Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

SZOMBAT, 1972. NOVEMBER I. Szegedi emlékek Egy szomorú színész Kozák László, a Vígszín­ház művésze először is Le­hotay Árpád emberi és mű­vészi nagysága előtt hajtja meg fejét. — Lehotay tanárom volt az Akadémián és meglehető­sen kedvelt engem, mint nö­vendékét. Most érzem csak, .milyen nagy ember volt ő és milyen hűen szolgálta a ma­gyar színészetet. Nem volt kedvence. Mindenkit a mun­kája után ítélt meg és be­esült. És ez nagy szó. Pedig akkor még nem volt a zász­lóra írva a Munka, mint most. Bizonyos fokú kíván­csiság is vezette, amikor en­időkben Szegeden nem volt' meg, de ma megvan. A szí­nészet most mintha arra szol­gálna, hogy mindenki meg­sütögesse benne a maga sze­rencséjét ... Ezért vagyok szomorú színész. Megkeresi a táskáját, s kiveszi belőle a „bibliáját", Jászai Mari Emlékiratait, amit szinte állandóan magá­val hordoz. Felteszi a szem­üvegét. — így hangzik ennek a zseniális asszonynak első elő­adása és hitvallása az Aka­démián, a növendékek előtt: „Önök a legnehezebb pályát választották, amikor elhatá­— Tulajdonképpen ez a _ J^H szegedi két év volt az, ami­sem "negyvenötben Szegedre kor én a színház fogalmát rozták, hogy színészek lesz szerződtetett- vajon mi lett megtanultam. A színház tisz- nek .. Szívük egész Jelke6e­a növendékéből? Nagy fel- ta élményét ízleltem meg! A désére lesz szükségük mln­adatokkal látott el... Az Szegedi Nemzeti Színházban den nap!" — Kozák László első szerepem után kellemes nem vették el a kedvemet a felpéz a könyvből. — Ki­ajándékkal, egy ígérettel le- színjátszástól; az, ami ott pusztult belőlem a lelkese­pett meg. Azt mondta, ha ő történt: a teljes színház volt! dés. Ne csodálkozzék rajta: Most is vállalnám azt a ku- tizenkét éve vagyok a Víg­koricakásás, fagyoskodó, de színház tagja és tizenegy esz­őszinte életet Sokat gondo- tendeje egy fillér fizetéseme­lok mostanában a szegedi lést sem kaptam, holott a évekre. AzótS sokszor csa- munkám, amit a színházban lódtam — elvették a kedve- végzek, a kritika' által sem met a legcsodálatosabb mun- elmarasztalt, kától, amit ismerek — a Igazán őszinte, nem „szá­- Jlff színjátszástól. Egy év múlva nészkedik" — elmondja ne­szönhető'volt ez annak, hogy hatvanéves leszek és nyűg- kem magát, rámbízva, kiros­az igazgató értett a színház- díjba megyek. lálom-t» majd íráskor a pa­hoz. Ez azf egyszerű titka! _ Hiszen még talán öt- nászát vagy sem. Nagyapja, Érteni kell hozzá. vennek sem néz ki... Pozsgai József Koasuth-párti Kozák László visszatekint- - Nyugdíjba megyek, és J™11- « .«» ve küzdelmes pályájára, így nem fogok többet játszani. tott3 gyermekkorában, hogy folytatja: Mindazért, ami azokban az Pestre kerül, engem visz el­sőnek magával. Ez így is tör­tént, ezerkilencszáznegyven­hét nyarán táviratot kaptam, hogy jelentkezzek a Belvá­rosi Színházban. Am először is azt mondom el: a Szegedi Nemzeti Színházban min­denki jól érezte magát Kö­Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban ? A családtagként közös munkában töltött évek nyugdíjévként figyelembevétele "5 A termelőszövetkezeti napokat (férfi 150, nő 100) a tását, az 1973. január 1-én J • tagnak az a családtag- közös munkával teljesítette, hatályba lépő új rendelkezés ja, aki a termelőszövetkezet- és a nyugdíjjárulékot ezek- lehetővé teszi, hogy 1973 de­be tagként belépett, belépé- re az évekre utólag megfi- cember 31-éig azok is kér­sétől számított 1 éven belül zeti. hessék a családtagként eltöl­kérheti annyi — legfeljebb Az ismertetett szabály to- tött idők figyelembe vételét, azonban 5 — naptári évnek vábbra is érvényben marad, akik eddig azt elmulasztot­nyugdíjévként történő beszá- Mivel pedig többen voltak ták. Az a családtag azonban, mítását, amely években, mint olyanok, akik beléptek a ter- aki 1972 december 31-e után segítő családtag, a nyugdíjév melőszövetkezetbe, de elmu- lép be a termelőszövetkezet­megszerzéséhez szükséges lasztották a belépéstől szá- be. továbbra is csak a beié­munkaegységeket (férfi 120, mított 1 éven belül kérni a pést követő 1 éven belül nő 80), illetőleg 1967-től kez- családtagként eltöltött idők kérheti a családtagi évek el­dődően a szükséges munka- nyugdíjévként való beszámí- ismerését. Az öregségi járadékos közös munkában eltöltött éveinek nyugdíjévként figyelembevétele Az a szövetkezeti tag, aki számítását, ha a járadék lék fizetése esetén '1973. vé­öregségi járadékban része- megállapítása előtt szerzett géig megszerezhette volna. sul, nyugdíjjárulék fizetesé- , , ... , . z, " x re nem kötelezett, és így a nyugdíjévek szama otnel ke- Tobb nyugdíjéVet azonban közösben végzett munkájá- volt. nem lehet beszámítani, mint val nyugdíjévet nem szerez- „ , .. , o ahány évre a 10 nyugdíjév het A ioeszahniv -„nnhan Az uj rendelkezés szennta ,, / , u azonban , . . eléréséhez szükség van. lehetőseget adott arra, hogy beszámítást 1973. december az öregségi járadékosként 31. napjáig az a járadékos Kimondja viszont aa. új közös munkában eltöltött js férheti aki a járadéka rcndelkezés azt is, hogy a trloilínoL n Uooi^mftnDAt n ' • L" "1 _ l » 1 '1 1 • Zeneoktatás — falvakban A zongora vezet Tizenhat éve működik a zongorája, mégsem jut ká­negedi járásban zeneoktatói tyúba a rokonszenves vallal­munkaközösség. A járás di- kozás. A „zongorás" csala­akjai közül legtöbben idén riok vállalják ilyenkor, hogy jelentkeztek, hogy a munka- lakásuk és hangszerük le­közösség tanára: lói valami- gyen a zenei oktatás koz­lyen hangszeren zenét ta- pontja. nuljanak. Tavaly 150-en vol- Zenekarok távlatai csaló­tok összesen, most 321-en gatják a gyerekeket a har­vannak. Hozzá kell tennünk monikaórákra. Viszonylag azonnal, hogy jóval többen kevesen. mindössze 12-en jelentkeztek, 46 gyerek egy- szorongatják a hegedűt, és szerűen tanárhiány miatt nem tudja megkezdeni kü­lönórákra alapozott tanul­mányait. A létszámbeli hirtelen ug­rás magyarázata egyszerű: a szülői és diáki ambíciók a szervezés kezdetekor most találkoztak először a leg­egyértelműbb hivatalos tá­mogatással. Az iskolaigazga­tók, az énekszakos vagy éne­ket is tanító tanárok együtt szorgalmazták a járási hi­vatal művelődésügyi osztá­lyának támogató fölhívása alapján, hogy a tehetséges, jó hallású, ügyes, iskolai tanulmányait példás szorga­lommal végző falusi gyere­kek is közel hasonló lehető­séggel Induljanak ezen a téren is, mint korosztólyuk városi tagjai. A szervezett nekibuzdu­lásnak köszönhető, hogy olyan községben is jelent­keztek a gyerekek, ahol ed­dig semmiféle hangszeres képzés nem volt Sövényhá­zán például 22-es létszám­mal Indult a zenei előkép­zés, Balástyén ugyanennyi­vel. Ásotthalom is most lé­pett be a sorba. Szóregen három év óta szünetelt az oktatás, most 38-an -jelent­keztek újra. Legtöbben — érthetően — két legnagyobb Községünkben, Kisteleken és Dorozsmpn jurnak zeneórák­ra. A zongora vezet a hang­szerek között. A tanárok sze­rint itt érződik legjobban a szülői biztatás, pedig a tár­gyi feltételeit ennek a leg­nehezebb megteremteni. Az iskola vagy a művélődési ház „zongorájára járnak" legtöbbször, nemcsak a heti kát órában, de gyakorlásra is. Van példa arra is, hogy sem az iskolának, sem a művelődési há2nak nincsen most jelezték először — Zá­kányszékről —, hogy gitárra is volna jelentkező. A munkaközösség tagjai­nak most leginkább azon fő a fejük, a hirtelen létszám­növekedéssel járó gondokat hogyan tudnák megoldani. Nagy segitség számukra, hogy az iskola énektanárai legtöbbször vállalják a zenei előkészítő egyéves munkáját. • H. D. minden embert szeressen Ügy érzi, nem ezt kellett volna beléoltani, hanem aa önzést, a tolakodást, az ügyeskedést, s akkor nem áhítozna most annyira Sze­ged után, Lehotay Árpád színháza után, melyben oly nagy. tiszta szellemek éltek s dolgoztak tisztességgel és irigység nélkül a színházért, mint Simándy József, Rajz János, Bessenyei Ferenc. Hi­di Franciska, Sugár Jenő, Patkós Irma — és így tovább Nemrégiben átutazott Sze­geden, de nem ment be a színházba. Csak a temetőbe ment ki, megnézni Káldor Jenő sírját. Gulay István idejének a beszámítását járadékos kérhesse, ha jövőben az a járadékos, aki­az öregségi megállapítását megállapításáig 5 évnél ke­vesebb nyugdíjévet szerzett, nek öregségi ^áradékát 1972' i?radék ha a járadék megállapítása december S1"e után állapít koveto ,. . .. .. — munkateljesítménye utan teljesített alapján annyi nyugdíj- alapján az öregségi nyugdíj­évet szerezhetett volna, ra jogosultsághoz szükséges amennyi ténylegesen 10 nyugdíjévből hiányzó szerzett nyugdíjéveit az .... , . ..." öregségi nyugdíjhoz nyugdíjéveket nyugdijjáru­szükséges 10 nyugdíj- SBMWHPHBM munkája íak meg' Járadékának meg­állapítása után munkában töltött évek beszámítását egyáltalán nem kérheti. (Folytatjuk.) évre egészítené ki, és — a nyugdíjjárulékot utó­lag megfizeti. * A beszámítás lehetőségét az 1972. december 31-ig fennálló rendelkezések úgy korlátozzák, hogy a járadé­kos nem kérheti a járadé­kosként közös munkában töl­tött idejének az utólagos be­„Cnekl'ó" ételliftek A delfinek türelmes álla- dalocska fütyülésével kezd­tok; benne vannak minden ték, de már új dalt tanul­bolondságban, amire a két- nak. „Sok kitartás és türe­lábúak csak rá akarják őket lem kellett, de a delfinek bírni. így sikerült az angol intelligens, tanulékony lé­Windsor Safari Parkban, nyek", mondotta Saddler John Saddler idomítónak Feltehetően az állatoknak megtanítani „énekelni" négy is ugyanennyi türelemre van delfinjét, mégpedig kottáról, szükségük az emberekkel A négy tengeri emlős, név szemben hiszen olyasmit szerint Flipper, Smarty, szemben- blszen olyasnrut Cookv és Speedy a „Happy kényszerítenek rájuk, amife Birthday" című születésnapi semmi szükségük nincs. Természetvédelmi teriiletek a Az évmilliókkal ezelőtt ki- orosz tudós, Mihail Lomono­alakult Bajkál-tó környéki szov idején már több mint hegyek méltók a világ egyik százféle ásványi kincset tar­legkülönösebb tavához. Rend- tottak itt számon, köztük k(vül bonyolult geológiai fo- olyan ritka képződményeket, lyamatok eredményeként ke- mint a lazurit, a bajknlit. a letkeztek, ezzel magyarázha- különféle csillámok stb. Ezt tők sajátos ásványi kincseik; a vidéket M. Ogyinyec aka­értékes ércek, féldrágakő- démlai levelező tag. a koor­vek és burkolóanyagok. dinációs bizottság elnöke ter­Az irkutszki terület tudo- mészetes ásványtani múze­mónyos kutatásait koordlná- umnak nevezi, ló bizottság azt javasolta, A másik természetvédelmi hogy a Bajkál-tónál létesít- területet az úgynevezett Ta­senek néhány természetvé- zseranl vonulatnál, a Baj­delmi területet, amelyek ltal-tó nyugati partján, az megőrzik a vidék sajátos ás-» Olhon-szigettől mintegy 20 ványl és geológiai rajzát. Az kilométerre alakítják ki, egyik ilyen természetvédelmi aho1 kis területen 130 féle fe-nw „ .1X1! ásvány található. A tó északi terület a to déli pártján, partján védettnek nyilvánít_ Szljugyanki város közeieben ják az egyik vulkán marad­lesz. A XVIII.'századi kiváló ványait. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír QQO, 110. — Milyen az őrgróf? Hát milyen lehetne — hörpintett Várady újra egyet — őrgróf. Ezzel mindent megmondtam. Huszonhat éves, Bécs­ben tápult, Péterváron diplomáciai szolgálatot teljesített, s nemrég tüntette ki a császár és király a valóságos belső titkos tanácsosi rang­gal. Érdeme nincs, csak egy: a születése. Mit akarsz még? Itt szegeden hozta világra a ma­ma őkegyelmessége, tud magyarul, de inkább németül beszél, azt beszélik róla, hogy jobb szándékú, mint az apja volt, de idővel majd ő is megcsontosodik az ősi erényekben, s nem fog különbözni a felmenőitől. Egyébként ^csak heteket tölt el az itteni kastélyban, utazik, üdül, szórja a pénzt. — Többek közt a miénket is vágott bele Nóvák. — Hát igen. A miénket is, meg a népét is, mert rengetegen gürcölnék óriási birtokán, hogy ő gondtalanul élhessen — egészítette ki a fő­ügyész megjegyzését Szekerke. — De úgy lá­tom. Lajos már hozza is a vacsorát, s ebbe az­tán tényleg nem szólhat bele az őrgróf se, akármilyen belső titkos tanácsos is — derült föl egyszerre sovány ábrázata. A hajdú csakugyan megjelent az ajtóban Ka­ti asszony kíséretében, s hozta a nagy lábast egy tálcán. A szakácsné meg a tányérokat és ,az evőeszközöket. — Micsoda illat — szimatolt bele a leve­gőbe a vadász. — Fölséges! — Möghiszem azt — mondta büszkén Katt asszony. — Töittem bele egy kis majorannát is. ögyék mög mind az urak, a mi részünket kint hagytam a konyhában — vigyorgott a testes némber, s nagy szakértelemmel kezdte merni az ételt. — Mögengedik az urak. hogy én osz­szam szét. mert én tudom, hogy melyik a java — kacarászott kedélyesen, csak úgy rengett be­le a tokája, a melle,1 meg a domború hasa. Mindenki megenyhült a párolgó piros étel láttán, • Lajos a bort töltögette szaporán, aztán mikor Szekerke belekóstolt a pörköltbe s na­gyot csettintett a nyelvével megelégedése je­léül, akkor harsányan jó étvágyat kívánt, s bokázva sietett ki Kati asszonnyal, nyilván ő is megéhezett már. — No, ez mögéri a pézit — motyogta Vá­rady ntór egy kicsit beszeszelve, aztán vala­mennyien elmerültek a táplálkozás búfeled­tető „örömében. V. A közelgő veszedelem ellenére a város népe nem feledkezett meg a farsangi mulatozások­ról sem, sőt, mintha sótét gondjai elől a haj­nalig tartó szórakozásokba menekült volna, a zajos bálák szinte egymást követték, sőt meg­esett, hogy egyetlen napra több is Julott. Bá­lázták a menyecskék, a kávéházi felszolgáló­személyzet, a cigányok, s mindenekfölött a legkülönbözőbb sportegyesületek, mert a Fel­sővároson megrendezték a fényes korcsolya­bált, melyen száz pár táncolta a franciané­gyest, a Lloyd-teremben a csónakázók „rúg­ták a port" reggelig, a Hungáriában a svédtor­nászok, de nem maradtak le a szakkörök, az iparoslfjúság, s maga a Belvárosi Kaszinó sem, hogy eleget téve Széchenyi hajdani buzgalmá­nak. a régi magyar táncok felújítását és sze­retetét ápolgassa, s mint egykor a Nemzeti Ka­szinó mágnásai, most a szegedi úri hölgyvilág s a díszmagyurba öltözött férfiak járják a ver­bunkost. a hajdú- és kuructáncot, s ha volt rá vállalkozó, akkor berrtutassák a fáklyás-, a süveges- és párnástáncokat ls, hogy a nemzeti érzés felcsigázásával végleg kiszorítsák az ide­gen keringőt, a galoppot, de még a . lengyel polkát is. Ez persze ritkán sikerült, a cigá­nyok, Erdélyi Náci, Kukac, Pá.ci és Ónodi Kál­mán, mindent tudtak, azt is, hogy a változa­tosság is az élvezetek egyik forrósa, s reggel felé bizony azt játszották, amit éppen megfe­lelőnek találtak. Aztán meg a díszes ruhákhoz, a nők csipke- és selyemkölteménveihez néha jobban is illet a menüett, a gyors ütemű gavott. az ünnepélyesen lassú landler. a keringő előd­je, vagy éppen a sanabande. A mazurka pedig a csárdással vetekedett, mert az elnyomott gyel nép iránti rokonszenv nemzeti táncuk fel­karolásában is megnyilvánult. A legizgalmasabb bál azonban mégis a Nő­egyleté volt, mert ezt magában a színház épü­letében rendezték meg, s nemcsak az álarc viselését tették kötelezővé, hanem felkérték a táncos résztvevőket, hogy lehetőleg ötletes jel­mezekben is jelenjenek meg. Az ifjú hölgyek tehát törhették a fejüket, hogy minek öltöz­zenek, de nem kevésbé az ifjú férfiak is, akik — ha nem volt kedvük maskarába bújni — fekete magyar ruhában is megjelenhettek, per­sze álarccal a szemükön. (Folytatjuk.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents