Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

PÉNTEK, 1972. NOVEMBER 3. Tarján ellátása a legsürgetőbb A kereskedelmi hálózat fejlesztésének gondjairól tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Szeged kereskedelmi háló­zatának fejlődése az utóbbi években messze elmaradt a tervektől, s még inkább a valódi szükségletektől. Hogy országos összehasonlítással éljünk: itt él az ország la­kosságának 1,2 százaléka, a nekelőtt az élelmiszerboltok hiányát kell megszüntetni. Ebben az ötéves tervben több mint 18 ezer négyzet­méterrel kellene növelni a kereskedelmi és vendéglátó üzletek alapterületét, s eb­ből 7 ezer négyzetméternek kereskedelmi hálózat viszont Tarjánban kellene megépül­csak 0,7 százalékát teszi ki nie. A már látható nehéz­oz országosnak — jóllehet a ségek kétségessé teszik a hazai forgalomnak 1,75 szá- terv megvalósulását. A tar­zaléka itt bonyolódik. A jáni építkezésekhez min­meglevő hálózatban is sok denekelőtt építőkapacitásra az avult üzlethelyiség, ven- lenne szükség, aminek érde­déglő stb. Sajnos, a fejlesz­tés lehetőségeivel sem az előző, sem a jelenlegi öt­éves tervben nem tudtunk lépést tartani. A harmadik ötéves tervben több mint 6 ezer négyzetméternyi üzlet­területtel maradtunk hát­rányban; és a mostani terv­ben sem halad ígéretesen a kereskedelmi létesítmények megépítése. Elsősorban építő kezek hiánya a magyará­zat, de a vállalatok pénzesz­közei is szűkösek. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén a kereskedelmi hálózatfej­lesztés gondjait és feladatait is megtárgyalta és megálla­pította, hogy az elmúlt két évben korántsem haladt a hálózatfejlesztés a kívánt ütemben. A munkát legin­kább Tarján városrészben kell meggyorsítani, s minde­kében több tárgyalást is folytatnak a tanács szakosz­tályai. Az állami támogatás­sal épülő üzletek között sze­repel egy 2000 négyzetméte­res ÁBC-áruház a Mikszáth Kálmán utcában és egy 4000 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház a Du­gonics téren — ám ezek ben. Ugyancsak Tarjánnak kedvezhet az a vb-döntés, hogy az ide tervezett bisztró, két étterem és presszó is a legfontosabb fejlesztési fel­adatok között szerepel. Üj ruházati boltot ter­veznek a Kossuth Lajos su­gárútra, készül az új szál­loda beruházási programja, és jó ütemben halad a kem­ping bővítése. Minden bi­zonnyal elkészül 1975-re a nagykereskedelmi vállalatok 20 ezer négyzetmétert meg­haladó alapterületű raktár­bázisa. A tanács a maga portá­ján hathatós intézkedésekre készül, hogy az állami tá­mogatással megvalósuló üz­letek építésének semmi aka­dálya ne legyen: időben ren­delkezésre álljanak a terü­letek; elkészüljenek a köz megépítése elől sem hárult műkapcsolatok. Több vállal­még el minden akadály. kozáshoz viszont magas tá­A lakosság ellátása szem- mogatással járul hozzá, pénz pontjából a végrehajtó bi- és szanálás formájában is. zottság első helyre sorolta A kereskedelmi ellátást az élelmiszereket árusító és azonban nemcsak új üzle­a vendéglátó üzleteket, hi- tekkel lehet javítani — ál­szen a meglevő üzletek kis lapította meg a végrehajtó alapterületűek és jórészt bizottság. Fel kell tárni a korszerűtlenek. Legfonto­sabb tehát a Tarjánnak ígért 3 darab ÁBC-üzlet épí­tésének szorgalmazása, a Marx téri piac pavilonsorá­nak megépítése és a tarjáni piac sorsának elrendezése, még ebben az ötéves terv­korszerűsítés egyéb lehető­ségeit. ki kell használni a tartalékokat, különböző szektorokkal kell tárgyalá­sokat kezdeményezni az anyagi lehetőségek és az építőkapacitás számbavételé­re. A bőr- és cipőiparban sok az „üresjárat" A szocialista munkaver- nek az üzemszervezés fejlő­•eny továbbfejlesztésének út- désével arányos javulására, jairól, a munka- és üzem- — A cipőiparban — amely­szervezés korszerűsítésével nek jelenlegi 36 millió pár­összefüggő tennivalókról nyi- nyi lábbelitermelését a terv­latkozott Turzó László, a időszak végére mintegy 50— Bőripari Dolgozók Szakszer- 52 millió párral kell növel- lékenységet, az egyéni telje­való, hogy a kötött ütemű futószalagot kötetlen ütemű­re cseréljék azoknál a tech­nológiai folyamatoknál, ahol a kötöttség gátolja a terme­vezetének főtitkára: — A bőr- és cipőipari vál­lalatoknál is előfordul, hogy nem biztosítják az egyenle­tes munka feltételeit, sok a kapkodás, a programválto­zás, az állásidő, és a munka­verseny-mozgalmat nemegy­szer arra használják fel, hogy a szervezetlenségből származó lemaradásokat megszüntessék, A Minőségi Cipőgyárban például 46 000 állásóra volt fél év alatt, ami 40 munkás hathónapi munkaidejének felel meg. A Szombathelyi Cipó gyárban anyag- és kellékellátási za­varok miatt 55 esetben kel­lett módosítani a termelési programot. Jellemző, hogy napjainkban — a műszaki­technikai haladással egyide­jűleg — nemcsak a gyárt­mányok cserélődnek, hanem elavulttá válnak korábban még helyes szervezési elvek is. Következésképpen kor­szerűsíteni kell a munka- és üzemszervezést — ami válla­lati feladat Erre rendelet kötelezi a gazdasági vezető­ket A mi feladatunk, hogy támogassuk ez irányú intéz­kedéseiket, különös tekintet­tel a dolgozók munkakörül­ményeinek és jövedelmük­nie — a legsürgősebb tenni- sítőképesség kibontakozását. BUDAPEST Tudományos konferencia az indokínai háborúról Csütörtökön Budapesten — az Akadémián — az in­dokínai háborúval foglalko­zó tudományos konferenciát rendezett a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az Or­szágos Béketanács tudomá­nyos bizottsága. Az ese­ményre hazánkba érkezett Hans Göran Franck, az Amerikai Egyesült Államok indokínai háborús bűneit ki­vizsgáló nemzetközi bizott­ság titkára. Luu Phuong Thanh. a Világbékéért Küz­dő Dél-vietnami Bizottsági Központi Bizottságának tag­ja és Alekszej Sztyepano­vics Beljakov, a Bécsi Nem­zetközi Békeintézet igazga­tója is. Részt vett a kon­ferencián tudományos éle­tünk számos ismert szemé­lyisége. Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság politikai főiskolá­jának rektora mondott meg­nyitó beszédet, majd több előadás hangzott el. (MTI) „A gyermek játéka nagyon sok heterogén jelenséget fog­lal magába. Játszanak a gye­rekek villany meghajtású, sőt távvezérlésű szerkezetek­kel, játszanak egy kopott ecsetnyéllel és játszanak minden kellék nélkül, pusz­tán képzeletben. Játszanak egyedül és együtt. Van úgy, hogy az egész szoba játék­tér; megmondják, hogy >»ez a repülőtér*, vagy »ez az ál­latkert*; és játszanak rejtet­ten: kenyeret esznek, s min­den falatnak megszemélye­sített jelentést adnak." A Gyermeklélektanban, a játék öröme című fejezetben olvashatjuk ezeket a soro­kat. S még egy mondatot hadd idézzünk: „ami a já­tékot leginkább elkülöníti a gyerek sok más tevékenysé­gétől, ez a játéktevékenység örömszínezete." — öt brigáddal vagyunk játékok juttatásával kiegé­kapcsolatban. A Szegedi Ru- szíthetik az állami gondos­hagyár Juhász Gyula szo- kodást. Még több törődés­cialista brigádja 1500 pelen- ben részesíthetik azokat, kát varrt gondozottjainknak akiknek erre a legnagyobb tánsadalmi munkában; a tő- szükségük van. lünk kapott anyagból. A Szülők által elhagyott, sze­gyár egy másik, Ady nevét rencsétlen sorsú kicsinyekről viselő brigádjától is kaptunk van szó. S nem csupán ar­segítséget. Patronálja intéze- ról, van-e tetszetős, érdekes tünket a Komplett Ruházati játék a kezük ügyében! Vállalat Kállai Éva brigádja — A játék fontossága ál­is: játékszereket szoktak lami gondozott gyerekeknél hozni, idén félezer forint ér- rendkívüli, mert játék hiá­tékűt adtak. A Csongrád me- nyában szellemi fejlődésük gyei MÉK Frank Judit ve- nem megfelelő — hangzik a zette szocialista brigádja magyarázat. — Az intézetek ugyancsak játékokkal aján- sokszor elkerülhetetlen hibá­dékozta meg neveltjeinket, s ja az ingerben szegény kör­a vágóhídról Szalóki István nyezet. Egy gondozónő sem brigádjától is kaptak aján- tud egy-egy gyerekkel ál­dékokat. Mi nagyon hálásak landóan vagy eleget foglal­is vagyunk a felsorolt kol- kőzni, erre egyszerűen nincs lektíváknak önzetlen, szép elég ideje. A játéktevékeny­cselekedetükért. Segítségük ség ingert jelent a kicsinyek azonban csak egy részét old- számára, a megfelelő és ele­ÖT BRIGÁD ja meg ez irányú problémá­Tehát inknak. a játék örömfor­rás. Örö­SZELLEMI FEJLŐDÉSÜ­KÉRT És itt jön a ké­rés. Nem maguk­met csillantanak a gyermek­szemekben a játék minden­fajta „kellékei" — babák és nak; a gyerekeknek kernek mackók, csörgők vagy autók, a gyermekotthon vezetői, dol­Ha vannak. A legtöbb csa- Eozói. S mi mast, mint ja­ládban ma már eleget kap tékot: örömszerző eszkozo­belőlük az aprónép. De szép ket. Még több, szocialista számmal vannak állami humanizmusból fakadó pat­gondozásba vett, intézeti gye- ronálást. rekek is. — Még a legszegényebb Újszegeden, a Bal fasor 6. sorsú gyermek mögött is ott szám alatt van a városi ta- áll a szülői segítség, a böl­nács csecsemőotthona. Dr. csődéi támogatás. A mi ál­Szabó Miklós igazgató-főor- lami gondozott csecsemőink­vos két dologra kér. Az nek, kisgyermekeinknek a egyik: tolmácsoljuk köszöne- költségvetés adja az anyagi tűket azoknak a szocialista alapot, a szeretetet pedig az brigádoknak, akik ajándé- itt dolgozók igyekeznek pó­kokkal, játékokkal kedves- tolni — fejtegeti dr. Szabó kednek az itt élő, növekvő Miklós. — A szocialista bri­apróságoknak. gádok társadalmi munkával. gendő játékkal ellátott gon­dozottak szellemileg jobban fejlődnek. Nem drága dol­gokra gondolunk persze, hisz játék lehet — egy kis lele­ménnyel — sok mindenből. Akár azokból a színes mű­anyag dobozokból is, amit a háztartásokban kidobtak. LEGSZEBB VONÁSA November 7. alkalmábóli Megkezdődtek a novem- Tapodi József, Domonkos ber 7-i ünnepségek a szege- Gyula, Stefkovics Fálné, di vál1 latoknál, üzemek- Frányó Gyula, Molnár Ru­ben. / Nagy Októberi Szo- dolfné. Szabó Lászlóné, ör­cialista Forradalom évfor- dögh Ferencné és Huszka dűlőjét tegnap, csütörtökön délután ünnepelték a Sze­gedi Ruhagyárban. Ez alka­lommal vehette át a Köny­nyűipar Kiváló Dolgozója Sándor.. Huszonötén a Vál­lalat Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapták. Az ünnepség alkalmából közel 150 ezer forintot osz­tottak szét jutalomként a kitüntetést Bereng József, munkában élen járó dolgo­Muskó Ferenc, Gaól Anna, zók között. Szegedi válasz vietnami tanácselnökök felhívására A Vietnami Demokratikus Köztársaság 37 városának és tartományi székhelyének tanácselnökei, maguk és a városuk la­kossága nevében felhívást intéztek a vi­lág polgármestereihez és a városok lakos­ságához a Nixon-kormányzat szégyenletes bűneit és rendkívül kegyetlen háborús cselekedeteit leleplezve. Az említett fel­hívásban azt kérték, hogy a polgármeste­rek emeljék fel szavukat az amerikai im­perializmus népirtó cselekményeinek el­ítélésére és megfékezésére. A felhívásra Szeged váras tanácselnöke levelet küldött a VDK Budapesten akk­reditált nagykövetének, azzal a kéréssel, hogy a szegedi választ tolmácsolja a fel­hívást intéző vietnami városok tanácsel­nökeinek. A levél a következőket tartalmazza: Hosszú idő óta mély rokonszenvvel, ba­ráti együttérzéssel kísérjük figyelemmel vietnami barátaink és testvéreink harcát a sok gyászt. mérhetetlen szenvedést és megpróbálutatást okozó amerikai imperia­lizmussal szemben. Városunk polgárai, az egyszerű emberek ezrei és tízezrei cso­dálattal adóznak a függetlenségéért és szabadságáért küzdő hős vietnami nép­nek. Bennünk is, de minden becsületes emberben a világon erősödik a gyűlölet a Nixon-kormányzat ellen, amely nagyha­talmi, világuralmi törekvései érdekében arcátlanul, nem törődve a világ haladó közvéleményével, minden jogi és etikai normát félredobva folytatja a hitleri fa­sizmust is meghaladó, népirtó, bűnös há­borúját. Szeged város lakossága mélyen elítéli a Nixon-kormányzat népellenes háborúját, eddig is számtalan esetben hallatta és most is felemeli tiltakozó szavát a szé­gyenletes bűnök ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság 37 városának és tartományi székhelyének tanácselnökei által kiadott felhívással tel­jes mértékben egyetértünk, és támogatjuk az abban foglaltakat. Városupolgárai a vietnami nép mellett állana/ -éjükhöz és lehetőségükhöz mérten seguik népük harcát a gyűlölt agresszorokkal szemben, soha nem szűnő baráti együttérzéssel kísé­.ik figyelemmel azt a gigászi küzdelmet, amely sok szenvedést jelent népük szá­mára, de végül is meghozza a független­séget és szabadságot jelentő győzelmet. Őszinte szívvel kívánjuk, hogy ez mi­előbb bekövetkezzék és meghozza, az Önök sokat szenvedett népének a régen várt békét és emberi boldogságot. Nehogy valaki azt gondolja: csak tíz­húsz játék van most az ott­honban, hogy az ottani né­hány hónapot vagy már né­hány évet számláló gyere­keknél nem látni színes, for­más játékszereket. Láttam, hogy van, de a kelleténél .ió­val kevese Db, hiszen másfél száz az itt lakók száma. Ha viszont más brigádok is vál­lalnának egy-egy kis segít­séget, a sokfelől érkező tá­mogatás már számottevő le­hetne, s nyilván elérné azt a szintet, amire az otthon­belieknek szükségük van. Az Anyák Könyvében ol­vasom: amikor a csecsemő meg tudja már fogni, kap­hat csörgőt, gumi játékot, mű­anyag játékot, később, ami­kor gurul, labdát is. A má­szó csecsemő legkedvesebb játéka a labda. Adhatunk színes fakockákat, dobozokat is... Jó mozgásfejlesztők a guruló játékok ..., nagyon élvezik a kicsinyek a csúz­dát és a háromszögletű lét­rát ... Tárgyak, eszközök — ér­dekes, kedves, ügyes játé­kok. Mi minden játékká vál­hatik a gyermek kezében' S talán, ha megvan hozzá a jó akarat, játszva ki lehet elégíteni a csecsemőotthon kis lakóinak játékigényét is. A szülők „játékadósságából" törleszteni — szívből jövő szeretettel elősegíteni ezek­nek a gyermekeknek a szel­lemi-fizikai fejlődését. A patronáló mozgalomban — irányuljon bármilyen gyermekintézmény felé is — éppen az a szép, hogy /iem „csak" tárgyakat, eszközöket — valójában örömet ad a legkisebbeknek. Simái Mihály 4

Next

/
Thumbnails
Contents