Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

82 VASÁRNAP. 1972. NOVEMBER 13. MiEysn változások lesznek ^ kereskedelem alkalmaz a nyngdf jszabályokban ? Az öregségi nyugdíj összegének módosítása A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíja összegét — az évenkénti 2 szazaiékos emelésen kívül — akkor módosítják, ha a nyugdíjas munkaviszonyba lép, illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ezalatt a nyugdija folyósítását szüneteltetik. Egy-egy ilyen év után az öregségi nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2— 2 százalékával, a 25. nyugdíjév után pedig az átlagjövedelem 1—1 százalékával emelik. (Az öregségi nyugdíj az átlagjövedelem 70 százalékát nem haladhatja meg.) Így például: a termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíját 1970-ben havi 2000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján átlagjövedelme 37 százalékában, vagyis havi 740 forintban állapították meg. E nyugdíjat — az 1971töl bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel —1972ben havi 770 lorint összegben folyósítják. E nyugdíjas — mondjuk — 1971. január 1-étól 1972. december 31-éig kórházi portásként havi 1400 forint fizetéssel munkaviszonyban áll. Ez alatt az időtartam alatt 1971. május 31éig a munkabére mellett a nyugdija is megillette, mivel munkabére eddig összesen a 6000 forintot nem haladta meg: 1971. június 1-étől 1971. december 31-ig nyugdijának a folyósítása szünetelt; 1972. január 1-étől 1972. június 30-áig újból megillette a munkabére mellett a nyugdíj is, mivel foglalkoztatásának óraszáma az 1260 órát (kórházi portás naptári évenként 1260 órát dolgozhat a nyugdija korlátozása nélkül) nem haladta meg; 1972. július 1-étől 1972. december 31-éig nyugdijának a folyósítása ismét szünetel. Ez a nyugdíjas tehát nyugdíja szünetelésének a tartama alatt 1 évi szolgálati időt szerzett, és így 1973. január 1-étől már nem 12 nyugdíjév, hanem 13 év alapján jogosult az öregségi nyugdíjra. A 13 év alapján átlagjövedelmének (a havi 2000 forintnak) a 39 százaléka, vagyis havi 780 forint, vulamint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — háromszor 2 százaléka, vagyis 48 forint, összesen havi 828 forint illeti meg. A jelenlegi szabályok szerint az öregségi nyugdíjas, ha a termelőszövetkezetben dolgozik, nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett, és így a közösben végzett munkája alapján nyugdíjéveket nem szerezhet. Nyugdíját viszont korlátozás nélkül megkapja, ha a termelőszövetkezetben fizikai munkát végez. Nem fizikai munka végzése esetén addig kaphatja az öregségi nyugdíjul, amíg a nyugdijus munkateljesítménye a 121 munkanapot el nem érte. 1973. január 1-étől nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett az öregségi nyugdíjas is, ha a termelőszövetkezetben a közös munkában részt vesz. Ennek alapján nyugdíjéveket szerezhet, és így nyugdija összegét módosítani lehetne, ha a folyósítás a közös munka végzése alatt szünet''re Mivel a ' • . í a folyósítási szabályok nem változtak, az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy nyugdíja módosítása érdekében az öregségi nyugdíjas maga kérhesse nyugdíja folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj szüneteltetésének a tartama alatt szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhónap) alapján az öregségi nyugdíjas ugyanúgy kérheti nyugdíja összegének a módosítását, mint aki nyugdíjának megállapítása után munkaviszonyba lépett és nyugdíjának a szüneteltetése mellett szolgálati időt szerez. Üj rendelkezés az is, hogy öregségi nyugdíja módosítását az a termelőszövetkezeti tag is kérheti, akinek a nyugdíját nem a termelőszövetkezeti jogszabályok, hanem a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról vagy a kisiparosok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint állapították meg. Az ilyen nyugdíjas nyugdiját a folyósítás szüneteltetésének a tartama alatt közös munkában való részvétellel szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhónap) alapján a nyugdíj 1,5—1,5 százalékával egészítik ki. így például: az öregségi nyugdíjat 1970-ben a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint havi 900 forintban állapították meg. E nyugdíjast 1973-ban — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel —havi 936 forint illeti meg. Ez a nyugdíjas, mint termelőszövetkezeti tag a közös munkában rendszeresen részt vesz, és — az új rendelkezés alapján — kéri, hogy nyugdíja folyósítását 1973. január 1-étől szüneteltessék. Az 1973. év során teljesíti a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot. így szerez 1 nyugdíjévet (12 nyugdíjhónapot). Ha ez a nyugdíjas 1974. január 1-étől újból kéri a nyugdíjat, egyúttal kérheti azt is, hogy az 1973. évben szerzett 1 nyugdíjév alapján a nyugdíját ennek 1,5 százalékával egészítsék ki. A nyugdíj összege 1974. január 1-étől — az évenkénti emelés figyelembevételével — havi 955 forint, valamint ennek 1,5 százaléka, vagyis 14 forint, összesen havi 969 forint lesz. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról szóló szabályok szerint a nyugdíjuk megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjasok kérhetik nyugdíjuk újabb megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapra munkabért kaptak. Ilyen lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra — a jelenlegi szabályok szerint — nem állott fenn, sem akkor, ha öregségi nyugdíjuk megállapítása után munkaviszonyba léptek, sem pedig akkor, ha termelőszövetkezeti tagként dolgoztak tovább. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kérhetik öregségi .nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapon át akár munkaviszonyban, akár termelőszövetkezeti tagként tovább dolgoznak. A nyugdíj újbóli megállapítása az utolsó 36 hónapi kereset alapián a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Azok a termelőszövetkezeti tagok is kérhetik termelőszövetkezeti tagként szerzett 36 nyugdíjhónap alatt eléri jövedelmük alapján öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, akik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról szóló jogszabályok szerint megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. Az újbóli megállapításra a termelőszövetkezeti tagokra előírt öregségi korhatár (férfiaknál a 65., nőknél a 60. eletév) elérése után kerülhet sor, mivel az újbóli megállapítás ebben az esetben is a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Az öregségi nyugdíj összegének újbóli megállapítása nem függ attól, hogy a feltételként előirt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt-e vagy sem. (Folytatjuk.) kodott az igényekhez Körkép a falvak téli tüzelőjéről Időjósaink nem egyformán jósolnak. Van, aki korai leire, van, aki késői őszre esküszik. Bármelyik' sejtésnek adnak hitelt az emberek, a téli tüzelő így is téma, mint minden ősszel. Van-e elég, lesz-e elég? A hivatalos előrejelzések ugyan évről évre ugyanazt mondják, jó ellátást ígérnek, változás azonban ebben is van: évről évre egyre jobban beválnak ezek az előrejelzések. A szegedi járás községei közül Kisteleken, Deszken, Algyőn, Szöregen, Mórahalmon, Üllésen és Röszkén érdeklődtünk a szövetkezeti vagy vállalati telepeken. Egy kivétellel mindenütt azt hallottuk, hogy érdemes volt megrendezni nyáron a kedvezményes vásárlási akciókat, sokan vették meg téli tüzelőjüket akkor, amikor legnagyobb volt a választék és legolcsóbban kaphatták. A mostani helyzet egész telünk kedvező kilátásait jelzi, hiszen a vásárlók többsége a készlet pótlásáról szeretnének gondoskodni csupán. Kistelekről egyetlen rövid mondatban kaptuk az értesítést : „Mindenféle tüzelőnk van bőven." Algyőről ennyit: „Csak jót tudok mondani." A Deszkről kapott tájékoztatás jobban részletez: „Szén van, tűzifát ma kaptam. A választék nem teljes ugyan, de nagy panaszt később se várhatunk." Szöregen tovább színesedett képünk. Mostanáig előjegyzéseket is fölvettek, ezt a jó kereskedői szolgálatkészséget sajnos abba kellett hagyniuk. Az elmúlt hónapban ezer mázsával maradt adós a TÜZÉP. de van szeptemberről is adósságuk. A novemberi kilátásokról m.eg nem tudtak felvilágosítást adni. Dorozsmáról szintén optimista jelentést kaptunk, mindenféle szenük van, korlátlan mennyiségben tudnak adni bárkinek. Negyvenezer mázsa a mostani készletük, teljes nyugalommal néznek a tél elé. Röszke az egyedüli, a megkérdezett községek közül, ahol a nyári kedveznlényes tüzelővásárlás nem hozta meg a remélt sikert. Sajnos kevesen használták ki a lehetőségeket. Vész szerencsére itt sincs, szénből ki tudják elégíteni az igényeket, fűtőolaj nincs. Üllésen is annyi a panasz csupán, hogy rostálni kell a nyárról megmaradt tüzelőt, de válogathatnak a vásárlók kedvük szerint. Akik a hagyományos- szenes fűtésnél tartottak ki, nyugodtan nézhetnek tehát a tél elébe. Az olajkályhásokat alaposan megijesztette a szeptember végi, az október eleji hideg, s akkor szerettek volna sokan nagyobb mennyiséget vásárolni, amikor a mezőgazdasági gépek nyersanyagellátása terhelte legjobban a szállítókocsikat. A kisteleki AFOR-telep látja el szinte az egész DélAlföldet fűtőolajjal. Óriási mennyiséget forgalmaz, kétnaponként 560 tonnát. Legfőbb gondként azt említik, hogy falvainkban reménytelenül kicsi a tárolótér, alig néhány családnak elég néhol, amit egyszerre fogadni tudnak. Évről évre ismétlődő problémáról van szó, a mostaninál is több olajkályhára lehet később számítanunk, megnyugtató megoldást egyedül a nagyobb tartályok jelenthetnek. Bizonyítékként hivatkozhatunk azokra a községekre, ahol megfelelően felkészültek a szezonra: nagy tartályokat szereztek be, mindig minden mennyiségben vásárolhatnak a község lakói. Algyőn például azért kaptunk teljesen egyértelmű, nyugodt választ, mert tavaly megoldották már az olajtüzelés mostani legnagyobb gondját: a kereskedelem alkalmazkodott az igényekhez. H. D. A tornác vendégkönyve Ismét megújul az egykori kis vályogház, a későbbi Babits-villa, az 1961-ben avatott Babits Emlékmúzeum. Restaurálják az ódon falakat hogy még sokáig megóvják az utókor számára a 20. század első felének irodalmi találkozóhelyét. Közismert, hogy Babits Mihályt, a 20. század magyar irodalmának kimagasló alakját szoros szálak fűzték Esztergomhoz. 1924-ben egy szoba-konyhás kis parasztházat vásárolt, a város főterétől mintegy negyedórányi járásra, az előhegyen. Babits és felesége, Török Sopfie írónő már régóta vágytak egy olyan kis nyaralóra, amely nincs messze a fővárostól. A kor legrangosabb magyar folyóiratának, a Nyugatnak szerkesztőjét ugyanis még nyáron is gyakran hívták dolgai Budapestre. A domboldalra épített Dunára néző, csodálatos kilátást nyújtó házikót Babitsék nagy szeretettel bővítették, csinosították, szép kertet teremtettek körülötte. A költő esztergomi lakását maga választotta, igazi otthonaként emlegette. 1932ben a Pesti Naplóban egész oldalas cikkben számolt be a „magyar Firenze" múltjáról és jelenéről. Az esztergomi nyaralóban megnyugvást, csendes alkotási lehetőséget talált a költő. Verssorok százai idézik a házat és környékét. Babits számos híres müve, többek között az előhegy világát bemutató Verses napló, a Búcsú a nyártól, vagy öregkori remekműve a szorongató és félelmes szépségű Jónás könyve is itt született. Az esztergomi nyári lak azonban nemcsak Babitsé volt. A két háború közti korszak szinte minden szellemi nagysága megfordult az előhegyi házban. Ennek emlékét őrzi számos alkotás is. Illyés Gyula például itt írta 1932-ben — amikor több héten át Babitsék vendége volt — Hősökről beszélek című epikus költeményét. Radnóti Miklós legutolsó látogatása után, amikor már súlyos beteg volt Babits, írta meg „Csak csont és bőr és fájdalom" című gyászoló költeményét. Babits és családja életéről szóló visszaemlékezések jelentős részét megőrizte az utókor számára a költő halála után, 1942-ben a Nyugat gondozásában kiadott 300 oldalas „Babits emlékkönyv". De ezt őrzi a Babits-villa tornácának fala is, ahol az irodalmi és képzőművészeti élet számos kiválóságának kézjegye látható. Babitsnak ugyanis az volt a szokása, hogy háza fehérre meszelt tornácát nevezte ki vendégkönyvnek, és arra kérte látogatóit, írják oda ecsettel és kék festékkel nevüket. Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Szekfű Gyula, Marffy Ödön és felesége, Csinszka (Ady volt felesége), Bernáth Aurél, Ferenczy Béni, Tamási Áron, Németh László — hogy csak kapásból idézzünk néhányat a tornác falára pingált sok-sok autogram közül. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 116. — Nézze, Pista — kereste a tekintetét a sötétben némi szigorral Sarolta. — Maga szeret engem — Nem titkoltam. — S nyelt egyet. — De én a maga szerelmét nem fogadhatom el. Nekem nem lehet szerelmeskednem, ez megbénítana, megzavarna, talán az egész életemet tönkre tenné. Meg kel], hogy értse. Sn nagy karriert akarok csinálni, s én nem köthetem le magam, én nem verhetem béklyóba kezemlábam. nekem szabadnak kell maradnom, hogy művészi torveimet megvalósítsam. Megért engem? Maga igazán a legintelligensebb fiatalember. akit valaha ismertem. S a zenéhez is ért. . Pintér Pista egyre üvegesebben, dermedtebben bámult maga elé. Csak bólogatott és hümmögött. — Megértem. Persze. Hogyne. — Tudom, hogy most fájdalmat okozok magának. de egyszer ezen túl kell jutnunk, ezt i?g kell mondanom becsületesen, ezt maga megérdemli. Meri maga igizán egy tetszetős, kedves, müveit ifjú, valóban nem alkalmatlan a szerelemre, s higgye el, én magam is sokszor ingadoztam már. De ha magának a kisujjam nyújtanám, akkor maga egészen akarna, leskelődne utánam, jeleneteket rendezne, féltékeny lenne, szemrehányásokkal kínozna .. Nem, maga rajongó, maga nem alkalmas a könnyű és gondtalan kalandra Magát vagy— vagy kell szeretni! S erre nekem nincs sem erőm, sem időm! Pista lesújtva, elborult tekintettel nézett rá, szinte búcsúzott minden kis részétől.* olyan áthatóan figyelte a szája, a teste, .a keze fegyelmezett, de annái kifejezőbb apró mozdulatait. Szép volt ez a Sarolta még így is. minden alakoskodás és színészkedés nélkül is, pedig Pista már fel is állt, tudomásul véve a visszautasítást, s a leány is valami felmérhetetlen rneszszeségbe távolodott, hogy igéző alakja belemosódjék a kenyszerű feledés homályába. A szája még meg-megrandult, de nem válaszolt. Elindult némán az ajtó telé. — Ne menjen így el, Pista — húzta még vissza, s hogy enyhítsen előbbi ítéletes szavain. most kedveskedni próbált. — Nézze, ha nem volnék énekJesnő, hanem polgárlány, már régen magához mentem volna feleségül De így? Es különben is. én jövőre mégiscsak Pestre szerződöm . . . Látja, a múltkor is a maga kedvéért vontam vissza ezt a szándékomat . . Megsajnáltam magát, fájt, hogy szenved... De hiába! Nem megy. nem megy! Nekem az ének hivatásom, s ha föláldoznám magáért, egy-két év múlva talán meggyűlölném ezért a lemondásért. Legvünk jó barátok. Pista! Ez a leg'öbb. ami( nyúitani (u<tok. Maga fiatal, jó'tónű. feledjen el engem! Pista csak biccentett, aztán anélkül, hogy visszafordult volna, kilépett a folvosóra, s egvenesen a ruhatárhoz sietett. Valóban senkisem látta őket, a páholy mélye jól rejtette még a feltűnő Saroltát is. s föltehetcleg l'ültanúja sem volt a szakítási jelenetnek. Csak Gábor éles szemét, s baráti szivét nem játszhatta ki a kikosarazott fiatalember, mert kezdettől fogva figyelte 6t. s miiközben Etelkával táncolt, egyegy bátorító pillantást mindig vetett feléje is. Tudta, hogy Pista sokat vár ettől a báltól, hiszen azért jött el, talán megrekedt szerelme kedvező fordulatát is. bár az a körülmény, hogy nem tudott vele táncolni, s mindig mások karján ringott a bálteremben, nagyon kikezdte önbizalmát. Most is rögtön észrevette, hogy Pista váratlanul a ruhatárhoz lép, s arca olyan komor, mint aki halni készül. Sietve kért bocsánatot Etelkától, aki különben maga is tudott Pista nagy készülődéséről, hogy nem maradhat tovább, legjobb barátján kell segítenie, aki nyilván válságos helyzetbe került. Ök úgyis hazamennek mar. a bálterem is gyérül, már csak a duhajkodók tobzódnak, jobb is. ha eltávoznak. S holnap majd beszámol, hogy mi történi. Etelka megértőn lesett a távozó, majdnem megroppant Pista után. s már 5 ösztökélte Gábort. — Siess, siess, nehogy valami bolondságot csináljon! — A kétséges és nagyon is bizonytalan előzmények után nem volt nehéz kitalálniuk, hogy mi zajlott le a sötét páholyban. Etelka, miután Gábor többször célzott barátja áldatlan érzelmi állapotára, természetes egyszerűséggel fejtette ki előtte, hogy az ilyen egyoldalú vonzalmon csak rontani de javítani semmiképpen sem lehet, s talán nem is érdemes. Pistának kellene visszavonulnia megingathatatlanul, de hisz éppen ez a határozottság hiányzott belőle. fFolytatjuk!