Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

fa Mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A o tk 4>2 T V - Ar 62. évfolyam, 273. szám 1972. november 19., vasárnap Ára: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Pártbizottságok kibővített ülése Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden a megyei párt- és tanácsszékháza nagytermében a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen a pártbizottságok tagjain kívül részt vettek megyei, állami, gazdasági, szövetkezeti kommunista vezetők; a megye országgyűlési képviselői; a megyei, Szeged városi és szegedi járási társadalmi és mozgalmi szervek vezetői; valamint a megyei, Szeged városi és szegedi járási pártapparátus politikai munkásai. Az ülés elnökségében foglaltak helyet: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke; Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára; dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke; dr. Ágoston József, Rózsa István és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai; Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára; dr. Márta Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora; dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára. Rózsa István nyitotta meg a tanácskozást, majd Győri Imre adott tájékoztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i üléséről. Felszólalt Apró Antal is. A három pártbizottság tagjai egyhangú helyesléssel jogadták a Központi Bizottság határozatát. A jelenlevők kifejezték, hogy teljes erővel, egységben, kommunista lelkesedéssel készek dolgozni a határozatban foglaltak megvalósításáért. A Komszomol és a KISZ együttműködése Szombaton délelőtt Moszkvában, a Komszomol Központi Bizottságának épületében Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára és dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára aláírta a két kommunista ifjúsági szervezet 1972—1975-re szóló együttműködési programját. Ugyancsak szombaton Hor^ váth István, a KISZ Barátság Érdemérmét nyújtotta át ünnepélyes keretek között a Komszomol több vezetőjének a magyar és a szovjet ifjúság és a két testvérszervezet barátságának ápolásában szerzett érdemeikért. Kitüntetést kapott Jevgenyij Tyazselnyikov, Borisz Pugo, a Központi Bizottság titkára, Szergej Kuprejev, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára és Vjacseszlav Aldohin, a Komszomol KB külügyi osztályának vezetője. Az 1972—1975. közötti esztendőkre szóló együttműködési munkaterv egyebek között aláhúzza: országaink ifkijúsági szövetségei folytatják len baráti kapcsolatok azt a munkát, amelynek cél- alakítása és megerősítése, ja egymás életének jobb A Komszomol és a KISZ megismertetése, a társadalmi fokozza tevékenységét a szotermelékenység növelésében cialista országok ifjúsága szerzett tapasztalatok kiese- egységének és testvéri barátrélése, a komplex szocialista sásának megerősítésében, a gazdasági integráció felada- szocialista világrendszer eretainak megoldása, a közvet- jének megszilárdításában. w Uj magyar—NDK légügyi egyezmény Magyarország és az NDK lép, és szabályozza a két orközlekedésügyi együttműkö- szág 17 éve kialakult légügyi déséről folytatott tárgyalások kapcsolatainak fejlődését, befejeztével szombaton dr. Szombaton dr. Csanádi Csanádi György közlekedés- György hivatalában fogadta és postaügyi miniszter és Ottó Arndt közlekedésügyi Ottó Arndt, az NDK közle- minisztert és a kölcsönös kedésügyi minisztere aláirta együttműködésben kifejtett a két ország új légügyi egyez- munkájának elismeréseként menyét. Ott volt dr. Herbert átnyújtotta a Közlekedés kiPlaschke, az NDK budapesti .... . . ,. , .... ... . nagykövete is. Az új egyez- **** dolgozója kitüntetést. mény az 1955-ben kötött ko- Az NDK közlekedési külrábbi megállapodás helyébe döttsége szombaton elutazott. Nemzeti kincsünk: a víz Az ipari vízgazdálkodás jelene és jövője Veszedelmes jóslatok hangzanak el mostanában világszerte az emberiség jövőjéről. Közgazdászok, demográfusok, biológusok mondogatják, hogy a termelés fejlődésének és a népesség gyarapodásának kilátásai a Föld természeti- és energiakincseinek hamarosan kirablásához vezetnek el. Száz év múlva esetleg képtelenek leszünk anyaggal kiszolgálni a fantasztikus méretű termelő nemzetgazdaságilag apparátust, és az élelmiszer- költséges: minden gazdasúg nem tudja eltartani a népességet. Más azonban az ijedelem és más az okos elővigyázatosság. Bizonyos veszélyeket már ma is látnak a szakemberek, s talán ez lehet majd a biztonságos jövő fedezete. Egyre többet foglalkozunk ugyanis olyan témákkal, amelyeknek megoldása ezeket a nagy kérdéseket pozitívan befolyásolhatja. Mind több szó esik például eddig kevéssé becsült nemzeti kincsünkről: a vízről. A közelmúltban az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság rendezett ipari vízgazdálkodási ankétot, s elhatározott szándéka, hogy ezentúl negyedévenként ismétli meg. Érdemes ebből az alkalomból számbavenni a tanulságokat és a problémákat. Napi 7,7 millió köbméter Hazánkban az iparnak napi 7,7 millió köbméter friss vízre van szüksége. Ennek 92 százalékát saját kutakból nyeri. A reális előrelátás szerint 10—15 esztendőn belül az ipar vízigénye megháromszorozódik; az ezredfordulóra pedig meghaladja a jelenleg ismert természetes készleteket, hiszen az ipari vízfogyasztás várható fejlődési ütemf évenként 5— 6 százalék. A lakosság vízfogyasztásának emelkedése ugyancsak rohamos, hiszen együtt jár a lakáskultúra fejlődésével, de ez csak „csöpp" az ipari vízfelhasználáshoz képest. A lakosság és a közületek a közüzemi víztermelésnek 60 százalékát használják fel — az ipar ebből is 40 százalékkal részesedik saját vízműveinek óriási kapacitása mellett. És vízhiány már ma is tapasztalható — hogy csak a nyári budapesti korlátozásokat említsük. Szakemberek véleménye szerint előfordulhat vízhiány az ezredfordulóig a Dél-Alföldön is, Mezőhegyes és a szegedi olajmező térségében. A kényszerű vízgazdálkodás, a fogyasztás korlátozása pedig igen hiányzó köbméter víz, 370 forint termeléskiesést okoz az országnak. Ezen felül a víz egyre drágább. A közüzemi hálózatból vett minden köbméterért már ma is 4,60—7.60 forintot fizetnek az üzemek. Gazdaságosság dolga is Az üzemek jobban gazdálkodnak a vízzel, ha mérőn keresztül vásárolják, kevesebb figyelem jut azonban a témára, ha saját vízműből dolgoznak. Ennek költségei elvesznek és jelentéktelenné válnak az energiakiadások általános számlarendszerében. Legtöbbször nincs is adat a valódi költséghatásról. Pedig az elemzés gazdaságosabb megoldásokra és takarékosabb vízfelhasználásra ösztönözne; felszínre hozná a vízellátási technológia esetleges hibáit; hatásos műszaki, üzembiztonsági és közgazdasági megfontolásokra késztetne. Elhangzott az ankéton az is, hogy az ipartelepek vízvezetékrendszerének ismerete hiányos, a tervektől eltérően építették meg a hálószennyvíztisztítás és kibocsátás technológiájának felülvizsgálata, a további vízgazdálkodási feladatok tervezése stb. Milliókat lehetne „fogni" ezeken a „filléres" témákon, és erre nemcsak a gazdaságosság elve, hanem a jövő vízgazdálkodása iránti felelősség is kötelezi az ipari fogyasztókat. A bírság sem olcsóbb A század veszedelmei között szokás emlegetni a környezetszennyezést. Vizeink tisztaságának megőrzése alapvető biológiai érdek. Az ankéton kiderült, hogy sok helyen lebecsülik ennek a veszélynek a komolyságát, hiszen sok a szabálytalanság, mert a bírság látszatra még mindig olcsóbb egy-egy üzemnek, mint szennyvíztisztító építése, a meglevő bővítése, vagy korszerűsítése. A maró és mérgezőanyagok semlegesítésének elmulasztása ma már igen drága mulatság a rendeletek szigora miatt, de az még elég gyakran előfordul, hogy nem tisztítják meg a szennyvizet a kellő mértékben. Számos esetben nem produkálják a tisztítóberendezések a kívánt hatásfokot; más esetekben — és ez elég gyakori az ATIVÍZIG területén! — a választott technológia . nem megfelelő a kívánt célhoz. A v vállalatok legtöbbször minimális költséggel akarják megoldani a szennyvíztisztítás feladatát — oldómedencés eljárással —, még ha ez kevés is a kibocsátott szennyvíz tartalmához képest. Számtalanszor bebizonyosodott pedig már, hogy az ismétlődő és progresszízatot a legtöbb helyen és ez ven emelkedő bírságok öszszessegukben felernek a beEmlékkövet avattak a Lecimer téren Lechner Lajosra emléke- lába vésett felirat adózik zett tegnap, szombaton Sze- tisztelettel Lechner Lajosged. A város újjáépítője 75 . évvel ezelőtt hunyt el. Sze- naK" ged megyei város tanácsa, a Az ünnepségen — melyen Műszaki és Természettudo- részt vett dr. Kovács Lajos, mányos Egyesületek Szövet- a megyei pártbizottság oszségének Csongrád megyei tályvezetője is — Takács Jászervezete és a Magyar Épí- nos, a városi tanács elnöktőművészek Szövetsége ben- helyettese méltatta Szeged sőséges ünnepség rendezésé- újjáépítőjének érdemeit Az vei tisztelgett szombaton dél- emlékkövön koszorút helyeben a nagy tehetségű mér- el MTESZ és a városi nők emlék" előtt. A Lechner tanács" A "'"népségen ott téren ebb. az alkalomból volt Lechm ^^ unokája emlékkövet helyeztek el, me- is- A tervek szerint a térlyen — Csikós Jánosnak és nek azon a részén, ahol az Szűcs Lászlónak, a Tömör- emlékkő áll, hamarosan mélkény István gimnázium ne- tóvá teszik a parkot az em- . gyedéves szobrásznövendé- lékhez, melyet őrizni fog keinek kezemunkája — táb- ezentúl. A ex s. Sándor felvitele Az emlékkő koszorúzása különleges veszélyeket is rejteget magában. Ma is emlegetik még a szegedi gumigyári példát: az egymástól teljesen függetlenül kiépített vezetékrendszereket (ivóvíz, ipari víz, tűzi víz) több helyen összekapcsolták és ez még coli-fertőzést is okozott. Nem fordítanak különösebb gondot a vállalatok a túlfogyasztások okának felderítésére sem, pedig ezek is jeleznék a technológiai elégtelenséget. Ismét csak a budapesti vízkorlátozással kell példálózni: számos üzemben bebizonyosodott, hogy célszerű felhasználással lényegesen kevesebb viz is elegendő ugyanarra a termelési feladatra. ruházás költségeivel, sőt: hosszabb távon annál gazdaságosabb a beruházás. Figyelembe véve, hogy az ipari üzemek fejlődésével párhuzamosan más jogos igények is nőnek — például az élővizek védelmének követelményei; az üdülőterületek környezetének maximális védelme stb. —, és egyre szigorúbbak a szennyvíztisztítási elvárások, mind nagyobb hatásfokú tisztítókat kell alkalmazni. Ennek példája tanulmányozható a szegedi olajmezőn, ahol 15 milliós költségen épül a tisztító. Az ipari vízgazdálkodás tétjei igen nagyok. Nem kevesebb múlik az ésszerűségen és a gondosságon, mint a gazdaságosabb termelés, a vízkincs kirablásának megAz üzemi vízgazdálkodás- akadálvozása ^ környezenak nagy hasznára válna a tünk biztosabb védelme; togondos felmérés, az üzemi vábbá annak az aikotmányvíznormák megállapítása, a paragrafusnak a tisztelete, termelési folyamatban és a m1s2erint a vizek az egész hálózatban keletkező veszte- nép tulaidonát képezik; így ségek felderítése és kiküszö- vizeink felhasználását, vízbolése, a vízkezelő berendezések hatásfokának megállakészleteink gyarapítását az pítása, az újbóli felhasználás e2ész néP érdekében valólehetőségeinek kidolgozása, a sítsuk meg. Parlamenti delegáció utazik Bulgáriába A Bolgár Népköztársaság menti küldöttség utazik hinemzetgyűlésének meghívá- vatalos, baráti látogatásra a sára a k izéli napokban Apró Antalnak, az országgyűlései- Bolgár Népköztársaságba, nőkének vezetésével parla- (MTI) 1)