Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

VASÁRNAP, 1972. NOVEMBER 19. 25 Tantestületi értekezletek Nagy jelentőségű ese­ményre készülnek pedagó­gusaink: két nap múlva, november 21-én, kedden minden tantestületben megvitatják az MSZMP Központi Bizottságának ok­tatáspolitikai határozatát Pontosabban a határozat végrehajtásának módját. A dokumentum ugyanis dön­tés: hosszú hónapokon át tartó megbeszélések. vi­ták előzték meg. A külön­böző vélemények összeg­zése, a döntés után helyte­len lenne a vitát vég nül­külivél tenni, parttalanul folytatni. Most az a fel­adat hogy a végrehajtásról beszéljünk, hogy azokat a formákat módszereket ala­kítsunk ki közös megbeszé­leseken, amelyek a haté­kony és eredményes meg­valósítást szolgálják. Az utóbbi hónapokban megélénkült az ilyenirányú munka: tanácskozások so­rozatán beszéltünk már a határozatból adódó felada­tokról. Ezért sokan úgy gondolják, a mostani tan­testületi vitákra, értekez­letekre tulajdonképpen már nincs is szükség. Min­denki tisztában van a hatá­rozatokkal, ismeri a felada­tokat. Minek erről tovább beszélni? Hogy ez minden látszat ellenére mennyire nincs így, arra vonatkozólag csak egyetlen, de talán nagyon meggyőző bizonyíték; a művelődésügyi miniszté­rium — mint a pedagógu­sok jól tudják — hosszú hetek óta általános vizsgá­latot tart Csongrád megyé­ben, s ennek a bonyolult vizsgálatnak egyik megál­lapítása, hogy sok pedagó­gus még nem ismeri, vagy nem érti eléggé a határo­zatot Azt is tudjuk, hogy bár a pedagógusok többsé­ge egyetért vele, értetlen­kedő hangok is akadnak. Vannak olyan pedagógu­sok, akik a határozatnak nem minden pontját he­lyeslik. Éppen eaért a keddi ne­velőtestületi értekezleteken nemcsak az a feladat, hogy a pedagógusok jobban meg­ismerjék a határozatot, vagyis hogy a tanácskozá­sok hozzájáruljanak az egy­séges értelmezéshez, hanem az is, hogy a. kétkedőket meggyőzzék. A jó végre­hajtásnak csak egyik felté­tele az egységes értelme­zés. A másik — természe­tesen összefüggésben az el­sővel — az egységes cse­lekvés. Miben jelentkeznek elté­rések? Egyik ilyen kérdés az újrendszerű osztályozás­sal, illetőleg az osztályozá­sok ismert elmaradásával kapcsolatos. Mint tudjuk, a minisztérium — éppen a határozat megvalósításának egyik állomásaként — több ilyen rendelkezést hozott. A pedagógusok többsége, akik arra törekednek, hogy a bukások nálunk túlságo­san magas számát csök­kentsék, továbbá, hogy az osztályozást valóban a tu­dás értékmérőjének te­kintsék, helyeslik ezeket az intézkedéseket. Találkozha­tunk azonban olyan peda­gógusokkal is, akik egy idő óta az osztályozást nem annyira a tanulók tu­dásszintjének értékelésére használják, hanem egész egyszerűen fegyelmeznek vele. Az osztályzás kezük­ben nemegyszer a meg­torlás eszközévé vált; nyil­vánvalóan torzulás keletke­zett ezekben az esetekben. Akik így dolgoztak, most azt állítják, az új rendel­kezések a fegyelmezés utolsó lehetőségeit szüntet­ték meg számukra, éppen ezért nem is értenek vele egyet A tantestületi eszmecse­rék egyik feladata: meg­győzni az ilyenféle mód­szerekkel dolgozó pedagó­gusokat. Fegyelmezni nyil­vánvalóan nem a tanulás­ra adott osztályzatokkal kell. Vita közben esetleg más eltérések is felszínre kerülhetnek. Mindebben rendet teremteni, vagyis hozzájárulni a határozat egységes értelmezésének kialakításához: ez a tan­testületi értekezletek leg­fontosabb feladata és fe­lelőssége. Magyar­csehszlovák gazdasági tárgya'ás Szombaton délelőtt a Par­lament delegációs termében megkezdődött a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési vegyesbizottság X. ülésszaka A magyar delegá­ciót dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a csehszlovák küldöttsé­get Miloslav Hruskovic, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára, a két tagozat elnöke vezeti. * Az ülésszakon megvitat­ják az előző ülésszak óta végzett munka eredményeit, és a további együttműködés alapvető kérdéseit, áttekin­tik a külkereskedelmi forga­lom alakulását, napirendre tűzik az Adria kőolajvezeték építésével és üzembehelye­zésével kapcsolatos kérdése­ket, megtárgyalják a dunai vízilépcsőrendszer létesítésé­ről folytatott tárgyalások eredményeit, és behatóan foglalkoznak a KGST-orszá­gok integrációjával összefüg­gő kérdésekkel. (MTI) II gyógyszerésznő Légtartós csarnokok gyártása Magyarországon eddig csak a győri Graboplast gyártott légtartós csarnokokat; s bár több mint félszáz készült be­lőle, ez még kevés a hazai igények kielégítésére, hiszen csupán a mezőgazdaságban mintegy 200 kellene ezekből a modern, praktikus „sátrak­ból". Ezért fontos a népgaz­daságnak is, hogy a Kender­fonó és Szövőipari' Vállalat mind jobban felkészül a lég­tartós csarnokok gyártására. A nagyüzemi gyártásra kü­lön üzemrészt alakit ki jö­vőre a KSZV. Kezdet és ígé­ret még ez: de nagyon je­lentős, hisz világszerte több mint tízezer ilyen csarnok üzemel már, hazánkban is jobban ki kell használni az alkalmazási lehetőségeket. Két oklevél a patika el­dugott irodájának falán. Mindkettőt a Rozsnyay Má­tyás emlékversenyen állítot­ták ki, s mindkettő Magyar Leventéné munkáját dicséri. A nagyobb, a jelentősebb a frissebb, 1972. júniusi dá­tum áll rajta. A gyógysze­résznőt, az Inhalasolumok készítése és vizsgálata" cí­mű előadásáért a Magyar Gyógyszertári Társaság di­cséretben és kiemelt díjazás­ban részesítette. Darvas Lili arca Képernyő MINT A MŰKOR­CSOLYÁBAN A pénteken látott „egy­felvonásosok" főszerepeit olvan színésznő játszotta el, akit eddig nem láthattunk televíziós alkotásban. Dar­vas Lili egyetlen óra lefor­gása alatt, egy csapásra a né­zők kedvence lett. Mi a titka? Maga fogal­mazta meg a Vitray Tamás­sal folytatott beszélgetés közben: az őszinteség. Ez követeli meg a szerepekkel való teljes azonosulást, olyan fokú belső átélést, amelynek ritkán lehetünk tanúi. Darvas Lili ilyen nagy pillanatokkal ajándé­kozta meg közönségét. A vádlott-nak, a Délutáni tea öregasszonyának. a Csaló­dott Meiernének minden szava, mozdulata, arckifeje­zése hiteles. Természetesség és rendkívüli fegyelem jel­lemzi Darvas Lili játékát. Csodálatosan egyszerű „esz­közei" vannak az érzések belső hullámzásának, a han­gulatváltozásoknak, a lélek apró rezzenéseinek megjele­nítésére. Moccanatlanul, sze­mének rebbenésével, pará­nyi, rendkívül kifejező gesz­tusokkal és mimikával köz­vetít és teljes átérzésre-át­élésre ad lehetöséget. Ebben a játékban semmi sem fö­lösleges, mindennek funkció­ja van. Minden „játékstílus­tól" mentes stílus ez, olyan, Licbmann Béta felvétele * A csalódott Meiernc amelynek egyetlen célja: élővé varázsolni az alakot, amelynek elfoadásához, ér­zelmi-gondolati megértésé­hez nem elég a szó. Pedig annak is ritka szép hangzá­sa van. A harmincas évek­től külföldön élő színésznő, aki angolul álmodik, néme­tül mérges (és magyarul „csak" számol) leckét adott a szép beszédből is. A műsorba ágyazott be­szélgetés külön élményt je­lentett. Vitray Tamás ismét riporter volt: közvetlenséget teremtő beszélgető partner. A művésznő pedig, éppen mint szerepeiben: sokszínű és természetes, oldott és fegyelmezett, ellenállhatat­lan és nagyon őszinte. Az est élménnyé válásá­ban része volt Horváth Ádám sokat követelő rende­zésének és az összes többi szereplőnek, Bilicsi Tivadar­nak, Márkus Lászlónak, Tá­bori Nórának, Garas Dezső­nek. A Magyar Rádió és Tele­vízió tömegkommunikációs kutatóközpontja rendszere­sen vizsgálja a rádió és a tévé műsorainak fogadtatá­sát. A kutatóközpont most azzal a kéréssel fordul a rá­dióhallgatókhoz és a tévéné­zőkhöz, hogy segítsék a köz­pont munkáját. A központ a 14—20 éves fiatalokhoz és a 20 éven felüliek számára hirdeti meg felhívását. Azok, akik jelentkeznek, 1 forintos bélyeggel ellátott borítékban vagy levelezőlapon jelent­kezzenek a következő címen: Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kuta­tóközpontja, Budapest 5., postafiók 1. A jelentkezési lapon a következő adatokat kell feltüntetni: név, lak­cím, foglalkozás (a tanulók az iskolatípust is tüntessék föl), életkor, s hogy van-e otthon rádió- vagy tévéké­szülékük. Sulyok Erzsébet Beszélge­tünk. A gyógy­szerellá­tásról, az emberi türelmet­lenségről, a szegedi bálák Dior-kreációiról, a család­ról, a buszközlekedésről. Megtudom, hogy Űjszegedről jár minden reggel Petőfite­lepre. Két fiú édesanyja. — Hogy miért értékelték így az előadásomat? — Tud­ja, úgy van ez, mint a mű­korcsolyában. Ha érdekes és újszerű a produkció, s jól is adja elő a versenyző, maga­san pontozza a zsűri. Ahogy hallgatom, már fö­löslegesnek is tűnik a kér­dés, vajon papírból, vagy szabadon adta elő a pálya­munkát? — Könnyen tanulok, fejből mondom a szöveget mindig. Az egyik ismerősöm me­sélte, hogy édesanyja az ál­tala kísérletezett és ajánlott gyógyszert szedi asztma el­len hónapok óta, nem is bí­zik már másban. — Hogyan jutott el addig a gondolatig, hogy éppen ez­zel a témával foglalkozzék? — Petőfitelepen dolgozom már évek óta, ismerem a gyógyszertárba járó emberek betegségeit, és sajnos gyak­ran kérik az Atropin nevű gyógyszert. Az asztmás ro­ham megelőzésére használ­ják. Ez az ország igen mé­lyen fekvő területe, sok a vizes lakás, gyerekek, öre­gek egyaránt szenvednek eb­ben a betegségben. Az ed­dig ajánlott gyógyszer, az Atropin, csak a tünetet — a fulladás érzését — akadá­lyozza meg, az alapbetegsé­get nem gyógyítja és sok kel- | lemetlen mellékhatása van. Nyikordul az ajtó, a gyógy­szerésznő elnézést kér, s máris nyúl az idős asszony receptjéért, — A nyolc óra nagyrészt ebből áll — mondja, de hol is tartottunk? Megtudom, hogy kétéves munkája rejlik a sikerben, melyet az Atropinnak egy rokonvegyülete, a Gastrixon hozott meg számára. Más betegségek gyógyítására hasz­nált orvosság ez. de a hör­gőkre való hatását eddig nem ismerték. Ez a felfede­zés lesz doktori disszertáció­jának témája is. A kísérle­tező gyógy­szerész munkája során nemcsak vegyszerek­kel dolgozik. Meg kell vizs­gálnia azt is, hogy miként hat a gyógyszer az élő szer­vezetre. — Ebben nyolc kis tengeri malac volt a segítségemre — mondja Magyar Leventéné. No, nem itt, és nem a la­kásban „dolgoztunk" együtt. A garázsban szállásoltam el őket. Amikor a Gastrixon hatékonynak bizonyult a ten­geri malacok mesterséges asztmás rohamai ellen, ak­kor vizsgáltuk a gyógyszer hatását beteg emberre. Ettől kezdve már orvosi szakér­telemre volt szükség. Dr. Kókay Károly, tüdőgyógyász főorvosnak nagyon sokat kö­szönhetek. ö vállalta, hogy a belélegeztetett gyógyszer ha­tását megvizsgálja a betege­ken. Az eredmény? Nem tit­kolt örömmel beszél róla. Az Atropinnál kétszer, három­szor hatékonyabb, és ez a hatás tartósabb is. A kelle­metlen mellékhatás pedig lényegesen kevesebb. Amint a szakmai magya­rázat végére ér, rögtön so­rolni kezdi, kik segítettékőt a munkában, kik részesei még a sikernek. A Gyógy­szertári Központ vezetői, semmi anyagi áldozatot nem tagadtak meg tőle, a legrövi­debb idő alatt beszerezték a szükséges ritka és drága fo­lyóiratokat, szakkönyveket. „Ez bizony — mint mondja — önerőből nehezen men­ne." Szüksége volt egy gramm Adrenalinra? Épp. hogy kimondta, Pestről meg is rendelte a központ. Ka­pott két hét szabadságot is, amelyet teljes egészében a kutatásoknak szentelhetett. A sebészeti klinika is közre­működött a dolgozat meg­születésében; a légzésfunk­ciós osztályon végezték az el­lenőrző méréseket. Telefon­hoz hív­ják. Nyug­talanná vált arccal tér vissza: — Édesapám beteg, a bá­KEVESET ALSZIK tyám telefonált, hogy talán a cseresznyeszárból főzött teától lett rosszabbul. Ez képtelenség, erről kellett meggyőznöm. Látja, mind­emellett itt vannak a csalá­di gondok. Hogy is győzi idővel, ener­giával, hogy mindkét hiva­tásában helytálljon? — Először is: nem alszom sokat, az butit A munkám nem fáraszt a kutatás a hobbym. Hogyan telik el egy napom? Nyolctól fél 5-ig a gyógyszertáré vagyok. Igaz is, egy óra az ebédszünet, akkor csak itt tartózkodom, de ilyenkor „irodalmazom". Munka után sietek haza. Két fiam már nagy, egyik általá­nos, másik középiskolás, önálló fiatalemberek, a ta­nulást azért ellenőriznem kell. Sokat segítenek, főleg a takarításban. A vacsorafőzés után mindig jut egy kevés időm az olvasásra is. Előadásokat is tart A gyógyszerész-továbbképzése­ken a gyógyszerészet leg­újabb eredményeiről számol be, az asszisztenseknek is gyógyszerhatástant ad elő. — Mekkora az érdeklődés az új felfedezés iránt? — A verseny óta több meghívást kaptam, sajnos nem tudok mindnek eleget tenni. Az órára pillantok, fél 5. Már csak a következő busz­szal tudunk bejutni a város­ba. így is sietnünk kell. „Vettem egy kis füstölt húst — mondja míg a szatyrát keresi —, paprikás krumplit főzök estére. A férjem nincs itthon, a fiúk pedig nagyon szeretik." Chikán Ágnes A hét könyvei Balzac: Pajzán históriák (Európa—Helikon). — A. Ca­mus: Közöny. — A bukás. — E. Voynich: A bögöly (Kri­terion). — Várkonyi Nándor: Szíriát oszlopai (Magvető). — Veress Pál: Kalapács, könyv, muzsika. Egy ifjúmunkás élete. (Kriterion). — Illyés Gyula: Haza a magasban. Összegyűjtött versek 1920— 1945 (Szépirodalmi). — P. Smith: Ismerkedjünk a ze­nekarral (Zenemű). — Fo­gyasztási árak változása a lakosság főbb rétegeinél 1972/1. félév (Statisztikai). M. Andersen Nexö: Ditte, az ember lánya — W. M. Thackeray: Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségeinek tör­ténete I—II. — G. Flaubert: Bovaryné (Európa). — Ka­rinthy Frigyes; Tanár úr ké­rem — V. Zamarovsky: Egy eltűnt birodalom titkai nyo­mában (Móra). — Báiint György: Gyümölcsöskert (Mezőgazdasági), — Bács Gyula: Bulgária. 2. jav. átd. kiad. (Panoráma). A paraszt­ság Magyarországon a kapi­talizmus korában I—II. 1848 —191$. Szerk. Szabó István — Jókai Mór: A tengersze­mű hölgy, összes Művek. Re­gények 55. (Akadémiai). — Lengyel József: Levelek Arisztophanészhez. — Moldo­va György: A változások őrei. — Fukász György: Munka, technika, kultúra­Elvek és utak sorozat. (Mag­vető). — Ny. A. Dobrolju­bov: Három tanulmány (Európa—Helikon). — W. Wrage: Az Atlaszon túl. Dél-Marokkó berberei kö­zött (Gondolat).

Next

/
Thumbnails
Contents