Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

PENTEK, 1872, NOVEMBER 3. •Mtm 5 Milyen változások lesznek a nyugdijszabályokban? A nyugdíj alapját képező átlagjövedelem számítása ,4 orr tssii A szövetkezeti tag öregségi és rokkantsági nyugdíja összegét — az eddigi szabályok szerint — általában azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelem havi átlaga alapján állapították meg, amelybe a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt be volt sorolva. így például: ha a termelőszövetkezeti tag 1973. június 1-ével menne nyugdíjba, nyugdíja összegét azokra a nyugdijosztályokra meghatározott havi jövedelem átlaga alapján kellene az ismertetett szabály szerint kiszámítani, amelybe 19Ö9. január l-e és 1973. május 31-e közötti időben be volt sorolva. Mondjuk, hogy 1968-ben az 5., 1970ben a 8., 1971-ben a 9., 1972-ben és 1973-ban pedig a 4. nyugdíjosztályba volt besorolva. Mindegyik évben teljesítette a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot, illetőleg a nyugdíj megállapítása évében az 5 nyugdíjhónapot A figyelembe vehető havi jövedelem az 5. nyugdíjosztály szerint havi 1300, a a. osztályban 1600, a 9-ben 1700, a 4-ben 1200 Ft Ennek megfelelően az 1969. évre 12X1300=15 600 Ft, az 1970. évre 12X1600= =19 300 Ft, az 1971. évre 12X1700=20 400 Ft az 1972. évre 12X1200=14 400 Ft, az 1973. évre pedig 5X1200= =6000 Ft vehető figyelembe. A nyugdíj összegének alapját tehát 75 600:33=havi 1426 Ft átlagjövedelem képezné. A munkateljesítmény Idős korban rendszerint csökken, de legalábbis ingadozik. Nem méltányos ezért az öregkori pihenés biztosítását szolgáló nyugdíjat négy-öt év jövedelmének az átlaga alapján megállapítani. Az új rendelkezések ebben a tekintetben is változást hoznak. Azoknak a szövetkezeti tagoknak a nyugdíját ugyanis, akik 1972. december 31-e után mennek nyugdíjba, már nem négy év és a töredék év nyugdíjosztálya szerint, hanem a nyugdíjazást megelőző 5 naptári év közül a legkedvezőbb 3 év nyugdíjosztálya és a nyugdíjazás évére irányadó nyugdíjosztály szerinti jövedelem átlaga alapján állapítják meg. A legkedvezőbb 3 év és a töredék év nyugdíjosztálya szerint azonban csak annak a termelőszövetkezeti tagnak lehet a nyugdíját megállapítani, aki a nyugdíjazását megelőző 5 naptári év alatt megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tag volt és a legkedvezőbb 3 naptári év mindegyikében teljesítette a nyugdíjévhez szükséges munkanapokat (férfi 150, nő 100 munkanapot). Az előbbi példában említett termelőszövetkezeti tagnál az 1968—1972 közötti 5 évből kell a legkedvezőbb 3 évet kiválasztani. Ismerni kell tehát az 1968. évi nyugdíjosztályát is. Ha ebben az évben a 7. nyugdíjosztályba volt besorolva — amely szerint figyelembe vehető havi jövedelem 1500 Ft —, a nyugdíjazását megelőző 5 naptári év közül a besorolás szempontjából reá nézve legkedvezőbb 3 naptári év az 1968., az 1970. és az 1971. év. Nyugdíja összegét ezért e háromévi és a nyugdíjazása évére irányadó nyugdíjosz tálya szerinti alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően az 1968. évre 12X1500=18 000 Ft, 1970. évre 12X1600=19 200 Ft, 1971. évre pedig 12X X1700=20 400 Ft jövedelmet, vagyis a 3 évre összesen 57 600 Ft-ot vesznek számításba. A nyugdíj alapját 57 600 Ft-faz 1973. évre eső Ősbemutatóra iit a színház Római történelem, mai mondanivaló a Például Caiusban 6000 Ft=63 600:41=havi 1552 Ft képezi. Az új szabály tehát a i példabeli esetben havi 126 Ft-tal magasabb átlagjövedelem figyelembevételét teszi lehetővé nyugdíja megállapításánál, mint az eddigi szabály. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a nyugdíjba menő szövetkezeti tag az öregségi korhatár elérését (férfi a 65. év, nő a 60. életéve betöltését) vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor (férfi 60., nő 55.) betöltését megelőző nyugdíjosztálya szerint kérhesse nyugdíjának a megállapítását. Az átlagjövedelem kiszámítása ebben az esetben úgy történik, hogy az életkor betöltésének évében az életkor betöltéséig eltelt töredékidő, és az ezt megelőző 4 naptári év alatt történt besorolásának megfelelő nyugdíjosztály szerinti jövedelmet veszik figyelembe. E szabály csak abban az esetben kerülhet alkalmazásra, ha a termelőszövetkezeti tagnak az öregségi korhatár elérésekor, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésekor már volt 10 nyugdíjéve. Az 1972. december 31-e után nyugdíjba menő szövetkezeti tag kérheti, hogy az említett négy naptári év nyugdíjosztálya szerinti jövedelme helyett az öregségi korhatárt vagy az annál 5 évvel alacsonyabb életkorát megelőző 5 teljes naptári év közül annak a 3 évnek a nyugdíjosztálya szerinti jövedelmet vegyék figyelembe, amely számára a legkedvezőbb. A töredékidőre eső jöjöve'delme vedelmet természetesen itt is figyelembe kell venni. Ennek a kedvezménynek azonban gyakorlati jelentősége majd csak a későbbi időben lesz, mivel az 1968. előtti évekre egységesen havi 900 Ft-ot lehet átlagjövedelemként számításba venni. (Folytatjuk.) Csáki-Maronyák József tárlata Dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, aki tegnap délután nyitotta meg CsákiMaronyák József Kossuth-díjas festőművész tárlatát a szegedi Képcsarnokban, azt írta a festő orosházi retrospektív kiállítása katalógusának előszavában: „Bizonyos, hogy Csáki-Maronyák Józsefre nem hatottak az ötven esztendő előtt kelt formalista törekvések, nem alkalmazza a szürreális képzettársításokat, a geometrizáli sematizmus képleteit, a követhetetlen elvontság rejtélyeit. Nem óhajt a természeti népek varázslóinak misztikus szerepében tetszelegni, mert világos mondanivalóval ... példamutató tettekkel, vöröslő alkonyokkal ismerteti meg a tárlatlátogatót, az élet szép élményében részelteti képeinek nézőit." A most bemutatott, mintegy 30 kép a balatoni táj bűvöletében született. Nagy mesterségbeli felkészültséggel érzékeny lélekkel érte tetten Csáki-Maronyák a természet megannyi megejtő pillanatát. Tihany és környéke az ihlető vidék; a Balatonpart, a nádasok, a tihanyi domboldal, a völgyekben meghúzódó présházak. Enneji, a mindig változó tájnak arcai jelennek meg a szel és tavasszal. Azok az alkotásai a legsikerültebbek, ahol egy szin változataira építette képét. Ezek, a jobbára téli Balatont ábrázoló tájak nyugalmasabbak, csöndesebbek és elgondolkodtatóbbak, mint napsütötte képei. Itt érződik igazán a táji élménynek és az emberi lélek rezdülésének találkozása. Hagyományos festészet a Csáki-Maronyáké. Piktúrájának alapja a természeti látvány, az emberi lélek, és a mesterségbeli tudás. E háromból születik képeinek megejtő derűje, lírai hangulatai, melyek emberi értékeket lopnak falaink közé, derűssé varázsolhatják környezetünket, felfrissíthetik fáradt magunkat. Oroján István képei Míg Csáki-Maronyák József személyében egy régi szegedi középiskolást köszönthettünk, addig Oroján Istvánban olyan, pálya kezdetén álló alkotót, aki alig néhány éve szerezte meg Szegeden a mesterségbeli tudás alapjait. A Gyulán élő fiatal festő kiállítását egyAz ilyen forrásban levő festészethez adhatnak érlelő hatást ezek a kiállítások. Az est második részében a Szegedi Nyomda vezetőivel találkozhattak az érdeklődők. Petri Ferenc újságíró beszélgetett Vincze György igazgatóval és Erményi Lajos igazgatóhelyettessel, a Sándor János (jobboldalt) beállítja jelenetét Hoinftdl OtrfcAr fclvtt«1» Janka Béla egyik T. L. képeken, télen, nyáron, ősz- Ló fiúval című képe. kori tanára, Vinkler László Szegedi Nyomda munkájáról, festőművész nyitotta meg tegnap este a Sajtóház művészl^lubjában. Oroján István kísérletező alkotó. A formák szerkezeti problémái izgatják. Az analizálás segítségével a tárgyak és formák lényegét keresi, míg a „széttört cserepekből", elemekből újraépített, szintézisre épülő képein az alkqtói rendteremtés kérdéseit feszegeti. Kamarakiállításának legszebb darabja a Amikor két hét múlva, november 18-án, Révész Cg. István Például Caius című drámájának premierjén, az idei első ősbemutatón felmegy a függöny, a nézők a szegedi múzeum lépcsőit léthatják majd a színpadon. Beszélgető-vitatkozó fitalok, egyetemisták lesznek ezen a színen. Látszatra pontosan olyanok, mint a többi egyetemista. De vessünk egy pillantást a színlapra, s kiderül, ezeknek a mai fiataloknak nagyon furcsa nevük van. Az egyiket például Marcinak és Caíusnak, a másika* Sanyinak és Sempronius nak hívják. Micsoda mai fiatalok, ilyen nevekkel? Sándor János, a színház főrendezője .állítja színpadra a tavaly elhunyt Révész Gy. István drámáját. — Szerkezetében, dramaturgiai struktúrájában a Például Caius bizonyos értelemben emlékeztet — mondja a főrendező — az író korábbi drámájára, a kaposvári színházban bemutatott Az első harminchat óra című darabra. Az is történelmi tárgyú alkotás volt, a Krisztus halála utáni 36 óra történetét dolgozta fel, de a tulajdonképpeni problematika nagyon is mai volt, a mondanivaló a mának szólt. — A Például Caius ennek a dramaturgiai modellnek másféle megvalósítása. A történelmi tárgyban Itt máiannyira nem elsődleges maga a történelem, hogy kosztüm sincs, a szereplők végig mai ruhában játszanak. S ez nem valami mesterkélt, erőltetett megoldás, hanem a darab szerkezetéből szervesen nő ki. Révész Gy. István drámájában ugyanis arról van szó, hogy a múzeum lépcsőin felhőtlenül és felelőtlenül beszélgető fiatalok egyszercsak hirtelen vitatkozni kezdenek az egyén és közösség, a vezető és a nép viszonyáról. A vitában — érveik alátámasztására — történelmi példákra hivatkoznak, s ekkor kerül elő Caius, azaz Caius Március Coriolanus neve, s a vitatkozók nemcsak beszél•nek róla, hanem ott, a múzeum lépcsőin el is játszszák a római hadvezér történetét. Ez a dráma. — Révész Gy. István darabja nem történelmi munka, noha a mondanivalót az Író Coriolanus történetének felhasználásával fejti kl. Coriolanus — mint tudjuk — a római történelem egyik ismert alakja volt, és sorsát az tette tragikussá, hogy sikereinek csúcsán — győzelmeit egyéni eredményként könyvelve el — szembekerült a néppel. Ennek az összeütközésnek, szembefordulásnak az elemzése "jelenik meg Révész Gy. István drámájában. — A kétrészes darab szerkezetének egyik érdekessége, hogy az első perctől az utolsóig minden szereplő a színpadon van. Coriolanus (Marci): Janka Béla. barátja és későbbi ellenfele, Sempronius (Sanyi): Melis Gábor, közös ellenségük, Herminus: Mentes József. Coriolanus felesége Martyn Márta, Semproniusé Déry Mária. A díszleteket és a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte. ö. L. Vegyszerek a mezőgazdaságban Az elmúlt évben meglehetősen nagy műtrágya- és növényvédőszer-készletek gyűltek össze a raktárakban, mert a mezőgazdasági termelők inkább gépeket vásároltak. Idén fordult a helyzet, lényegesen keresettebbek a vegyszerek, műtrágyák. Az Agrotröszt összesítése szerint a mezőgazdasági nagyüzemek, háztáji gazdaságok és a kiskert-tulajdonosok idén eddig négymillió tonna műtrágyát vásároltak, lényegesen többet, mint 1971 azonos időszakában, örvendetes, hogy javult a nitrogén, foszfor és kálium műtrágyák aránya. A gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy hiába használnak fel az egyik rovására többet a másikból, ezzel nemigen növelhetik a terméseredményeket, s a kereskedelem ls egyre nagyobb tételeket szerez be külföldről műtrágyákból. amelyekből a hazai üzemek csak korlátozott menynylséget tudnak készíteni. A gépek iránt megcsappant az érdeklődés, a telepek forgalma eddig kisebb az elmúlt évinél. Októberben ugyan a kedvezményes vásárlási lehetőségek hatására valamelyest fellendült az érdeklődés, de a raktérkészletek még fgy is igen nagyok. A gazdaságok a jelek szerint az új gépek vásárlása helyett szívesebben újítják fel a régi berendezéseket, amit az is Jelez, hogy az idei alkatrészforgalom máris 100 millió forinttal haladja meg az elmúlt évit. A MÉM szakemberei szerint örvendetes, hogy megnőtt a műtrágya-forgalmazás, de nem tartják helyénvalónak, hogy nagy számú gép áll november elején a raktárakban. Képernyő Illyés Gyula köszöntése Több farostlemez A mohácsj farostlemezgyár négyzetméter helyett 2,3 milegvik legkelendőbb terméke HÓ négyzetméter farostlemez a fényes, lakkos felületű fa- készülhet évente Mohácson. rostlemez. Most fejlesztik az üzemet, a munka befejezése A munkával a jovo év eleután az eddigi 1,8 millió jére készülnek el. (MTI) Illyés Gyula életét iotmann meséli Béla felvétele Lehet-e fölfogni cseppben a tengert? Ha fölfogni bizonyára nem, hát fölmutatni? Az Illyés Gyulát köszöntő, szerda esti két óra á képernyőn megpróbálta. Természetesen a teljesség igénye nélkül, bár a teljesség megkísértésérfil nem mondva le, hiszen az életmű, amivel szembe kellett pézni, oly páratlanul gazdag, az irodalmi tevékenység megannyi szféráját kimerítő, hogy szerzői est keretében nehéz eltekinteni bármelyiktől. A szerkesztő, Bernát Rózsa egyszerűen és finoman került a feladat mögé: odaültette a kamerák elé Illyés Gyulát, aki a műsor nagy élményét nyújtva, elmesélte életét. Személyes vallomásából, az illusztrációként fölsorakoztatott versekből, drámarészletekből kerekedett kl az életmű summája. Illyés ars poeticája: féltő aggódás és felelősség a nemzet sorsáért. Jó félszázada már, hogy Illyés Gyula kimondta, a cselédeknek, a puszták népének is közlik van a hazaépítéshez, s mi ebben a hitben az eltelt évtizedek nyomán csak megerősödtünk. A népi írók kórusából maga Illyés erősítette hitünket. Életművének ebben a „mozzanatában" őrzi forradalmi költészetünk hagyományait, Petőfi, Ady, József Attila örökségét — és kínálja föl a hazaszeretet Igaz eszméjét új időknek, új dalaihoz. N. L