Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

KEDD, 1972. DECEMBER 19. 3 Egyéni magatartás és kollektív felelősség Szerelik a fúrópajzsot Acs S. S3ndor felvétele A Bányászati Aknamélyítő Vállalat Nádas utca és a Makkoserdő sor sarkán levő telephelyén a Szovjetunió­ból érkezett három szakember irányításával szerelik ösz­sze a fúrópajzsot, amely hamarosan elindul másfél kilo­méteres föld alatti útjára, Ta rján felé. Képünkön a pajzs és a mögé szerelt, a kivájt földet automatikusan eltávo­lító szállítóberendezés látható. Nők o közéletben Eredményesen dolgoznak a tanácstag nők Hol kell javítani? Huszonegy nőtagja van a megyei tanácsnak; őket hív­ta megbeszélésre tegnap, hét­főn a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége és a nőbizott­ság. Az ankéton dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbi­zottság nőfelelőse adott tá­jékoztatást nőpolitikái kér­désekről, majd Hantos Mi­hály, a megyei tanács elnök­, működési területéhez tarto­zó tanácsülésen, vagy még mindig nem adott számot a megyei tanácsban végzett tevékenységéről. A résztvevők elmondták az ankéton, hogy a nőkér­déssel kapcsolatos párthatá­rozatot a tanácsi apparátus nem egy helyen csak ismé­telgeti, ugyanakkor a maga­helyettese elemezte hogyan ^ áilásokat; pozíciókat do goznak a noi tanácstagok, férflak kapját De örvende miként valósul meg a gya- tes az terv . h korlatban a vegrehajto bi­zottság nőkérdéssel kapcso­latos állásfoglalása. Közismert, hogy a nők közéleti tevékenységének, a a jö­vőben felmérik: egyenlő bért kapnak-e az azonos poszton, beosztásban dolgozó nők és férfiak. Szó esett arról is, hogy gyakran a nők önbe­több segítséget várnak a ta­nácsi szakigazgatási szervek vezetőitől és mindenképpen azt is, hogy ugyanolyan fi­gyelemmel intézzék a ta­nácstag nők javaslatait, akár a férfi tanácstagok felveté­sét. Bizonyára keserű ta­pasztalatok mondatják ezt velük. A.zért is hasznos volt az ankét, mert a közös gondok megvitatása segítséget, ked­vet és erőt ad további és remélhetőleg még jobb mun­kájukhoz. Sz. M. N yilvános gyűlésen ke­resztbe rakott jó né­hány akadályt egy elvtársam a magyarázat és a meggyőzés útján. Magas torlaszokat emelt az igazsá­got méltányolni és befogadni akaró hallgatóság meg az elő­adó közé, melyeket azután kétszer-háromszor annyi energiával lehetett csak le­rontani. Mondhatnám úgy is: amikor mindenütt széltében kezd már hódítani a gazda­sági élet realitásainak tiszte­lete, szenvedélyes demagóg beszédet vágott ki. Olyan szociális, továbbá ár- és bér­intézkedéseket plakátolt a hallgatóságnak, amelyeket Dárius kincsesládájából sem lehetne egyelőre megvalósí­tani. A hallgatóság egy ré­szének persze tetszett, meg is tapsolták. Nem túl viha­rosan, mert ma már min­denki belelát a népgazdaság kamrájába — hát inkább csak azért, mert valóban jó lenne odáig vergődni... A Központi Bizottság no­vemberi határozatáról volt szó, amely megértéssel talál­kozott a közvéleményben, hi­szen indítékai is. meg dön­tései is széles társadalmi ér­dekfelismerésekben fogantak. A nagyobbrészt pártonkívüli­ekből álló hallgatóság egyér­telműen hajlamos volt arra, hogy befogadja a határozat igazságait — csak egy párt­tag lépett fel nyíltan és han­gosan. mert ő, úgymond, „sokkal-sokkal többet várt". Nem volt nehéz megcáfol­ni, helyreigazítani, hiszen az emberek nem szeretik a fel­lengzősséget, a rózsaszín kö­döket. S nem is a vitáról akarok én most beszélni, ha­nem a magatartásról. Arról, hogy kit mire inspirál a po­litikai elkötelezettség, az er­kölcs, meg a tisztesség. A novemberi párthatározat­ban olvashatjuk azt a fontos kitételt, hogy mit vár tag­jaitól a kommunista párt, és mit kifogásol egyes kommu­nisták magatartásában. „A többletmunka vállalasanak csülése is kevé nem szíve_ feltetele, javítani kell a nok een vállalnak el vezet6 ^ eletkörulmenyein, egyre osztást, azért is, mert a nő­tobb szolgaltatassal kell se- tórsak nehezebben viselik el jpteni az asszonyokat abban, a n6i vezetőket; de azért is hogy szabad idejük legyen. mert munkájukat nem érté_ Pillanatnyilag nem tudtuk kelik rendszeresen, így nem meg biztosítani az asszonyok egyszer jogos a magasabb szamara, hogy könnyebb le- funkciót vállalt asszonyok gyen a második műszak kérdése; megfelelek-e, vagy ezert a közéletben vállalt csak a statisztika javítására funkciók betöltése nem kiza- kenettem? Talán ez is ma­rolag felkészültségükön rá- gyarázza? hogy hamarabb termettsegukon múlik Ezert belefáradnak a lányok, asz­akar azt is mondhatjuk: szonyok a közéleti munkába, nem egy asszonytol aldozat elmegy a kedvük, hogy ér­az a rengeteg tarsadalmi demben hozzászóljanak kér­munka, amit vegez. désekhez, mert jó néhány ja­A megyei tanacs _ tagjai- vas,atuk nem valósul meg, nak 24.6 szazaleka nő; alta- de hogy miért arra választ laban lelkiismeretesen veg- ^ kapnak. Nem titkolták az ankéton sem, hogy a női ta­nácstagok közül néhányan zik kötelezettségeiket. A hét megyei tanácsülésről — amelyet 1971-ben és 1972- úgy véiekednek most, a vá ben tartottak — a női ta­nácstagok alig-alig hiányoz­tak. Viszont aktivitásuk a tanácsülésen nem dicsérhe­tő, mert mindössze öten szól lasztások küszöbén; csinálja más, mi belefáradtunk. Arra is rávilágít ez, hogy ma már nem beszélni kell az egyen­jogúság kérdéséről, hanem a tak hozzá a napirendekhez feiadatok ellátásához meg es kilenc interpellációt nyuj- kell teremteni a feltételeket. tottak be. A bizottságokban A közéleti munka persze di­eredményes^ murtát vg- csőség _s de els6sorban á,_ nemcsak megjelenesuk dozatot igénylő> nehéz ^ fe_ tek, re lehet mindig számítani. hanem hozzászólnak, gyako^ íelösségteljes munka amely lati javaslataik vannak, rengeteg időt igenyel. Akad persze ellenpélda is: A megbeszelésen reszt vett van, aki nem vesz részt a tanácstag nők kifejtették, A KSZV teljesítette szovjet exporttervét A Kenderfonó és Szövőipa- legyártották, és így — a szál­ri Vállalat legnagyobb külke- lítás jó megszervezésével — reskedelmi partnere évek óta minden tétel időben megér­a Szovjetunió. Ebben az év- kezhet a Szovjetunióba. A ben a KSZV négy és fél mii- ponyvagyártás azonban az Iió négyzetméter s ponyva idei terv teljesítésével nem gyártását vállalta a szovjet fejeződött be, tovább, folyik, fél részére. A vállalat decem- hiszen a KSZV jövő évi ex­ber 18-án jelentette, hogy az portkötelezettsége már 5 utolsó négyzetmétereket is millió négyzetméter. Szovjet szakemberek magyar kitüntetése A Magyar Népköztársasiíg Szokolov, a Novokramatorsz­Elnöki Tanácsa kormányki- ki Gépgyár főtervezője, Tyi­tüntetésekef • adományozott mofej Szlavgorodszkij, a azoknak a kiváló szovjet Sztarokramatorszki Gépgyár szakembereknek, akik ki- főtervezője, emelkedő érdemeket szerez- . _. . llv, „.. tek a hazai ipar leekorsze- A Tisz£u Vegyikombinát -C.KK .. - kivételezésében és üzembe rűbb ágazatainak fejlesztésé ben, új szocialista nagyüze­meink építésében. Az Elnöki Tanács megbízásából a ki­tüntetéseket ünnepélyes kül­sőségek között Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete nyújtotta át, Moszkvában. A Szovjetunió fennállásá­nak ötvenedik évfordulója kaucsuk' alkalmából a Székesfehérvári mérnöke. Könnyűfémmű szélesszalag- pavel hengerművének tervezésében vr,irr>„­és kivitelezésében való köz- vojrog1 reműködésért a Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta Mihail Bocin, a Szov­helyezésében való közremű­ködésért a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Leonyid NyemcsiJcet, a tudományos kutató intéget laboratóriumi vezetőjét. A Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta Alekszej Klimin, a „Gipro­Tervezőintéöet fő­Goncsaruk, a Kri­Bányászati Tröszt igazgatója, Jakov Klikov, a tröszt helyettes főmérnöke, és Dimitrii Trofimov, mű­IVcllJUct JTlUiail DOCII1, a o/.ov- , . , - , - , . jetunió Minisztertanácsának L^i? magyarországi külkereske­delmi képviselője, és Ivan Ivanov. a Szovjet Repülő­ban részesült a Mecseki Érc­bányászati Vállalat 4. szá­— , „. „ , mű bányaüzemének tervezé­Sf sében és kivitelezésében va­16 közreműködésért. tó Intézet helyettes főmér­nöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyújtották át Rapai Gyula nagykövet a Lev Baulinnak, a Szovjet kitüntetetteket üdvözölve, Színesfémkohászati Minisz- emlékeztetett arra, hogy L. térium főosztályvezető-he- Brezsnyev, az SZKP KB fő­lyettesének, Ludmilla Gors- titkára közelmúltbeli ma­kovának, a „Cvetmetprom- gyarországi látogatása idején export" szovjet külkereske- több üzemet látogatott meg, delmi vállalat főmérnökének, s elismeréssel nyilatkozott a és Nyikolaj Szorokinnak, a magyar munkásosztály ered­Belaja Kalitvai Fémmű fő- ményeirőL A magyar nép mérnökének. azonban nem felejti el, hogy A „Nehézipar Kiváló Dol- ezekben az eredményekben, gozója" címet kapta Ivan jelen esetben legkorszerűbb Ovcsinnyikov, a Novoikrama- iparágaink — az alumínium­torszki Gépgyár üzemvezető- ipar, a vegyipar — fejlődé­helyettese, Leonyid Cipero- sében milyen nagy szerepet vics, a Szverdlovszki Gép- játszottak és játszanak a gyár főmérnöke, Nyikolaj szovjet szakemberek. pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott de­mokratikus vita mellett nem érvényesíti azt a követel­ményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben különvéle­ményt valló párttag munká­jában, nyilvános fellépései­ben mindenkor a párt állás­pontját köteles képviselni, és nem léphet fel az ellen." Azt hiszem, nem véletlen, hogy a Központi Bizottság beiktatta határozatába ezt a passzust. Az utóbbi években ugyanis megszaporodtak a különvé­lemények — de nem csak a vitában, nem csak a témák megközelítésének folyamatá­ban, ami rendjén volna, ha­nem már közéleti fórumokon is. Magatartásbeli abszur­dum, hogy egy kommunista keverjen ferde szeleket nyil­vános fellépésével, hiszen őt egészen másra kötelezi poli­tikai meggyőződése és esz­mei hovatartozása. A z erkölcsi és magatar­tási értékrend amúgy is eléggé megbomlott Sok mindent elnéztünk a gazdasági, a társadalmi és a politikai életben, ami nem volt a szánk íze szerint. Szá­mos dologban megalkudtunk, mert nem volt kiáltó, föl­háborító a hiba, s enyhe fej­rázással mentünk el kifogá­solt tények vagy emberi meg­nyilvánulások mellett, mert a cselekedet még nem súrol­ta a törvényt. Ilyen fellépé­seket is könnyen kezeltünk — mondván: mit árthat az egy következetes, általáno­san elfogadott politikának! De rá kell döbbenni, hogy a demokratizmus nagy jelszava alatt el-elszaporodott az ef­féle magatartás. Kommunis­ták is megengedtek maguk­nak esetenként olyan tem­pókat, amelyek vagy teljes tájékozatlanságról, vagy ol­csó népszefűsködésről, vagy valamiféle rosszul értelme­zett „politikai vagánykodás­ról" tanúskodtak. Történtek pedig ilyen esetek akkor, amikor időszerűbb lenne ar­ról beszélni, hogy a társada­lom is mindinkább magáévá teszi, elfogadja a kommunis­ták által képviselt erkölcsi és magatartási normákat. Vagyis furcsa ellentmondás húzódik meg a téma mögött: amikor bizonyos alapvető er­kölcsi kérdésekben általános­sá vált az elvárás társadal­munkban minden világnéze­tű emberrel szemben — az utóbbi években számos ma­gatartásbeli könnyelműséget, számos ettől idegen gesztust megtűrtünk magunk között. Ma már nemcsak a kom­munistáktól várja el a kö­zösség, hogy tisztességgel és felelősséggel dolgozzanak; a nagyobb érdek keretében bontakoztassák ki ambíciói­kat; tiszteljék és védjék a társadalmi tulajdont; legyen szociális érzékenységük stb., mert ilyen dolgokban már egységes a mérce és a meg­ítélés. A szocialista közgon­dolkodás, a szocialista morál a nép általános jellemzője, így bizonyos erkölcsi és eti­kai kérdésekben nincs már különbség kommunisták és pártonkívüliek, vallásos meg­győződésű és ateista emberek között. A társadalom — ha úgy tetszik — „ráerőszakol­ja" a szocializmus erkölcsét és etikáját, legalábbis an­nak alapvető normáit min­den állampolárra. Ezek alól már nem lehet kibújni az­zal sem, hogy „kérem, én nem vagyok kommunista" — hiszen a követelményeket már általánosította a közvé­lemény. Máshonnan indultunk —•> térjünk hát vissza! Semmi prédikáció, semmi győzköd és, semmi rábeszélés nem indokolt ma már az alapvető erkölcsi és etikai normák betartása érdekében. Szinte törvényeknél is erő­sebbnek kell lenniük a mo­rális elvárásoknak, akár a kommunista hivatás méretik meg, akár az állampolgári és általános emberi magatartás. De különösen következetes­nek és szigorúnak kell lenni a pártnak, amikor tagjainak magatartását ítéli meg. Ál­lampolgárnak lenni objektír dolog. Beleszületünk egy tár­sadalmi formációba, egy kö­zösségbe — párttagnak, kom­munistának lenni több annáL Önként vállalni kell egy esz­mét, egy küldetést, annak szolgálatában kell élni és dolgozni, a párt kötelező fe­gyelmével! S arkalatos dolognak tart­juk azt a kommunista életvitelben, hogy a kollektív bölcsességgel kidol­gozott határozatok magyará­zatában és végrehajtásában teljesen egységesek legyünk. Egyéni „népszerűsködésnek", nagyfiúskodásnak, vagányko­dásnak a szikráját sem le­het megtűrni a párt sorai­ban. Ha valakinek ehhez nincs elég fegyelme, kemény­sége — vonja le a szükséges következtetést, de ne szá­mítson elvtársai politikai el­nézésére. A politikáért vál­lalt kollektív felelősség a kommunisták százezreinek egyéni felelősségén épül. És a felelősségnek ebben a rendszerében minden téglá­nak egyformán erősnek kell lenni 1 SZ. SIMON ISTVÁN A korrózió ellen Magyar szabadalom A sodronykötelek „életük" során sokféle igénybevétel­nek vannak kitéve: húzás, hajlítás, nyomás egyaránt hat a sodrat alkotóelemeire, a vékony huzalszálakra. Nem csoda, hogy idővel „kifárad" az anyag, amit még a kopási és korróziós igénybevétel is siettet. Ez utóbbinak sokáig nem tulajdonítottak fontos­ságának megillető jelentősé­get, míg rá nem jöttek, hogy az olajjal vagy zsírral kent sodronykötél élettartama 10 százalékkal növekszik. Eh­hez az szükséges, hogy a ke­nőanyag a huzalszálak kö­zötti belső teret, hézagokat töltse ki, megakadályozván az oxigénnek és más, a kor­róziót előidéző anyagoknak a huzal felületéhez való jutá­sát. . A korrózió elleni védelem ügy a leghatásosabb, ha a jc tapadóképességű, savmentes kenőanyagot a sodronykötél gyártása során viszik be a huzalszálak közé. A szaba­dalommal védett speciális sodrófejjel — magyar szak­emberek alkotása —, ez a technológiai „fogás" megva­lósítható. A berendezés a sodrófejből, a fűthető kenő­anyagtartályból, valamint egy kis szivattyúból áll. Az így bejuttatott kenőanyag a kötél egész élettartama alatt benne marad annak belsejé­ben, és ott kifejti védő- és kenőhatását. (MTI) Magyar —bolgár megbeszélés Hétfőn, a Könnyűipari Mi­nisztériumban dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes­nek és G. Damjanovnak, a Bolgár Népköztársaság köny­nyűipari minisztere első he­lyettesének vezetésével tár­gyalások kezdődtek a két or­szág kön nyűiparának együtt­működéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents