Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. DECEMBER 103. 7 ErösSdik a szakszervezetek érdekvédelmi munkája Ülést tartott az SZMT elnöksége Több időszerű témét tár­gyalt tegnapi, szerdai ülé­sén a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége. Egyetértés­sel vették tudomásul a Vasutas Szakszervezet terü­leti bizottságának előter­jesztését, amelyben arról számoltak be, hogy a vas­útnál megrokkant, vagy ré­gebbi munkakörének ellá­tására alkalmatlanná vált dolgozókról milyen szerve­zetten gondoskodnak, hogy hátrány, sérelem ne érje a munkában elfáradt embere­ket Helyesen határozta meg a szakszervezeti munkában az információ szerepét és jelentőségét a szervezési és oktatási bizottság jelentése is. Ezután olyan téma sze­repelt a testület előtt amely a szakszervezeti szer­vek jogkörével, hatásköré­vel és az ezzel kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. A SZOT elnöksége szep­temberben határozatot ho­zott a valalati, üzemi szak­szervezeti szervek jogköré­nek, hatáskörének bővítésé­rőt működési elveinek, ér­vényesítéséről és további javításáról. Az SZMT elntfc­sége is elkészítette intézke­dési tervét a határozat kap­csán. A tervezetből kitűnik, hogy sok még a tennivaló a Jankó Král'­emlékmüsor a iőiskolán A budapesti Csehszlovák Kultúra és a Szegedi Ta­nárképző Főiskola szlovák tanszéke Jankó Král'-em­lékműsort rendezett a szlo­vák költő születésének 150. évfordulója alkalmából. Az szegedi és a Csongrád me- l ELTE Balassi Bálint szava­gyei üzemekben, intézmé- \ lóköre látogatott el a főis­nyekben is. Fontosnak tart­ja az SZMT elnöksége, hogy a szakszervezeti szervek jobban éljenek meglevő jo­gaikkal, a véleményezési, ellenőrzési, kifogásolási és képviseleti jogok területén. A legtöbb helyen rendezni kell a bizalmiak hatáskörét, s azt is el kell érni, hogy a különféle Intézeti, keres­kedelmi szakszervezeti tes­tületek ugyanolyan színvo­nalon gyakorollak hatáskö­rüket és jogaikat, mint az iparvállalatoknál működő sza k szervezetek. Külön is hangsúlyozták, hogy a vállalati szakszerve­zeti szervek fordítsanak na­gyobb figyelmet az üzem. a gyár árpolftikáiára, a ter­melés színvonalának javítá­' kólára Köfer István vezeté­sével. Elkísérte őket Jan Gothe, a Csehszlovák Kul­túra igazgatóhelyettese is. Műsorukban ismertették Jankó Král' költői pályáját, s költészetének néhány re­mekét mutatták be. Rámu­tattak a Petőfivel való szo­ros költői és eszmei kapcso­latokra. Megszólaltatták a szlovák költő balladáit is. Az emlékmflsor lehetővé tette, hogy a hallgatók kö­zelebb kerüljenek a szom­széd szlovák nép irodalmá­nak kiváló alakjához. A mostani kezdeményezés el­indítója egy sorozatnak, melynek célja, hogy az ér­deklődő hallgatók minél mélyebb betekintést nyerje­sárn. Az e'nnkség meahatá- I , rozta az 1973-as első félévi j nek mAs nemzetek irodal­munkatervét is. mába. fi városi gyereknek újdonság a Iá, az autó viszont természetes Utak és gépjárművek — Csongrád megyei helyzet talán éppen múzeumi darab- Hajdú-Bihar, egyaránt 580— nak. A lófogatos magánfu- 580 közúti gépjárművel, tíz­varosok száma viszont gya- ezer lakosra. (Ne feledjük, sok érdekes adatot közöl az rapodott. Míg 1960-ban ösx- hogy a motorkerékpár ls A közlekedés 1971-es sta­tisztikai évkönyve, amely a napokban került kiadásra ágazat fejlődéséről. Megtud­hatjuk például, hogy 1950­ben még az országos közutak 81,3 szazaléka volt makadám, most mar csak 32,5 .szazalek. A bitumen burkolatú utak aránya ezalatt 14-ről 58,4 százalékra növekedett. szesen 2700 iparengedélyt gépjármű.) Az ország összes Ar. országos közutak 3,9 százaléka még mindig kiépí­tetlen (föld) út. Bács-Kiskun megyében a legtöbb a ma­kadám (éppen 1000 kilomé­ter), és a kiépítetlen út (183 kilométer), valószínűleg a nagy tanyavilág miatt. A ki­építetlen (föld) utakat te­kintve, a rangsorban Pest megye következik (156 kilo­méter). makadámban pedig Borsod. Somogy, Baranya a sorrend. A 100 négyzetkilométerre jutó aszfalt- és bitumenutak hosszában Vas megye áll az darab volt. Ebből a legtöbb élen (30,9 kilométer), majd a motorkerékpár, csaknem Veszprém, Fejér. Heves kö- e70 t!BStm A teherszállító gép­vetkezik, a sereghajtó Békés járművek száma 157 410-et (12,8 kilométer), Hajdú-Bi- tett ki> a pótkocsiké több har (12,2 kilométer) és vé- mInt 100 ezreL összesen 192 gül ismét Bács-Kiskun (9,5 tehergépkocsi, az országoséi­tartottak nyilván, most 6059­et. Miközben a falusi épít­kezési és áruszállítási igé­nyek rohamosan növekedtek, a személyszállító magánfuva­rosok (fiákeresek) szama ép­pen a felére, 51-re csökkent. Az 1972. évi mezőgazda­sági összeírásból megtudhat­juk, hogy jelenleg 203 550 ló van az országban, s közülük 81 ezer a lakosság kisegítő gazdaságaiban és a kisüze­mekben. A városi gyerekek a lova­kat megcsodálják, a gépko­csik közül viszont ma már csak a ritka márkákra fi­gyelnek fel. Hazánk ls az automobilizmus korszakába lépett. A gépjárművek szá­ma 1954-hez képest megtíz­szereződött. évzáráskor az ország leltárában 1 139 572 tehergépkocsijának egyhar­mad része van Budapesten, és kétharmada vidéken. Bu­dapesten 10 ezer lakosra 496 személygépkocsi jutott, vidé­ken még a fele sem: 233. A személy- és a tehergép­kocsik, az autóbuszok 40—42 százaléka három évnél nem öregebb, 15—20 százaléka már túl van az első X-en, s 1,5—2 százaléka a második X-en is. A taxik száma (túrataxik­kal együtt) az év végén 2355-re rúgott, 1937-ben 870­nel több volt ennél. A vi­déki taxik szama az 1937. évinek csupán a fele, a fő­városban szerényebb (217) az elmaradás. K. J. Bírák, törvényesség, ítéletek Ismeretes, s lapunkban ko­rábban ml is megírtuk, hogy az Elnöki Tanács a módosí­tott alkotmány és a bírósá­gok működéséről hozott ÚJ törvény alapján határozat­lan idóre megválasztotta Népköztársaságunk bírált, akiknek eskütétele szocialis­ta igazságszolgáltatásunk fej­lődésének fontos része. Eb­ből az alkalomból kerestük nossága is ez utóbbi fel dr. Simon Lászlót, a Sze- szolgálja. azonban nemcsak a per köz- róság tagjain kívül senki vetlen szereplőivel Ismerteti nem lehet jelen, meg a jogszabályok elöírá- Felületesen szemlélve úgy sait, hanem figyelmeztet tűnik, hogy minden világos minden állampolgárt, tartóz- és problémamentes, a való­kodjék a hasonló jogsérté- sagban azonban a szocialista sektől. A különböző büntető törvényesség betartása nem ítéletek és a polgári jogvi- mindig egyszerű feladat tákat rendező döntések köz- Már említettem, hogy a tör­zététele a napilapokban, va- vény tipikus eseteket szabá­lamint a tárgyalások nyílva- lyoz, viszont gyorsan fejlé­céit dő gazdasági viszonyaink számtalan olyan feladat gedi Megyei Bíróság elnökét és kértünk tőle interjút la­punk számára. A kérdésnek van egy má- megoldását követelik bírósé­slk oldala is. A hivatásos gainktól, amelyekre egyértel­bírák és az állampolgárok mű jogszabályi állásfoglalás soraiból választott népi ülnö- nincs. Ezekben az esetekben • Hogyan érvényesül a bí- kök nem vallják magukat a van a hangsúly a „szocialia­róságok munkája és a „nép felett" állóknak, ha- ta" törvényesség betartásán, szocialista közgondolkozás nem a nép érdekelnek szem Úgy kell alkalmazni a jog­kölcsönhatása? előtt tartásával ítélkeznek, szabályt, hogy annak szelle­, , , „ Hogy ezt tehessék, nagyon me, mégpedig a szocialista — A bírósagokról saolo odafigyelnek a szocialista építés irányába ható szelle­1972. évi IV. törvény a bíró- közgondolkodás megnyílva- me ne szenvedjen csorbát, ság feladatáról — többek nulésaira. A törvény csak a Ehhez kell a jó szakmai fel­között — ÍPV rendelkezik- A tipikus eseteket szabályozza, készültség és a politikai éles­kozott - így rendelkezik A Csak az a ^ tudja ezeket látós bíróság az igazságszolgáltatás j61 aikaimazni, aki lépést gyakorlása során neveli az tart a politikai, gazdasági és • A ">irak a Nepkoztársa­állampolgarokat a törvények társadalmi élet fejlődésével. tiszteletére, az állampolgári Ezfrt vesznek részt a bírák . _ , a legmagasabb szintű pollti­fegyelemre es társadalmi kai ^ szakmai továbbkép­együttélés szabályainak meg- zésen, és a különböző társa­tartósára." A bíróság mind a dalmi szervek munkájában. ság nevében szólnak a biról emelvényről. Elég-e csak tőrvényeink alkal­mazása, vagy közrejátszik az ember humánuma is a bíró szerepében? büntető-, mind a polgári el­járás eredményeként hozott döntésében bírálatot gyako­rol a perben szereplő szemé­lyek, vállalatok vagy szövet­kezetek magatartása, tény­kedése felett. A büntető per­A bírák felelőssége miért nagyobb a inunkban? — Az emberiesség, a hu­mi társadal- mánum egyik legtipikusabb sajátja a szocialista igazság­szolgáltatásnak. A „Népköz­— A kérdésre a válasz az társaság nevében" kihirdetett előbb mondottakból követke- Ítéletnek a szocialista humá­zik. A kapitalista társadalmi num jegyeit mindenkor ma­rend bírójának, bíróságának gón kell viselnie ott, ahol csak az feladata, hogy a erre lehetőség van. Termé­ben a bíróság eldönti, hogy a bűncselekményt megtorolja, szetesen vannak esetek, fő­vádlott magatartásával vagy a megsértett jogrendet hely- leg a büntető jogalkalmazás­mulasztásával megsértette-e reállítsa. A jognak, mint fel- ban, amikor a bűncselek­Büntetó Törvénykönyvünk építménynek itt az a célja, ményt elkövetők a maguk , hogy a kizsákmányolást örök elvetemültségével teszik lé­vai amelyik rendelkezeset. időkre konzerválja, tehát a hetetlenné a humánus elbí­Ettől függően felmenti a jogalkalmazónak is ezt a célt rálást. A visszaeső bűnözők vádlottat, vagy büntetést kell szem előtt tartania. bizony a törvény szigorával szab ki rá A tágabb érte- A szocializmust építő tár- találják magukat szemben, , " sadalom bírójának sokkal ezek nem nagyon számfthat­lemben vett polgári eljárás nehezebbi de sokkal lelkesi- nak megértő elbánasra. Ví­keretében a bíróság az ál- főbb ls a feladata. A szocia- szont mindazok, akik meg­lampolgárok, vállalatok vagy li6ta társadalom építése so- gondolatlanul, fiatalon, vagv szövetkezetek olyan sokrétű fán ne™ évszázadokon át egyébként becsületes életyi­•x- v. . , , , kitaposott uton járunk, ha- tel mellett követnek el ki­vitaiban dont, amelyeknek nem ml törjük az utat A spbb jelentőségű bűncselek­még példálódzó felsorolása is politikai, gazdasági, társa- ményt, azok az ítéléthirde­hosszadalmas lenne. A dön- dalmi viszonyok gyors fejlő- téskor mindig érzik, hogy az tés mindig megmondja, hogy ÚJ Jogszabály al- alkalmazott büntetés célja jó kotását és a meglevők gya- útra terítésük. a vitatott kérdésben mit ír elő a Polgári Törvénykönyv, a családjogi törvény, a vál­lalatokra, szövetkezetekre stb. vonatkozó jogszabály, hogy a peres felek valame­lyike megsértette-e a jogsza­bály valamelyik rendelkezé­sét, és ha igen, intézkedik a jogsértés kiküszöbölése iránt. A bíróság a döntéseivel kilométer). • Pensae, nemcsak a közutak burkolata változott meg, s növekedtek az építési-fej­lesztési kiadások, hanem a forgalom követelményei is megsokszorozódtak, A sze­kérfuvarozás szinte teljesen Baranya, a másodikon Bács­elsorvadt: járműállománya 5 Kiskun, a harmadikon Tolna ezer darabról 515-re, tehát megye álL A rangsorban ne­egy tizedére csökkent, 1960 gyedik Budapest, ötödik és 1971 között. Ugyanezen Csongrád megye, A sereghaj­időszakban az 1366 .kordély- tó Szabolcs-Szatmár. Az utói­ból csupán egy maradt meg, só előttiek Borsod, illetve lomány 0,2 százaléka volt ta­valy magántulajdonban. • Tízezer lakosra tavaly 738 közúti gépjármű jutott, 1955­ben 62 darab. E jármüszá­mot tekintve, az el só helyen Uj forgalmi rend a I\S«g |körúton Nyelvében él a Bánffy György előadóestje Ma, csütörtökön délután 3 órától Szegeden, a Tol­buhln sugárút és a Nagy­körút kereszteződesében megváltozott forgalmi rend szerint kell a járműveknek közlekedni. A változás: nem lehet nagy ívben balra ka­nyarodni, a kötelező hala­dási irány szerint csak egye­nesen lehet a csomóponton áth'ladni, illetve kis ívben jobbra fordulni. Kosztolányi Dezső igazsá­ga mellett érvel meggyőző­en és hatásosan Bánffy György érdemes művész irodalmi összeállítása, ame­lyet a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem ApátTiy Kollégiumában megtartott előadóestjén hallhattunk szerdán este. Meggyőző volt az érvelés, mert szinte tudományos igényességgel tekintette át a magyar nyelv történetének szakaszait, ha­tásos, mert a legmegfele­lőbb, meHtámaHhatMtlan „ér­veket" választotta ki. A Halotti Beszédtől Illyés Gvula gyönyörű verséig, kétszer ötven percig tartott ez a különös „bizonyítási eljárás". Bánffy György le­nyűgözően érdekes füzért szőtt anyanyelvünk virágai­ból és vadhajtásaiból. Ko­ronként l)ívcn követett gaz­dagodást és elszegényedést, hallatta nyelvünk erdőzúgá­sát is, csenevész zörgését is. Fájdalmas aggodalom és diadalmas öröm csendült fel újra és újra, mindig más­képpen, de mindig ugyan­azért. Az összeállítás komoly és könnyed hangvételű szemel­vényeinek állandó váltogatá­sa is szerepet játszott ab­ban, hogy pillanatra sem lankadhatott a figyelem és az érdeklődés, de ez első­sorban a művész sokszínű, szuggesztív, értelmet mozgó­sító és erős érzelmeket is kiváltó előadásmódjának köszönhető. Bánffy György azért is egyik legilletéke­sebb arra, hogy anyanyelv dolgában szóljon, mert hal­latni tucjja a szavak zenéiét, éreztetni ritmusukat, ízlel­tetni zamatukat, láttatni erejüket. Kétszer ötven perc után úgy érzi az ember, vég nélkül hallgatná a „nyelvében él a nemzet" bizonyságait. kori módosítását teszi szűk- # H)|(fyan büntakoztstJá|l M ségessé. Ezeket az ítelkező tehetségüket, rátermettsé­bírónak nemcsak gyorsan el güket a fiatalok és a nőfe kell sajátítani, hanem úgy » biró1 Pályán? kell alkalmaznia, hogy dön- _ Azt hiszem, hogy az tései a maguk sajátos mód- eddig elmondottakból megál­Ján az össztársadalmi cél lapítható a bírói munka megvalósítása irányába has- ^z^ye^vég^tt sanak. A ma ítélkező bíró jogászok kétévi gyakorlat tehát folytonos önképzés után bírói és ügyészi szak­közben tevékenyen részt vesz vizsgát kötelesek tenni, csak a társadalmi tudat formálá- így tölthetnek be bírói vagy sában. Nem „független" ügyészi állást Talán ez a szemlélője az eseményeknek, szigorú követelmény és a hanem az eredményekben is szerényebb jövedelem az érdekelt aktív közreműkö- oka, hogy kevesebb fiatal vá­dő. Az MSZMP X. kong- lasztja hivatásul a bírói vagy resszusa és a bíróságokról ügyészi munkát, mint ahány­szóló törvény egyaránt meg- ra mindkét apparátusnak állapítja, hogy bíróságaink szüksége lenne. Megyénkben jól látják el felelősségteljes még nincs káderhiány, de az munkájukat. egyetemi székhelytől távo­A bírói függetlenség elve labb eső helyeken igen A és a szocialista törvényes­ség hogyan függnek össze a gyakorlatban? — A szocialista törvényes­bírói pályára készülő fiatal fogalmazóink többsége szor­galmasan tanul, gyűjti a ta­pasztalatokat. Többségük nó, akik férjnél vannak, gyer­ség betartása a bíróságok mekük is van és ez bizony számára Alkotmányunkban rendkívül nehézzé teszi szak­megállapított kötelesség. Al- mai fejlődésüket. Akik meg­kotmányunk rögzíti azt is, felelő felkészültségről ésrá­hogy a bírák függetlenek és termettségről tettek és tesz­csak a törvénynek vannak nek tanúságot, azok számára alárendelve. A bírói függet- nyltva áll a/ eiőrehaladás lenség tehát nem foglalj útja, akár nők, akár férfiak, magába a hatályos törvények Ma már a megyében min­iéi retételének a jogát is, de denütt> de f61eg szegeden, azt igen, hogy a döntésekért szép számmal ülnek nők egyedül az ítélkező tanács bírój székben és elégedettek tagjai a felelősek, a dőnté- vagyunk munkájukkal. S sek meghozatalánál egyedül ami nem iényegtelen: a fér­a törvények kötik. Eljárásjo- fiakkal azonos fizetést ÍK é5. gunk is rögz'tl, hogy a dön- veznek tést hozó tanácskozáson a bí; L F, .

Next

/
Thumbnails
Contents