Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

PROLETÁRIA!, EGYESÖLJETEK! A 6GKA 62. évfolyam. 295. szám 1972. december 15.. péntek Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Törvény a népgazdasági tervezésről Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focíc Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párdi Imre, az _ Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. Dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója beszédében hangsúlyozta: gazdasági rendszerünk építésének legsajátosabb szocialista ismérve a népgazdasági tervezés és az arra támaszkodó központi irányítás. Felszólalt Nagypataki Imre, Fejéi' megyei, Mocsári Sándor Hajdú-Bihar megyei, dr. Radnóti István Veszprém megyei, dr. Szép Zoltán budapesti, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselő. Az elnöklő Apró Antal ezután — mivel több hozzászóló nem jelentkezett — bezárta a vitát, és megadta a szót az Országos Tervhivatal elnökének. Párdi Imre leszögezte, hogy a vitában a törvényjavaslat szükségességének hangsúlyozása és egyértelmű támogatása nyilvánult meg. Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési bizottság szétosztott jelentésében a törvényjavaslathoz beterjesztett öt módosító —az indokolás szövegére is vonatkozó — javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől javaslat érkezett az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, dr. Pesta László jegyző ismertette. A javaslat alapján az országgyűlés Darvas József képviselőt egyhangúlag a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizottság megválasztására, valamint a szociális és egészségügyi bizottságba, illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely betöltésére. Az előterjesztést az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az új építési és közlekedési bizottságba 17 országgyűlési képviselőt választottak meg; köztük Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselőt. Ezután szünet következett. Ezt követően Apró Antal bejelentette. hogy az új bizottság szünetben megtartott alakuló ülésén a bizottság elnökévé Gyarmati Jánost, titkárává pedig Kalmár Jánost választották meg. Bejelentette továbbá, hogy Orosz Ferenc képviselőt, a kulturális bizottság titkárát, tartós külföldi szolgálata miaatt — bizottsági tagságának meghagyása mellett — tisztéből a bizottság felmentette és helyette dr. Dömötör János bizottsági tagot (Csongrád megye) választotta meg titkárrá. Napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Az országgyűlés legutóbbi, októberi ülésszakán egy-egy interpelláció hangzott el a hivatalosan távollevő Faluvégi Lajos pénzügyminiszterhez és Szurdi István belkereskedelmi miniszterhez. Az ügyrendi előírásoknak megfelelően a két miniszter az ülésszakot követő 30 napon belül írásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ognyenovics Milán a pénzügyminiszterhez interpellált a Dráva menti árvíz sújtotta terület károsult gazdaságainak fokozottabb segítése tárgyában. Zámbó József, a belkereskedelmi miniszterhez interpellált az áruellátás színvonalának további javításáért. Dr. Csendes Béláné a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez intézett kérdést az élelmiszeripari termékek szavatossági ideje tárgyában. Raffai Sarolta a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált a kalocsai és bajai körzet televízióvételi lehetőségei ügyében. Dr. Vida Miklós a budapesti hőenergiaellátást tette szóvá, a nehézipari minisztertől kérve választ. Az interpellációkra adott miniszteri válaszokkal befejeződött a napirendi témák tárgyalása. Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát, kellemes ünnepeket, és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt. Párdi Imre beszéde Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot A törvény megalkotásával magas szintű szabályozást kap alkotmányunknak az a rendelkezése, amely szerint: „a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg". A szocialista tervgazdálkodás több mint negyedszázada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének, népünk életében bekövetkezett mélyre ható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szocalista társadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához, és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. Gazdasági fejlődésünk az 1947 óta alkalmazott és állandóan tökéletesített szocialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg. Az eltelt két és fél évtizedben végbement nagyarányú fejlődés és az elért jelentős eredmények igazolják a terveknek és azok megvalósításának társadalmunkban betöltött alapvető szerepét. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután áttekintette fejlődésünk eddigi szakaszát, majd így folytatta beszédét: A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedéseket. az állami tartalékok mértékének és öszszetételének megállapítását és más, hasonlóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések elsősorban országos jelentőségű gazdasági feladatokra vonatkoznak, amelyeknek nagyságrendje, erőforrása — fedezetük megteremtése, belső és külső gazdasági kapcsolódásaik jelentősége miatt mind. a tervezésben. mind a megvalósításban kormányzati szintű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát, és felelősségét a megvalósítasban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a népgazdasági terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait és a gazdaságirányítás rendszerével fennálló összefüggéseket figyelembe véve, a törvényjavaslat az elmondottak alapján állapítja meg, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának fő eszköze a középtávú népgazdasági terv. Ezt a tervet — amely az átfogó, cselekvési programot adó célokat, feladatokat, eszközöket teljes összefüggésükben tartalmazza — a hosszú távú terv alapozza meg és készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és időszerűsíti rövid távra. A törvényjavaslat szerint az országgyűlés az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a középtávú, ötéves tervet, új vonás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben megvitatja. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontos lépés lesz az állami tervbizottság létrehozása, amely a Minisztertanács szerveként fog működni. A fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azon fő folyamatain mérjük, amelyek a népgazdaság növekedésének ütemét, egyensúlyát, a társadalompolitikai célok megvalósulását meghatározzák. Fő figyelmünket a nemzeti jövedelemnek a hatékonyságon alapuló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásának a tervben előirányzott megvalósítására, a műszaki haladás fő tendenciájának érvényesülésére, egész népünk, és ezen belül az egyes osztályok és rétegek életviszonyának alakulására, nemzetközi gazdasági kapcsolataink, s az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására összpontosítjuk. Vagyis, nem egyedül a növekedés ütemére, hanem az arányos növekedésre. Az össz egészet nézve, gazdaságunk tervszerűen fejlődik, a negyedik ötéves terv fő céljait és arányait — hároméves időszakaszt alapul véve — megvalósulónak tekinthetjük. A gazdasági folyamatok tervszerű befolyásolására hatékonyan alkalmazzuk a gazdasági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem riadtunk vissza — a rendelkezésre álló szabályozó rendszer alkalmazása mellett — erőteljes központi intézkedésektől sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése, és az erőforrások koncentrálása érdekében hozott intézkedésekre. A továbbiakban a törvényjavaslat részleteit ismertette Párdi Imre, majd e szavakkal fejezte he beszédét: A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Átallták a négyezreink lakást Szeged új városnegyedében A tarjáni városrész építését 1968-ban kezdték el a Délmagyarországi Építő Vállalat munkásai. Azóta lassan kialakul az új lakókörzet végleges képe. Az első épületet még a hagyományos technológiával és anyagokból készítették, s párhuzamosan épült fel a József Attila sugárúttal. A tarjáni negyed első lakását 1968 szeptemberében adták át a UO-es jelű épület első lépcsőházában. Áz úgynevezett l-es ütem területén téglablokkos házak sorakoznak, majd a dunaújvárosi házgyár paneljeiből szereltek össze 7 darab tízemeletes és 7 darab négyemeletes házat. Ezután a szolnoki házgyár termékei kerültek Szegedre, s a múlt évben megkezdte termelését a szegedi házgyár is. Ezzel meggyorsult az építkezés. A negyedik ütem területén, a Csillag tér és a körtöltés, valamint a Szilléri sugárút által bezárt harognszögben már csak a szegedi házgyár termékeiből készültek a lakások. A négyezredik otthont tegnap adták át az építőmunkások a 417-es jelű tízemeletes épület A-lépcsőházának III. emeletén. Ha a családok átlagos létszámát négynek tekintjük, akkor — bármennyire is hihetetlennek tűnik — manapság 16 ezer ember lakik Szeged új városnegyedében, öt év alatt négyezer lakás nem kis teljesítmény, bár még így is kevés az évente felépített lakások száma. Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy az újszegedi városnegyedben, az Odessza nevű lakókörzetben mindössze 886 lakást építettek fel, közel ugyanannyi idő alatt, mint most a négyezret a tarjáni városrészben. Az építők azt ígérik, hogy nem kell sokáig várni az ötezredikre sem. Gépgyártás a KGST-országokkal összehangoltan Több nap óta Magyarországon tanácskoznak a KGST tagországok közül a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, és Bulgária mezőgazdasági minisztereinek helyettesei, hogy megtárgyalják a mezőgazdasági gépek gyártásával kapcsolatos együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A három külföldi delegáció tagjai L. A. Korbut és B. A. Runov a Szovjetunió Seemann Hans Joachim, az NDK, és B. H. Dzsambov bolgár miniszterhelyettesek vezetésével Hódmezővásárhelyre látogattak, ahol megtekintették a MEZŐGÉP vállalatok gépbemutatóját A MEZŐGÉP Tröszt több vállalata, köztük a HÓDGÉP és a kiskundorozsmai is bemutatta legújabb termékeit a külföldi szakembereknek. A vendégeket Pesti László, a Tröszt vezérigazgatója és Nyámádi Gábor, a HŐDGÉP igazgatója, s a különböző vállalatok szakemberei tájékoztatták és ismertették velük a bemutatott gépek tulajdonságait. Elmondották: a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai hazánkban az eddigi szerény méretű gépfejlesztés- és gyártás után most már egyre nagyobb mértekben veszik ki részüket az élelmiszer-gazdasági gépek és berendezések gyártásából. Az állattenyésztés és a hozzátartozó feldolgozó tevékenység gépesítése a következő években központi helyet foglal majd el a MEZŐGÉP vállalatok munkájában. Célul tűzték ki a szarvasmarhatartás komplex gépesítéséhez szükséges gépek és berendezések kifejlesztését. A külföldi szakemberek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a cukorrépa termesztés magyar gyártmányú gépsorát, amelyet a szekszárdi, illetve nyíregyházi MEZŐGÉP vállalat fejlesztett ki. Hangsúlyozták a Tröszt, illetve a HÖDGEP vezetői, hogy vállalataik eddig is foglalkoztak a mezőgazdaság különböző sztikágai gépeinek, berendezéseinek fejlesztésével, illetve gyártásával, a következő években azonban méginkább részt akarnak vállalni ebből a munkából, a KGST-országokkal összehangolt program szerint. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar mezőgazdasági gépekről, és elmondották, hogy sok jó tapasztalatokat szereztek, és ez megkönnyíti a magyarországi tanácskozásaikat, elősegíti országaink, vállalataink együttműködésének fejlesztését. A magyar szakemberek a hódmezővásárhelyi gyártmánybemutatón és az ezt követő tanácskozáson hangsúlyozták, hogy munkájuk során a jövőben szeretnének jobban támaszkodni a szocialista országok közötti munkamegosztásra, mind a fejlesztésben, mind a gyártásban, egyaránt sokat várnak a KGST-tagországok vállalatainak együttműködésétől. A külföldi szakemberek a késő délutáni órákban viszszautaztak Budapestre. üodáiy-enilákiilés az Akadémián Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett az Akadémia dísztermében. Ezen Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke mondott megnyitót, majd dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes tartott üdvözlő beszédet. Ezután következett Szabolcsi Bence akadémikus előadása „Kodály Zoltán emlékezete'' címmel.