Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIAL \ % T A M UN K Á S P Á R TLA P J A Kádár János és Fock Jenő fogadta Henryk lablonskit Üzemi gyűlés a Láng Gépgyárban A magyar és a lengyel államelnökök beszéde Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke pénteken délelőtt látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottságának első titkáránál és Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél u Központi Bizottság székházában. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Kazimierz Olszewski, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, ' Stanislaw Kowalczyk. a LEMP KB titkára, Józef Czvrek külügyminiszter-helyettes és Tatíeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, valamint kísérete péntek délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintették a kelenföldi lakótelepet, majd a gellérthegyi Citadellától és a Halászbástyáról gyönyörködtek a főváros panorámájában. A Mátyás-templom megtekintése után útjuk a Vármúzeumba vezetett. Henryk Jablonski és kísérete pénteken délután a Láng Gépgyárba látogatott el. Részt vett a látogatáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és Németi József. A g.vár kapujában dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Kasoly József, a Láng Gépgyár vezérigazgatója, Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, Kisléghy Imre, a XIII. kerületi tanács elnöke és dr. Tóth Lajos, a gyári pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. A tanácsteremben Kasoly József a 104 éves gyár történetéről, fejlődéséről, munkájáról tartott tájékoztatót. A vállalat és a lengyel ipar közötti kapcsolatokról szólva elmondotta, hogy a Láng Gépgyár 1949-ben szállított először turbinákat Lengyelországba, azóta napjainkig 62 gőzturbinát — 717 000 kilowatt összteljesítményben küldtek a testvéri országba. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a gépgyárat. ismerkedtek a turbinagyártás folyamatával, Henryk Jablonski az üzemlátogatás közben szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal munkájukról. A látogatás alkalmából a nagycsarnokban üzemi gyűlést tartottak, amelyet a lengyel és a magvar hinmusz elhangzása után dr. Tóth Lajos nyitott meg. Ezután Losonczi Pál mondott beszédet. Losonczi Pál bevezetőben hangsúlyozta: — Hatalmas arányban erősödött a magyar—lengyel együttműködés ég barátság az elmúlt negyedszázadban. A marxizmus—leninizmus Szovjet segítséggel épülnek legnagyobb létesítményeink A magyar—szovjet gazdasági, együttműködés valamennyi területen újabb magas szintet ért el, segítve áruforgalmunk bővítését, a műszaki fejlődést, energetikai és ipari bázisunk erősítését Hosszú lejáratú megállapodásaink lehetővé teszik, hogy árucsere-forgalmunkat a mostani ötéves tervidőszakban másfélszeresére növeljük, s 1975-re mind a Szovjetunióba irányuló export, mind az onnan származó import értéke elérje az 1,1 milliárd rubelt. E nagymérvű árucsere egyben azt is jelenti, hogy a Szovjetunió 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozót, 37 százalékkal több nyersanyagot, félkészterméket és alkatrészt szállít, mint 1970-ben. A gazdasági életünk fejlődésének minden fázisában fontos szerepet játszó magyar—szovjet együttműködés sokrétűsége jellemzi a IV. ötéves tervünket is. A terv legfontosabb létesítményei közvetlen szovjet együttműködéssel valósulnak meg. Leninváros Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke pénteken meglátogatta hivatalában Kádár Jánost MSZMP Központi Bizottságának első titkárát szilárd bázisán építettük és építjük pártjaink, kormányaink és népeink kapcsolatát. — Együttműködésünk minden területén kiemelkedő eredményeket értünk el. Árucsere-forgalmunk mintegy megnégyszereződött az elmúlt 25 évben. Egyre szélesedik és mélyül, gazdagodik együttműködésünk. A KGST komplex programjával összhangban számos közös vállalkozásba kezdtünk, a gazdasági kooperáció és a specializáció elveinek érvényesítésével. — Szépen fejlődnek és egyre bővülnek országaink kulturális kapcsolatai is. Mind gyakrabban szerepelnek magyar művészek Lengyelországban, és a mi közönségünk is mind többször találkozhat a lengyel kultúra kiváló képviselőivel. — Népünk őszinte elismeréssel adózik a nagyszerű eredményeknek, melyeket a lengyel nép — marxista— leninista pártja vezetésével — ért el a szocializmus építésében. Tudjuk, hogy milyen hősi erőfeszítésekre volt szükség a hitleristáktól földig rombolt országban. Annál nagyobbra értékeljük, hogy ilyen mélyről Indulva érték el a gyors ipari fejlődést, amely országukat a világ 15 legnagyobb ipari országa közé emelte. — A szocialista építés eredményei szorosan összefüggnek és kölcsönhatásban vannak azzal, hogy Lengyelország jelentós szerepet játszik a nemzetközi életben. — A lengyel külpolitika nagy diplomáciai fegyverténye a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött államközi szerződés. A két ország kapcsolatában ez új fejezetet nyit, hiszen az NSZK nemzetközi, jogi érvényű szerződésben ismeri el Lengyelország határait. Ám ezen túlmenően jelentősen hozzájárul az európai biztonság megteremtéséhez is. A Lengyel Népköztársaság nemzetközi tevékenységének, erőfeszítéseinek nagyszerű erkölcsi és politikai elismerése nyilvánult meg abban, hogy az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakának elnökéül Lengyelország képviselőjét választották meg. Losonczi Pál vázolta a magyar dolgozók tevékenységét (Folytatás a 2. oldalon.) A kölcsönösen előnyös magyar—szovjet együttmükö! dés egyik legnagyobb szabá. sú példája a Leninváros térségében épülő új, nagy ipari komplexum, A Tisza-parti tájon felépülő kétezer megawattos erőmű, olefinmű és kőolajfinomító üzemeltetése szovjet nyersanyaggal történik. Az utóbbi a Barátság II. olajvezetéken érkezik hazánkba. A hatalmas ipari komplexum első ütemének megvalósítására 20 milliárd forintot használnak fel, és ebből 11 milliárdot már a negyedik ötéves terv időszakában. A három nagy létesítmény szoros technológiai kapcsolatban áll majd egymással. Mindegyiket a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel, s ezek nagyon jelentős része is a Szovjetunióból érkezik. A komplexum egyik fontos elemét — a kőolaj-finomítót — lényegében már építik is: a gépek hozzáláttak a terep rendezéséhez. Az olefinüzem építése jó ütemben halad Már megkezdték a pirolizis kemencék szerelését is. Az üzem termelési próbáira 1974 végén kerül sor. A kapcsolódó olajtüzelésű, kétezer megawattos erőmű építői már eddig több mint 1,7 millió köbméter földet használtak fel az új energiaszolgáltató óriás helyéül kijelölt ártéri terület feltöltésére. Tető alá hozták a háromezer-qtszáz adagos éttermet és konyhát, megépítették a leninvárosi vasútállomást, az új erőművet öszszekötő iparvágányt, megkezdték a vízkiviteli mű, valamint a kétszázötven méter magas kémény és más építmények mélyalapozását. Az új erőmű első gépegysége 1976 augusztusában ad villamos energiát. Szeged, olaj mező A Szovjetunió az iparunk fejlődését döntően beIndul a fúrópajzs Somogyi Károlyné lelvétele Amint lapunkban már megírtuk, Szegedre érkezett az a fúröpajzs, amely a rókusi temetőtől Tarjánig a föld alatt készíti majd el a főcsatorna másfél kilométeres szakaszának két méter átmérőjű alagútját. A Nádas utca és a Makkoserdő sor kereszteződésében már az utolsó simítások folynak az elkészült indítóaknán, amelybe a jövő héten eresztik le a pajzsot. Képünk az aknánál folyó munkásról készült folyásoló nyersanyagszállftások mellett sokoldalú segítséget nyújt hazai készleteink feltárásához, kitermeléséhez is. A szovjet kutatóknak, szakembereknek része van hazánk legnagyobb szénhidrogén-medencéje — a szegedi olaj- és fölgázmező — hasznosításában. A segítség már az úgynevezett generál művelési terv kialakításánál kezdődött. Annál: idején a Szovjetunió kőolajbányászati kutató intézetének nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberei bírálták el a szegedi medencére kidolgozott vízvisszanyomásos technológia tervét, amely azután a gyakorlat ban kitűnően bevált. E módszer alkalmazásával máig sem csökkent az olajat és a gázokat felhajtó rétegnyomás, s már sikerült elérni a tervezett maximumnak megfelelő évi egy-/' millió tonnás olajtermelést és — a megfelelő objektumok kialakítása után — rövidesen az évi kétmilliárd köbméter földgázt is felszínre tudjuk hozni. A földgáznak már nemcsak a felszínrehozatalában, de a feldolgozásában is nagy szerepe van és lesz a szovjet szakembereknek. A földgázból leválasztott különféle származékok feldolgozására ugyanis szovjet gyártmányú berendezésekkel működő üzem épül Algyő határában, csaknem 900 miliő forintos költséggel. Évente 214 ezer tonna gazolint, 124 000 tonna propánbután-keveréket, 40 000 tonna izobutánt, és 36 000 tonna izopentánt készít majd. Valamennyi nagyon fontos anyag. Az izobután a mükaucsukgyártás alapanyaga, az izopentánt pedig a benzin javítására alkalmazzák. Az új gázüzem területére folyamatosan érkeznek a berendezések, s gyors ütemben szerelik is azokat, szovjet szakemberek irányításával. Az objektum legfőbb részei a mintegy 50 méter magas és 50—100 tonnás súlyú szénhidrogénleválasztó tornyok lesznek. Az elsőt már felszerelték. Az üzem 1974-ben kezdi meg a termelést. Inota Inotán ugyancsak szovjet segítséggel épül fel hazánk első nagykapacitású gázturbinás csúcserőműve. Az erőmű tervezésénél szovjet technológiai terveket használtak fel a szakemberek. A gőzturbinás erőművekkel szemben az lesz a „specialitása", hogy rendkívül gyorsan — hideg állapotból is mindössze 45 perc alatt —, felfűthető és így a fogyasztási csúcsidőben lesz szinte azonnal „bevethető" a fokozódó energiaigény kielégítésére. A gépegységek első próbaüzemelését 1974 végére tervezik. Százhalombatta Százhalombatta két üzemóriása — a Dunai Kőolajipari,Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű — hasonló szép példája a magyar— szovjet együttműködésnek. Az olajvárosban nemcsak szovjet nyersanyagot dolgoznak fel. A baráti nép jelentős segítséget nyújtott a felépítéséhez is. Százhalombatta másik üzemóriása — a hőerőmű — ugyancsak jelentős szovjet segítséggel épült. i i