Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

VASÁRNAP, 1972. NOVEMBER 5. 36 Oktatás és kutatás Mozaik a Szegedi Élelmiszeripari Főiskoláról Kevés olyan felsőoktatási intézmény működik az országban, melyből csak egyetlen egy van. E kevesek közé tartozik a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola. Éppen ebből a helyzetéből adódóan szerteágazó tevékenységet folytat, kiterjedt kapcsolatokat teremtett ijtthon és külföldön, és népgazdaságilag is fontos feladatokat old meg. Oktatási és tudományos műhely egyszerre, mely közvetlenül, mintegy érzékeny szeizmográf érzékeli a gazdasági élet minden apró változását, melyekre a lehető legrövidebb időn belül reagálnia kell. Olyan nagy jelentőségű gazdasági feladatok munkálataiba kapcsolódott be az elmúlt hónapokban, mint a húsprogram, vagy a korszerű élelmiszerellátás. Az országgyűlés őszi ülésszakán mondotta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: „Minél több technikát vonunk be a termelésbe, annál fontosabb a technikát alkalmazó emberek szerepe. A ma feladatai közé tartozik a szakmunkásképzés bővítése, színvonalának emelése, a képzés feltételeinek további javítása." Ezek a gondolatok egyértelműen summázzák gazdasági életünk és oktatáspolitikánk szoros öszszefüggéseit. És egyre többen vannak, akik saját bőrükön érzik e kettős feladat súlyát, akik e feladatok megoldásán munkálkodnak. De kevés helyen koncentrálódnak olyan sűrítve ezek a kérdések, mint éppen az élelmiszeripari főiskolán. Nem véletlenül nyert főiskolai rangot a volt közép-, majd felsőfokú technikum, s nem véletlenül kupcsolták hozzá önálló állattenyésztési karként a hódmezővásárhelyi felsőfokú mezőgazdasági technikumot. A megoldandó feladatok komolysága, a tudomány és technika robbanásszerű fejlődésének mezőgazdasági és élelmiszeripari vetületei, a felsőfokú szakemberképzés színvonalának emelése egyaránt súlyosan estek latba e döntésnél. Az intézményvezetői tudják, hogy a ranggal. a megszaporodott jogokkal és megnövekedett lehetőségekkel együtt nőttek az elvárások, a megoldásért sorban álló problémák szaporodtak, és a színvonal mércéjét is magasabbra helyezték. Ezekről a fontos és lényeges kérdésekről beszélgettünk a főiskola vezetőivel. — Ez év szeptemberétől működik két karral az élelmiszeripari főiskola — kezdi a beszélgetést dr. Horváth Károly főigazgató. Az élelmiszeripari kar Szegeden, az állattenyésztési kar Hódmezővásárhelyen dolgozik. Ezzel a kézfogással megteremtődött a lehetősége a komplexebb, egymásra épülő oktató- és kutatómunkának, sokrétűbbek és alaposabbak lehetnek az ismeretnyújtás és a kutatási tevékenység területei. Az a feladatunk, hogy ezt a lehetőséget hasznos, korszerű és alkalmazható tartalommal töltsük meg, hogy az üzemmérnökképzés hároméves gyakorlatában kl tudjuk teljesíteni. A két főiskolai kar speciális feladatairól dr. Fekete Gyula, az állattenyésztési kar igazgatója és dr. Huszka Tibor főigazgató-helyettes adtak tájékoztatást. — A vásárhelyi állattenyésztési karon a legfontosabb feladatok közé tartoznak a nagyüzemi tartás, korszerűsítés, nemesítés, takarmányozás, célratartás kutatási kérdései. Ezeknek megoldásán munkálkodnak oktatók és hallgatók egyaránt. öt-hat megye mintegy 110 üzemével, illetve termelőszövetkezetével tartunk fenn állandó munkakapcsolatot. Különösen Csongrád, Békés és Bács megye állattenyésztési szakembereivel gyümölcsöző ez a kapcsolat. Évente Állattenyésztési Napok-ra hívjuk az üzemek és téeszek képviselőit, ahol a legfontosabb problémákra közösen keresünk választ. — Az élelmiszeripar profilja elsősorban a technológiai feldolgozásra koncentrálódik. Természetes és szoros egymásra épültségi kapcsolat van a két kar között. Közösen végzett kísérletek nemcsak közelebb juttatnak bennünket a megoldáshoz, de a kísérleti időt is lerövidítik. A különböző célra tartott állatok közül mi végzünk próbavágásokat, próbafeldolgozásokat, mi dolgozzuk ki a technológiai folyamat egészét, a sokoldalú ellenőrzés vizsgálati módszereit. Különös gondot fordítunk a választékbővítésre, a konyhakész termékek szaporítására, figyelembe véve a táplálkozásélettani szempontokat is. Igen fejlettek a főiskola kapcsolatai. Nemcsak tudományos dolgozatok és kutatási eredmények cserélnek gazdát hazai és külföldi intézmények között, de nemzetközivé szélesedett az oktatók és hallgatók cseréje is. A főiskola tanszékein széles körű kutatótevékenység folyik. Ehhez a sokirányú vizsgálódáshoz hozzásegítenek a jól felszerelt laboratóriumok, a korszerű eszközökkel rendelkező tanszékek. Mindenekelőtt a napi élet által felvetett élelmezési problémákra keresnek választ. Melyek ezek a témák? A választ az intézmény Tudományos Közlemények című kiadványából tudom, melyet dr. Gábor Miklósné főigazgató-helyettes mutatott meg. Kísérletek folynak a fűszerpaprika-őrlemény minősítése, a tojás ipari tartósítása, az ízesített krémtúró készítmények előállítása, a C-vitaminnal dúsított konzervkészítmények bővítése érdekében és a fehérjekutatással kapcsolatos kérdések megoldására. Izgalmas kérdés, hogy mit jelent az oktatáspolitikai határozat az élelmiszeripari főiskola hétköznapjaira lefordítva. Erre a kérdésre a főigazgató válaszol. — Üzemmérnököket szeretnénk képezni, olyan élelmiszeripari szakembereket, akik az élelmiszeripar különböző területein felkészült, jó alapokkal rendelkező munkásokként kezdhetik meg tevékenységüket. Szeptember 1-től új tantervvel dolgozunk, melyet 200 külső szakember bírált. Igyekeztünk kiküszöbölni az átfedéseket, csökkentettük az óraszámot és próbáltuk jobban koncentrálni a tananyagot. Egyre több fakultatív tárgyat vezettünk be, szélesítettük a speciálkollégiumok számát, mely megteremti a lehetőségét, hogy a hallgatók egy-egy témakörrel mélyebben foglalkozzanak. A gyakorlattal való szorosabb kapcsolat érdekében igyekszünk kiszélesíteni gyakorlóbázisunkat, egyre több modern, nagyüzemi telepet kapcsolunk be saját vérkeringésünkbe is. A tanszékek alapoznak a fitalok munkájára. Bevonják őket a kutatásba, megismertetik velük a kutatás alapjait. A tudományos diákkörök, az évente meghirdetett pályázatok jó alkalmat nyújtanak a hasznos munkára. A végzett hallgatókkal példás és hasznos kapcsolatot épített ki az állattenyésztési kar. Az Állattenyésztési Napok-ra meghívnak minden végzett hallgatót. Ennek az élő-eleven kapcsolatnak kettős célja van: szolgálja a végzett hallgatók továbbképzését, és az ő tapasztalataik összegyűjtése új támpontokat ad a mi munkánknak. — A pártszervezet jelentős feladatnak érzi a pártépftési munkát — teszi hozzá az intézet pártszervezetének titkára, Maróti János —, hiszen a párttag-fiatalok segítségével még közvetlenebbé szeretnénk tenni a kapcsolatot oktatók és hallgatók között. Ismét a főigazgató veszi át a szót. — Az előrelépés igénye hajt valamennyiünket. Ügy szeretnénk bekapcsolni hallgatóinkat az intézmény életébe, hogy mindannyian érezzenek minden jót, minden eredmény kellemes hatását, de a feladatok súlyát, a nehézségek elhárításának szükségességét is, Tandl Lajos Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban? Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársa közös munkában eltöltött éveinek figyelembevétele Ezt a korlátozó rendelke- tött idejének nyugdíjévként zést azért fontos megjegyez- történő elismerését és ennek ni, mert az új rendelkezé- alapján öregségi nyugdíj sek szerint a járadékosnak megállapítását, amelynek u vele együttélő házastársa összege 1973-ban legalább is kaphat öregségi járadékot, havi 488,— Ft lesz. illetőleg — amint erről ké- A járadékos öregségi járasőbb még bővebben lesz szó dékra jogosító életkort be— megkaphatja az öregségi töltött házastársának jól meg eddig az időpontig nyugdíj- járadék felét. Az öregségi, kell fontolnia az elhatározáéveket akkor sem szerezhe- illetőleg a munkaképtelensé- sát, mert ha a járadékot rétett, illetőleg szerezhet, ha a gi járadékosnak az öregségi szére megállapították, nyugközös munkában rendszere- járadékra jogosító életkort díjévek utólagos beszámításén részt vett, illetőleg ez betöltött házastársa tehát sát és öregségi nyugdíj megév december 31-ig részt 1973-ban a következő két le- állapítását később már nem hetőség közül választhat: Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosnak, az öregségi járadékra jogosító életkort (férfiaknál a 70.. nőknél a 65. életév) betöltött házastársa nyugdíjjárulékot a hatályos rendelkezések szerint — 1972. december 31-ig — nem fizet. Ezért vesz. Az 1972. december 31ig hatályos rendelkezések ezeknek is lehetővé teszik a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével a közös munkában töltött időkből annyi évnek — legfeljebb azonban 5 évnek — a beszámítását, amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyugdíjkérheti. „„„., , . . _„ Az öregségi és a munkajáradék ^megállapításától képtelenségi járadékos munjaradek megállapítás^ kaképte]en házastársa, a já_ az oregsegi rulékfizetés alóu mentesítése igy megkapja járadék felét, vagyis 1973ban havi 209,— Ft-ot, — vagy a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével kéri a járulékfizetési mentessége a beszámítását. alatt, a közös munkában eltöltött idejének sem a jelenlegi. sem pedig az új szabályok szerint nem kérheti évből hiányzik, feltéve, hogy alatt a közös munkában töla járulék fizetése alól men(Folytatjuk) tesült házastárs, a mentesítéséig legalább 5 nyugdíjévet szerzett. A házastárs járulékfizetés alól való mentessége az új rendelkezés hatálybalépésével megszűnik, és 1973. január 1-től már szerezhet nyugdíjévet, ha a közös munkában rendszeresen részt vesz. A nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített ilyen házastárs 1973. december 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek a beszámítását, amelyeket ez ideig a nyugdíjjárulék alóli mentesítése miatt nem vehettek figyelembe. A beszámítást akkor is kérheti, ha a járulék alóli mentességéig 5 nyugdíjévet nem szerzett, de a beszámítható évek figyelembevételével, öregségi nyugdíjra jogosulttá vált, vagyis ezzel megvan a 10 nyugdíjéve. Azokat a naptári éveket, amellyel a nyugdíjévek száma a 10-et meghaladná, a házastársnál sem lehet figye. lembe venni. A beszámítható évekre a nyugdíjjárulékot természetesen utólag meg kell fizetni. A beszámítást 1973. december 31-ig nem kérheti az a házastárs, akinek a részére ezt az időpontot megelőzően, illetőleg a beszámítási kérelem előtt, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot állapítottak meg. Dél-Anterlka után Új-Delhi Magyar áruk kiállítása külföldön Külkereskedelmi kapcsolataink évről évre bővülnek: 125 országgal van export-, illetve importkapcsolatunk. Mint minden kis ország, így Magyarország számára is a nemzetközi kereskedelembe és munkamegosztásba törté- , -_at+ • • nő bekapcsolódás alapvető KOZOCT _ zarJafontosságú. ink, hajóink és daruink makettjeit áUítjuk ki. Idei részvételeink sorát a III. Ázsiai Nemzetközi Kereskedelmi Vásáron, Üj-Delhiben való szereplésünk — november 3. és december 17. Az árupropaganda egyik leghatékonyabb eszköze a vásár és kiállítás. A Hungexpo az idén eddig 39 jelentős külföldi vásáron vett részt, kiállításainkat több A III. Ázsiai Nemzetközi Kereskedelmi Vásár megrendezését India kérte az idén a patronáló ENSZ Ázsiai Gazdasági Bizottságtól — tekintettel India függetlenségének 25. évfordulója alkalmából. A 46 ország részvé^ SKS = megrendezésre kerülő meg. Több helyen rendeztek magyar hetet, s az év hátralevő részében még három olyan nemzetközi ipari, gazvásáron a magyar kiállítás ismerteti hazánk történelmi múltját és politikai jelenét, gazdasági életünket és keamelyen hazánk is képvisel teti magát „Magyarország bemutatkozik" a címe Buenos Aires-i önálló kiállításunknak. A város centrumában az 1500 négyzetméter területű, központi kiállítási csarnokban szocialista építés eredményeit. Kiállító vállalataink közül a Ganz Műszeripari Művek igen rangos bemutatóval szerepel: mérőműszereket, számolóberendezéseket, fogyasztásmérőket vonultat fel. A MOGÜRT ga18 külkereskedelmi vállala- rázsberendezéseket. próbapatunk vonultatja fel a magyar Ipar reprezentatív árukínálatát. Részt veszünk a Santiago de Chile-i vásáron. Itt többek között mozdonyadokat, motorvizsgáló berendezéseket, a szabad területen pedig Indiában már bevált dömperjeit mutatja be. M. P. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír HÍ. Aradi igazgató nem nagyon lelkesült a felfordulásért, de mert az egylet megfizette az előadás elmaradásét, s vállalta a nézőtér teljes kirámolását és elrendezését, beletörődött. A farsang úgyis rengeteg kárt okozott neki, mert a nép — bármilyen jó előadással csábítgatta is őket — inkább táncolni és inni aikart, s mi tagadás, egy kicsit szerelmeskedni is, mert az ilven bálák hajnal ielé, mikor a mamák és papák már szunyókálnak a terem szélén vagy az étkezde asztalánál, fellazítják a hajadonok makacs ellenállását is, s néha olyasmit is elkövetnek, amit később vagy megbánnak kegyetlenül, vagy a házasság megkötésével szentesítenek. Tehát szegény Aradi hiába mutatta be a Lear királyt Lovászi vendégszererilésével, s a Liliomfit Bodroginé jutalomjátékaként, a nézőtér kongott, mert mindenki tombolni, viháncolni, ordítozni akart. Mert a legények hajnalban sem hagyták abba a mulatozást, hanem a bál után beültek egy kocsmába, s felváltva énekelték ismert nótáikat. „Volt szeretőm, esztendeig sirattam, Ó volt az én mindennapi halottam." S ehhez hasonlókat. A nézőtér összes székeit eltávolították, illetve egy sornyit felállítottak hátul, a kísérőkszámára, akik jobbára a páholyokat foglalták le. Volt aki kocsin érkezett, s lovagja karján egyenesen bevonult a terembe, s élvezte, hogy mindenki rábámul, s azon tűnődik, hogy kit rejthet a jelmez. Mert ötletekben aztán nem volt hiány! Az egyik pillangónak öltözött, hímporos szárnyakkal, két csáppal a homlokán, a másik nyilazó, csintalan Ámornak, vagy sisakos, futkározó Merkúrnak. Volt ott lengyel dáma fehér nyusztprémes fekete bársonyban, török odaliszk selyembugyogóban, piros fezzel, drágaköves papucsban. Aztán nagy feltűnést keltve megjelent egy hölgy csillagokkal telehintett fekete csipkeruhájában, fején szikrázó, sugaras koronával, melyből könnyű csóvaként fehér fátyol csüngött alá. Ö volt a Donati-féle üstökös, mely vagy húsz éve tűnt föl az égen, de még most sem feledték el a rémületet, amit ijesztő fénye s a világ végéről keringő mendemondák okoztak. Viszont a hölgy karcsú alakjával nem volt éppen ijesztő, sőt inkább vonzó, bár lehet, hogy éppen ez volt benne a veszedelmes. Csak később derült ki. hogv Rott Marika ö. a hideg szépség. Persze Enyváry Sarolta sem maradhatott le a versenyben, de ő nem sokat törte a fejét a ielmezen, hanem felöltötte a „kisasszonyfeleség" csíkos szoknyás, pelerines ruháját, mert tudta, hogy e szerepéhez fűződő nagy sikere itteni népszerűségének is használ. S úgyis történt. Alighogy megjelent, rajzottak körülötte a férfiak, csak Pintér Pista vári türelmesen, a sorára várt, mert biztos volt benne, hogv ezen a napon ez is bekövetkezik. Tele volt bizalommal. Gyönyörű volt a színek buja tobzódása, pompája, mely hullámzott, összekeveredett, s mint a kaleidoszkóp tarka kövecskéi, mindig új és újabb alakzatokat mutatott. Mert mire megtelt a táncterem, már mindenféle ruhát lehetett látni ott, ringó, rózsaszínű krinolint fehér kebleket sejtető mély dekoltázzsal, jól befűzött derékkal, aztán hosszú, fehér, római ízlésű, áttetsző tunikainget, melyet a mell alatt öv fogott át, majd komor várúrnőnek való bordó brokátkosztümöt, kúpus süveggel, s nehéz, csörgő ékszerekkel, de volt ott reneszánsz stílusú vörös bársonyparádé is egy testesebb hölgyön, melyet drágakövek füzérére emlékeztető mintás szalagok élénkítettek, s feltűnt egy fekete selyem mantillába burkolt, magas, gyöngyös fésűvel díszített, s kasztanyettával, legyezővel hitelesített Carmen is, aki Rónaszékiné volt, «s időnként erős, mély hangján vérforraló, spanyolos futamokat hallatott. Ünnepélyesen elegáns fogadóöltözetben jelent meg a sajtó embereinek udvaravai Enyediné, a görögös szépségű, gazdag Zsótér-lány, aki széles, fehér hímzéssel szegélyezett, hosszú uszályát a karján vetette át, míg a pompás redőkkel, fodorgirlandokkal tagolt ruha fönt a derékban öv nélkül simult karcsú testéhez, de karjai, egészen a vállakig, a szabadon leomló csipkeleftentyűk között bújt meg, hogy minduntalan elővillantsák ápolt bőrének hamvasságát. A nyakát egyszerű bársonycsik fonta át, szénfekete haja megtervezett lazasággal omlott alá. Királynői jelenség volt, s nem hiányoztak hódoló udvaroncai sem, akik közül különösen Mikszáth Kálmán tüntette ki magét, annyira, hogy többen mar szerelmi sikerekkel is meggvanúsítoltúk. de ez alig volt hihető, A csipkelődő, elmés újságíró karikalábúval, köncös alakjával, lekonyuló gvér bajuszával egyáltalán nem volt hódító jelenség, pedig esélyeit még az sem rontotta le, hogy rendkívüli tehetségéről akkor még keveset, vagy semmit sem tudtak. (Folytatjuk.)