Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

PÉNTEK, 1972. DECEMBER IS. 3 A színes tévé és vidéke A Gelka Csongrád megyei kirendeltsége fiatal intéz­mény. Megszületését a szol­gáltatás fejlődése tette indo­kolttá. Szükség volt egy olyan szervre, amely irá­nyítja a megyei szervezet munkáját, s vállalja, az ösz­szekötő szerepét az egyes üzemek és a központ között Tom Jones — színesen Országos, tehát bennünket is érdeklő téma a színes té­véadás. A megyei kirendelt­ség éppen ezért rendezett a napokban Szegeden egy be­mutatót, melyen három ké­szüléken színesben lehetett látni az esti műsort. Csupán a kezdeményezés volt a sze­gedieké, a televíziókat és a bemutatott értékes műszert, a színes komplex generátort, a Gelka központ kölcsönözte egy estére. Egymás mellett állt a már ismert Videcolor, a hamarosan kapható Szi­várvány nevű szovjet készü­lék, és egy francia televízió, így a jelenlevők Tom Jonest háromféle színárnyalatban csodálhatták: rózsaszín arc­cal, lilás árnyalatú és sár­gás változatban. A készülékek nemcsak más színben festettek, egyéb kü­lönbség ls volt köztük. Ne­vezetesen: a francia gyárt­mány nem vásárolható meg Magyarországon, 50 darab van belőle csupán, mind a posta tulajdonában. A Vide­color már kapható, 32 ezer forintért, a szovjet Szivár­vány pedig hamarosan az üz­letekbe kerül, 19 ezerért. Nincs, aki az árbeli különb­séget ne éraékelné. Felvető­dák a kérdés, mi indokolja ezt és ki veszi meg vajon a csaknem kétszer drágább magyar tévét? A szakember, S. Tóth Fe­renc, a Gelka központ ter­melési osztályának vezetője megmagyarázza: A Videoton sok import alkatrészt épít be készülékébe, részben ez in­dokolja a magasabb árat Az már minőségi különbség, hogy a pal-rendszerben is működtethető, azaz a külföl­di állomások vételére is al­kalmas, míg a szovjet tévé csak egynormás, secam­rendszerű. A határ mentén lakó családoknak érdeme­sebb a Videcolort vásárol­niuk, ha pénztárcájuk enge­di. Egyelőre a Szivárvány megvételét sem engedhetik meg sokan maguknak, de mégis csak olcsóbb, mint a magyar készülék. Ezzel a szentesi adó közvetítette el­ső program színes műsorai foghatók. Pest — vidék A központ osztályvezetőjé­nek tájékoztatásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyelőre nem kedvező pontú. Teheti ezt azért, mert a városi tanács felajánlott 2 millió forintot a szolgáltatás­fejlesztési alapból az itteni színes készülékek javítására alkalmas munkahely beren­dezésére. A pénz tehát meg­van, hogy mikor költi el ezt az összeget a Gelka, az at­tól függ, hogy lesz-e elegen­dő munkájuk a már kikép­Szegedinek szovjet tévét zett szakembereknek, ma­gyarán: elég sok színestévét veszünk, vagy sem Szege­den? A vásárolni szándékozók bátorításául a kirendeltség vezetőjét idézzük: „A Vide­colort itt is javítjuk, a Gel­ka senkit nem küld el a Szivárvánnyal sem." Helye­selhető az az indítványa is, hogy az átmeneti időszakban a szegedi és a pesti Gelka vennie. Először is: a Szivár­ványt szerinte majd csak Pesten lehet kapni. Ha váro­sunk polgára ilyen készülék­re tart igényt, elutazik érte a fővárosba. (A szegedi vil­lamossági szaküzletekben egyébként úgy tudják, hogy itt is kapható lesz a Szivár­vány készülék.) Azt is nehéz belátni, miért veszítené el a vidéki a ga­c^k azért? m'ertT ké^ü'lékel belsó ügye legyen> hogyan nem Pesten, hanem történe- intózik el a meghibásodott tesen Szegeden használja. Nehezen elfogadható indok, hiszen nagy kiadással járna, hogy ha a javítást csak a budapesti Gelka végezhetné el, méghozzá vidékiek részé­szegedi tévék javítását. Ezek­től a gondoktól mentesíteni kell a lakosságot, hiszen a szolgáltató iparnak ez a szolgálat is feladata. Példa­ként említhetjük az OFO­re csak a saját költségükre, TÉRT"et Fényképezőgépeket még az érvényes garancia­helyben nem javítanak, de a időn belül is. Hogy miért tulajdonost semmiféle költ­csak a pesti Gelka? Mert a színestévé javításához szük­séges egy drága készülék, a színes komplex generátor, amely 800 ezer forint, és az egyéb vizsgáló műszerek is 100 ezer forint körüli ösz­szegbe kerülnek. A Gelka központnak pedig jelenleg nincs arra pénze, hogy a vi­déki szervizeket is kellőkép­pen felszereljék. A megoldás A Csongrád megyei kiren­deltség vezetőjének, Novak Istvánnak, a véleménye sze­rencsére nem ilyen Pest-köz­ség nem terheli, amiért Pest­re küldik a garanciális gépet. Tudjuk, egyelőre keveseket érintő kérdés, javítsanak, vagy sem Szegeden színes­tévét? Néhány éven belül azonban komolyabb gond lehet Ha már kezdetben két­séges a bevezetendő gyakor­lat sikere, később nehezebb lesz a hibákat orvosolni. És ha most csak néhány színes készülék működik is Szege­den, nem indokolja semmi sem, hogy tulajdonosuk csak azért, mert vidéki, hátrány­kerüljön a pestiekkel szemben. Chikán Ágnes A Legfelsőbb Bíróság bíráinak eskütétele Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke előtt — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — csütörtökön az Országház Munkácsy-ter­mében esküt tettek a Legfel­sőbb Bíróság elnökhelyet­tesei és bírái. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a választott bírák szerepét az igazságszolgáltatásban és a szocialista törvényesség bíz­Alegységek parancsnokait képezik Látogatás a Kossuth Lajos katonai főiskolán A sajtó, a televízió mun­katársai tettek látogatást csütörtökön Szentendrén, a Kossuth Lajos katonai főis­kolán. Bissi Tibor ezredes­nek, a főiskola parancsnoka általános helyettesének tá­jékoztatója után megismer­kedtek a tanszékeken folyó oktató munkával. A Kossuth Lajos katonai főiskola a néphadsereg és a Belügyminisztérium határőr­sége alegység parancsnokait képezi, különös figyelmet fordít arra, hogy a csapa­tok különböző fegyvernemi alegységei olyan szilárd el­méleti és gyakorlati ismere­tekkel rendelkező parancs­nokokat kapjanak, akik ké­pesek békében a katonák politikai, általános katonai és szakmai képzését, a har­ci-technika igénybevételét, karbantartását, valamint az aiegyaegete tevekenységéuel összefüggő munkát szervez­ni, irányítani, és végrehaj­tani, háborúban pedig al­egységük harcát megszer­vezni, vezetni, a harci-tech­nikai eszközöket mesterien alkalmazni. Különösen érde­kesek voltak azok a tapasz­talatok, amelyeket a kép­zés audiovizuális technikai eszközökkel felszerelt szak­tantermeiben, a korszerűen felszerelt laboratóriumokban kaptak. Az újságírók a sajtó képviselői megtekin­tették a modern, minjden te­remlabdajátékra alkalmas, 350-es nézőtérrel rendelkező modern tornacsarnokot, ahol a hallgatók a katonaéletben oly nélkülözhetetlen fizikai állóképességet szerzik meg. Megtekintették az impozáns 300 000 könyvvel felszerelt könyvtárat, több alegység kfabját ée körzetei tosításában. Szólt a Legfel­sőbb Bíróságnak az igazság­szolgáltatás egységes rend­szerében betöltött különle­ges szerepéről. Hangsúlyoz­ta azt a felelősséget, amely abból fakad, hogy a Leg­felsőbb Bíróság elvi irányí­tást gyakorol a bíróságok működése és ítélkezése fö­lött Az eskütétel után dr. Gel­lért György, a Legfelsőbb Bíróság elnökének altalános helyettese mondott köszöne­tet az irántuk megnyilvánult bizalomért Az ünnepélyes eskütéte­len jelen volt Cseterki La­i jos, az Elnöki Tanács titká­' ra, dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter, Lázár György munkaügyi minisz­ter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Csémi Károly altá­bornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Var­ga Péter, az MSZMP KB osztálvvezető-helyettese és Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. A falon térkép, Európa domborzata, hátul két feke­te tábla, a sarokban szek­rény, tetején rokka és pet­róleumlámpa — a színfalak. Középen lábfejmagas kated­ra — a színpad. A többi már „igazi színház": két fej­gép, kékes-zöldes-lila fény­sugarakat lövő reflektorok, diákok zsúfolódnak a pa­dokban, türelmes, figyelő, hálás közönség. Bő két óráig tart a varázslat, Csehovról beszélnek, Csehovot játsza­nak. A Sirályt Sólya László, a tavalyi műszaki tanulmá­nyi verseny országos győzte­se rendezi, a Ványa bácsit Juhász Miklós, a Cseresz­nyéskertet Koczinszki László, valamennyien negye­dikesek. Csehov nincs a tananyag­ban, ám ezek a fiatalok már hallottak, tudnak róla, és minden bizonnyal szín­házba is járnak majd. Ér­deklődők. PÁRHUZA­MOSAN Ponto­san így neve­zik a szabad idő hasznos eltölté­sének új formáit: érdeklő­dési körök. Kezdeményezője a KISZ. Rövid történetéhez tartozik, hogy két esztende­je kísérletképpen az ország 53 középiskolájában beve­zették az úgynevezett ver­tikális alapszervezeti mun­kát: a diákok csak az isko­lai órán maradtak osztály­közösségben, a szervezeti életre önként csoportosultak. Míg eddig az alapszerveze­tek egy-egy iskolai osztály tanulóiból alakultak, most a diákok, életkoruktól függet­lenül, maguk választhatták meg, hova tartozzanak. Az idei nyáron befejező­dött kísérlet (melyben részt vett Csongrád megyéből a szegedi vasútforgalmi tech­nikum, a szentesi Horváth Mihály gimnázium és a ma­kói Juhász Gyula szakkö­zépiskola) eredményeit biz­tatónak ítélte meg az ifjú­sági szövetség Központi Bi­zottsága, s úgy határozott, hogy két ütemben, 1974 őszéig valamennyi középis­kolában bevezetik. A verti­kális alapszervezetekkel párhuzamosan érdeklődési körök alakulnak, tagjai éves munkaterv szerint ha­vonkénti foglalkozásokat tartanak. Az átállás folya­matában ősztől — egyelőre a hagyományos alapszerve­zetek mellett — a szegedi gépipari szakközépiskolában már létre is hozták az első érdeklődési köröket (a vas­útforgalmiban változatlanul működnek) a szaktárca: a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a megyei, illetve a városi KISZ-bizottság er­kölcsi és anyagi támogatásá­val. Dr. Kár­páti Sándor, az iskola pártösszekötő tanára el­mondta, az idei tanév KISZ­munkájában a politikai te­vékenységet erősíti, ennek jele többek között az a tény is, hogy a négy érdeklődési kör egyike a politikai, veze­tője Csöme Lajos igazgató­helyettes. Feladatul a politi­kai munka tartalmának, színvonalának emelését, a közvetett lehetőségek jobb kihasználását, a KISZ-tagok politikai ismereteinek gya­rapítását tűzték ki. A további három érdeklő­dési kör a honvédelmi, a honismereti-országjáró, il­letve a művészeti. Vala­mennyiben konkrét, éves munkatervet dolgoztak ki, havonta tartanak foglalko­zásokat, az állandó résztve­vőkön kívül bárkit szívesen látnak, tehát nemcsak az if­júsági szövetség tagjait. Az iskola 532 tanulójából 464­en KISZ-tagok, az érdeklő­dési körök programjain ál­talában 30—70 diák vesz részt, ami azt jelenti, hogy az új típusú foglalkozások megmozgatják az egész inté­zet tanulóifjúságát. sabb nevén a Thália-kör ve­zetőjével, Németh Zoltán tanárral hosszasan beszél­gettünk annak a poliesztéti­kai nevelésnek, képzésnek jelentőségéről, ami itt, leen­dő műszakiak, technikusok között, amolyan missziónak számít. Persze az igazsághoz tartozik, végighallgatva a művészeti kör élményszerű Csehov-délutánját, aligha érezhettem közben, hogy itt valamiféle missziót teljesí­tenek — a diákok oly fel­szabadultan viselkedtek, olyan őszinte örömmel ol­dódtak fel ebben a maguk választotta közvetlen, alko­tói körben. Németh Zoltán úgy gon­dolja, a fiatalok olvasmá­nyaiban a romantika és a modern irodalom, kivált­képp a drámák terén akad­nak „fehér foltok", a drá­maolvasás egyébként is na­gyobb cselekvő fantáziát kí­ván, ezen keresztül köze­lebb jutnak a diákok a filmhez, a televízió terem­tette új drámai, színházi formákhoz is. A gépipari Thália-köre tartalmas elő­képzést, hangulati előleget ad, biztatást a jövő olvasói­nak, mozi-, színházközönsé­gének, sőt tévénézőjének. Azzal a szándékkal, ami kü­lönben egész oktatáspoliti­kánk újólag megfogalmazott igénye: ne maradjon lezárt anyag az iskolai műveltség. Folyamatos olvasással, ön­képzéssel, egy egész élet él­ménye, taoasztalata töltse ki, gazdagítsa. Nikolényi István Szénbányák Az Egyesült Magyar Szén- készleteket takarított meg. bányák vezetősége értékelte Az 1971-es zárókészlet meg­az idei esztendő eredményeit, s elemezte a következő év feladatait. 1972 nem kedve­zett a szénbányászatnak, a rendkívül enyhe tél nagy Két hét múlva: Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, decem­ber 28-án és 29-én Buda­pesten, az Utasellátó Válla­lat Arany János utcai kul­túrtermében rendezi az év utolsó államkölcsön sorsolá­i m a UI. és a IV. Békekölcsön 1972. évi má­sodik félévi húzását. A kétnapos sorsoláson a három békekölcsönből ösz­szesen 1 274 050 kötvényt sorsolnak ki, összesen 183,7 millió forint értékű nyere­ménnyel és törlesztéssel, (MTI) haladta a 2,7 millió tonnát, s ezért több vállalat, vala­mint a TÜ/ÉP csökkentetté megrendeléseit. Az előzetes program szerint az idei ter­melés 27,3 millió tonna lett volna, a módosított tervek következtében azonban csak 25,9 millió tonnát hoznak fel­színre. Az idén tovább nőtt a bá­nyák műszaki színvonala. Lehetőség nyílt rá, hogy a jobb adottságú aknák terme­lését növeljék. Az egy akná­ra jutó termelés ebben az évben meghaladta az 1180 tonnát, s ez 120 tonnával több, mint tavaly volt. Nőtt a gépesítés aránya is: a gép­sorok munkába állítása va­lóságos föld alatti ipari üze­mekke változtatta a bányá­kat. Ezeken a munkahelye­ken minimálisra csökkent a fizikai munka. Parlamenti delegációnk Rnmániában Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei bizottsága első titkárának, az ország­gyűlés honvédelmi bizottsá­ga elnökének vezetésével csütörtökön parlamenti de­legáció utazott a Román Szocialista Köztársaságba. A küldöttség tagjai: dr. Gaj­docsi István, a Bacs-Kis­kun megyei tanács elnöke, a jogi-, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság tagja, Pal­kó Sándor, a kereskedelmi bizottság elnöke, Kemenczés Sándorné, a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárának raktárvezetője, a kulturális bizottság tagja, valamint Csörgits József, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt főfúrómestere, a terv és költségvetési bizottság tag­ja. (MTÜ *

Next

/
Thumbnails
Contents