Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

4 J'k VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! OELUAGYARORSZAG MAGYAR SZ OCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Dr. Ajtai Miklós Szegeden Látogatás az olajmezőn és a tudományegyetemen 62. évfolyam 265. szám 1972. november 10., péntek Ára: 80 fillér Tegnap, csütörtökön délelőtt kétnapos látogatásra Szegedre érkezett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Vele érkezett Lörincz Gyula nehézipari miniszterhelyettes és Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság titkára. A miniszterelnök-helyettest a Csongrád megyei pártbizottság székházában Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese és dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára fogadta, majd elkísérték dr. Ajtai Miklóst szegedi programjának első színhelyére, a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének központjába, ahol a kutatás és a termelés programjával Ismerkedett. Tájékoztatókat hallgatott meg dr. Ajtai Miklós a szegedi szénhidrogén-medence termelési adatairól és technológiájáról és megtekintette az új gázüzemet is. Bán Ákos, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese elmondta a vendégeknek, hogy 1980-ra az energiahordozók között a szén már csak 26 százalékkal részesedik — jelenleg 40 százalék körül. 1980-ban várhatóan a szénhidrogénszükséglet 36 százalékát fedezzük hazai termelésből. A bemutatott ábrákról leolvashattuk, hogy Szeged a hazai termelésben mindinkább átveszi a vezető szerepet. Az itteni gáztermelés már 1973tól tetézi majd a hajdúszoboszlóit, s két-három év alatt annak kétszeresét is eléri. A szegedi mező kutatásának történetéről és kilátásairól Somfai Attila területi főgeológus tájékoztatta a miniszterelnök-helyettest. A város határain belüli eddigi kutatásokat ígéretesnek minősítette. Elmondta, hogy már négy kutat fúrtak, hogy a szénhidrogént tartalmazó réteg kiterjedését meghatározzák és további 8 kút fúrása szerepel a programban. A város alatti készletekről még semmi megbízható információjuk nincs a kutaBán Ákos és Tóth Emil, a gázüzem vezetője bemutatja dr. Ajtai Miklósnak az új üzemet Ülést tartett az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága tegnap, csütörtökön ülést tartott a Kálvin téri székházában, Sípos Gézának, a városi pártbizottság első titkárának elnökletével. A napirendek elfogiadása után elsőként tárgyalta a városi pártbizottság „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai Szegeden" című írásban kiküldött dokumentumot. Ehhez Szabó G. László, a városi pártbizottság propagandaés művelődési osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Második napirendként „Jelentés a párt káderpolitikai elveinek érvényesítéséről, az állami személyzeti munka pártellenórzésének tapasztalatairól" témát vitatta meg a pártbizottság dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében, szóbeli kiegészítésével. Harmadik napirendi pontként „Tájékoztató a szegedi beruházások helyzetéről" írásos előterjesztés szerepelt. Az ülésen élénk eszmecsere alakult ki, majd a napirendekkel kapcsolatban a pártbizottság több határozatot hozott a feladatok végrehajtására. Végül a pártbizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket. A tartalmas vitában — sorrendben — részt vettek: dr. Kovács Lajos, a Szeged városi-járási rendőrkapitányság vezetője, Gyuris János, a DEFAG gépkezelője, Papp Gyula, a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettese. dr. Dáni Mihály, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezetője, Hofgesang Péter, a MÜM 600. Iparitanuló Intézet igazgatója. Fontos Sándor általános iskolai tanár, dr. Valkusz Pálné, a Tisza-parti Gimnázium igazgatóhelyettese; dr. Szilárd János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem adjunktusa és Kispál Jenő, az Ecset- és Seprű gyár igazgatója. Az ülés Sípos Géza zárszavával fejeződött be. Ev vége előtt Több mint 6 százalékkal emelkedett a termelés Somogyi Károlyné felvételei Dr. Kalmár László a kibernetikai intézet munkáját ismerteti a miniszterelnök-helyettessel József Attila Tudományegyetemet, ahol az intézmény vezetőivel találkozott. A délutáni programhoz csattóknak. A belterületi kutató- lakozott dr. Ágoston József, fúrások jóval drágábbak, mint az algyőiek, mert sokkal mélyebben fekszenek a szénhidrogénrétegek és a biztonságot is maximálisra kell fokozni. Folytatják az úgynevezett makói „árok" oldalának kutatását is. Kiszomborban is terveznek fúrást már 1973-ban és Sándorfalva körzetében ban vagy 1974-ben. a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára és Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnökhelyettese is. Az egyetem tanácstermében dr. Serfőző Lajos és dr. 1973- Hevesi János rektorhelyettesek számoltak be dr. Ajtai Miklósnak az időszerű Az olajipari beruházásokról és a termelésről Jurato- , , , . „,., . vics Aladár, a szegedi ter- oktatáspolitikai és melőüzem vezetője adott tá- tudománypolitikai témákról, jékoztatást. E szerint a 6,3 s válaszoltak a minisztereimilliárdos szegedi olajipari nök-helyettes kérdéseire. A beruházásból eddig mintegy beszámolókból megtudtuk, 3,2—3,3 milliárd valósult hogy a JATE karain 2100 meg. Már 260 kutat kötőt- hallgató tanul nappali tagotek be a termelő hálózatba, zaton, s közülük fizikai dol10 tankállomás és három gozók gyermeke 724. Az esti gázgyűjtő épült, s 600 lakást és levelező hallgatókkal építettek az olajmunkások- együtt közel 3 ezren tanulnak. Eddig ez a táj 4 millió nak ezen az egyetemen. A tonna olajat és 1,2 milliárd JATE tudományos intézetei köbméter gázt adott. nagy részt vállaltak a népDélután felsőoktatási és gazdaság számára fontos, a tudománypolitikai kérdések- kormány vagy a Művelődéskel ismerkedett a miniszter- ügyi Minisztérium által kielnök-helyettes. Felkereste a emelt tudományos kutatási témák kidolgozásából. Öt akadémiai kutatócsoport tevékenykedik az egyetem falai között, és 24 tanszék csatlakozott a kutatási program megvalósításában közreműködő más tudományos erőkhöz. Kiterjedt és termékeny nemzetközi tudományos kapcsolatokat szervezett a JATE a szocialista országokkal és más államok tudományos intézményeivel. A tanácskozás után dr. Ajtai Miklós a Kibernetikai Intézetet kereste fel. ahol dr. Kalmár László Kossuthdíjas egyetemi tanár, az intézet vezetője ismertette a kutatási programot és az eddigi tudományos eredményeket. Közeledik az esztendő vége, a ha nem is tizednyi pontossággal, de hozzávetőlegesen már meg lehet mondani, mire számíthatunk, mennyit teljesítettünk az előre elhatározott terveinkből, hogyan alakulnak az 1972-es év legfontosabb gazdasági mutatói. A KSH nemrégiben közzétett adatait böngészve azt lehet megállapítani, hogy a szegedi és a Csongrád megyei gazdasági viszonyok változása közepes színvonalú volt az év eddig eltelt időszakában. Javult a termelékenység A harmadik negyedévben — jórészt a kőolajfúrási tevékenység nagyarányú csökkenése miatt — jelentősen mérséklődött az ipari, termelés növekedési üteme, de még így is meghaladja az országos átlagot Ugyanezen időszak alatt csökkent az iparban foglalkoztatottak létszáma, s így a termelés emelkedése teljes egészében a termelékenység javulásának az eredménye. A termelés emelkedése az első félévben 10,3 százalék volt a harmadik negyedévben 4,3 százalék, tehát az elmúlt kilenc hónap alatt 6,4 százalékkal volt jobb a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Az országos átlag ennél alacsonyabb. A foglalkoztatottak száma a múlt évihez képest 1,4 százalékkal kevesebb volt Iparáganként la megfigyelhető eltérés, hiszen a nehéziparban 9, az élelmiszeriparban 4, a könnyűiparban 2 százalékos volt a élénk. Az idén például a külföldi értékesítés emelkedése jóval meghaladta a termelés általános növekedésének ütemét 3 körülbelül 23 százalékkal szállítottak többet külföldre, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt években nem módosultak különösképpen a megyei és szegedi székhelyű vállalatok és szövetkezetek értékesítési kapcsolatai, s eladásaik mértéke ugyanakkora a belföldi kereskedelemnek, mint korábban. Készletek a téglagyárakban Régebben gyakorlat volt hogy az iparvállalatok a partnereknek nem szállították le időre a megrendelt árut s az esztendő utolsó negyedére mindig aránytalanul több maradt teljesítetlenül, mint amennyit az arányok megengedtek volna. Ebben az esztendőben valamit javult a helyzet, kevesebb a nem teljesített rendelés mennyisége és a viszszautasított rendelések aránya. Sőt fordított esetek is előfordulnak, amikor a vevő nem megy a kész portékáért. Egyetlen példa a téglaipar berkeiből: tavaly ilyenkor a téglagyárakban 300 ezer darab volt a készlet, most viszont felduzzadt 5 millióra az égetett tégla mennyisége a gyárak udvarain. A gyárak termelése gazdaságosnak mondható, hiszen az első háromnegyedévben 10,4 milliárd forint volt a megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek bevétele, amelyből 839 miitermelés felfutása, örvende- li6s nyereséget mondhatnak tes, hogy a szegedi ipar exportja továbbra is igen Küldöttségünk Moszkvában Csütörtökön elutazott natkozó elképzeléseket vitatMoszkváha a magyar kül- ják meg. A magyar delegádöttség a KGST ármunka- cjót dr. Csikós Nagy Béla csoportjának: delegációyeze- áUamtitkár ^ Országos tői értekezletére. Az ülésen , ' , , , , , „ a külkereskedelmi árrend- Anyag- és Árluvatal elnöke szerek tökéletesítésére no- vezeti. (MTI) magukénak, 222 millióval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Legörvendetesebbnek talán azt kell megítélni, hogy a beruházási-építési piacon mérséklődött • feszültség, bár a kereslet még ma is jóval meghaladja az építőipari kapacitás kínálatát. De az is tény, hogy az elmúlt kilenc hónapban csak 68 millió forint értékű építési megrendelést utasítottak vissza, míg tavaly ugyanezen idő alatt 320 milliós tételre mondtak nemet Lassú . a lakásépítkezés Ha mérséklődött is a beruházási-építési piacon a feszültség, az építővállalatok kapacitásukat lekötötték, sőt a szerződéseit sorozatban nem teljesítő tanácsi építőipar a meglevő kapacitásánál megint 60 millió forinttal több munkát vállalt el, s ennek következménye valószínű az lesz, hogy a közeljövőben sem billen helyre a teljesítési fegyelemben. A megyei székhelyű építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke az év első kilenc hónapjában 1,3 milliárd forint volt, ez foíyóáron számítva 16 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának értékét Az állami építőipar az év eddig eltelt időszakában továbbra is jelentősen — 18 százalékkal — növelte termelését. A szövetkezeti szektoron belül az építőipari szövetkezetek termelése 22 százalékkal emelkedett, a termelőszövetkezeti közös vállalkozásoké pedig 12 százalékkal csökkent. Az állami építőipar az eltelt kilenc hónap alatt 961 lakást adott át, s bár az átadott lakások száma 226tal meghaladja a tavalyi mennyiséget, így is eddig csak az éves tervnek a felét teljesítette. G. L Meghívás Helsinkibe A finn kormány csütörtökön hivatalos meghívót juttatott el az érdekelt államokhoz és ebben november 22-ére az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítő tárgyalásaira hívja meg őket — jelentette be Helsinkiben a finn külügyminisztérium szóvivője. A meghívó szövegét a későbbiekben hozzák nyilvánosságra.