontosabb terme­lőerő maga az ember. Róla is gondoskodni kell Különö­sen a téli hetek alkalmasak arra, hogy a szövetkezeti tagsággal elbeszélgessenek a vezetők, vitassák meg a jö­vőt. mindenképpen megéri. Legjobb hagyománya a téli beszélgetéseknek a makói Lenin Tsz-ben van, vala­mennyi taggal — 1200 em­ber — szót értenek, mini­fórumokon tárgyalják a kö­zösség sorsát, s egyben azt is, ki mekkora terhet vállal jövőre a munkákból. A szö­vetkezeti demokrácia kézzel fogható formája ez, ami fel­ér sok közgyűléssel. Minden napirendre kerül, a jelenték­telenebbnek tűnő magatar­tásformáktól kezdve az elért sikerekig, közlebbi-távolabbi tervekig. Nemcsak beszélgetések, vi­ták, tanfolyamok szezonja a téL Bár kétségtelen, ilyen­kor több idejük van a szö­vetkezeti munkásoknak, ért­ve ezalatt a növénytermesz­tésben foglalatoskodókat. Hasznosan szervezve min­denképpen szellemi feltöltő­dést adó napok, ami nélkü­lözhetetlen. Megnőtt az ér­deklődés ország-világ iránt, a hírközlő eszközök házakhoz juttatják az eseményeket, hí­reket, ám á szakmai felké­szülésekhez a nagyüzemi munkálkodáshoz szükséges ismereteket is ilyentájt bő­vítgetik. Vitathatatlan, a gyors irambein fejlődő, évről évre váltakozó mezőgazda­ságban a szellemi tőkének rangja van, a tanulás, a szakmai ismeretek elsajátí­tása nagyobb megbecsülést jelent, nagyobb jövedelmet Milliós értékű gépek, kor­szerű épületek — gépesítve, automatikákkal felszerelve — üzemeltetéséhez ma már nem elegendő a hajdani kis­paraszti szemlélet és mű­veltség. Sőt. Az urbanizáció hatásával egyre kevesebben keresik majd kenyerüket eb­ben a népgazdasági ágazat­ban, található olyan ország, ahol a lakosságnak csupán 5—7 százaléka dolgozik mező­gazdaságban. Ez a folyamat hat a magyar falvakbn is, és törvényszerűen kvalifikál­tabb mezőgazdasági munká­sokat nevel. A téli napok, hónapok tar­talmukban megváltoztak. Nemcsak arra gondolunk, hogy valaha ilyenkor legin­kább szomszédoltak, disznó­toroztak, névnapoztak a fal­vakban, s idővel ezek a szo­kássá, hagyománnyá lett kényszerítő „termelési kö­rülmények" megkoptak, el­vesztették jelentőségüket. Ar­ra is, hogy a tél nem holt szezon többé.- A téeszek ben az elmúlt évtizedekben olyan termelési beruházások jöttek létre, amelyek télen is lehe­tőséget, jó bevételt juttatnak a közösségnek. Az állatte­nyésztő telepiekre, a kerté­szetekre, üvegházakra, szö­vetkezeti építőbrigádokra vagy különböző melléktevé­kenységekre gondolunk, ugyanis ezekben a kisegítő ágazatokban változatlan iramban tart a termelés, rendszeres a bevétel. E z fényes bizonyítéka, hogy nem féloldalas többé a termelési szerkezet, a mezőgazdasági üzemekben kezdik megvaló­sítani az iparszerű termelést. A tél ma még lehetőség, a termelőszövetkezeti tagság jó részének intenzív képzésére, szellemi ismereteinek gyara­pítására. Jó lehetőség. Élje­nek vele. Sít Lukács Imre Bemutatták a metró új szakaszát Ma: ünnepélyes átadás Csütörtökön a Fővárosi Tanács közlekedési főigaz­gatósága bemutatta a sajtó képviselőinek a metró ke­let—nyugati vonalának új szakaszát és a HÉV új vo­nalát, amelyet ma ünnepi külsőségek között adnak át. Horganyozó üzem Átadták rendeltetésének a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár új horganyo­zó üzemét. A gyárrészleg technológiai berendezéseit a nyugatnémet Schmitt—Apielt cégtől vásárolták, mintegy 45 millió forintos értékben. A 2400 négyzetméter alapte­rületű üzem munkába lépé­sével évente 30 millió forint értékű impiortanyag-megta­karítást érnek el. Képünkön: kiemelik a kész anyagot a Kezelőfürdőből WSMMFmmmm "'"lilipfiiilllii !ími /> mBBBM s megindul rajta a forga­lom. A szerelvények a Deák té­ri végállomáson áthaladva a Déli pályaudvarig közleked­nek majd. A metró építésében több mint harminc vállalat mun­kásai vettek részt. A brigá­dok szocialista szerződésbén ígérték, hogy a kelet—nyu­gati metróvonal második szakaszát az eredeti határ­idő előtt egy évvel, 1972­ben elkészítik. Szavukat megtartották, dicséretre és elismerésre méltó, közös ösz­szefogással, a tervezettnél korábban építették meg a három és fél kilométernyi útvonalat. A kelet—nyugati metró­vonal második szakaszán négy új állomás épült; a Kossuth Lajos, a Batthvány. a Moszkva téren, és végül a Déli pályaudvarnál. A Batthyány téri mélyállomés építésén érdekes megoldást választottak: a szenteno'rei HÉV kocsijai ugyanis egy­emeletnyi magassággal fel­jebb futnak, mint a metró szerelvényei. A kelet—nyugati metró teljes vonalán — az Örs ve­2ér tértől a Déli pályaud­varig —, a szerelvények na­ponta több mint félmillió utast szállítanak majd. a tö­megközlekedés 8—10 százalé­kát veszik át. A föld alatt naponta száz kocsi robog, s ezek csúcsidőben két és ne­gyed percenként követik egy­mást. A menetidő az egész vonalon: 18 perc.

Next

/
Thumbnails
Contents