Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

SÍEWM. NQVBM9KR 1. Szegedi emlékek Zsuzsa Zsákban Gyurkovics Zsuzsu íny kezdi: „Tótkomlóson születtem. Húroméves koromtól színésznő akartam lenni." Tíz év múlva, tehát 13 éves korában jelentkezett Lehotay Árpád magániskolájába, aki azonnal le is szerződtette gyermekszínésznek. Zilahy Lajos Tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra, ám legemlékezetesebb» szegedi szerepe nem ebben volt, hanem egy operában, a Rigolettóban. — Én voltam a halott' Gilda. Engem vitt Rigoletto a zsákban. Érdi Pál játszotta a Rigolettót, énekelte a nagy drámai jelenetet, közben engem csipkedett. kislány szerepét. összesen csiklandozott a zsákban, ki- talán öten voltunk magánbírom-e vagy nem bírom a növendékei Lehotaynak. mindennapos színészi pro- Mind az ötünket felvettek a bát, hogy akármi történik, föjskolai.a és valamennyl..szerepben kell maradni Én „szerepben maradtam", hotay tehát jól Vagyis a zsákban. Meg se meg bennünket, mi|kkantam. Sokéig úgy is hívtak a színházban: „a halott Gilda!" Közben persze jártam Lehotay iskolájába. Fél kiló cukor volt a tandíj. Mivel én gazdag vidékről származtam, ez az „öszszeg" nem jelentett különbünkből színész is lett. Leválasztott Egyébként életem első főszerepét is vele Játszottam Pesten, a Madách Színházban, elsőéves főiskolás koromban. A Liliomfit adtuk elő és a darabban Lehotay volt a papám. Tolnai Klári játszotta Mariskát, Darvas Iván Gyurit. Gyurkovics Zsuzsa főiskosebb „anyagi megterhelést", lás évei éppen a művészeMinden délután óra volt, tekben eluralkodó sematiz.—..j.—a „iiAi,,, mus idejére estek. A fiatal leckéket kaptunk, például én s2Ínég2ek csasztugkát tanula Krétakörből egy jelenetet, vagy az Űri muriból a tak énekelni a főiskolán, csasztuskáztak békekölcsönEgy „régiséggyáros" fantasztikus esetei Különös hamisítványok IJteráti Nemes Sámuel lelt" ősiratok-hártyaanyag és nem tartozik azon személyi- függőpecsét ide — archaikus ségek közé, akinek születési- szöveg oda —, vitathatatlahalálozási évfordulójáról az nul hamisítványok, évforduló-naptárak megem- Literáti régiséggyárából a lékeznek. Kapcsolata a ma- már említett legnevezetesebgyar irodalom történetével beken kívül a Nemzeti Múugyanis tagadhatatlanul kü- zeum birtokába került még lönös: 24, általa „gyűjtött" egyebek közt a Speculum kódex, nyelvemlék, régi ok- celebrorum Hungarorum, irat található a Nemzeti Mú- amely a magyar királyok és zeum gyűjteményében, raj- kiváló férfiak arcképeit tártuk Mátray Gábornak, a talmazza a XV. századból, múzeumi könyvtár egykori és amelyet a hamisító állíigazgatóőrének figyelmeztető tása szerint a Nógrád mejelzésével: mind a 24-et Li- gyei Rád községben talált teráti Nemes hamisította. meg; egy 1590-es dátumot A tudós, Mátray Gábor, a vlse10 okirat Simon Benedek Regélő neves szerkesztője, a körmendi fobíro és 12 esküdt kitűnő zenetörténész, akit aláírásával; a győri kaptalan korának egyik elismert po- keskeny hártyaszaldgra rott lihlsztoraként tiszteltek, nem nyugtatványa 1347-ből Ez mindig vélekedett így Lite- utóbbit Raisits Ferenc budai r*tiról. 1854-ben nagy ke- ügyvéd adta el 1857-ben a gvelettel tartott felolvasást a muzeumnak, s Raisits Tóth Magyar Tudományos Akadé- Béla Magyar ntkasagok ciBERCZELI A. KAROLY mián Literáti egyik hihetet- mű könyve szerint len irodalmi, történelmi és veJe volt... nyelvészeti ismerettel készí- ^mmam^mmmmmm tett hamisítványáról, az 1301. | évi magyar képes krónikáról. Mentségére legyen mondva, hogy a krónikát eredetileg nem kisebb személyiség, mint Toldy Ferenc, „a magyar irodalomtörténetírás atyja" mutatta be az MTA-ülésén. Egy másik korhű hamisítványát, az I. András korabeli magyar imádságot pedig Jerney János akadémikus magyarázta abból a szempontból, hogy régies szavait, hangzását hogyan kell érteni modern magyar nyelven, majd a hamisítványt közzétette a Magyar Nyclvkincsek II. kötetében. Időközben Literáti Nemes Sámuel, foglalkozására nézve vándor, régiséggyűjtő és régisegarug, éppen 130 éve, elhunyt: 1842 őszén érte utol a halál egy komáromi gyüjtőútja alkalmából. Tíz évvel Később, az 1852-ben megjelent Toldy-féle irodalomtörténet még mindig valódiként foglalkozik Literáti kódexeivel, az 1862-es kiadás nevezi először gyanúsnak az anyagot, majd Szabó Károly bibliográfus és történetíró 1866-ban bebizonyította, hogy a Literáti által „fölLiteráti jegyzésen, választásokon. Bizony nehéz volt ebben az időben elmélyült szakmai tanulmányokat végezni. 1952-ben, amikor a főiskolát kitűnő eredménnyel elvégezte, a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként — és saját akaratából! — vidékre, Győrbe szerződött, ámbár foglalkoztatta volna a Nemzeti Színház is. Győrben azután mindent játszott, zenés darabokat és klasszikusokat egyaránt. Utána visszajött a Nemzetibe. Innen 1958-ban a Madách Színházhoz ment át, ez volt akkor az ország legjobb színháza. Tagjai között tudta Timár Józsefet, Tolnai Klárit, Gábor Miklóst, Pécsi Sándort, Psota Irént, Ladányi Ferencet. Gyurkovics Zsuzsa a lehető legjobb helyen gyakorolta és folytatta mesterségét. 1961-ben férjét főorvosnak nevezték ki a Német Demokratikus Köztársaságba, Gyurkovics Zsuzsa vele tartott. Kint született meg második kisfia és megtanult németül. Beutazta egész Európát, bejárt a Brecht Színházba, mint egy egyetemre. Négy és fél éves külföldi tartózkodása tulajdonképpen nem volt más, mint egy alapos, nagy tanulmányút. — Énekelni is tanultam... A totalitásra törekszem, a színész mindent tudjon, mozogni, énekelni is: jól! Utazásai során egyet megállapíthatott: sehol a világon nincs az, ami nálunk, hogy szinte csak a fővárosi színész számít. Sehol nincsenek olyan hátrányos helyzetben a vidéki színészek, mint Magyarországon, ahol a vidéki színész még vasárnap is próbál, állandóan színpadon van, míg a pesti színésznek sokkal kevesebb szerepe van, tehát szinte egész évben dolgozhat a rádiónak, a televíziónak, filmezhet, szinkronizálhat. Hazatérése után a Vidám Színpad szerződtette. Elölről kellett kezdenie mindent. Jelenleg élete legnehezebb próbáiára és szerepére készül, a Heppiend főszerepét bízták rá. S hogyan alakult a kapcsolata Szegeddel, ahonnan színészi ná'vála indult? Szegeddel és színházával lényegében megszűnt mindenféle közössége, de nem az Alfölddel! Gyakran jár haza Tótkomlósra, s nemcsak azért, hogy szüleit meglátogassa, hanem mert szereti és nagyra tartja az alföldi emberek lelki intelligenciáját, ami a városi emberek legnagyobb részéből kiveszett. Gulay István Iskola élethőseiben Tanácskozó diákok Pezsgő élet folyik most az nem lehet, csuk gyakorlás- rületenek a helyzetéről. S iskolai KISZ-szervezetekben: sal alakulhatnak ki a fiata- az itt felvetett kérdéséire tanácskoznak a diákok. Az lókban azok a képessegek, adott válaszok azért is léifjúsági törvényből követ- amelyek alkalmassá teszik nyegesek, mert a legteljekezően, előírás szerint két- őket arra, hogy átvegyék a sebb mértékben összefügévenként kerül sor erre a társadalom irányításában, és gésben vannak az oktatás fórumra, a diákparlamentre, a saját életük szervezésében korszerűsítéséről szóló pártA legtöbb iskolában már a felnőttek stafétabotját." határozattal is. meg is tartották a „házon Nos, ebben a közéleti tevé- A diákparlament napirenbelüli" tanácskozást, s meg- kenységre való nevelésben di pontjai között szerepelválasztották a küldötteket is is szerepet játszik a diák- nek az „interpellációk". A a novemberben sorra kerülő parlament, mert ilyen kér- tanulók kérdéseire az iskola megyei diákparlamentre. dések is szóba kerülnek: vezetőségének konkrét váA tanácskozásról a szülők hogyan értelmezzük a köz- laszt kell adnia. Ez az a is tudnak, biztosan nem- életiséget a diákság köré- témakör, ahol az ember egyszer, sem kétszer hallhat- ben; hogyan fejleszti az is- gyakrabban találkozik türelták odahaza is a tanulók vi- kola a tanulók közéleti te- metlen diákokkal, sőt, néha táját egy-egy témával kap- vékenységét; milyen lehe- még elégedetlen hangokkal csolatosan, A szülők többsé- tőségei vannak a tanulók- is. De ettől függetlenül: jó ge ezt természetesnek veszi, nak az aktiv társadalmi az, ha a diákok elmondják s a szocialista életre való ne- munkára; milyen formában problémáikat, gondjaikat, és velés egyik módját, forrná- fejthetik ki közhasznú kifejezésre juttatják egy-egy ját látja benne. Akadnak munkájukat; mennyiben se- kérdés megoldásában segitóazonban olyan szülők is, gítlk a fiatalok kezdemé- szándékukat. Az elmúl 6 akik félnek attól, hogy a nyezéseit az Iskolai életen évek gyakorlata azt mutat„dlákparlament lovat ad a kívüli társadalmi, kulturális, ta, hogy az Iskola vezetósétanulók alá", vagy úgy vé- politikai közéletben stb.7 ge a pártszervezettel karöltlekednek, hogy a „probló- Ugyancsak izgalmas és sok ve sok olyan problémát mák felvetése egyben bírá- mindenre rámutató kérdés: megoldott, amely a diákparlat, és ez pedig árt a taná- miként valósulnak meg a lamentnek a témája volt. rl és a szülői tekintélynek", gyakorlatban a tanulók öt- Természetesen akadtak Olyan vélemény is elhang- létei, elgondolásai, milyen a olyan kérések is, amelyezott: „formális dolog az kapcsolatuk más szervekkel, ket nem lehetett megoldaegész, sok idő elmegy vele, milyen gátló tényezői van- ni (pl.: anyagi jellegű kimégslncs különösebb hasz- nak az öntevékenység érvé- .adások, a túlzott liberaüzna". Ezekkel a „pesszimista" nyesülésének? must óhajtó kérelmek, a nézetekkel nem lehet egyet- 'a harmadik nagy terüle- szocialista neveléssel nem érteni. Ezt különben maguk te az értékelő munkának: összeegyeztethető engedméa diákok is megcáfolják, ha a szocialista demokratizmus nyek stb.). Az ilyen természóba kerül. Sőt, egy időben helyzete az iskolában. Itt szetű kérelmek felvetése még olyan gondolatok is fel- nyen fontos kérdések kerül- sem volt azonban haszonvetődtek, mind a pedagógu- nek megvitatásra, mint a talan, mert a parlamentéül sok, mind a diákok körében: nevelőtestületi demokrácia forma lehetőséget adott nrjó lenne ezeket a tanácsko- és az iskolai demokratizmus rn; a diákok azt is megértzásokat évente megtartani. továbbfejlesztésének az ösz- sék, hogy a lehetőség hutáNézzük hát, mivel foglal- szefüggése; a jogok és köte- ra meddig terjed az iskola kőzik, milyen témákat, lességek harmóniája: a di- gazdasági dolgaiban, vagv a tárgyköröket ölel fel a diák- ákönkormányzat tevékeny- tanári megterhelés, szülői parlament? sége, szervezeti formái, jogok stb. kórdesében. A témája, adott: anyaga és munkamódszere hatásköre A diákparlament tehát tartalma az ifjúsági törvény es W tovább. Lényeges komoly, massa1 nem helyetkeretében a diákok jogai és kérdések ezek, A gondos er- te»íthitő nevelesi tényező, kötelességei Mind a pedagó- tékelés alapján készült be- Mondhatom így is: a felgusok, mind a tanulók első- számoló hű tükröt ad az is- nőttéválás gyakorlótere, sorban azt vizsgálják, hogy kolai nevelés több fontos te- Banfalv! József hol tart az iskolában az if- ^^mtm^mmmm^msmimmmmmmmm^mmmtmmmmmmmmmmmB júságpolitíkai párthatározat alapján született intézkedések megvalÓ6ítása, hogyan sikerült a határozatokat átültetni a gyakorlatba. Ez nagyon komoly kérdés és alapos feldolgozásából sokat tanulhat az iskola és a KISZszervezet vezetősége is. Nem közömbös látni azt, hogy az ifjsúágot érintő párthatározatok csak papíron maradnak-e, vagy a gyakorlatban is megvalósulnak. S az is lényeges, hogy milyen ötleteket vetnek fel a diákok. Az elmúlt évek parlamentjein sok jó gondolat hangzott el egy-egy kérdés megoldásának a megvalósítása érdekében. S ehhez hasonló tapasztalataink már az idén is vannak. Sarkadi László egyik cikkében olvastam: „Az érettségihez nem elég megszokni, és megtanulni a munkát, a szakmát vagy a tudományt. A társadalmi léthez, vagy ahogy mondani szokás, a közéleti tevékenységhez is fel kell nőni. Ezt tételekből, tankönyvekből megtanulni Zsarátnok és vidéke Hol épült föl Zsarátnok? kot. akik cselekednek, érezSehol máshol, mint Móricz Zsigmond képzeletvilágában. A Rokonok című Mőricz-regényből Ismert ez a nek, gondolkodnak, akarnak. De meg kell alkotnia azt a tájat, környezetet is, amelybe alakjait helyezi" — városnév, s aki nem olvasta írja Kálmán Béla a Nevek a könyvet, az is rögtön érzi róla, hogy ebhen a városban hatalmas emberi invilágában. Persze el lehet helyezni a képzelt történetet valóságos városba, fadulatok izzanak a felszín luba is. Csokonai Dorottyáalatt. Ugyancsak telitalálat jának csodás elemeket tarMóricz egy másik helynév- talmazó története például adása: a szegény napszámosok lakta falucskát Csugarnak nevezi az Üri muriban. Darvas József Részeg esőjéKaposvárott játszódik. Móricz Nyilas Misije Debrecenben él a regény lapjain. Kosztolányi egy igazi falu, nek Nagyhegyese már nem Sárszeg nevét vette kölcsön olyan lapos alföldi tájon a Pacsirta színhelyéül, noha állhatna, mint Csugar. Fejes Rozsdatemetőjének Hábetler Jánosa is sokat kifejező helyről származik: a Felső-Akáctól tizenkét kilométeres gyalogúttal elérhető Brügecsből. „Az író, költő képzelete személyeket, jellemeket ala város leírásából Szabadkára ismerhet az olvasó. S ráadásul a regény alapján készült filmet Baján forgatták. Babits Mihály egy Békés megyei község, Gádoros nevét alkalmazza a Halálfiaiban, noha tulajdonképpen Szekszárdról szól a mese. Hullámsír 107. — Náci bátyámat itt úgy ismerik, mint SzentTamás hősét — hízelgett neki az ifjú Lázár, hogy szóra bírja, bár nyilvánvaló volt, hogy ehhez már nem sok biztatás kell. — Hát így valahogy volt, Gyurka öcsém — szerénykedett Várady —, mert való igaz, hogy én léptem föl először a sáncra, pedig a golyók ugyancsak fütyültek körülöttem. De én nem féltem. Fura dolog, de eszembe se jutott, hogy engem is eltalálhatnak. Szekerke és Nóvák elnéző mosollyal kacsintottak össze, kedvelték a lelkes hazafit, aki mint mérnök is kiváló volt s az árvízi veszedelmekben a legvakmerőbb tettekre vállalkozott még most is. — Mondd csak el, Náci — noszogatta Szekerke. — Hadd tanuljon az ifjúság, és főleg emlékezzék! Érted, Gyurka! Emlékezni kell. s a szabadságharcra ez egyenesen kötelesség is. A magyar hőskor volt az! — Hát a? úgy volt, Gyurka öcsém — szólalt meg Várady, engedve látszólag kényszeredetten a nagy biztatásnak —, hogy mi ott álltunk a ködben, egy - .éles, nyirkos mélyedés fenekén. Barátságtalan idő volt, a pára olyan sűrű, hogy szinte köhögtetett. De harckészségben nem volt hiány. Fokozta elszántságunkat. hogy lőttek ránk a sánc mögül, jobbról is. balról is. Több bajtársunk elesett, vagy súlyosan megsebesült, s ezek az időnként felharsanó szomorú jajkiáltások, meg nyögések kezdtek minket is megvadítani. Halál rájuk — ordítottam el magam, fiúk, itt tovább nem maradhatunk, mert valamennyiünket lekaszabolnak. Gyerünk, rohamra! Úgy is történt! Sorra fölugráltunk, s előreszegezett szuronnyal rohantunk a sánc felé, aztán egymást biztatva kapaszkodtunk föl rá. Azok persze még veszettebbül lőttek, s bizony, a mi soraink is ritkultak. Észre se vettem, hogy magam vagyak már, s vetem rá magam az ellenségre. De nyomomban már a honvédek is föltornászták magukat a sáncig, s egymásután ugráltak mellém. Már voltunk vagy húszan, mikor megint elordítottam magam: Előre! S nyargaltunk lövöldözve a nagy ködben, mint a megszállottak. Az ellenség azt hitte, hogy egész hadosztály támadja. Néhány perc múlva már ott álltunk a nagytemplom előtt, az ott rekedt szerezsánokat bekerítettük, vagy hetvenet. Ezek úgyan megadták magukat, de Pcrczel parancsára, aki külön gratulált nekem, hogy első voltam, s az én példám lelkdSitette föl a többi honvédet is, nekem kellett agyonlövetni őket, mint árulókat és rablókat. Keserves dolog volt, de a háborúban nem lehet érzelmeskedni. Megásattam velük a sírjukat, aztán a katonák sorra ledurrantották a nyomorultakat. Volt, aki kegyelmet kért, de Perczel nem tágított. Ekkor Lajos, a hajdú nyitott be halkan, s tanácstalanul közeledett a nagy asztal felé. — No, mi az? Kész a vacsora? — érdeklődött Szekerke. mert ő volt a legéhesebb. — Lassan az is möglösz — suttogta Lajos —, hanem az uradalmi intéző. Hegedűs tekintetös úr szeretne az urakkal beszélni. Beküldjem? Nóvák elkomorult, s összeráncolta a homlokát. Percekig habozott, s körüljártatta tekintetét. Észrevette, hogy Várady szeme kissé fátyolos, nyilván meghatotta saját hőstette, s elmúlt ifjúságával együtt egy kicsit megkönynyezte. Szekerke biztatóan pillantott rá. — Hát jól van. Jöjjön. Mondhatom, a legjobbkor jön — döntött végül is Nóvák. Lajos eltűnt nesztelenül, s máris nyílt az ajtó, s egy középtermetű, erőteljes férfi lépett be rajta, jó meleg bundában, csizmában, lovaglópálcával a kezében. Simára beretvált arca volt. bár néhány éve még Ferenc József-szakállt viselt, s annyira hasonlított a királyhoz, hogy az őrgróf ezt felségsértésnek vélvén, elrendelte, hogy nyírassa le a szőrzetét. Az intéző, mint hírlett, nem szívesen vált meg férfias ékességétől, mert neki meg éppen az tetszett, hogy a legfelsőbb úr hasonmása, de Pallavicini megértette vele. hogy a király személye szent, s tekintélyének lejáratását elősegíti, ha egy egyszerű intéző is összetéveszthető vele. Hegedűs kénytelen volt engedni, csupaszra beretválta a képét, de az algyeviak így, megcsupaszftva is a háta mögött Ferenc Jóskának nevezték. (Folytatjuk.)