Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! ; v^te rf/^s 62. évfolyam, 300. szám 1972. december 21., csütörtök Áras 80 fillér qA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Küldöttségünk tegnapi programja Moszkvában A Szovjetunió fennállásának fél évszázados jubileuma alkalmából a Kádár János vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar párt- és állami küldöttség — amelynek tagjai: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Rapai Gyula moszkvai nagykövet —• szerdán a kora délutáni órákban koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumnál és az Ismeretlen Katona sírjánál. A magyar delegáció először a Lenin-mauzóleum előtt helyezte el koszorúját, amelynek szalagjára a következő mondatot írták: „Dicsőség Leninnek, a szovjet állam megalapítójának!" Ezután a küldöttség ..Dicsőség a népek szabadságáért elesett szovjet hősöknek!" feliratú koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona síremlékén, amely néhány száz méterre a mauzóleumtól, ugyancsak a Kreml falai alatt van. A koszorúzáson szovjet részről jelen volt Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Vlagyimir Scmro, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint az SZKP Központi Bizottságának több felelős munkatársa, továbbá Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar párt- és állami küldöttség szerdán látogatást tett a szovjet képzőművészek „Hazánk — a Szovjetunió" című jubileumi kiállításán a „Manyezs" kiállítóteremben, alv>l kedden nyitották meg a szövetséges köztársaságok e nagy képzőművészeti seregszemléjét. A küldöttség csaknem másfél órát töltött a „Hazánk — a Szovjetunió" című kiállításon. Eredmények, feladatok a megye szövetkezeti iparában 0 KISZÖV küldöttközgyűlése Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében tartották küldöttközgyűlésüket Csongrád megye ipari szövetkezetei. Elöljáróban Horváth Sándor, az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének elnöke adott részletes tájékoztatást a legidőszerűbb kérdésekről. Év vége lévén, ez az elemző beszámoló egyrészt a visszatekintő mérlegkészítés, másrészt a tervezés, a tennivalók körvonalazása jegyében fogant. S mi sem természetesebb, mint hogy a vizsgálódáshoz, elemzéshez a szövetség elnöksége is az' MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatát vette alapul. — A szövetségünk érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek 1972. I—III. negyedévi gazdasági eredményeit öszszességében a dinamikus fejlődés jellemzi — mondotta Hor* áth Sándor. — A múlt év azonos időszakához viszonyítva az ipari termelés 12,3 százalékkal, az építőipari 21,8 százalékkal, a szolgáltatóipari pedig 5,1 százalékkal nőtt Szép eredményeket mondhatnak maguképak a szövetkezetiek: például a termelékenység 15 százalékos emelkedését. A beszámoló helyes tendenciaként értékelte a belkereskedelmi értékesítés jelentős — 15 százalékos — nevekedését. Ugyanakkor az elnökség jbvasolja: a szövetkezetek vizsgálják meg a gazdaságosan gyártható exporttermékek növelésének lehetőségeit. A lakosság részére végzett javítási és szolgáltatási tevékenység két évig tartó stagnálása megszűnt. Ez a munka 9 millió forinttal haladja meg a múlt év kilenc hónapjának teljesítményét. Mindez a célszerűbb ösztönzésnek A forgalmi változások okai A múlt héten Szeged két igen forgalmas pontján is megváltoztatta a hatóság a megszokott forgalmi rendet. KRESZ-táblák jelzik ezt az Anna-kúti és a Nagykörút— Tolbuhin sugárúti csomópontban is. Sokan találgatták azonban, hogv mi lehet a változás oka, arra is gondolva, hogy esetleg a közlekedési lámpákkal van baj. Az aggodalmaskodóknak válasz a városi tanács építési és közlekedési osztályának információja: a tavaly kiadott BM—KPM rendelet értelmében kellett módosítani e két helyen a forgalmi rendet. A két minisztérium közös rendelete kimondja, hogy az egymást keresztező vagy a különböző irányokból azonos irányba tovább haladó járművek nem kaphatnak egyidejűleg szabad jelzést. S azt is kiszabja — jövő év március végével —, hogy minden olyan forgalomirányító berendezést, mely nem fele* meg a módosított KRESZ-követel menyeinek, át kell alakítani, vagy ki kell kapcsolni. Azt a két csomóponton át vagy akörül közlekedő emberek is tapasztalhatták, hogy milyen veszélyes zsúfoltságot idézett eddig is elő a növekvő forgalom. A tanácsnak két lehetősége voltvagy kikapcsolják a berendezéseket — a rendeletnek megfelelve, de egyben veszélyesebbé téve a asomópontokat —, vagy pedig megtiltják azt. hogv a járművek balra nagy ívben kanyarodjanak, lévén, hogy nem áll rendelkezésükre elég forgalmi sáv. Azt a tervet, hogy előbbutóbb ezeket a foV itos útkereszteződéseket irányító lámpástul átalakítják, nem adták fel a városi tanácsnál, de a korszerűsítéseket — ahogy az idei munkák is igazolták, csak a nagy útfelújításokkal együtt érdemes elvégezni. A Tolbuhin sugárút—Nagykörút csomópont átalakítására valószínűleg jövőre kerül sor. tudható be, így a bérpreferenciának, s egyéb, hasznos változásoknak. Ugyanakkor sok a gond az anyagellátásban. S továbbra is negatív jelenség a lakásépítés háttérbeszorulása, mindössze 150 lakást adtak át a jelzett időszakban: ami a tavalyinak 80 százaléka. Ez pedig arra utal, hogy a IV. ötéves terv lakásépítési előirányzatának teljesítése az építőszövetkezetektől aligha remélhető. A lemaradás csökkentéséhez mindenesetre az is kell, hogy az építőipar és az ilyen részleggel rendelkező szövetkezetek még nagyobb felelősséggel végezzék ezt a feladatot; átérezve, hogy a lakásépítés politikai kérdés is. Az elnökség tanulmányt is készített a lakásépítést gátló, szövetkezeteken kívüli tényezőkről, s ezt megküldte a pártés tanácsi szerveknek, s az országos szövetségnek is. A KISZÖV elnöke — annak jegyében, hogy az MSZMP KB novemberi határozata a munka alaposabb elemzésére figyelmeztet — több. fontos megállapítást tett beszámolójában. Alapvető kérdés, hogy a vezetők n helyi iízem- és munkaszervezés eszközeivel, jő gazdálkodással növeljék, biztosítsák a hatékonyságot, s biztosítsák a szövetkezet nyereségét. Emellett, azonban „meg kell szüntetni a meg nem engedett nyereségforrásokat". Ezek közül az indokolatlan áremelést említette a beszámoló, mint az életszínvonal-politikánkat leginkább érintő esptet. A szövetkezetek bérgazdálkodását — noha az egy foglalkoztatottra jutó kereset 9.9 százalékkal volt magasabb a tavalyinál — részleteiben nem tartja kielégítőnek az elnökség. így azt, hogy az elmúlt évbén a szövetkezetek 40 százaléka nem biztosította dolgozóinak a bérszínvonal emelésével az életszínvonal párt- és kormányhatározatokban rögzített növelését. Eszerint a szövetkezetek csaknem fele vagy változatlanul hagyta vagy csak 1—2 százalékkal fejlesztette a bérszínvonalát. Hatvan százaléka pedig 3 százalékkal vagy ennél nagyobb mértékben növelte átlagbérét. Itt is igen nagy a „szóródás", a bérszínvonal-növekedés ezeknél a szövetkezeteknél 3-tól 16 százalékig terjed. Problematikus a részesedés csökkenése is, különösen annál a 20—22 szövetkezetnél. ahol egybeesett a bérszínvonal csökkenésével. A szövetkezetekben, mint a beszámolóban elhangzott „van néhány olyan vezető, aki — bár a törvényes keretek között — aránytalanul magas jövedelmet vesz fel. „Szeretnénk nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a vezetői bérek alakulásánál mindig legyenek tekintettel a dolgozók bérszínvonalának alakulására is." Ami a jövőt illeti, ugyancsak arra figyelmeztet az elnökség, hogy a szövetkezetek vizsgálják felül bérpolitikájukat, s 1973-ban biztosítsák tagságuknak az életszínvonal megfelelő emelkedését Horváth Sándor a továbbiakban az 1973-as célkitűzésekről beszélt. Az idén várható teljesítéshez képest jövőre 8 százalékkal növelik a termelést megyénk szövetkezetei. Mivel a termelésbővülés a szövetkezetek előirányzata szerint 4,7 százalékos létszámfejlesztéshez kapcsolódna — a szövetség elnöksége úgy ítéli meg: ennél jobb. járhatóbb utat is lehet találni. A munka- és üzemszervezési lehetőségeket kihasználva érjék el a szövetkezetek, hogy a termelésnövekedés fő forrása a termelékenység legyen. Az exportértékesítés 9 százalékos növekedését jelzik az 1973as előirányzatok. Szövetkezeteinknek a maguk területén elsősorban az export növelésével kell elősegíteni a népgazdasági feladatok megoldását — hangzott erről a megállapítás. A szövetkezeteknek haladéktalanul meg kell kezdeniük, illetve, ahol már megkezdték, hatásosan folytatniuk a gazdaságos termékösszetételre, a korszerűbb üzem- és munkaszervezésre irányuló tevékenységet. A Központi Bízottság idevonatkozó határozatával idejében foglalkoztak az ipari szövetkezetek, s ebben a KISZÖV is közreműködött, a tájékoztatás és vezetőképzés kiszélesítésével. Az ipari szövetkezetek azonban még korántsem használták ki, a tartalékok feltárásában, a Helyes termelésszervezésben rejlő lehetőségeket. Kétségtelen, hogy a szövetkezeti termelés heterogén volta is akadálya ennek, de a célravezető intézkedéseket ki-ki megtalálhatja a maga vezetői munkájában. A szakemberek, értő közgazdászok hiányán is lehet segíteni: most külső szakértők bevonásával — az OKISZ Labor és a KISZORG közreműködésével — igyekeznek megfelelő szervezési tervet készíteni. Mint a KISZÖV elnöke hangoztatta, a külső segítség csak a vezetők, középvezetők, a helyi körülményeket jól ismerők tevékenységével együtt lehet hatásos. Még nem mindenütt Ismerték fel a versenymozgalom erejét a szövetkezetekben. Éppen ezért tovább kell szélesíteni a szocialista brigádok mozgalmát, a verseny kapun belüli formáit éppúgy, mint a megyei szintűeket. A verseny céljai: a hatékonyság növelése; a választék bővítése; a hiánycikként számontartott termékek gyártása; a gazdaságos exporttermékek előállítása; a nehéz fizikai munka gépesítése; a lakásépítési program valóraváltása, s nem utolsósorban az, hogy a szövetkezeti dolgozók szociális körülményei javuljanak. A közgyűlés küldöttei ezután Jankó Sándort, a hódmezővásárhelyi Cipész Szövetkezet elnökét a KISZÖV elnökségi tagjává; dr. Vecseri Istvánnét, a szentesi Asztalos Ktsz főkönyvelőjét a termelési bizottság elnökévé; dr. Kevevári Józsefet, az Első Szegedi Járási Szövetkezet jogügyi előadóját az ifjúsági bizottság elnökévé választották. Karácsony előtt Sok-sok ajándék kerül mostanában titkos rejtekbe* lyekre, szekrények mélyére, hogy nagyobb legyen az öröm és a meglepetés a szeretet ünnepén. Az üzletekben is sok a vásárló, az utcán apukák, anyukák viszik a csomagokat, karácsonyfákat. A fenyőket már jól kiválogatták, a szépek többnyire már mind gazdára találtak A játékbolt előtt nézelődő kisgyerekeket láthatunk Somogyi Károlyné felvételei A szép kirakatok előtt uiindig sokan allnak