Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. NOVEMBER 18. 3 A fogyasztók érdekvédelme és a szakszervezetek Ülésezett az SZMT elnöksége A botiba járó embereknek, a fogyasztóknak nincs külön szakszervezetük, legfeljebb a Fogyasztók Tanácsa és a kü­javitani való a kereskedelmi ellátásban, munkában. A fogyasztók érdekeinek vé­delmét szolgálja, ha a keres­lönféle minőségvizsgáló inté- kedelem munkásainak javul zetek, az árhivatal és a revi­zorok, társadalmi ellenőrök tevékenykednek érdeikben. Ettől függetlenül a KPVDSZ is feladatának tekinti a fo­gyasztók érdekeinek védel­mét, miközben védeni és képviselni köteles a kereske­delemben és a vendéglátó­iparban dolgozók jogait, harcolni azok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ért Természetesen vannak en­nek a komplexumnak olyan vonalai is, amikor az érde­kek többé-kevésbé meg­egyeznek; ha a KPVDSZ harcol azért, hogy a keres­kedelmi vállalatok nyissa­nak újabb és korszerűbb üzleteket, akkor saját tag­jainak munkakörülményeit kívánja javíttatni, de egyút­tal a vásárlók jobb ellátását, kultúráltabb kiszolgálását is szorgalmazza. Erről tárgyal­tak tegnapi, szerdai tanács­kozásukon a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökségének tagjai. A testület képviselői szó­vá tették, hogy bőven akad a helyzete, ha eredménye­sebb munkaverseny és mun­kakapcsolat alakul ki a bol­ti dolgozók és a nagykeres­kedelmi vállalatok, illetve az iparvállalatok között, ha jobbá válik a piaci informá­ció. Ma még sok kívánniva­lót hagy maga után a kiske­reskedelem, a nagykereske­Egyik vállalat például be­vezette a motorkerékpárok díjtalan vizsgáztatásának és rendszámtáblával ellátásá­nak intézését. Elítélendő viszont, hogy a nemrégiben megtartott árhi­vatali vizsgálat igen sötét képet talált a boltokban. Hetvennégy bolti ellenőrzés­ből 43 helyen fedeztek fel kisebb-nagyobb szabályta­lanságot; árdrágítást, minő­ségi rontást, szűk mérést stb. Nem lehet teljes egé­delem és a termelők közöt- szében egyetérteni a keres­ti kontaktus. Pedig az önös érdekek hajszolásával nem sokra megy egyik szervezet sem, hiszen, ha valamely ágazat életképessége függ a másikétól, akkor éppen en­nek a „hármasnak" a hely­zete nagyon is összefonódott. A követsére méltó törek­kedelmi és vendéglátóipar: vállalatok üzletfejlesztési koncepcióival sem. A szám­adatok szerint a negyedik ötéves terv időszakában az élelmiszerüzletek száma Szegeden és a megyében 1013-ról 1071-re növekszik, a 122 ruházati bolt nem sza­véseket a szakszervezeti porod ik, míg a vendéglátó tisztségviselők is támogat­ják. Megállapították, hogy Szegeden és Csongrád me­üzletek száma 51-gyel gya rapodik. Talán nem is a számokkal van a hiba — kj gyében is évről évre bővült véve a ruházati üzleteket, a kereskedelmi szolgáltatá­sok köre, amelyeket a lakos­ság megnyugvással fogad. Több üzlet meghonosította a vevőszolgálatot, a megren­delt árut díjtalanul házhoz szállítja, a tartóé fogyasztá­si cikkeket a vevő lakásán elhelyezi, üzembeállítja. amelyek közül néhány elkel­ne Szeged új városnegye­deiben is —, hanem a terü­leti elosztással. Az persze vitán felüli, hogy a vállala­tok fejlesztési terve szoros kapcsolatban áll a kereske­delmi dolgozók és a fogyasz­tók érdekeivel. Egymillió tonna timföld Tíz évvel ezelőtt, 1962. no­vember 15-én írták alá a magyar és a szovjet kor­mány képviselői a magyar— szovjet timföld-alumínium egyezményt. Azóta Almásfü­zitőről rendszeresen szállíta­nak timföldet kohósításra Volgográdba, s onan küldik vissza a nyersanyagból nyert teljes mennyiségű alumíniu­mot hazánkba. Szerdán, a tizedik évforduló alkalmá­ból az almásfüzitői gyár ve­zetői számvetést készítettek, s kiderült, hogy az egyez­mény megkötése óta már egymillió tonna timföldet szállítottak a Szovjetunióba. Az almásfüzitői gyár kol­lektívája pontosan teljesíti az egyezményből ráháruló fel­adatokat. Évről évre növel­ték a timföld exportálását. Az idén pedig csaknem 200 000 tonna timföldet küld­tek Volgográdba. Bőséges almatermés A szabolcsi MÉK a múlt évek egyik legnagyobb al­mqmennyiségét vásárolta fel a megyében. A nyírségi ho­mokon, a Tisza és a Szamos menti kertekből jó közepes termést takarítottak be a kö­zös gazdaságok és a háztáji termelők. Kedvező az ex­portarány is. A termékérté­kesítési szerződés keretében november 7-ig 10 203 vagon almát vettek át. Az év végé­ig a felvásárolt mennyiség eléri a 11 ezer vagont. KGST-fetmérés Vegyiparunk termelékenysége A KGST termelékenységi vonala járult hozzá, ezt kö­munkacsoportja nagyszabású veti a vállalat méreteinek felmérést végzett több szo- változása és az egyre szak­cialista országban a termeié- képzettebb munkásgárda. A kenység alakulásáról. Ebbe a csehszlovákiai felmérés azon­munkába bekapcsolódott a ban első helyre a sorozat­Magyar Tudományos Akadé- gyártást, a lengyel tapaszta­mia ipargazdasági kutatócso- lat pedig a specializációt te­portja, és a közös tapaszta- szi. latok, módszerek felhaszná- A nagyszabású elemző­lásával a Nehézipari Minisz- munka lehetőséget adott az térium közgazdasági főosztá- összehasonlításra is. Az eu­lya átfogó képet vázolt rópai fejlett ipari országok egyetlen iparág, a dinamiku- vegyipari termelékenységé­san fejlődő vegyipar terme- nek csupán 63 százalékát ér­lékenységének helyzetéről, az ték el hazai üzemeink, 75 elmúlt években bekövetke- százalékát a csehszlovákiai zett fejlődéséről, és e folya- üzemek. Az anyag- és ener­mat tendenciájáról. giafelhasználás a vegyipari Huszonhárom nagyválla- termékeink 65 százalékánál lattól gyűjtötték össze az megfelel a legjobb európai adatokat, amelyekből megál- átlagnak, lapíthatták, hogy 1960 és A KGST-beli és a hazai 1971 kozott evente átlagban felmérések lehetőséget adtak 7,25 szazalekkal nott a vegy- arraj hogy prognózist készít­ípar termelekenysege. A no- senek a vegyipari üzemek vekedes elsosorban a nagy termelékenységének 1980-ig kapacitású üzemek belépésé- várható alakulásáról. Ezek n ,: a termelékenyebb tech- szerint a vegyipar teljes ter­nológiák alkalmazásanak kö- melése Magyarországon Egyes gyárakban évente 9,4 százalékkal. Cseh­szönhető. az országos átlagnövekedés többszörösét is elérték, a Péti Nitrogénművekben a termelékenység csaknem megháromszorozódott. Kü­lönösen a gyógyszeripari, va­lamint a szerves és szervet­len vegyipari termékek ter­melékenységének növekedé­se figyelemre méltó. A felmérés összegezi azo­kat a véleményeket is, ame­lyek a termelékenység növe­kedését serkentő, illetve gát­ló tényezőkre vonatkoznak. A magyar szakemberek véle­ménye szerint a növekedés­hez elsősorban az űj termé­kek jellege és műszaki szín­szlovákiában 7,7, Lengyelor­szágban 9,6 százalékkal emelkedik. — Induljon, őrnagy elv­társ! — szólt rádiómikro­fonjába az irányító tiszt tegnap, fél 9 után néhány perccel az építőmunkás szál­loda tetején. A rögtönzött URH adó mellől ebben a pillanatban kilőtték a piros színű raké­tát, a környező utcákon le­állt a forgalom. Mindenki az eget kémlelte. Aztán sivítás hallatszott, s a gyárkémé­nyek mögül a ködből és a füstből méltóságteljesen elő­bújt a nagy teljesítményű helikopter. Acélkötéllel tes­téhez kötötték azt a szerke­zetet, amelyet a szakembe­rek egyszerűen „lepkének" neveznek. A lepke — a té­véadó antennarendszere. — Még közelebb, lejjebb! A hőlégsugár-motor sivítá­sa fokozódik. Asztalos Barna pilótaőrnagy birkózik a há­rom dimenzióval, s a kiszá­míthatatlan széllökésekkel. Az irányítótiszt leveszi sap­káját, úgy nézi a viaskodást. Csak félszavakat, s számada­tokat kiállt a mikrofonba, hozzánk már nem jut el eb­ből semmi, a légcsavar szele elkapja, mielőtt megérthet­nénk. lent kezem . ben. Minden rend­JOBB KÉP AZ ERNYŐN... MINDEN ESHETŐSÉGRE-. MINT TŰBE A CÉRNÁT... — Jelen­tem, ráre­pülök a célra! A helikopter óvatosan ara­szolja a távolságot, alatta úszik a torony. Az utcák­ban néma csendben figyelnek az emberek. A súlyos tárgy légiesen könnyűnek tűnik, a széllökések meg-megrezzen­tik, mint valami tollpihét — Közelebb, 23 fok! A mindössze 10 méter 13 centi hosszú és 37 centi át­mérőjű acélváz most hatal­mas monstrumnak tűnik. Az épületen kis betonkalitka te­tején van a „fészek". A nyí­lás összesen negyven centi átmérőjű, felső része tölcsér­ré szélesedik. De micsoda szűk még így is! A tűbe könnyebb belefűzni a cérnát. Az ingaként mozgó torony­ról kötél himbálózik, három vasbetonszerelő igyekszik el­kapni a végét. Nem sikerül. A kötél nagy köröket ír le a levegőben. Befejezés előtt a cukorrépa betakarítása Befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása. A MEM szakemberei megálla­pították, hogy az elmúlt év­hez képest idén fellendült a termelés, ami nemcsak a ta­valyinál nagyobb termésát­lagokban mutatkozik meg, hanem a vetésterület növe­kedésében is. Végleges ada­tok szerint az 1971. évinél 6000 hektárral nagyobb, ösz­szesen 80 750 hektáros terü­leten termeltek cukorrépát a mezőgazdasági üzemek. Uj szivattyútelep Nagyfában Tiszaszigeten is épül Az elmúlt esztendőben nek. E munkához 1970-ben nem kis problémát okozott kezdett hozzá az Alsótiszavi­az Alsótiszavidéki Vízügyi déki Vízügyi Igazgatóság, és Igazgatóságnak a Hódmező- mostanra készült el vele. vásárhely térségében össze- Már át is adták rendelte­gyülemlő, illetve lefutó bel- tésének az elektromos be­vizek elvezetése, az úgyne- rendezésű, három egységű vezett vizes esztendőkben, szivattyútelepet, amely má­idószakokban. A rendelke- sodpercenként több mint 5 zésre álló szivattyútelepek köbméter vizet tud átemelni általában gőzüzeműek voltak, a Tiszába. A nagyfai új szi­és a mai követelményekhez vattyútelep beruházási költ­mérten már elégtelen telje- sége 12 és fél millió forint, sítményűek. A korszerűbb A Tisza mentén sorrendben követelményekhez igazodva ehhez hasonló elektromos be­bontották le Tiszántúlon a rendezésű szivattyútelepet „,.„. - . „ . , építenek napjainkban Tisza­nagyfai oreg szivattyútelepet ^^ alat,tóJamely ^ a is, hogy helyébe elektromos torontáli területek belvizeit berendezésű telepet építse- viszi a Tiszába. A tetőhöz tapadunk, önkéntele­nül szeret­nénk összébbhúzódni. Mi tör­ténik, ha a motor szívdobo­gása csak egy pillanatra üte­met vált? Ha más irányból kezd fújni a szél, ha a piló­ta kezében megrezdül a bot­kormány?... Az eshetőség nagy, odalent tűzoltóautók, mentők veszik körül a szál­lodát Egy, kettő, három, négy, öt — számolom a kísérlete­ket, amint az acélszerkezet újból és újból kilendül a fészekből. Aztán hat — s most megvan! — igen, sike­rült! Az irányítótiszt feleme­li mindkét kezét. Sikerült! A torony lassan belecsúszik a betongyűrűbe. Hell Mihály művezető, Czirok József és Szűcs Mihály munkás meg­erősíti a csavarokat. A heli­kopter — miután megszaba­dult terhétől — felszökken, diadalmas körrel búcsúzik, utánaköszön a zöld rakéta. Az utcán újból elindulhat­nak az autók. De még nem indulnak. Még mindenki fölfele néz. És nem tévedés: onnan lentről is felhallatszik a taps. Felemelt karral inte­getnek a helikopter után, megkönnyebbüléssel, elisme­réssel. — Lepke jelentkezzen! Csönd, majd megszólal a kissé rekedtes hang: — Egy sóhajtás, utána je­Igen, min­den rend­ben ment tegnap a szegedi tévéátjátszó-állo­más acéltornyának beemelé­sekor. A különleges munka 8 óra után néhány perccel kezdődött, amikor a helikop­ter először — egyelőre pró­baképpen — jelent meg a munkásszállás fölött, s 9 óra után tíz perccel befejező­dött. Ezzel hosszas készülő­dés után reményteljes sza­kaszához érkezett a relé­állomás építése, amelynek szükségességét lapunkban két évvel ezelőtt ezeken a hasábokon bizonyítottuk. A Magyar Po6ta, Rádió és Té­vé Műszaki Igazgatósága ez­után méréseket folytatott a városban, s kiderült: csak helyi kis relé segíthet a té­vénézők gondján. A jogos kérést mind Csongrád me­gye, mind pedig Szeged me­gyei város tanácsa (az utób­bi anyagiakkal is) támogatta. A DÉLÉP készségesen aján­lotta fel a munkásszállót, és építette meg a fogadóhelyi­séget a torony elhelyezésé­re. Az antennatornyot a DÉ­LÉP készítette, az elektroni­kus és híradástechnikai be­rendezést — amelynek be­szerelése ezután kezdődik — a Budapesti Elektromecha­nikai Vállalat. A kis átját­szóállomás teljesítménye 20 watt lesz, s előreláthatólag december második felében megkezdődik a kísérleti su­gárzás, 1973. január elsejétől pedig rendszeres lesz. Segít­ségével a budapesti I. fő programot láthatjuk, amely Szentesről érkezik a szegedi reléhez. Annyit azonban jó tudni: az átjátszóállomás nem alkalmas a II. prog­ram továbbítására. De ne legyünk telhetetle­nek. Csakugyan örülhetünk, az I. műsort sokkal jobb minőséggel vehetjük majd, s ez sem akármi. Matkó István Magyar—szovjet történész tanácskozás Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémián megkez­dődött a magyar—szovjet történész vegyesbizottság há­romnapos tudományos ta­nácskozása. Mátrai László akadémikus, az Akadémia fi­lozófiai és történettudomá­nyok osztályának elnöke üd­vözlő szavaiban kiemelte, hogy az 1969-ben alakult ve­gyesbizottság figyelemre méltó eredményeket ért el a két ország történészeinek együttműködésében, és szá­mos tudományos tanácskozá­son vitatta meg a magyar és a szovjet történetírás fontos kérdéseit. Ezután Pach Zsigmond Pál akadémikus, a magyar és A. P. Okladnyikov akadémi­kus. a szovjet tagozat elnö­ke mondott megnyit 5 szava­kat, majd három munkacso­portban megkezdődött a tu­dományos tanácskozás.

Next

/
Thumbnails
Contents