Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

I HÉTFŐ, 1978. NOVEMBER 9. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmm^^^mmmmmmummmmmmmmm aMMauHMkMBaaa HSDB Cí Tokaji kő a Tisza-partján Inkognitóban Rozsdabarna leveleket hullat a Sugovica partja Baján. A parti fö­venyen horgászbotok ágaskodnak: süllőre, csukára várnak a kis hallal szerelt horgok. Itt, az őszi verőfé­nyes parton vadpörkölt illatát so­dorja a szél. Éhesek vagyunk. A bogrács alján parázs, a levegőben játékosan füstcsíkok szaladnak. Mit tehet az éhes ember, ha ko­rog a gyomra? Indul a különleges alakú — bajai tájjellegű — bogrács köré, hogy lesse, mikor is kaphat kielégülést a gyomra. Mert tény, hogy ez összefüggésben van a jó közérzettel, „tágabb értelemben" a világnézettel is. A szolgafákra akasztott bogrács­nál kiszámíthatatlan korú, jóképű szakács, fehér köpenyben. Napszít­ta az arca, kicsit göndör a haja. Fehér konyharuha, piros kockás mintákkal a kezében. Időnként ez­zel fogja a bogrács fülét, és rázza jobbra is és balra is, mivel hogy így lesz majd a vadból igazán fen­séges pörkölt. Szertartás ez. meg várakozás is. Az illat tébolyító, ami a bográcsból tódul, a nyál összeszalad az ember szájában. A jóképű szakács — éhség­ingerünket látva — előhúz a zse­béből egy kanalat, majd megtörli a konyharuhával, s minden beveze­tés nélkül, egyszerűen csak azt mondja; — Hát tessék, ízleljék meg! — Kitűnő, osztályon felüli — mondjuk. — Akkor jó — szól megint — majd mintha ott 6em lennénk, min­den idegszálával a bográcsra és a tartalmára összpontosít. Közben beszélgetünk a határőr­ség kerületi parancsnokságának fő­tisztjeivel, vendéglátóinkkal, akik­kel a határőrizetről beszélgettünk. A szakácsról is szó kerül, mert olyan talpraesett „belevaló" fiú. Róla szűkszavúan azt mondták: — Hát, igazán érti a dolgát, jól főz. A bajai szakácsversenyeken zsürielnök is... Nézzük a lassan lebukó napko­rongot a Sugovica partján, meg ör­vendezünk, hogy az egyik horgász hallal csalizott horgán valami ka­pás mutatkozik. Aztán a szíves in­vitálásra asztalhoz ülünk, mert mindjárt hozzák a pörköltet. Az asztalon tányérban az illatos vadpörkölt. Csend van. Mindenki az evés örömének adja át magát. Közben egy jó pohár vörös bort fölhajtva, a jóképű szakács, a sza­kácsversenyek zsűrijének elnöke tréfás komolysággal és nagyon diszk­réten a határőr kerület főtisztjé­hez fordul: — A feladatot végrehajtottam... Ej, mi is van itt, a szakács kö­rül? Mit is „takar" ez a katonás je- ' lentkezés? Győzködő faggatás után kiderül, hogy a szakács „inkognitó­ban" van jelen. Főzési tudománya elismert, s az is igaz, hogy tényleg zsűri elnök az évenkénti szakács- ] versenyeken. A főzés azonban hob­bija, más szóval nem a fő foglal­kozása. Hivatása: a határőr kerület j tiszthelyettes iskolájának a pa­rancsnoka; neve Tóth Imre, és őr­nagy. A pörkölt elfogyott, a tányért mindenki kitörölte. Ezután kérdez­zük az inkognitós szakácsot, hogy mire jó a „rangrejtés"? Megint iszik egy pohár vörösbort, majd nagyon komolyan válaszol: — Nem szeretném, ha a főztem fogyasztók elfogultan, udvarias vé­leményt mondanának. Ezért vagyok a szakácsmesterségben — csak egy szakács. Ez nekem jó, s így becsü­letes. A gyakorlati ízlés és próba alap­ján tehetjük hozzá: jó szakács — | az inkognitós szakács. Morvay Sándor A tokaji kőbányából évente 80—100 ezer tonna követ termelnek kJ, melyet a Tisza folyamszabályozási, partvé­delmi munkálataihoz használnak fel. Kövekkel teli uszá­lyok indulás előtt a tokaji kőbányánál. Az uszályokra borítják a partvédelmi munkálatokhoz szükséges köve­ket. BEFEJEZTEK A VETÉST A csengelei Egyesült Ter­melőszövetkezel vezetősége tegnap, vasárnap délelőtt jelentette, hogy gazdaságuk­ban befejezték az őszi vetést. Mindössze 380 hold kalászos szerepelt terveikben, ezzel szemben 650 holdon került földbe a mag. Búzát ebben a homoki gazdaságban most vetettek először, száz holdon. BÁB­FESZTIVÁL Tegnap, vasárnap tartották meg a Bartók Béla művelő­dési központban a gyermek­bábosok harmadik országos fesztiváljának területi döntő­jét 13 bábcsoport. Bács, Bé­kés, Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megye legjobb gyermekbábosai mutatták be versenyműsorukat az egész napos program keretében. A fesztiválon szereplő csoportok teljesítményét hattagú, szak­emberekből álló zsűri érté­kelte, a legjobbak részt vesz­nek majd a televízióban ren­dezett döntőn. ÜJ ÜZEMI CSARNOK Vasárnap délelőtt, öt hó­nappal a határidő előtt át­adták rendeltetésének a bu­dapesti Forgácsoló Szerszám­ipari Vállalat Reitter Ferenc utcai új üzemi csarnokát. Egy év alatt készült el a négyszintes épület, amely nemcsak a termelést bővítik, hanem szociális problémákat is megold. Az épületben 680 személyes mosdót-öltözót lé­tesítettek. Az ünnepélyes át­adáskor Kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott az építke­zést lebonyolító KGM épí­tőipari vállalat több dolgo­zója. MEGLOPTA A TÉESZ LUCERNÁJÁT Rostás Miklós 50 éves, Baks, Máriatelep 111. szám alatti lakos, büntetett előéle­tű, a sövényházi Árpád-Ve­zér Téesz rétjéről 5 boglya lucernát felpakolt a saját ko­csijára és elszállította laká­sára. A mezőőr az elhullatott lucerna nyomán leplezte le a lopást, amely miatt a sze­gedi járásbíróság Rostást nem jogerősen 2 hónap bör­tönre Ítélte ELŐADÁSOK A POLITIKAI AKADÉMIÁN Az MSZMP Szeged városi bizottságának gazdaságpoli­tikai kérdésekkel fogalkozó akadémiáján (a sárga jelzé­sű igazolványok érvényesek) november 8-án, szerdán fél 3 órai kezdettel, az időszerű politikai kérdésekkel foglal­kozó akadémián (a piros jel­zésű igazolványok érvénye­sek) november 9-én, csütörtö­kön fél 3 órai kezdettel a Szabadság filmszínházban előadást tartunk. Mindkét politikai akadémiát dr. Kuti Árpád, az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat igazga­tója Az életszínvonal-politika és elosztási rendszer fejlesz­tése címmel tart előadást. Ezt követően a Felszabadítás című szovjet film befejező részét vetítik. ACÉLONTÖMÜ Az Ózdi Kohászati Üze­mekben — a jhajdani lemez­sor helyén — épül fel a gyár új büszkesége: a folyamatos acélöntömű. Az új létesít­mény építői, az ütemterveket tartva, november 7. tisztele­tére befejezték a hetven mé­ter hosszú és negyvenöt mé­ter széles csarnoképület sze­relését i A DÓZSA-PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI ötvenegy fiatal képzőmű­vész vett részt összesen 76 al­kotással a KISZ Csongrád megyei Bizottsága által idén megrendezett Dózsa György ifjúsági képzőművészeti pá­lyáaaton. A zsűri döntése alapján I. díjat nyert Hor­váth János tatabányai pályá­zó 3 alak s fából faragott szoborcsoportjáért, Hárman részesültek II. díjban. Kán­tor János esztergomi, Gémesi Katalin szegedi, és H. Szuro­mi Izabella miskolci képző­művészek. Ugyancsak hár­man osztoztak a III. díjban is. A KISZ KB által felaján­lott különdíjat a beküldött munkákból rendezendő, de­cemberben megnyíló szegedi kiállítás alkalmával ítélik oda. KUTYA­DOLOG „összkomfortos" kutyako­sarat exportál több nyugati országba a Szegedi Háziipari Szövetkezet. Egész garnitú­rákat készítenek; idén össze­sen ezer darabot. A „felső kutyatízezer" számára ké­szült garnitúrák 6 kosárból állnak, így a kiskutyakorból kinövő négylábúak gazdáik jóvoltából mindig újat kap­nak a kinőtt kosár helyébe. Egyszóval: életkoruktól füg­getlenül mindig kutya jó dolguk van. SZÜRET A Közép-magyarországi Pincegazdaság Csongrád­Szolnok vidéki üzemének körzetében, amelyhez Békés megye is tartozik, befejező­dött a szüret. A három me­gyében több mint harminc­ezer holdról szedték le a fürtöket. A vártnál 40 000 mázsával több kadarkát, kö­vidinkát, rizlinget és ezerjót szállítottak a gazdaságok az átvevő telepekre. Az idei termés 18 százalékkal meg­haladta a tavalyit. Szénmező a főváros alatt A Városliget öreg platán­jai között sétáló „őspestiek" legtöbbje ma már nem is sejti, hogy a szépen gondo­zott bogárhátú utacskák alatt mi minden, rejlik a mélyben. Pedig mintegy száz esztendővel ezelőtt szenzációsan izgalmas ese­mények tanúi voltak itt Pest-Buda derék polgárai. 1868—1878 között mélyítet­ték le a Széchenyi-fürdő tő­szomszédságában azt a fú­rást, amelynek eredménye­ként hetvenhárom és fél fo­kos bő vizű gyógyforrással gazdagodott a város. Mielőtt azonban a fúrófej elérte volna a csaknem ezer­méteres mélységben rejlő vízadó réteget, váratlan esemény hozta izgalomba a munkálatokat irányító szak­embereket. A 916 és 917 mé­teres mélység között tömör szénrétegbe hatolt a fúró. A rendkívül mélyen húzódó, és meglehetősen vékony réteg­vastacsádi városlieeti szén­mezőnek gyakorlati, gazda­sági jelentősége ugyan nem volt, tudományos értéke azonban felbecsülhetetlen­nek számított. A múlt szá­zad kiváló felkészültségű geológusai többek között e mélyfúrás rétegsorainak elemzésével rekonstruálni tudták a 45—50 millió év távlatában lezajlott harmad­kori földtani eseményeket, képet alkothattak a hazai mélymedencék fejlődési vi­szonyairól. Számos vonatko­zásban a Városliget alatt húzódó „embrionális" szén­mező felfedezése is hozzá­járult a későbbi évtizedek­ben meginduló, s eredmé­nyes szénkutatásokhoz. Töb­bek között ennek köszön­hető a pilisi, móri, pusztavá­mi bányák század eleji meg­nyitása, a tatabányai meden­cében az 1895-ben lezajlott nagyszabású kutatás, amely végül is az ország egyik legjelentősebb szénvagyonát tarta fel. OLVASÖINKHOZ! Lapunk legközelebbi száma az ünnepek után, november 9-én, csütörtökön reggel a szokásos időben jelenik meg ismét. EGÉSZSÉGÜGYI ELŐADÁSOK Dr. Buga László előadást tart a Postás Művelődési Otthonban 8-án, szerdán dél­után 6 órakor, melynek té­mája: az időjárás hatása az emberi szervezetre. 9-én, csü­törtökön pedig a KIOSZ klubhelyiségében a kisiparoso­kat veszélyeztető betegségek­ről hangzik el előadás. ÖTMILLIÓ DOBOZ GYUFA TERVEN FELÜL A Szegedi Gyufagyár dol­gozói vasárnap sikeresen be­fejezték azt a „nagy műsza­kot" amelyet a gyufahiány csökkentésére szerveztek. Tíz napon át az üzem több száz dolgozója vállalt többletmun­kát — naponta átlag másfél műszakot —, hogy enyhítse­nek a gyártmányukból átme­netileg támadt ellátási zava­rokon. A vasárnap zárult „műszak" eredményeként mintegy 5 millió doboz gyu­fát gyártottak eredeti tervü­kön felüL AZ ELLÁTÁS ERDEKÉBEN A megye lakosságának el­látása érdekében felelőség­teljes lépéseket tettek a me­gye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Nemrégi­ben elkészült 5 szakosított sertéstelep, 9 pedig már rész­legesen üzemel. A legutóbbi felmérések szerint az üze­melő telepeken összesen 7120 olyan tenyészkoca, illetve kocasüldő van. A megye hús­ellátási kapacitásának jövő­jét a tervek úgy határozzák meg, hogy 1971—1975 között 70 ezerrel nő. A STRADIVARI ÉTRENDJE Akárcsak egy kisgyermek­nek, az 1723-ban készült Hartmann-Stradivarinak is rendszeresen elkészíti speciá­lis étrendjét Charles Treger, amerikai hedegűművész. A menü: néhány csepp folya­dék, ha az értékes hangszer túlságosan hosszú ideig áll száraz helyiségben, vagy nyers rizs, ha túlságosan nagy a levegő páratartalma. Éjszakára a Hartmann-Stra­divarit (nevét korábbi tulaj­donosáról, Arthur Hartmann magyar származású hegedű­művészről kapta) gondosan betakarja, és lehetőleg min­dig ugyanolyan hőmérsékletű helyiségben tárolja. A 249 éves hegedű Charles Treger New York-i hegedűgyűjtemé­nyének legbecsesebb darab­ja. Ez a Stradivari a neves hegedűkészítő „arany kor­szakának" egyik legelső pél­dánya. Természetes, hogy Charles Treger ezen a hang­szeren játszik a legszíveseb­ben. Szöveg nélkül ív' ELLÜL A bürokrata Húszesztendős szövetkezetek A Szegedi Órás, Ékszerész és Könnyűfém Szövetkezet tegnap, vasárnap délután a Hungária Szálló rózsaszín­termében díszközgyűlést tar­tott. Ez alkalommal ünne­pelték a szövetkezet fenn­állásának 20. évfordulóját. Kroll Károly, a szövetkezet elnöke méltatta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom jelentőségét, majd be­számolt a megalakulásról, a két évtizedes fejlődésről. Akkor kizárólag óra- és ékszerjavítással foglalkozott a szövetkezet, s mindössze 11 tagból állt. Az első év­ben 110 ezer forintos terme­lési értéket könyvelhettek el, idén már — 106 dolgozóval — 16 milliós értékre számít­hatnak. Tavaly a negyedik negyedévben kezdtek hozzá az aranyékszer-termeléshez, s ez a múlt évhez viszo­nyítva 6 milliós emelkedést jelent. Jubileumi aranygyűrűk, törzsgárdajelvények és jutal­mak kiosztása tette teljessé a szövetkezetiek ünnepségét. Ugyancsak 20 éves fennál­lását ünnepelte tegnap a Cse­répkályha Készítő és Javító Ksz — a megye legkisebb ipari szövetkezete. A mind­össze 2o dolgozót számláló kollektíva a Gutenberg ut­cai telephelyen emlékezett meg a két évtized munkájá­ról. S a jelen gondjairól is szó esett Csikós József elnö­ki beszámolójában. Néhány éve még 3 millió forint, idén már csak 2 milliós lesz a termelés értéke. Mostaná­ban már mindössze 70—80 cserépkályhát készítenek évente. S noha a javító-szol­gáltató munka csaknem két­szeresére nőtt, mégis gon­doskodni kell valami új pro­filról is, ami — a gázkon­vektorok árnyékában is — biztosítja a jó megélhetést ennek a kis közösségnek. Valószínűleg falburkoló­csempét is fognak gyártani a következőkben a szövetkeze­tiek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik liélfö kivételivel mindennap, hétköznap í, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10 Telefons 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca e». az. — Index : 29 053. — EMMizotésI dll egy hónapra £0 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents