Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

4' Mo VILÁG PROLETÁR1AI, EGYESÜLJETEK! Cef >tv OELMAGYARORSZAG A MAGYAR S ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 62. évfolyam 266. szám 1972. november 11., szombat Ára: 80 fillér Tudománypolitikai tanácskozás Szegeden Dr. Ajtai Miklós látogatása a biológiai intézetben A miniszterelnök-helyettes felszólalása a tanácskozáson Dr. Ajtai Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szegedi tartózko­dásának második napján, pénteken délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia sze­gedi biológiai kutatóközpont­ját kereste fel, dr. Ágoston Józsefnek, az MSZMP Csong­rád megyei bizottsága tit­kárának, dr. Ozvald Imré­nek, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága titkárának és Papp Gyulának, a Szeged városi tanács elnökhelyette­sének társaságában. A vendégeket dr. Stranrb F. Bruno akadémikus, az MTA szegedi biológiai köz­pontjának főigazgatója fo­gadta. Tájékoztatta a mi­niszterelnök-helyettest az intézet helyzetéről, szerveze­ti, beruházási kérdésekről, a máris fejlődő tudományos kapcsolatokról. Elmondotta, hogy a Szegedre telepített kutatóintézet fejlesztése és beruházásai jól haladnak. A főigazgató tájékoztatóját az -egyes intézetek vezetői egé­szítették kl a látogatás só­ján. Szegeűi látogatásának be­fejezéseként dr. Ajtai Mik­lós tegnap délután tudo­mánypolitikai témájú meg­beszélésen vett részt a me­gyei pártbizottságon, ahová párt- és állami vezetőket, tu Somogyi KSrolyné felvétele Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, dr. Straub F. Bruno és dr. Dénes Géza, a Biokémiai Intézet szegedi részlegének igazgatóhelyettese A miniszterelnök-helyettes válaszolt a tanácskozás részt­vevőinek kérdéseire is, majd Győri Imre mondott összefoglalót. Dr. Ajtai Miklós a tanács­kozás után visszautazott tétellel rendelkezik. Látoga- dásanyagot követel a kor. tásom egyik legkellemesebb Kevesebb memoriterterhelést dósokat, a megyei tudoma- élménye volt látni, hogy' a akarunk de fogékonyabb a nyos intézetek vezetőit hív- szegedi talajon miként vi- tanultakat alkalmazni tudó ták meg. Itt Győri Imre, az rágzik fel a kulturális és a ifjúságot. Így valóságos mi­MSZMP KB tagja, a megyei tudományos élet. Egyrészt nőségi változást kell elérni pártbizottság első titkára láthattam az egyetem pezs- az oktatásban. Kutató, al­mondott megnyitót, majd gő életét és az új biológiai kotó tevékenység nélkül ezt dr. Ágoston József, a me- kutatóintézet gyors izmoso- EZ utat nem tudnánk meg­gyei pártbizottság titkára is- dását, másrészt a kőolajipar járni, mertette a tudományos ku- nagyszerű fejlődését, ami vi­tatás helyzetét, eredményeit, lágviszonylatban is elisme­az MSZMP Központi Bízott- résre méltó. Most igazolva sága tudománypolitikai láttam tapasztalataimmal azt irányelveinek helyi végre- az elvet, amelyet bevezető­hajtását. Ez a beszámoló ké- ben említettem, és meggyő­pezte a tanácskozás alapját, ződésem, hogy az egyeteme­amelynek során a vitában ken is a tudományos mun­felszólalt dr. Szőkefalvi- ka adja a magas színvonalú Rl,dar«~.tr~ Nagy Béla Kossuth-díjas oktatás fedezetét. Itt, Szege- ^ akadémikus, a Szegedi Aka- den még nagyobb kutatási démiai Bizottság elnöke, dr. kapacitások is vannak, és Szekeres László, a Szegedi érdemes lesz majd annak Orvostudományi Egyetem útját-módját megkeresni, rektorhelyettese, dr. Szon- hogy miként lehetne ezt tágh Ferenc, az Orvostudo- hasznosítani a népgazdaság mányi Egyetem rektora, dr. számára. Hevesi János, a József At­tila Tudományegyetem rek- — Sokat kérdezgettem ket torhelyettese dr. Szániel naP alatt mindenütt: meny­Imre. a Gabonatermesztési n^,re kapcsolódnak a szege­Kutató Intézet igazgatója, <*t kutatási témák a társa­dr Antalffy György, a JA- da,mi szükségletekhez? Az TE Állam- és Jogtudományi egyetemen megtudtam, hogy Karának dékánja, dr. Kai- az országos kutatási tervvel már László Kossuth-díjas kapcsolatosak a témák. A akadémikus és Halász Ár- biológiai intézetben találkoz­pád, az MTA szegedi bioló- tam tobb elvont temaval.de giai központjának mened- azok fogott is ott érzik a zser-igazgatója. Módosítások a vállalati bérszabályozásban A kormány rendeletet tézkedés a személyi jövedel­adott ki, amelyben kisebb meket 0,5 százaléknál kisebb módosításokat hajt végre a mértékben érinti, nem enge­vállalati bérszabályozásban, délyeznek kedvezményt. A Mint ismeretes, a vállala- támogatás fedezetéül a kor- okok, például a nyersanyag­ti bérszabályozás jelenlegi mány keretösszeget hagyott árak növekedése miatt csök­módszerét a múlt év elején jóvá és az ágazati miniszte- kent a nyereség, ennek meg­rendelkezése abból indult kl, hogy tavaly számos vállalat­nál és szövetkezetnél a dol­gozó kollektíván kívül álló vezették be és mint a rek ezen belül engedélyezhe- felelően az úgynevezett bér­Munkaügyi Minisztériumban tik a kedvezményt, elmondták — az új intézke- A Minisztertanács, dések több szempontból ked- tömeg-szabályozás előnyei­vező hatással jártak. Foko- nek és hátrányainak zottan ösztönöznek a racio- tanulmányozásáról is nálisabb létszámgazdálkodás- kedik. Hazánkban jelenleg lalatok többségét az 1971. ra. a termelékenység növelé- nagyrészt a bérszínvonal- évi részesedési és tartalék sére. A korábban észlelt szabályozást alakalmazzák, alapjukból nem fedezhető problémák közül azonban a jóllehet a népgazdaság egyes befizetés alól. Most ezért úgy fejlesztési mutató is vissza­s a bér- esett, ami növelte a vállalat adózási kötelezettségeit. Ezért beható egyedi elbírálás alapján intéz- mentesítették az érintett vál­bérszabályozás új módszere területein a bértömeg-szabá­sem oldhatott meg mindent, lyozás van érvényben. Sokan sőt, néhány negatív vonása is javasolták a bértömeg-szabá­tapasztalható. A mostani kor- lyozás kiterjesztését vagy álr mányrendelet tovább mér- talános bevezetését, mivel ez sékli a problémákat, bővíti a a módszer erőteljesebben határozott a kormány, hogy 1972-től kezdve a bérfejlesz­tési befizetés számításának alapjául szolgáló bázis-bér­színvonalat nem kell csök­kenteni. így mentesül a vál­szabályozás pozitív vonásait, ösztönöz a létszámmal való lalat attól a befizetési köte lezettségtől, ami e bázis csökkentéséből adódna. Az előző évi bérszínvonalhoz (bázis-bérszínvonalhoz) ké­pest bekövetkezett növekedés után a befizetést továbbra is teljesíteni kell. A következő és lehetővé teszi, hogy a racionális gazdálkodásra. Fi­bérszabályozás rendszerének gyelembe kell azonban azt is továbbfejlesztéséhez széle- venni, hogy kedvezőtlen sebb körű tapasztalatokat mellékhatásai is vannak szerezzenek az illetékes szer- Annak érdekében, hogy több vek. területről álljanak rendelke­Mivel egyes racionális vál- zésre tapasztalatok a bértö­lalati intézkedések a vállalat meg-szabályozás előnyeiről és évben a bérfejlesztési mutató számára átmeneti anyagi hátrányairól, jövőre 10—15 növekedését azonban nem az hátránnyal járnak, ezért a vállalatnál kísérletként bér- előző évi lecsökkent mutató­rendelet lehetővé teszi, hogy tömeg-szabályozást vezetnek hoz kell viszonyítani, hanem meghatározott esetekben az be, legalább kétévi időtar­ágazati miniszter mentesít- tamra. A szabályozás konk­hesse a minisztériumi fel- rét kidolgozása és a vállala­ügyelet alá tartozó ipari vál- tok kijelölése folyamatban lalatot ezen hátrányok alól. van. A kísérletektől azt vár­az azt megelőző évihez. 1973­ban tehát azoknál a válla­latoknál, ahol 1972-ben csök­kent a mutató értéke, az 1971. évi értékhez kell vi­Egvedi elbírálás alapján tá- ják az illetékesek, hogy azok szonyítani. mogatást kaphatnak a válla- elősegítik a bérszabályozás latok abban az esetben, ha egész rendszerének tovább­kellő hatékonysággal nem fejlesztését. foglalkoztatható munkaerőt szabadítanak fel és más te­rületekre csoportosítnak át, ha a termelő berendezések intenzívebb kihasználására növelik a műszakok számát, vagy a gazdaságos termelés­szerkezet kialakítása, a gaz­daságtalan termelés vissza­szorítása idéz elő átmeneti aiíyagi hátrányt. Ahhoz azonban, hogy a vállalat a támogatást megkapja, ellen­őrizhető módon ki kell mu­tatnia a tervezett intézkedés várható eredményét. Azt is bizonyítania kell. hogy a ra­cionális intézkedést a bér­szabályozás mennyiben aka­dályozza. A bérszínvonalat néhány tizedszázalékkal ked­vezőtlenül befolyásoló intéz­kedések esetén, minisztériu­mok nem foglalkozhatnak a vállalati kérelmek egyedi el­bírálásával. Ezért, ha az in­A Minisztertanács további lennek. A minisztertanácsi rendelet részletes végrehajtási szabá­lyai a közeljövőben megje­Bolgár—lengyel barátsági gyűlés Pénteken reggel a lengyel Központi Bizottságának első párt- és kormányküldöttség, titkára. kutatók a gazdasági hátte­ret; a gyakorlati célt. Sőt, Felszólalt a tanácskozáson „agy örömömre szolgált, dr. Ajtai Miklós is, és két- hogv az intézetnek eredeti napos szegedi látogatásának feladatkörében is van fi­tapasztalstairól a következő- gyeimé termelő kapcsolatok­ket mondotta: ra Különösen figyelemre — A tudománypolitikai méltó és gyakorlatias az bizottságban annak Idején egyetem számítástechnikai vita volt, hogy vidékre mi- kutatása képpen telepítsünk tudomá­nyos bázisokat. Az elvi -1- — Ügy gondolom, a peda­hatarozás végül az lett: oda, gógiai, a didaktikai kutatá­ahol annak a fogadó talaja, sokra a jövőben nagyobb fi­tradíciója, háttere már meg- gyeimet kell majd fordítani, van. Szeged Magyarország- hiszen nem kisebb ellent­nak az a vidéki városa, mondást kell megoldani, amely a kultúrának, a tudo- minthogy csökkentsük a ta­mánynak ét decentralizáld- nulók túlterhelését — mi­sához igen sok és jó előfel- közben egyre nagyobb tu­Vezetés- és szervezés­tudományi kiállítás Dr. Timár Mátyás megnyitó beszéde amely Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz vezetésével második napja tartózkodik Szófiában, a lozeneci kor­mányrezidencián folytatta hivatalos tárgyalásait a bol­gár párt- és kormánykül­döttséggel. A megbeszélése- eár_,engvel Dárt_ ^ kor­ket bolgár részről Todor ÍaL..;e"j7y ^ „Teljes siker", „teljes né­zetazonosság valamennyi megvitatott kérdésben", „mi­nőségileg új szakasz a két nép kapcsolataiban" — ezekkel a szavakkal jelle­mezte Todor Zsivkov a bol­mányközi tárgyalások ered­azianico ményeit A maga részéről Edward Gierek kijelentette* „Elégedettek vagyunk a tár­gyalásokkal és a létrejött Zsivkov vezeti, s Todorov miniszterelnök mel­lett részt vesz rajtul; Borisz Velcsev, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz- „jegánapodásofckal", s a la. Országos vezetés- és szer­vezéstudományi kiállítást rendezett Szolnokon, a vá­rosi galériában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezete, az MTESZ me­gyei elnöksége és a Damja­nich János Múzeum. A ki­állítás pénteki megnyitóján részt vett dr. Timár Mátyás, a kormány elnökhelyettese. Dr. Timár Mátyás megnyi­Különösen az építőipari beruházások helyzete igazol­ja, hogy adott esetbei) a szervezés, az előkészítés fo­gyatékossága milyen problé­mákat okoz. A beruházások átfutási ideje körülbelül két­szerese az optimálisnak, s ez óriási erőket köt le. A be­fejezetlen beruházások szá­ma még ma is nagy, éppen ezért korszerű vezetéssel és szervezéssel is elő kell moz­tó beszédében hangsúlyozta, dítani azok gyors befejezését hogy a szervezés és a vezetés kérdései gazdaságirányítá­sunk előterébe kerültek. A szervezés összefügg legfon­tosabb gazdaságpolitikai fel­adatainkkal; nem különálló a vezetéstől, szorosan össze­függ azzal. A vezetés és a szervezés jó módszere, össz­hangja biztosíthatja a válla­latoknál a jobb munkaerő­gazdálkodást, a folyamatos — mindenekelőtt a kapaci tások jobb kihasználásával. Kiemelte, hogy a vállalati belső szervezésben nagy sze­repe van a számítógépeknek. A kormány számítástechni­kai programja alapján már az utóbbi időben sok gépet szereztek be, és 1975-ig to­vább fejlesztik a gépállo­mányt. A megnyitó után a részt­anyagellátást, a tervszerűbb, vevők megtekintették a ki­megalapozottabb termelést, állítást. ponti Bizottság titkára több más magas rangú hi­vatalos személyiség is. Szófiában pénteken az Universiada teremben nagy­szabású bolgár—lengyel ba­toeatás „újabb jelentős lé­pés" a két párt, a két nép ecvittt működésének fejlesz­tésében. A barátsági nagygyűlésen rátsági gyűlést rendeztek az mind Zsivkov, mind Gierek Edward Gierek és Piotr Ja- erőteljesen kiemelte a Szov­roszewicz vezette lengyel jetunió jelentőségét a szocia­párt- és kormányküldöttség lista közösség egységének látogatása alkalmából. A szempontjából, mind a két gyűlésen beszédet mondott vezető kiemelte a komplex Todor Zsivkov, a Bolgár integrációs program követ­Kommunista Párt Központi kezetes megvalósításának Bizottságának első titkára, fontosságát, s elítélte a kínai az államtanács Edward Gierek, elnöke és vezetés egységbontó, szovjet­a LEMP ellenes tevékenységét. Országgyűlési bizottság ülése A magasabb terméshoza­mok elérése, a hatékonyabb gazdálkodás megteremtése, a korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás lehetőségeinek foko­zottabb kibontakoztatása nem csupán azon múlik, hogy egy-egy termelőszö­vetkezetben mekkora sum­ma jut üzemfejlesztésre, be­ruházásokra. Mert pénzt nem igénylő, ma még java­részt kiaknázatlan tartalé­kok rejlenek a téeszeken belül is a gazdálkodás, a termelés ésszerűsítésében, ^szervezésében. így foglalt állást Agárdon tartott pén­teki ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, megvitatva azt a munka­anyagot, amely a „Belső üzemi tartalékok érvényesí­tése a termelőszövetkezet­ben" címet viseli. Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága végezetül úgy döntött, hogy a belafl tartalékok hasznonításáről szóló anyagot, s a vitában elhangzottakat ajánlásként juttatja el az érdekeltekhez, a főhatóságokhoz és a ter­melőszövetkezetekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents