Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

PÉNTEK, 1972. NOVEMBER 10. -V T RMUIUM Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban ? A rokkantsági nyugdíj összegének módosítása Az új szabályok változást hoznak a nyugdíjak összegének módosítását illetően, ha a nyugdíjas a nyugdíjának megállapítása után dolgozik. A jelenlegi szabályok. A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti tag rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja összegét — az évenkénti 2 százalékos emelésen kivül — két esetben lehet módosítani: ha a nyugdíjas egészségi állapota változik... Az egyik eset, ha a nyugdíjas egészségi állapota változik, vagyis javul, vagy rosszabbodik, és ennek következtében másik rokkantsági csoportba kerül. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a korábbi átlagjövedelme alapján az új rokkantsági csoportnak megfelelő mérték szerint módosítják, így például: az 55 éves termelőszövetkezeti tag rokkantsági nyugdíját 1970ben havi 2000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján a III. rokkantsági csoport szerint átlagjövedelme 37 százalékában, vagyis havi 740 Ft-ban állapították meg. E nyugdíjat -- az 1971től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel —1972ben havi 770 Ft összegben folyósítják. A nyugdíjas egészségi állapota 1972. december 1-étől rosszabbodik, és most már a II. rokkantsági csoportba tartozik. Ennek alapján átlagjövedelme 42 százalékának megfelelő rokkantsági nyugdíj, vagyis havi 840 Ft, illetőleg az évenkénti 2, órát (a kórházi portás napszázalékos emeléssel együtt havi 874 Ft illeti meg. Ha a nyugdíjas munkaviszonyba lép... A másik esetben akkor módosítják a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas a nyugdíjazása után munkaviszonyba lép, illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ezalatt a nyugdíját korlátozva (a rokkantsági nyugdíjat 1/3, a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1/2 részben) folyósítják. Egy-egy ilyen év után a rokkantsági nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2—2 százalékával, a 25. nyugdíjév után, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál az átlagjövedelem 1—1 százalékával emelik. így például: az előbb említett rokkantsági nyugdíjas — mondjuk — 1971. január 1-étől 1972. november 30-álg (állapota rosszabbodásáig) kórházi portásként havi 1400 Ft fizetéssel munkaviszonyban álL Ez alatt az időtartam alatt 1971. május 31-lg a munkabére mellett a nyugdíja is korlátozás nélkül megillette, mivel munkabére eddig összesen a 6000 Ft-ot nem haladta meg; 1971. június l-töl 1971. december 31-éig nyugdíja 1/3-a illette meg; 1972. január l-töl 1972. június 30áig újból kaphatja a munkabére mellett az egész nyugdíját, mivel foglalkoztatásának óraszáma az 1260 tári évenként 1260 órát dolgozhat a nyugdíja korlátozása nélkül) nem haladta meg; 1972. július 1-étől 1972. november 30-áig ismét nyugdíja 1/3-a illeti meg. Ez a nyugdíjas tehát nyugdíja korlátozásának a tartama alatt 1 évi, 1971. június 1-től 1971. december 31-éig 7 hónapi, 1972. július 1-től 1972. november 30-áig pedig 5 hónapi, összesen tehát 12 hónapi szolgálati időt szerzett. Így 1972. december 1-étől az 1 évi szolgálati idő beszámításával a nyugdíja megállapításánál figyelembe vett 12 nyugdíjév helyett 13 év alapján jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A 13 év alapján a III. rokkantsági csoport szerint a nyugdíja alapját képező átlagjövedelmének (a havi 2000 Ft-nak) a 39 százaléka, vagyis havi 780 Ft, valamint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — kétszer 2 százaléka, vagyis 32 Ft, összesen havi 812 Ft illetné meg. Mivel azonban a példaként felhozott nyugdíjas egészségi állapota rosszabbodott, 1972. december 1-étől mér nem a III., hanem a II. rokkantsági csoport szerint illeti meg a nyugdíj, mégpedig a 13 nyugdíjév alapján átlagjövedelmének 44 százaléka, vagyis havi 880 Ft, valamint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — kétszer 2 százaléka, vagyis 36 Ft, összesen tehát 916 Ft illeti meg. (Folytatjuk.) Politikai könyvnapok November 11-én Győrött tartják a politikai könyvnapok kiállítással egybekötött országos megnyitóját. Az akcióról Berei Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója egyebek között elmondta: — Tizenegyedszer rendezzük meg a politikai könyvnapokat. 1962-ben még „Falusi politikai könyvnapok" címmel Indult a kiadó vállalkozása, elsősorban a falusi községi pártszervezetekre épülve. Első ízben 445 faluban és községben kaptak külön teret a politikai kiadványok, akkor félmillió forint értékű könyvet vásároltak. Mára ez a könyvesemény elvesztette kizárólagosan falusi jellegét, városokban és Budapesten is rendeznek vásárlásokkal egybekötött kiállításokat. Tavaly már 2462 vidéki és 567 budapesti pártszervezet rendezte meg a politikai könyvnapokat. Közérdekű témák Holnap kezdődnek a tanácstagi beszámolok A hét végén, szombaton tartják meg Saegeden az első tanácstagi beszámolót az idén. November végén a város 125 tanácstagja számol be választókörzetében a tanács és a végrehajtó bizottság idei munkájáról, a választóiktól kapott közérdekű megbízatások teljesítéséről. A végrehajtó bizottság idei munkáját ismertetve a tanácstagok beszámolnak számos fontos, a város életét érintő kérdésről és a velük kapcsolatban hozott határozatokról. E témák közül sok már címszavakban is alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést. Például: Szeged tömegközlekedésének helyzete; a negyedik ötéves terv lakásépítési programja; a földgázprogram helyzete; a kereskedelmi osztály árellenőrző munkája és így tovább. Az idei tanácsüléseken is számos fontos, közérdekű Elkészült a „vetőmagüzem Romantika Színes magyar film. Irta Bereményi Géza. Rendezte Kézdi Kovács Zsolt. Operatőr Kende János. Főszereplők Szeghő István, Szirtes Ádám, Madaras József, kállas, csupa Bencze Ilona és Moór Ma- vezér, akiről riann. Nem lehet ezt a filmet zavartalanul élvezni. Vitathatatlan ugyan, hogy van benne valami lenyűgöző, ellenállhatatlanul szuggesztív vonulat, amely sodró tempójával rögtön az első képek után magával ragadja, szinte hajszolja a nézőt, aki mire a vetítés véget ér, valósággal elfárad, akárha másfél órán át maga is ott lett volna a feszült rohanásban, a szereplők között. Nem láttunk mostanában filmet, amelyik a képek, a mese és a tempó ilyen áradásszerű zuhatagával ennyire, szinte fizikailag igénybe vette, markában tartotta volna a nézőt. S mégsem lehet ezt a filmet zavartalanul élvezni. Nem lehet, mert ebben a vízözönben minduntalan olyan tartalmak bukkannak fel, amelyek ha nem is semlegesítik, de az első képsortól az utolsóig zavarják a hatást. A tragikus alapú történetre ugyanis az alkotók újabb és újabb szirteket raknak, mértéktelenül és mérhetetlenül, valósággal tobzódva az ornamentikéban. De a hatásoknak ez a túláradó szaporítása, torlódása a tragédia ellentétébe, karikatúrba csap át; kevesebbtöbb lett volna. Van például a történetben egy subás-szaszőr haramiatöbbek között azt is megtudjuk, tudományosan képzett ember, egyetemre járt stb. Mit kezdjünk vele? Nincs hitele. Amiképpen valójában az egész históriának nincs. A felvilágosodás korában játszódó történet hőse, Linczényi Kálmán külországból érkezik haza, apja nemesi udvarába. A hazai élet féktelen, pazarló bősége elijeszti a tüdőbajos fiatalembert, és a természethez menekül, de nem akárhogyan, hanem végletesen, életre-halálra, ad abszurdum. Már most tagadhatatlan, hogy ennek a történetnek, ha nagyon erőltetjük, van valami köze a mához. Találunk ma fiatalokat, akik kiábrándulva a jólétből, a fogyasztói társadalomból, valamiféle keresett idillbe menekülnek, amelyet a „természet lágy ölén" vélnek megtalálni. A Romantika alkotói ott tévedtek, hogy azt hitték, ezt a mai életérzést és magatartásformát művészi veszteség nélkül vissza lehet vetíteni a felvilágosodás korába. Ennek a párhuzamnak azonban nincs hitele. A film azért zavaró, mert a néző a cselekmény bonyolítása közben felismeri e párhuzam képtelenségeit. Nem beszélve arról, hogy nálunk, a mi körülményeink között ennek a problémának ilyen szellemű elemzése-vizsgálata végeredményben talajtalan, és érdektelen. Ö. L. Elkészült a Selyp! Cukorgyár szomszédságában az ország első cukorrépavetőmagkikészítő üzeme. A dán berendezésekkel fölszerelt üzem kialakítása mindössze 11 hónapot vett igénybe. Építése, felszerelése 60 millió forintba került Az új üzem a cukorrépatermesztés megkönnyítése szempontjából rendkívül jelentős. Egycsírájú, gépi vetésre alkalmas vetőmaggal látja el a termelőket. A cukorrépának ugyanis gomolytermése van, s ebben sok csiraképes magocska helyezkedik el. Az Ilyen vetőmagból sűrűn kel a növény és csak sok munkaerővel, fáradsággal lehet és kell azután a répasorokat „kiegyelni". A selypi üzemben a répa gomolytermését bonyolult mechanikai eljárásokkal egycsírájúvá koptatják és alkalmassá formálják a gépi vetésre. Ezt a műveletet követi a „drazsírozás", melynek során a magot olyan tápanyaggal vonják be, amely meggyorsítja a csírázást, illetve táplálékot ad ehhez a biológiai folyamathoz. Az így előállított egycsírájú magvakat a kívánt távolságra lehet telepíteni a mezőgazdasági üzemeinkben már elterjedt, cellásrendszerű, szemenként vető gépekkel. A drazsirozott magvak, illetve a cellásrendszerű vetőgépek egyidejű alkalmazáA Pécsi Balett Ugyancsak zsúfolt nézőtér, de talán még nagyobb siker, forróbb ünneplés, mint előző este: a Pécsi Balett szerdal Bartók-est jén újabb győzelmet aratott. A kétnapos szegedi vendégjáték mérlege nemcsak azért billen egy kissé a szerdai est oldalára, mert a műsoron szereplő nagy Bartók-mŰvek, a Zene, a Concerto és a Mandarin, ismertebbek, mint a keddi program alkotásai. hanem nyilván azért is, mert ez a második este éppen a műsorösszeállltás zártsága miatt, stilárisan is jóval egységesebbnek hatott. A Pécsi Balett filozófikusgondolatl anyagot, mondanivalót közöl a tánc nyelvén; sikereit, kudarcait ennek a konok törekvésének köszönheti. Hogy mennyire közérthetően, ezen persze vitatkozhatunk. Azon viszont már aligha, hogy ez a hajdan oly szenvedélyes vitákat felkavaró avantgard-együttes ma már nem is tűnik olyan nagyon merésznek, vakmerőnek. Megszoktuk, elfogadtuk a pécsieket. Még akkor is, ha a Zene feldolgozását nem éreztük könnyen megközelíthetőnek, ha szívből sajnáljuk, hogy a Concerto koreográfiájából teljesen hiányzott az a — mondjuk így — nemzeti tartalom, ami e muzsika lényege. De a monumentális és keményre faragott Mandarin hitelessége már mindenkit meggyőzhetett Eck Imre balettjének nemcsak eredetiségéről, de nagy erejéről is. ÖRÖKRE MEGHOSSZABBÍTJA TELEVÍZIÓJA ÉS HŰTŐGÉPE GARANCIAIDEJÉT' Nem éri váratlan nagy összegű kiadás! Kössön átalánydíjas javítási szerződést a GELKÁVAL Várjuk szervizeinkben: SZEGEDEN, KISTELEKEN. SZENTESEN! xS 72 744 savai tehát lényegileg megszüntethető a cukorrépatermelés egyik legmunkaigényesebb művelete, az egyelés. A „vetőmagüzem" a tervek szerint még az idén megkezdi a folyamatos termelést és évente mintegy százezer hektár területre elegendő drazsirozott vetőmagot hoz forgalomba, s ezzel gyakorlatilag az ország csaknem valamennyi termelő gazdaságának igényeit kl tudja majd elégíteni. napirend szerepelt, melyek a város valamennyi lakóját közelről érintik. Ilyen például az egészségügyi ellátás helyzete, az ifjúsági törvény végrehajtása, a kereskedelmi és ipari szolgáltatások helyzete Szegeden. Ezekről a kérdésekről és még jó néhány közérdeklődésre számottartó témáról lesz szó a tanácstagi beszámolókon, ahol a tanácstagok részletesen tájékoztatják választóikat, kezdve a városban folyó útfelújításoktól a közvilágítás fejlesztéséig, a fásításig. Nem csupán á sok érdekes téma indokolja, hogy a választók minél többen vegyenek részt a beszámolókon, hanem az is, hogy a jelenlevők egyúttal a lakóbizottságokat is újjáválasztják. A beszámolókon nyilván számos közérdekű felszólalásra nyílik alkalom. Az itt elhangzott kérdésekre lapunkban — a legutóbbi beszámoló gyakorlatának megfelelően — Mindenki fóruma című rovatunkban a beszámolók befejeztével majd visszatérünk. A kérdésekre — mint legutóbb Is — a legilletékesebbektől kérünk majd választ. November 11-én, szombaton délután S órakor a rókusi általános Iskolában Berkes Ildikó, s 79-es választókerület tanácstagja tart beszámolót Hétfőn, 13án délután 5 órakor a petőfitelepi III. számú iskolában Molnár Sándorné (88-as választókerület) számol be választóinak. Képernyő FOGFÁJÁS Llebmann Béta felvétele Lázár Mária az anya szerepében Pihenőnap sem volt a tévé szerkesztőségeiben, mégis futja az erőből újabb és újabb önálló Igazi tévésműsorokra. A magyar elbeszélők műveinek feldolgozása szép tévés feladat, különösen ha figyelünk a műsor fő elmére is: Olvasta-e? Érdeklődéskeltés, ízlésnevelés, irányító szándék, valódi művelődésre, értékek megismertetésére irányuló célzatosság rejlik a címben. Ilyenféle megismertetésre váró értékeink bőven vannak, a gond: a válogatás és a feldolgozás. Kívánhatunk-e mást, ha Kosztolányit kínálják? Nem hiszem. A Fogfájás című novella talán mégsem a legalkalmasabb arra, hogy elvezesse az Igazi Kosztolányihoz azokat, akiknek erre van szükségük, akik — a fő cim olvastán — joggal számítottak erre. Nem inkább félrevezettünk? Persze ha feltételezzük, hogy nagyon kevesen lehetnek, akik nem ismerik a „szabályos" Kosztolányit (a rádióújság furcsa, bár szintén idézőjeles meghatározásában a Fogfájás ugyanis „szabálytalan" Kosztolányi), akkor örömmel fogadhatjuk ezt a derűs tds történetet. Mert hiába „szabálytalan", mégis számtalan igazi Kosztolányi-értéket rejt A lakoma színhelyének képéből következtetni lehet az író ragyogó, feszes stílusában megrajzolt novellabell helyszínre, a szereplők néhány mondatából, mint például a pap köszöntőjéből, plasztikus jellemkép bontakozik ki, mint az elbeszélésben. Humor, néhol gyöngédebb irónia, néhol gyilkos szatíra szövi át a fogfájós nászéjszaka történetét segítve felismerni, hogy korántsem csak erről a bolondul félresikerült éjszakáról van szó. Lázár Mária néhány pillanatba sűrítve tudta érzékeltetni kttűnő Játékával. Sehütz Ila és Sztankav István kicsit elrugaszkodtak az „alaphangtól". Nem biztos, hogy az ő hibájuk, hiszen Springer Márta az „alapanyagtól71 kissé szintén elrugaszkodó átdolgozása. Szirtes Tamás rendezése ezt is lehetővé tette.