Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

a SZERDA, 1972. NOVEMBER 29. Megyei munkás­mozgalmi veteránok életrajzi lexikona A szegedi József Attila Tudományegyetem tudomá­nyos szocializmus tanszéké­nek irányításával kutatói munkaközösség összeállította a Csongrád megyei mun­kásmozgalmi veteránok élet­rajzi lexikonét. A most nyomdába került anyag azoknak az adatait tartal­mazza, akik 1971 decembe­réig eltávoztak az élők so­rából. Életútjuk példamuta­tó a ma emberének. A kötet anyaga áttekintést ad a me­gye munkásmozgalmi törté­netéről, azok tevékenységé­ről, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom csatáiban, és helytállásukkal tűntek ki a Magyar Tanácsköztársaság időszakában, majd az illega­litás nehéz éveiben. A jövő év februárjában megjelenő tízíves kötetben 196 veterán adatalt teszik közzé. A balástyai „Luca széke" Luca széke-e a balástyai hogy ha csodákra nem is minden megjön, de nem tanyai kollégium? Nem. számíthatnak, mégis pár hét tudják hová rakni ezeket. Csak egy kicsit megfeledkez- alatt fejeződjék be a bálás- Az iskola tanárai gondoltak tek róla és most hiába a tyai beruházás. Éppen ideje arra is, ha más megoldást szemre tetszetős, modern lenne! épület, üresen árválkodik, nincsenek lakói. Nem lehet­Becsei István igazgató, Szépkúti István és Virágh nek. Nem készült el ugyanis j^nos tanár a következők­tökéletesen, használhatóan a ben foglalja össze a kollégi­felújított kollégium, húzódik um felújításának történetét. Kulcsra zart hivatal az átadása. Kezdjük az ele­jén. A diákotthon felújítására másfél milliót kapott az is­kola, s idén tavaszon átad­ták az épületet, hogy kez — Az építkezés kezdettől fogva váltakozó lendülettel és intenzitással folyt. Az első határidőre nem tudták átadni, augusztus végére, s november 14-én volt a mű­nem találnak, szegedi válla­latot kérnek meg a belső villamossági munkák elvég­zésére. A 10. sz. Volán ed­dig is jó szolgálatot tett, társadalmi munkában két ta­nyai iskolát villamosított. Kiss István, a Sándorfalvi Általános Ktsz kisteleki te­rületi irodájának vezetője az alábbiakat mondta. — Néhány dologban hi­dődhessen a munka. A fő- __ , . . . báztathatóak vagyunk, hogy irállalb-svré a Qánönrfal,ri L1 SZaKl diaUHS, Qe SOK KlIO^aS mAJnc,Tnft hcfáríHéro nom vállalkozó, a Sándorfalvi Ál­talános Ktsz kisteleki rész­lege az építést megkezdte, merült fel. s ezért nem ve­hették át a a módosított határidőre nem készültünk el tökéletesen a de sainos a szerződésben SaÍnos- azóta sincs nagy vállalt határidőre^ ^fusztus « • 31-re nem készült el vele. A balástyai iskola tantestülete k°!ítglU™£ kollégium átadásával. De nem lehet mindent egyértel­„„ ,,, . „. műen a nyakunkba varrni. *ZJd,lnkÖ2; Állandó a munkaerő- és munk^ák^vannak*'hátra nar- anyaghiány" Például a har" most kétségbeesetten tekint- ^ettT4iszoLS SzfCéüvléce^ madik negyedévi cement­get segítség után, mert hi- ^SrféSe , 8zegély™ szükségletünket még mindig deg éjszakák járnak és a ta- De'so nem tudtuk kielégíteni. Ami nval kollégiumba iáró 40 elektromosság szerelése, ab­gyereknek nhtes J£u£ hatott hely. A tornaterembe tették SÍLfiLx az ágyakat, együtt fiúk-lá­nyok, szekrénysor választ­ja el őket egymástól. A te­megszüntethetnének. A ta­nyai kollégistáknak a taní­tást felfüggeszteni, szünetel­rembenegy^cserépkályha "t^fí&i * £tek van, azzal fűtenek éjszaká- tehát a kény" ra. hogy meg ne fázzanak az bérmegoldás. általános iskolások. Az ideá­lisnak éppen nem mondha­Belső felújításra mintegy 250 ezer forintot kapott a tó körülmény, tisztálkodás, kollégium, lassan már ér­mosdó hiánya, stb., mind-mind a leglényegesebb, a balás­tyaiak pótmegrendeléssel láttak el bennünket, 1972. augusztus 22-én, 107 ezer fo­rint értékben rendelték meg a külső és belső szennyvíz­hálózat megépítését, amit befejeztünk. A jelenlegi problémát belső villanysze­relési munkák hiánya okoz­za. Embereink most is anyagokért vannak oda és zsúfoltság kezgetnek az új asztalok, péntekre, december l-re va­indokolja, szekrények, december végéig Közlekedés, óh! A DM DÉLMAGYARORSZÁG HMM Gondatlan gazda Hajlamosak az emberek „Nem kell mindenkinek ez­arra, hogy csak akkor fog- zel a kocsival jönnie. Majd janak tollat, ha valami jön a másik is." Valaki rendellenes jelenséggel talál- megjegyezte, hogy a vilta­koznak. Ez a magyarázata mos azért van, hogy az uta­annak, hogy Postaládánk cí- sokat szállítsa. A jegykezelő mére is zömmel felháboro- erre goromba hangon kikér­dott hangú panaszos levelek te magának, hogy őt kiok­érkeznek. Azt kevesebben tassák, s mindezt káromló szavakkal fűszerezte. Van egy hivatal, mely a város házában székel. Nem a „torony alatt", az attól balra eső épületben, annak is a 107—108 jelzésű szo­bájában. Hogy mivel fog­lalkoznak az ajtó mögött ülő hivatalnokok? Rejtély. Mondják, hogy olykor tej­jegyet is adnak leendő ma­máknak. Mondják, mert meggyő­ződni erről nem olyan egy­szerű. Van, akinek három­szori próbálkozásra sem sikerül. Ha nem is hét la­szek tulajdonosa, mikor megtudja, hogy mit, szik­rákat lövellő szemmel közli a betolakodóval, hogy jöjjön másnap. „Végtére is, vegye úgy, hogy záróra van" — és már csukná is be az ajtót. Némi közelharc köz­ben — míg az ajtó ropog az ellenkező irányú erők hatásától — a a nőnek ál­cázott ügyintéző a kérdés­re, hogy egyáltalán mikor állnak itt szóba az ember­rel, odaveti: „Ki van írva, csak el kell olvasni." Es kat alatt őrzik titkukat, akkor győz az erősebb: annyi bizonyos, hogy több- bevágódik az ajtó, csörren tartják közlésre méltónak, ha időre elvégezte valame­lyik vállalat az ígért mun­kát, vagy ha az újszeged! A látottak-hallottak alap­ján jogos távoli levélírónk felháborodása, hiszen miért lamennyi munkánkat mi befejezzük a balástyai kollé­giumban. Persze, akkor még min­dig nem költözhetnek be a diákok. Ugyanis fűteni kell, december ilyen. A gond ak­kor már a ktsz-t nem ter­heli, marad az iskoláé. Ígéretek, remények. A szép külsejű, jó beosztású tanyai kollégium várja la­kóit. A diákok is várnak és dideregnek. Közeleg a téli szünet, a karácsony. Ha már eddig nem is, ünnepekre és utána meleg lehetne az új, szép kollégiumban. Sz. Lukács Imre nyire zárt ajtók mögött Márpedig a kismamák­nak ugye, semmi se drá­ga, se idő, se energia — miért éppen nekik lenne az? —, szeretnek végére járni a dolognak. Elküldik őket egyszer — no, csak azzal, hogy jöjjenek más­nap —, elküldik kétszer? Elmennek harmadszor is. Hogy esetleg megkérdezi a főnök az utolsó alkalom­mal, hogy: „mi az, maga hármas ikreket akar szül­ni, hogy ennyit rohangál tejjegyért", vagy „úszik" a a kulcs. A kismamának szökik a vér — keresgélni kezdi a neki szóló iníor­mációt. A folyosóajtón jel­zi a szobaszámot egy cé­dula, de egyebet nem. A lépcsőházban sem, a ka­pualjban sem. JLáítható valahol, hogy tejjegyet mi­kor adnak ki?" — kérdezi a portán. „Nem" — hangzik a válasz. „Talán az ügy­félfogadás erre is vonatko­zik, azt tessék elolvasni." Lám, lám, az oly sokszor oly érzelmesen megénekelt busz egyik fekete kalauznője a lassúbbak, az idősebbek, minden fel- és leszállónak mosolyogva, kedvesen kö­szön. Dr. Várhalmi Dániel Bé­Szirányi Gyuláné (Alkot­mány utca 24.) segítséget kért tőlünk szerencsétlen helyzetében. Amit mi tehe- ... , tünk az, hogy közhírré tesz- bői (Mátyás utca 18.) cimez­esetleg a betegek maradja­nak le a kocsiról, ha már nem olyan fürgék, hogy az elsők között biztosítsák ma­kés megyéből, Mezőberény- guknak a helyet Különben: nagy légitársa­szük panaszát reméljük se­gítő „szemekre" talál az írás. Az önkényeskedő házigaz­da megkeseríti a nyolctagú Szirányi család életét. A le­vél 12 éves pereskedés hosz­szú történetét mondja el. Hol az volt az összetűzés tárgya, hogy nem fizettek a lakók lakbért, holott fizet­tek, hol egyéb vádak. A há­zigazda a pereket elvesztet­te. köztük az utolsót, az idei májusit is. Az ítélet: a tulaj­donos köteles 30 napon be­lül visszaadni a konyha- és türdőszobaablakokat, melye­ket festés ürügyén még 1971 júliusban leszereltetett. (Ko­rábban a II. kerületi tanácsi hivatal igazgatási osztálya is 15 napos határidővel köte­lezte erre a házigazdát.) A helyiségeket azóta sem zár­ják el ablakok a külvilágtól. Másfél éve nincs víz a la­kásban, mert a vízvezetéket is megbontotta a házigazda, de sem azt, sem a felszedett padlót nem hozta rendbe. Levélírónk szeretné, ha az ablakokat visszakapnák és a tatarozást befejezné az egyébként Sándorfalván lakó házigazda. Kérésük, úgy gondoljuk, teljesen indokolt. Kötelessé­geik a háztulajdonosoknak is vannak, s ha ezeket nem teljesitik, a büntetés is jo­te meg levelét szerkesztősé­günkbe. Leírja, hogy novem­ber 23-án délelőtt negyed 11-kor az SZKV 655-ös szá­mú villamosán utazott a Nagyállomásról. Kellemetlen jelenet tanúja volt, A kala­uz megnyomta a gombot kis asztalkáján, zárultak az aj­tók, holott a kocsi még üres volt, odalent pedig sorba álltak a fölszállni készülő utasok. Az elégedetlen han­gokra az volt a válasz: ságok foglalkoznak a gondo­lattal, hogy a pilótákat köz­vetlenül repülés előtt orvosi, pszichológiai vizsgálatnak vetik alá. Az SZKV egy ideig bizonyára nem en­gedheti azt meg magának, hogy alkalmazottait csak ak­kor engedje munkába állni, ha idegállapotuk tökéletes. A türelmet — és a minimá­lis udvariasságot azonban mindenképpen elvárhatjuk tőlük. Megmentei! mentő saját munkája, az elenyé- anyaságnak már az ígére­sző megpróbáltatást jelent tével is ügyféllé válhat az ahhoz képest, amilyen ember lánya. Ezt azért va­meglepetést a titokzatos lahogy tudatosítania kelle­ajtó rejteget a fiatalasz- ne a tisztelt hivatalnak szony számára. Erélyesebb „ügyfeleivel". Es azt is, kopogtatásra kétcentinyi hogy a kulcsra zárt ajtók rés nyílik, nehogy az ügy- mögé nem tanácsos bepil­fél valami fondorlatos mó- lantani. Odabenn ugyanis don beférkőzzék a szobába, zárórát tartanak. „Lelki" Megjelenik egy orr és egy zárórát. Avagy: az „ügyfe­száj, mogorván megkérde- lek" vannak értük?! zi: „Mit óhajt?" E testré- Ch. A. Mit és hogyan? Sajtókonferencia a Centrum Áruházakról Egyenes adásban közvetí- értik alatta. Ilyen szemszög- rum Áruházak között, hogy tette hétfőn este a Kossuth bői nézve természetes, hogy a saját termeltetésű árukat rádió a Centrum Áruházak más az elvárás, mint a kis- cserélhessék, s ne váljon tö­vezérigazgatóságán tartott kereskedelmi üzletektől. Ez- megcikké a Szegeden ter­sajtókonferenciát. Ezen a vi- zel akár azt is mondhatjuk, meltetett portéka. A válasz déki lapok képviseletében a hogy esetenként túl sokat is röviden összefoglalva kérdésben... Élesen vetődött fel E heti leveleink között akad egy fehér holló is, kö­szönő sorok formájában. Csonka Györgyné Űjszőreg­ről (Kamaratöltési bejárat, 319. őrház) kér bennünket, hogy adjunk helyet lapunk­ban levelének. Dékány Sándornak, az IB 47-33 rendszámú gépkocsi vezetőjének mond köszönetet Csonka Györgyné, aki törött lábbal fekszik otthon. A na­pokban ellenőrző vizsgálatra kellett mennie. Jött is érte a mentőautó, de beleragadt a ház előtt a tengernyi sárba. Dékány Sándor segítségével végül sikerült a beteg asz­szonyt a kocsihoz vinni, a mentőt pedig kimenteni a sárból. Egyben arra kér a levél írója bennünket, tegyünk valamit, hogy a járhatatlan utcában ez az áldatlan álla­pot megszűnjék. csak Délmagyarország és a Haj- várunk nagyáruházunktól, annyi volt: nincs akadálya. dú-Bihar megyei Napló amely mégis csak a belke- Ez világos, és eddig is tud­munkatársa vett részt. reskedelem és a külkereske- tuk. Reméljük, nemcsak le­A Centrum Áruházak sze- delem szokványos csatornáin velezés lesz ezentúl ebben a repe vidéken alapvetően más, kapja az árut, tehát, ha na­mint a fővárosban, hiszen a gyon szigorúak vagyunk, főváros kereskedelmi hálóza- vagy akárcsak általános!- konferencián, hogy a Cent­ta mindenképpen nagyobb tunk. azt mondhatjuk, hogy rum Áruházak nem külön­választékot nyújt, mint ami- szinte ugyanazt kapni a legesek a hiánycikkeket ille­lyet a vidékieknek egy még Centrumban is. mint amit töleg, mert ami más tizle­akkora város is adhat, mint más üzletekben, s ilyen érte- lekből hiányzik, rendszerint Szeged. így aztán a szege- lemben akár egy-egy szak- a Centrumban sem kapható diek. ha a Tisza Centrum üzletnek tekinthetjük a De hasonlatosan közös prob­Aruhózrót beszélnek, min- Centrum Áruház osztályait, léma a kereskedelem bárme­denképpen a legnagyobb Azért ez mégsem egészen lyik ágával a vevők-eladók áruházat, méghozzá a kör- így Van. A sajtótájékoztatón nem éppen súrlódásmentes nyék legnagyobb áruházát a vezérigazgató az újságírók kapcsolata sem. Szegeden kérdéseire elmondta, hogy a ugyanúgy tapasztalhat a Szerkesztői üzenetek H. András: Leveléből annyit tudtunk elolvas­ni, hogy a vízművek két ut­ca sarkán lezárták a kutat. A két utca neve sajnos ol­vashatatlan. Kérjük, hogy panaszát küldje el a Vízmű­vek és Fürdők Vállalat ci­(Alkony utca 10/D): az étte­remben valóban helytelenül viselkedtek önnel. Jogában állt volna elkérni a panasz­könyvet. Ha nem teljesítik kérését, forduljon a vendég­látóipari vállalat központjá­Megállapodás a magyar és a jugoszláv írószövetség között A Magyar Népköztársaság rendszeresen konzultációt és a Jugoszláv Szocialista folytatnak — esetleg egy ké­Szövetségi Köztársaság kö- sőbb megalakítandó vegyes­zötti, 1972—73. évi kulturális bizottság keretei között. Köl­csönösen arra törekednek, hogy már 1973-ban létre­és oktatási együttműködés munkatervének megfelelően kedden megállapodást írt jöjjön az első tárgyalás. alá a Magyar írók Szövetsé­ge és a Jugoszláv írók Szö­vetsége. Kölcsönösen elősegítik az irodalmi folyóiratok és újsa­Az okmánvt magvar rész- gok cseréíét- iUetve ezek T3^..™_J"-IT.* szerkesztőinek látogatásait. ról Darvas József, az írószö­vétség elnöke, jugoszláv Lehetővé teszik írók kölcsö­nös látogatasait is, mind­részről pedig Ciril Kosmac, két szövetség évenkém. a Jugoszláv írok Szovetse- „„,„•,,,„/..„ . . gének elnöke látta el kézje- együttvéve tobb mint 130 _ x i » , ., " . ,„ , , napos látogatást biztosít < az fji^l^ls82^8^: írók számára. A Magyar mére. özv. Tóth Jánosné hoz. viselői egyebek között meg­állapodtak, hogy a magyar— jugoszláv irodalmi kapcsola­tok elmélyítésére, a könyv­kiadás és a műfordítás ma­írók Szövetsége még az idén fogadja a Jugoszláv írók Szövetségének küldöttségét, az 1972—73. évi egyezmény gasabb szintre emelésére aláírására, nagy áruházakat üzemeltető vásárló a Centrumban is jót vállalat jelentőségéhez mér- is, rosszat is, mint akár­ten szabadon és ügyesen gaz- melyik más üzletben. Pedig dálkodik. sok olyan termé- eladási formákban, ötletek­ket tart, amit a kirakatok- ben szembetűnően előbbre ban a „csak nálunk kapható" jár a Centrum, mint más üz­felirattal méltán elláthat. A szegedi Centrum Áru­letek — hogy mást ne em­litsünk: nagy a sikere a tur­ház képviseietében "dr. Marsi kálópolcoknak. Persze csak Zoltán igazgató vett részt a tájékoztatón, és többek kö­zött elmondotta, hogy a kö. nem azonos a kérdés, mint az áruválasztéknál: várha­tunk-e többet a nagyáruház­vetkező évben megoldják az tól> mint akármelyik más áruház egyik műszaki gond- "Jettől? Engedtessék meg a 'át: légkondicionáló beren­dezést szerelnek fel. Munka­társunk elmondotta a sajtó- vezette a rádió feltevés, hogy igen. Petress István riporter sajtókoníe­konferencián, hogy a szegedi lenciáját. s ebben a műsor­Centrum Áruház helyi és ban hangsúlyozta azt is környékbeli ktsz- ekkel is termeltet, így aztán a sze­hogy az idén elmaradt a nagy áruházak szokásos ka­gediek jó minőségű és vi- rácsony előtti sajtótáéjkozt .­szonylag olcsó kisipari ru- tója. A Centrum Áruházak hákhoz ls hozzálutnak. De vezérigazgatója elmondotta, ezeknek a ktsz-eknek nem hogy ezt az .alkalmat szeret­gazdaségos az, amit a vevő né megragadni a vásárlók kíván, hogy tudnillik kevés tájékozta'ására: az idén a leo---en forgalomban ezekből tavalyinál mennyiságben és a különlegesebb termékek- választékban is többet nyúj­ből. Ezért kérdezte meg tanak az áruházak az ün­munkatársunk, nem lehet- nepek előtti nagy vásárlás­ne-e jobb cserekapcsolatot hoz a közönségnek, kialakítani a vidéki Cent- Szőke Máris

Next

/
Thumbnails
Contents