Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

USÜTÖRTÜK, 1972. DECEMBER 21. Elhunyt Takács András Hétfőn, december 18-án tervezeti vezetőségi tag lett. meghalt Takács András, a Tevékenységéért rendőri fel­munkásmozgalom régi har- ügyelet alá helyezték, eosa, a Szocialista Hazáért A felszabadulást követően Érdemérem kitüntetettje. alapító tagja lett a kommu­Kiskundorozsmán született nista pártnak, Dorozsma 1891-ben, sokgyermekes, sze- közélelmezésének ügyintézé­gény családban. A négy éle- sével volt megbízva. Ezután mí elvégzése után, gyermek- nyugdíjazásáig a téglagyár­ként dolgoznia kellett. Tég- ban dolgozott munkásként, lagyári segédmunkás volt. Munkásmozgalmi tevékeny­1915-től villamosvezetőként ségéért 1967-ben a Szocialis­dolgozott. Később a győri va- ta Hazáért Érdemrenddel, gongyárban kapott munkát, 1970-ben pedig a Felszaba­vasútépítő pályamunkás lett. dulási Jubileumi Emlék­1918-ban lett szakszervezeti —"el tüntették ki. tag, a Tanácsköztársaság ide- Takács András temetése jén a Vörösőrség tagja volt pénteken, december 22-én A szakszervezetben vezetősé- délután 1 órakor lesz az Al­gl tagként, később pénztá- sövárosi temetőben. rosként dolgozott. Részt vett . M „ a sztrájkok előkészítésében A Maíyar Swxdallsta és szervezésében. 1929-ben Munkáspárt Szeged városi lépett be a pártba, ahol alap- Bizottsága Meghalt Kormos Lajos Az utóbbi időben már rit- rfis vígjátékok közönsége ép­kán láttuk színpadon, most pen a Kormos házaspár brí­mégis annyi arcát idézi föl liáns alakításáért járt el a az emlékezet Szerepein át- kamaraszínházba. Németh növő rettentő sok életéből az László drámájában, az Uta­egyiket a főszerepet az iga- zásban, annak a professzor­át tegnapig játszotta el. nak szerepét játszotta, aki Most hogy csendesen össze- majdnem meghal — ekkor borul előtte a függöny, nincs érte az első agyvérzés. Ké­vastaps, sötétben marad a sőbb felgyógyult. Legszebben nézőtér, csak a páholyok beszélő színészeink közé tar­gyér fényű lámpái, mint tozott, híre-neve bejárta az megannyi karácsonyi gyer- országot, a Munka Érdem­tya virrasztják emlékét. rend és a Jászai-díj I. foko­Februárban lenne 63 éves. zata mellé 1962-ben megkap­Körbejárta az országot ta az Érdemes Művész ki­mielőtt hozzánk került: Kecs- tüntető címet is. kemétről Debrecenbe, Deb- Az utóbbi Időben ritkán recenből Pécsre, Győrbe, láttuk színpadon, inkább kis majd újra Pécsre szerződött szerepekben, ám az érett, míg 1954-ben a Kőszívű em- nagy művész kivételesen rit­ber fiai Ridegváryjaként de- ka pillanataival. A pillana­bűtált Szegeden. Azóta meg- tok most már örökkévalósá­szakítás nélkül itt élt dol- gok. Kormos Lajos nélkül — gozott itt találkozott nagy akinek szíve megszűnt do­szerepeivel, a Stuart Mária bőgni — nem lehet majd Essexszével, az Éjjeli me- megírni a Szegedi Nemzeti hedékhely bárójával és a Színház történetét többiekkel. Egy időben a de- L H Földjáradék, földmegváltás Amíg a kép megszületik Előtte nem ismertük egy- köztünk. Pár hónap alatt né- szakma művelőinek előbb mást mégis a második perc- hány alapvető szerkezeti ele- meg kellett tanulni a bo­bén úgy beszélgettünk, met elkészítettünk — de az nyolult technikát mintha régi barátok len- a komplett berendezéstől _ Adót építeni rutinfel­nénk. Az ilyesmi akkor szo- még nagyon messze állt. adat lett Most ugyanúgy vé­kott megtörténni, ha valami Egyszer csak értesítettek lekedik munkájáról? nagyon szorosan képes ösz- bennünket: egy főnök sze- vAt.í^d „ „ i, szekapcsolni két embert Ná- retné megnézni, mert köze- . ~ J . lünk ez a technika őszinte ledik 1960. augusztus 20-a, az /^^ffiul ^ csodálata, és szenvedélyes átadás napja... Egymásra szen jó berendezéseket tu­szeretete. Varga László mér- meredtünk, s mint a cinko- dunk már csinálni. Vannak nők, az apró reléállomás sok, félelmetes dolgot mű- nyugati vevőink, például áramköreit vizsgálgatta, és véltünk azon a bizonyos be- Ausztriába két adót gyártót­csendes szavakat mormolt, mutatón. Bekapcsoltunk két k r^ __ . „_„km„ -_ha Van valami baj? — kérdez- monitort, egy-két ventillá- w 62 a szaxma sona tem. tort rászereltünk a vázra, nem fog3a elveszteni vará­— A, semmi. Csak azt ho&y valami zúgjon, össze- zsát Most a laboratórium néztem, elég szabályos-e a hordtunk néhány műszert — olyan berendezésekkel kísér­négyszögjel. 32 létezik, amelyek alig hason­— Az micsoda? konferáltuk, mintha ez már J? .T. . , _ Az adás fénvkéoe TI- a működőképes adó lenne! lítanak elődeikre. Kisebbek, letve a sugárzást a hullá- ^ "yugodtan bevallhatom; a csövek helyett tranziszto­moké. Na, de ez bonyolult yalddl 7alas yolt az egésf- ^kkal, automatikus elemek­Szerencsére vannak kitűnő ?!?ire ™a Peften azt ™nd" kel, integrált áramkörökkel műszerek, nem úgy, mint ^JJ^o^az eszünkrtt ^^ Teljesen ^ utakat 8 detten távozott... De ami- kell találni. Az országban # kor elment, megint egymás- vannak még fehér foltok, — Mikor régen? néztdnk-,tudtV^ most szeretnénk ^ is Jó képet> amTkotafeltrtagv^'S ™VTrzTaz EHV- * hangot juttatni... SSt srerkSet^f tej^ J" Z 'S^Trt fiS? • üvegekből, közönséges hő- fi^trt vl^iÁ. ^i^" mérőkből bütyköltünk eszkö- knf vÍlö^n Í ., n 'l zöket, s azzal „mértünk". doLrtunlt éj3el"nappal Igazi hőskor volt. Minden sozlunK" tekintetben az, hiszen ro- ^ mantikus dolgokat csinál- ^ tunk. Képzelje, úgy 1969 vé- — s az adó meglett , , , _ , ,x gén a minisztérium megkér- _ igen, az első magyar leülhetünk a keszülékek elé, dezte az Elektromechanikai gyártmányú berendezés 12 és előjön a tiszta, rezzenés­Vállalatot: meg tudja-e esi- évvel ezelőtt, augusztus 20- telen kép. Láthatatlanul ér­nálni a kékesi tévéadót? án, a Kékesen jól vehető o „„„., Azonkívül, hogy rettenetesen másort sueárzott Eevi k*z,k meg S csak érdekelt bennünket a dolog, , su«a«o«-" Egyi- akkor vesszük észre, csak semmink se volt hozzá. Se Künk egy darab dróttal és akkor figyelünk fel erre a terv, se mintakészülék, sem- krokodilcsipesszel pótolta a folyamatra ha a fények ár­mi Közülünk csak ketten mágneskapcsolót, ezért az „yékok, a'fekete és fehér Tófalvi Gyula kollegám meg adá )d1 . H .... ' 7 egy másik mérnök láttak ^ 3, lde,e alatt ült vonalak Ideges rendetlenség­kőzelebbről ilyesmit. Talán egy székben és két pontra ^ kuszálódnak. mondanom se kell, vállal- nyomta a drótot. A mási- Mert „^ mór hozzászok­kunk csavarhúzóval szorított tunk a hibátian technikához, egy kis szerkezeti részt - olyan ^ mint a leveg5, de a kép ott volt a szobák- amelyröl akkOT Ve­ban. Hát így született meg tudomást ha hiányzik, az első magyar gyártmányú De ^ feledjük el, ezt a adó, s ezt sohasem felejtem hétköznapi csodát emberek eL Eltűnik a titokzatos szer­kezet, kulcsra zárják a mű­szerkamra ajtaját — az adó működik „magától", nem kell hozzá ember. S mi este Jő néhány esztendővel a gazdaközösségek szokásai- járadékot március 31-ig, korábban, s főleg az átszer- tól függően — kifizetett ösz- vagyis zárszámadást köve­vezést követően a falvakban „„ „„ „„..„,„„,,„ tóén fizetik. Aranykoronán­egyre-másra érdeklődtek az szeg csak „zsebpénznek te- ként öt knó búza felvásár. emberek, mikor fizetik a földjáradékot Sem akkor, sem most nem fizettek nagy összegeket a gazdaközössé­gek, mégis az érdeklődés in­dokolt volt. Ha egy-egy ter­melőszövetkezet gyengébben zárta is az esztendőt, a föld­járadékot ki kellett fizetnie. Természetesen most ls fi­zetik, törvény van rá, de az ,, . , . , „ é* végéig, vagy év elején — 32 u3 napjaiban is zös gazdaság 1969-ben kezd­nagyon jól jön az a pénz, te fizetni a földmegváltást, amit a falvakban földjára- Most már csak egy rész ma­dék, földmegváltás címén rad hátra, fizetnek. kinthető. Ezekben az évek- iási árát, vagyis 14 forint ben megpótlódott a földjá- 75 fillért. Tavaly összesen radék, a földmegváltás ösz- 230 ezer forintot juttattak szegével is. Köztudott, hogy ezen a címen a tagságnak, a termelőszövetkezetek meg- Az idei év gazdálkodását kö­váltják a téesz-tagoktól a vetően 286 személy között földeket, a rendeletek értei- 203 ezer forintot osztanak mében öt részletben, öt év szét. alatt fizetik ki a megálla- A földmegváltás 1972. évi pított díjat. Karácsony előtt, részeként 215 ezer forintot vagy karácsony után, de még fizetnek 370 tagnak. A kö­ionoumTASAius t Rfvásra érte megyek- Brűsz­szett krt. Si. Tel.: 18-429. Nyitva: T—17-lg. Dk. 17 083 A szőregi Egyetértés Ter­melőszövetkezetben például hagyomány már, hogy a föld­— Azóta? — A kívülálló nem sokat vesz észre létezésünkből, leg­följebb annyit, hogy Itt-ott jobb lesz a kép, a hang, il­letve egyáltalán műsort le­het venni. 1962-ben adtuk át a kabhegyit, 1965-ben a to­kajit, 1966-ban a budapesti tartalékadót, 1967-ben a ko­mádit, s nemrég Budapesten a színest S pardon, majd elfelejtettem: a szegedi mi­nirelét, amelyet éppen itt láthat De, hogy emögött mi van? — rettenetes sok mun­ka, kísérletezés. Olyan fel­adat amelyben nekünk, a teremtik. Matkó István Emléktábla Erdei Ferenc szülőházán „Ebben a házban született Erdei Ferenc (1910—1971), a magyar nép felemelkedésé­nek forradalmi harcosa, a parasztság sorsának kutató­ja, író, tudós és államférfi." Tegnaptól ezt hirdeti a So­mogyi Árpád szobrászművész készítette emléktábla Makó tavaly elhunyt országgyűlé­si képviselőjének, jeles fiá­nak szülőházán. A népfront makói városi bizottsága által szerdán rendezett ünnepsé­gen részt vettek rokonok, barátok, harcostársak is. A megyei pártbizottság képvi­seletében dr. Koncz János osztályvezető, a megyei ta­nács képviseletében dr, Pa­ezuk István elnökhelyettes a népfront megyei bizottsá­gának képviseletében Nag-' István elnök jelent meg a rendezvényen. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsának titkára a nagysze­rű államférfi és tudós élet­művének méltatása után le­leplezte az emléktáblát. Az ország tudományos és társa­dalmi életének, a megye ta a város párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek kép­viselői koszorút helyeztek el az emléktáblán, majd Erdei Ferenc sírján is. Erdélyi hagyatéki Tegnap délután a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában megnyílt az 1972-es év utol­só kiállítása, melyet Erdélyi Mihály festőművész hagyaté­ki műveiből rendezett Sze­lest Zoltán művészettörté­nész. Sok múzeum, város gazdagodott már hagyatéki művekkel. Erdélyt Mihály Mihály kiállítása Ünnepi hordás bor ajanlatunk: Nyitva : Pusztamérgest fehér 18 Ft/liter Pusztamérgesi rizling 24 Ft/liter Pusztamérgesi muskotály 32 Ft/liter Szegedi édes 19 Ft/liter Szemelt rizling H Ft liter Züldsziiváni 23 Ft/liter Badacsonyi szürkebarát 36 Ft/liter Tihanyi Cabernet (vösös) 29 Ft/liter 10 órától 19 óráig. Pusztamérgesi Borharapó KLAPKA TÉR S 193 427 «r Az AB segítsége a bajbajutottaknak Az Állami Biztosító Csong­rád megyei igazgatósága tegnap, szerda délelőtt saj­tótájékoztatót tartott Szege­den. Marton Ernő osztályve­zető ismertette az igazgató­ság Idei munkáját, ered­ményeit, jövő évi terveit. A többi között hangsúlyozta, hogy az idén Szegeden és Csongrád megyében össze­sen 12 ezerrel nőtt a bizto­sítottak száma. Ma már 210 ezer azoknak a száma, akik valamilyen biztosítást kötö­tek az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgató­ságával. Az állandó biztosí­tottak mellett ugyanakkor az év folyamán rövidebb, meghatározott időre V több mint százezren kötöttek kü­lönféle biztosítást. — örvendetes — hangoz­tatta Marton Ernő —, hogy az idén Csongrád megyében .a mezőgazdasági nagyüzeme­ket kevesebb elemi kár ér­te, mint tavaly, vagy azt megelőzően, dc így is közel 40 millió forint kártérítést fizettek mezőgazdasági üze­meknek. amelyeket jégverés, vagy más elemi kár ért. A lakossági biztosításról szólva. figyelemre méltó, hogy ebben az évben több mint 29 ezren kötöttek új biztosítást, s ebből 16 ezer 525-en régebbi módozatú biztosításukat kicserélték a bővített kockázatviselésű újabb módozatokra. A cso­portos éld biztosítással két évvel ezelőtt bevezetett új változat is népszerű, ezt bi­zonyítja, hogy úgynevezett CSÉR 40-es módozatú biz­tosítást az idén 17 ezer 412­en kötöttek. A személygépkocsi-tulaj­donosok is nyertek a módo­sított, nagyobb kockázatvi­selést nyújtó CASCO-bizto­sítással. A bővített módoza­tot ez év június 1-től 2453­an kérték Szegeden, illetve Csongrád megyében. Az évi mérlege az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatóságának: 32 ezer 620 esetben fizettek kártérítést Ebből a lakosságra esik 26 ezer 717 kártérítési kifize­tés. A mezőgazdasági nagy­üzemei' 2904 esetben kértek és kaptak kártérítést. A kö­telező gépjármű-felelősség biztosítás alapján pedig 2290-en éltek kártérítési igénnyel. Az eddig kifizetett kártérítési összeg több mint 66 millió forint, amely vár­hatóan az év végéig mintegy 9 millió forinttal növekszik még. Az Állami Biztosító Csong­rád megyei Igazgatóságának jövő évi fő törekvése a la­kossági biztosítások számá­nak növríése, az igényeknek I megfelelően. I festőművész is Szeged váro­sának adományozta 1969. február 29-én írt levelében alkotásainak nagy részét. Többek között ezeket írta levelében: „Művészetemmel nem az egyes emberek ízlé­sét igyekeztem kiszolgálni, hanem mindig a kornak, amelyben éltem, aktuális problémáit igyekeztem rögzí­teni. Ezért tartom érdemes­nek arra. hogy munkásságom egy része az ajándékozás so­rán Szeged város tulajdo­naként közkinccsé váljon." Ennek a hagyatéknak egy részéből rendezett kiállítást nyitotta meg Szelesl Zoltán művészettörténész. Beszédé­ben többek között szólt ar­ról, hogy milyen fiúi szere­tet fűzte Erdélyi Mihályt Szegedhez és' környékéhez. Képei is a szülőváros iránti ragaszkodást sugallják. Ide­genforgalom, Utasellátó. Ma­ros-torkolat, Búvárok a Ti­szán — mind-mind szegedi motívumokkal gazdag al­kotás, s a művész látomásos világát benépesítette külön­leges mesélókedve szegedi figurákkal, utasokkal, tiszai hajósokkal, gyár előtt gyüle­kező munkásokkal. ünnepi műszakot tartó cipőgyáriak­kal, környezetének figurái­val. A képek magukon vise­lik Szegednek és környéké­nek jellemző motívumait, de a festő stílusa sajátosan egyéni, nem kapcsolódik az alföldi művészet törekvései­hez. T. I*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents