Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

8 SZOMBAT, 1972. DECEMBER !«. Szegeden esküt tettek Csongrád megye bírái Acs S. Sándor felvétele Az eskütétel ünnepélyes pillanata' Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között tettek esküt a szegedi és Csongrád megyei bíróságok bírái Szegeden, a Csongrád megyei tanács harmadik emeleti tanácskozótermében. Az eskütételen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Biczó György, a Szeged városi tanács elnöke, dr. Kovács Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára és dr. Kocsis László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A szegedi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi és a makói bíróság bírái dr. Petri Gábor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagja, Szeged országgyűlési képviselője előtt tettek esküt Dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a bírákat s a többi között ezeket mondotta: — önök most arra tesznek esküt hogy híven a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és alkotmányához, megtartják az alkotmányt az alkotmányos jogszabályokat és részrehajlás nélkül, igaz lelkiismeretük szerint járnak el a rájuk bízott ügyekben, és egyben előmozdítják hazánk fejlődését. Önök, akárcsak a bírósági szervezet minden bírója, megbízatásukat közvetlenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsától kapják, határozatlan időre szólóan. Ahogy a törvény megfogalmazza: „A bíró ítélkezőtevékenysége során független." Független abban az értelemben, hogy itélkezőtevékenysége során csak a törvénynek és más jogszabályoknak van alárendelve. Ez az alkotmányostörvényes „kiváltság" egyik megfogalmazása az alkotmányban rögzített szocialista téshez kívánok valamennyidemokratizmusnak, és ugyanakkor a bíró ítélkező munkájának társadalmi megbecsülését is messzemenően tükrözi. Ez a nagyfokú bizalom — üknek jó egészséget, alkotókedvet és töretlen energiát. Az esküt tett bírák nevében dr. Bárányi Albert a többi között hangsúlyozta: — A magas szintű válaszfolytatta —, ez a kiemelkedő tással államunk minden bítársadalmi megbecsülés eme- rósága nagyobb megbecsüli különösen magas fokra az lésben részesül. Ez viszont Önök esküjének jelentőségét, reánk, bírákra fokozott köSzemély szerint mélyen át- telezettséget is ró. Tudatáérzem annak a feladatnak a ban vagyunk ennek a kötesúlyát és erkölcsi jelentősé- lezettségünknek, s a velünk gét, hogy a bíró az ítélke- szemben megnyilvánult bizésben az élet adta lehetősé- zalom honorálásaként büszgek végtelen változatosságé- kén, nagyobb öntudattal, ítéban egyeztetni köteles a jog, lő hatalmunkkal soha vissza az igazság, a méltányosság, nem élve, a törvényeket a humanitás, az egyéni ér- mindig megtartva, bírói esdek és a társadalom, társa- künkhöz hűségesen szolgáldalmi rendünk iránti elkö- juk továbbra is népünket, telezettségét Ehhez a külde- államunkat Bevált rendszert tükröz Interjú dr. Biczó Györggyel a tervtörvényről Ülésezett az MJSZ választmánya Pénteken ülést tartott a vatalának általános elnökheMagyar Jogász Szövetség lyettese, az MJSZ elnökséválasztmánya. Napirendi té- gének tagjai. ma volt: a szövetség idei tevékenysége, és a jövőbeni feladatok. Az ülést dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke nyitotta meg, majd dr. Prandler Árpád főtitkár előterjesztette a szövetség elnökségének beszámolóját. A főtitkár előterjesztésében fel-' hívta a figyelmet az MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalásából következő jogászi feladatokra. Az ülésen részt vett többek között dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Szaká.cs Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Markóya Imre, az igazságügyi miniszter első helyettese, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi HiAz országgyűlés mostani ülésszakán két, gazdasági életünket meghatározó kérdést tárgyalt. Egyik az 1973. évi költségvetés, a másik nagy fontosságú esemény pedig a tervtörvény vitája, illetve megalkotása volt. A két esemény kétségkívül alapvetően jelentős nem csupán gazdasági életünk jelene, hanem távolabbi jövője szempontjából is. Éppen ezért dr. Biczó Györgyöt, Szeged megyei város tanácsának elnökét, országgyűlési képviselőt kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat a Magyar Népköztársaság tervtörvényének néhány kérdéséről. 9 Mi indokolta a tervtörvén v megalkotását és az mennviben függ össze az MSZMP Központi Bizottságának legutóbb hozott határozatával? — A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotásának gondolata nem új. Jól bizonyítja ezt az is, hogy egyéves alapos és sokrétű előkészítő munka előzte meg azt a percet, amelyben a törvényjavaslat a parlament elé került. A tervtörvény megalkotását egyértelműen indokolja a tervezésnek gazdasági és társadalmi életünkben betöltött alapvetően fontos szerepe. Az ország fejlődésének fő eszköze a terv, s egyúttal biztosítéka arányos fejlődésünknek is. Országunkban a szocialista társadalmi rend és a tervezés elválaszthatatlan egységet alkot. A terv nem csupán kifejezése gazdaságpolitikánknak, hanem szervezi, összehangolja a gazdasági szervek munkáját, mozgósítja a társadalmat a gazdasági célok megvalósítására, tehát számtalan operatív, gyakorlati funkciója is van. Eddig nem kapta meg a tervezés az állam alkotmányos jogrendszerében a fontossága szerint őt megillető helyet, pedig jelentősége indokolja, hogy törvénybe foglaljuk elveit és gyakorlatának legfontosabb elemeit. Belkereskedelmi delegációnk Bulgáriában Tegnap, péntek reggel dományos együttműködés Borsos László miniszterhe- megkötésére vonatkozó jegylyettes vezetésével belkeres- zőkönyveket. kedelmi küldöttség utazott Megvitatják a két országSzofiaba, a magyar—bolgár ra az ulánbátori belkereskebelkereskedelmi munkacso- deimi miniszteri tanácskozás port 5. ülésszakára. A két határozatai nyomán háruló küldöttség megtárgyalja az feladatok megoldásának 1972. évi belkereskedelmi módját. A két delegáció a választékcsere és a műszaki- tudományos és műszaki eredményeft, aETSTtt együttműködés terén 1975-ig lásztékcserét, s aláírják az terjedő hosszú lejaratú megerre, valamint a jövő évi tu- állapodást is köt. (MTI) na visszavezethető magas rezsiköltségek miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. Ami a kormányzati szerveket illeti, ilyen természetű figyelemben a jövőben nem lesz hiány. Középpontjában az a 40—50 ipari nagyvállalat áll maid, amelynek munkája az egész népgazdaság szempontjából meghatározó, nagy jelentőségű. Következésképpen. az említett követelmények velük szemben fokozottan érvényesek. Fokozottan érezni fogják tehát a gazdasági vezetés támogatását, közöttük is elsősorban azok az igen nagy létszámú vállalatok, amelyek a maguk erejéből nem tudják megoldani termelésük és termékkínálatuk halaszthatatlan korszerűsítését, s az ezzel kapcsolatos átcsoportosítási és átszervezési teendőket. Mindez természetesen a kívánatos jobb hatékonyságot szolgálja, ennek révén pedig a gazdasági tervek még sikeresebb megvalósítását. Első helyen áll ezek között az életkörülmények folyamatos javítása. A felszólalók elismerően emlékeztek meg a jövedelmek tapasztalt növekedéséről és a szemlátomást javuló árukínálatról, ám — éppen a helyzet alapos ismeretében — örömmel üdvözölték a munkásbérek jövő évre bejelentett nagyobb mértékű központi növelését és az ellátás további javítását célzó intézkedéseket. Hadd emlékeztessünk a béremeléssel kapcsolatos fontos figyelmeztetésekre is, amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlották a szükségies differenciálást a jobban képzett, a nehéz fizikai munkát végző, a több műszakban dolgozó munkások és nem utolsósorban a munkásnők javára. De hogy a béi-emelés kedvező hatását az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt-hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett különleges indokok nem állnak fenn. Ami a fogyasztás fejlődését illeti, tudvalevő például, hogy a húsárukból ez a tervezettnél gyorsabban megy végbe, különösen a sertéstenyésztés jó eredményei következtében. A feldolgozás azonban nem bővült hasonló ütemben, ez bizonyos nehézségeket okoz, amit a következő időszakban fokról fokra meg kell szüntetni. A szarvasmarhaprogram nyilván szintén hasonló jó eredményekre vezet majd. Szóba került a ruházati cikkek kínálata is, többen elismerték a kedvező jelenségeket de elhangzott számps bíráló megjegyzés is, a többi között a gyermekruházati cikkek minőségének és választékának javítását, a folyamatos áruellátás és a szolid árak fontosságát ajánlották a könnyűipar és a kereskedelem illetékeseinek figyelmébe. Nem folytatjuk a sort A tárgysorozat csupán gazdasági vonatkozásban is a fontos kérdések olyan széles körű tárgyalását tette lehetővé, mi több, szükségessé, hogy csupán első, inkább felületi áttekintésre vállalkozhattunk. Egy — hamarosan beköszöntő — új esztendő fontos gazdasági tennivalói kerültek terítékre. Az országgyűlés által most alkotott törvény természetesen szorosan összefügg az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozatával, hiszen a párt gazdaságpolitikájának megvalósítását célozza, arra szervez és mozgósít. És az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság határozata külön kiemeli a tervezés szerepének jelentőségét a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Voltaképpen arról van szó, hogy egy — a pórt és a kormányzat által tnór régebben kezdeményezett — folyamat nyert méltó befejezsét a tervtörvény megalkotásával, mely törvényt éppen tervgazdálkodósunk 25. évében szavazta meg az országgyűlés. £ Hoz-e alapvető változásokat gazdasági életünkben az új törvény? — A tervtörvény Végső soron az eddigi gyakorlaton alapul. Egy bevált, az élet igazolta rendszert tükröz, amely működésének negyedszázada alatt bőségesen igazolta életrevalóságát, éppen az utóbbi 25 esztendő gazdasági-társadalmi fejlődésével. Viszont alkotmányos, törvényes garanciát biztosít a gazdasági-társadalmi élet eddigi jól bevált gyakorlatának. amely szerint a terv meghatározó szerepet játszik az ország életében. Természetesen nemcsak a népgazdasági tervezésnek az ésszerűség által kialakított eddigi gyakorlatát szentesíti a törvény, új vonások is fölfedezhetők benne, melyet végső soron — szoros összefüggésben a Központi Bizottság határozatával — kijelölik a népgazdasági tervezés továbbfejlesztésének elveit. A törvény leszögezi, hogy az Országos Tervhivatal a tervezés legfőbb központi szerve. Irányítja a népgazdasági tervek kidolgozását. s ellenőrzi azok megvalósítását. A megalakítandó tervbizottság — mint kormányzati szerv — viszont gondoskodni fog a kidolgozott tervek mindennapos koordinálásáról, a gazdasági ágazatok közti egyeztetésről, a tervek szervezett megvalósításáról. Mindez új utat jelöl ki, hatékonyabbá teszi a tervezést, hiszen a hatékonyság mércéje egyedül a megvalósítás lehet, melyet éppen ezek a módszerek hivatottak maradéktalanná tenni. # Már a Központi Bizottság határozatának meghozatala Idején halottunk olyan véleményeket, hogy a ter- . vezés ismételt előtérbe helyezése visszatérés a kötött gazdálkodáshoz, lemondás gazdaságirányítási rendszerünk eredményeiről. Hsgyan látja e kérdést az országgyűlés ülésszaka után? — Szó sincs semmiféle visszalépésről, hiszen a törvény tervgazdálkodásunk mind a 25 évének tapasztalataira épül, beleértve az utolsó néhány esztendőt is. A tervtörvény keret, mint ahogyan a hosszú- és középtávú tervek is keretként szolgálnak. Az ötéves tervek például átfogják a bővített újratermelés egész szféráját, megszabják a népgazdaság fejlesztésének legfontosabb céljait, mértékét és irányait. Megállapítja ezenkívül a terv a megvalósításhoz szükséges eszközök jellegét és mennyiségét is. Előirányozza a termelőerők és eszközök fejlesztését, a nemzeti vagyon növelését, az életszínvonal alakulását, a honvédelem korszerűsítésének mértékét, a kulturális és szociális célokat. De ma már nem célszerű mindent részletesen szabályozni. Igaz, a tervtörvény kötelezően előír bizonyos mutatókat, egyedi, központi beruházásokat és gazdaságfejlesztési programokat. Viszont az egyes vállalatok számára nem ír elő kötelező termelési mutatókat, mint annak idején. Azt, hogy a vállalat munkája a központi cél megvalósítását segítse — az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően — elsősorban a középtávú népgazdasági terv állami döntéseiben kidolgozott szabályzókkal, megfelelő hitel- és külkereskedelmi politikával kívánja elérni a törvény. Szabályzók gondoskodnak arról, hogy az ötéves tervben foglalt fő gazdasági célkitűzések megvalósuljanak. A szabályzókkal ösztönzik a vállalatokat, hogy a népgazdasági tervhez alkalmazkodjanak, segítsék elő megvalósulását és abban ők is érdekeltek legyenek. § Alkotmányos jelentőségén túl miben tudná röviden összefoglalni a tervtörvény új, fontos vonásait? — A törvény biztosítja a központi szervek és a vállalatok közti állandó, kétoldalú információcserét, mely által hatékonyabbá válhat a tervezés és a tervek megvalósítása is. Sz. 1. Magyar-csehszlovák külügyi konzultáció December 11—15. között Prágában megbeszélésre került sor a magyar és a csehszlovák külügyminisztérium képviselői között. A konzultáción részt vett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Frantisek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének első helyettese és a két külügyminisztérium vezető tisztviselői. Púja Frigyes pénteken visszautazott Budapestre. Decemberi bérfizetési napok A decemberi és januári munkaszüneti napokra tekintettel megváltozott a bérfizetési napok rendje. A Magyar Nemzeti Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — úgy határozott, hogy a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, a december 24-én, 25én esedékes béreket pedig december 21-én kell kifizetni. December 22-én fizetik a december 26-án és 27-én esedékes béreket, a december 30-i, 31-i és január 1-i bérek kifizetésére december 29-én kerül sor.