Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

\ SZERDA, 1972. NOVEMBER 15. A BIOLOGIA FELLEGVÁRA Az elmúlt negyedszázad során, hogy a fizika és kémia eredményei betörtek a biológia tudományába, rendkívüli szerepet kapott a biofizika, biokémia, genetika. A fejlődő tudományokkal egyre nehezebben tarthat lépést az egyetemeken folyó biológiai kutatás, ezért a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége már 1963-ban elhatározta, a hazai alapkutatásokat egyetlen intézményre koncentrálja, mely lehetőséget nyújt a korszerű, komplex kutatásokra. A választás Szegedre esett, ahol a biológia • hagyományait nem kisebb szaktekintély, mint a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert neve is reprezentálta. Központi téma Több mint négy éve; 1968 májusában kezdték el építeni az MTA újszegedi biológiai intézetét azzal a céllal, hogy egyetlen központi témát, a biológiai rendszerek szabályozását vizsgálja nálunk újszerű szervezeti formában. A molekuláris biológia nem orvosi szemléletű kutatása meglehetősen elhanyagolt területe volt a hazai tudománynak: Újszegeden most négy önállóan dolgozó intézet foglalkozik vele. Az Odessza körúton épülő központ 300 milliós beruházással és a DÉLÉP-nek azzal az ígéretével készül, hogy a határidőket szigorúan betartják. Ennek értelmében az idei esztendő végéig műszakilag átadják az épület második felét is, a „labor kettőt", ahová március táján már beköltözhetnek, júniusra az izotópépületet, mely szeptembertől üzemképes, végül augusztus 10-re a főépületet, 300 személyes előadótermével, könyvtár és más adminisztrációs helyiségeivel, vendégszobáival: eszerint körülbelül 1973 októberének második felében hivatalosan is megnyithatják az MTA újszegedi biológiai kutatóját. A hazai tudományos élet nevezetes eseményének ígérkező avatási ünnepséget a nemzetközi sejtkutató társaság (ICRO) ugyancsak ünnepi szimpóziuma követi majd neves külföldi tudósok, szakemberek részvételével. Fiatal kutatók é Újszegeden már működik a négy intézet: a biofizikai, a biokémiai, a genetikai és a növényélettani. Mint Jánossy András tudományos tijkár elmondta, egyelőre 80 kutatóval, s ez a szám 1975— 76-ra szinte megkétszereződik, a tervek szerint 150-en dolgoznak majd. Az utánpótlást zömmel fiatalokkal oldják meg a szegedi és más egyetemekről, intézetekből. Az újszegedi központ legfőbb vonzereje, hogy gazdag lehetőségekkel rendelkezik. Várhatóan tovább csökken a kutatók máris igen alacsony átlagéletkora (pillanatnyilag a 80-ból 50-en vannak 30 év alattiak) — ami természetesen azt is jelenti, hogy esetenként a munkacsoportok vezetésével is kevesebb kutatói múlttal rendelkező fiatalokat kell megbízni. A már dolgozó fiatalok és a vezető kutatók jobbára a fővárosból érkeztek — a biofizikusok többsége viszont szegedi. Straub F. Brúnó akadémikus, a központ igazgatója vezeti a biokémiai intézetet, melynek munkatársai részint a budapesti Karolina úti biokémiáról (azóta enzimológiai intézetként a szegedi központhoz tartozik), részint az ugyancsak fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetemről, és más egyetemekről verbuválódtak. A fiatal erőkből álló intézetben jelenleg három kutatócsoport dolgozik. Az anyagcsere-szabályozási csoport Dénes Gézának, a biológiai tudományok doktorának vezetésével nukleinsavak és fehérjék kölcsönhatását vizsgálja; a biológiában oly fontos aminvegyületek szabályozásával a Wollemann Mária vezette membráncsoport, a nukleinsav-szakaszok vizsgálatával Venetianer Pál csoportja foglalkozik. A nemesítés felgyorsításáért Ugyancsak adott, már működő kollektíva telepedett Szegedre a Farkas Gábor akadémikus irányításával dolgozó növényélettani intézetbe. Eredetileg a budapesti növényvédelmi kutatóban, később a fentebb említett Karolina úti biokémián kaptak „albérletet" — onnan jöttek Szegedre a tapasztalt szakemberek, akik már nagyon várták, hogy végre igazi otthont találjanak, s akiknek a költözködéssel járó kezdeti nehézségek a legkevesebb problémát jelentették, hiszen lényegében ott folytatták Szegeden, ahol abbahagyták Budapesten. Itt is három munkacsoport dolgozik. A nukleinsav és az anyagcsere élettanát Farkas Gábor és Solymosy Ferenc, a fotoszintézist Faludiné Dániel Ágnes vezetésével vizsgálják, a fejlódésélettani csoport pedig Garay András professzor irányításával hazánkban egyedüli készülék, a japán gyártmányú dichrograf segítségével foglalkozik biológiai szempontból az optikai aktivitással. A genetikai intézet vezetője szegedi: Alföldi Lajos professzor, a biológiai tudományok doktora, innen, az orvosegyetemről került az újszegedi központba. Hogy márciusban az Akadémia fővárosi genetikai intézete végleg beszüntette működését, teljes könyvtára, műszerparkjának már kisebb része, kutatógárdájából pedig csak igen kevesen jutottak Szegedre, ahol új szakemberek. a budapesti intézet profiljától eltérő témával, hét kijelölt, jelenleg öt működő munkacsoportban foglalkoznak. (Két csoportvezető pillanatnyilag külföldön kutat.) A Sík Tibor vezette mikrobiális genetika csoport például a genetikai információ szabályozását, a géneket és kromoszómákat vizsgálja, a Belea Adonisz irányításával dolgozó növénygenetikusok pedig gyakorlati témával, a búzagenetikával foglalkoznak: miként a dohánynál már egyetlen sejtből sikerült teljes növényt reprodukálni, ugyanezt szeretnék a búzával; biztató kísérleteik eredménye a nemesítés felgyorsulását jelentené. Másfél száz folyóirat A biofizikai intézet szintén szegedi professzor, Szalay László, a tudományok doktora vezetésével egyelőre mostoha műszerfeltételekkel működik. Ennek egészen egyszerű oka, hogy Magyarországon molekuláris biológiai szinten még nem folyt biofizikai kutatás; a szegedi intézet létrejötte tehát önmagában is úttörő vállalkozás. Három munkacsoportjukból az elektromikroszkópiai jelenleg a József Attila Tudományegyetemen dolgozik, az úgynevezett „labor kettő" elkészültével költöznek majd át. Mint említettük, az MTA biológiai kutatója újszerű szervezeti formában: önálló intézeti kutatásokkal, központi témával, közös igazgatás alatt és —. könyvtárügyektől az anyagbeszerzésig — központosítható ügyintézéssel dolgozik. Havonta igazgatótanácsi értekezlet vitatja meg a közös problémákat, a gyors intézkedések heti operatív megbeszéléseken születnek. A szervezeti élet kiépítésére, irányítására hét bizottságot hoztak létre, a kutatómunkát egyebek között másfél száz tudományos folyóirat segíti. Az UNESCO-tól körülbelül 1 millió dolláros támogatást kapnak, részint műszerekre, részint külföldi ösztöndíjakra — ellenszolgáltatásul Szegeden évente 15 ösztöndíjast fogadnak, elsősorban fejlődő afrikai, ázsiai országok ifjú kutatóit, friss diplomásait. Ennek örülnek: a vendégjárás viszi majd szét hírét a nagyvilágba a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai kutatójának. Nikolényi István • Lapunk szeptember 30-i számában A biológia távlatai címmel cikk jelent meg arról az eszmecseréről, amelyet a szegedi tudományos élet ismert személyiségei folytattak az újszegedi biológiai kutatóintézetben. A beszélgetésen részt vett dr. Eke Károly, a rádió riportere is. Az eszmecseréről készült érdekes és tartalmas riport tegnap, kedden este hangzott el a Kossuth adó műsorában. II szegedi zöldségtermelés és -ellátás problémái A

zöldségellátás napjaink sokat vitatott, állandóan reflektorfényben levő problémája. Az elmúlt években a zöldségárak emelkedése mellett egyes időszakokban az ellátás is akadozott, nyugtalanságot keltve a fogyasztók körében. Szeged zöldségellátása a táj termelésén alapszik, a jelentős házikerti termelés mellett természetesen a nagyüzemeké a döntő szerep. A város lakossága a piacokon és a kereskedelmi hálózat útján jut friss zöldséghez. A piac és a kereskedelem zöldségforgalmazása közel azonos, öszszesen mintegy 550—600 vagon friss zöldség kerül a fogyasztókhoz. Az elmúlt két évben bizonyos eltolódást mutat az értékesítés a kereskedelem javára. Az ok a kulturált zöldség-gyümölcsárusító helyek szaporodása. Az új, modern lakótelepeken kialakuló életforma megköveteli a munka utáni bevásárlást. Bár ezen a területen történt előrelépés, még i nagyon sok tennivaló akad. Jól beváltak a termelói elárusítóhelyek, számuk növelésére nagy szükség van. A termelőüzemek önállóan nehezen tudnak elárusítóhelyet üzemeltetni. Ennek oka a kevés növénnyel foglalkozó szakosodó termelés, és az áruválasztékot megkövetelő fogyasztói igény közötti kettősség. Ezt a problémát hidalják át a termelőüzemek kooperációjaként alakult közös vállalatok, például a MÉK, a Csongrád megyei Városellátó Közös Vállalat, Agrohév stb. Szegeden különösen sokat javított az ellátáson a MÉK és a Városellátó Közös Vállalat közvetlen értékesítése. A vásárlók így friss és jó minőségű áruhoz jutnak. Természetesen korántsem megfelelő a jelenlegi szakbolthálózat, további fejlesztése elengedhetetlen. A zöldségellátás kereskedelemhálózati problémái mellett természetesen más Szeged ajándéka Komlónak Új paplankészitő üzem A nők elhelyezkedési költséghez a Békés megyei gondjainak enyhítésére új paplan készítő üzemet rendez be Szeghalmon a Budapesti Ruházati Vállalat A tanács is hozzájárul 11,5 millió forinttal. Az új üzem a tervek szerint 1974-ben kez38 millió forintos beruházást di a termelést Ac3 S. Sándor felvétele A szegediek képviselői facsemetét ültetnek Komló, a fejlődő bányászváros sokat tesz a föld mélyén dolgozó lakói érdekében. A hét dombra épített mecseki városban elhatározták, hogy arborétumot létesitenek, ahol a bányászok tiszta, egészséges levegőn tölthetik szabad idejüket, gyermekeik nyugodtan játszhatnak. A tanács 81 várost keresett meg körlevéllel, melyben terveiket ecsetelik, azok valóraváltásához kérnek segítséget. A nemrég kézbesített udvarias hangú felhívás Szegeden is segítőkész emberekre talált, de Makó, Szentes és Csongrád is „visszaigazolta" Komló kérését. Tegnap, kedden érkezett meg a bányászvárosba Szeged ajándéka, ötven páfrányfenyőt szállított a városgazdálkodási vállalat a Mecsek aljába. Komlón a Szilvási új városrész előtti lankán két csemetét elültetett Tölgyesi Béla, a szegedi városi tanács építési osztályának vezetője és dr. Csajtay Miklós, a városgazdálkodási vállalat parképítési osztály vezetője. okok is közrejátszanak a kedvezőtlen helyzet kialakulásában. A változatlan felhozatal és forgalmazás mellett az átlagárak 30—32 százalékot emelkedtek az elmúlt öt évben. Ugyanis a piacon értékesített vegyes zöldségfélék ára 421 forintról 556 forintra emelkedett mázsánként. Ezzel Szeged piacának árszintje meghaladja Budapest zöldségpiacainak árait Az áremelkedésben elsősorban az előállítás költségei játszanak nagy szerepet. A termesztőberendezések árának emelkedése mellett az iparból származó anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák áremelkedése mintegy 25—30 százalékkal növelte az önköltséget. Az így kialakult helyzeten kíván változtatni a zöldségtermelés helyzetéről szóló kormányhatározat. Javulás csak a primőr zöldségfélék áraiban következett be. Ezen a téren a felhozatal sokszorosan nőtt, és ez az árak alakulásában is megmutatkozik. Kétszeresére nőtt a primőr uborka fogyasztása. A mintegy 1200 mázsa primőr már tekintélyes menynyiség, majdnem 1 kilogramm lakosonként. Ugyancsak számottevő a primőr zöldpaprika és paradicsom fogyasztása. E két primőrből mintegy 2200 mázsa a fogyasztás. Az utóbbi évek gazdaságfejlesztési politikájának eredménye,' hogy a növekvő igényeket a ha jtatóüzemek már ki tudják elégíteni. A növekvő kínálat már a primőrárak csökkenését eredményezte. S

zeged környéke mindig híres volt zöldségtermeléséről. A város kertészeti kultúrájának hírét a múltban a fűszerpaprika termesztése adta. A világhírű szegedi paprika ma is egyik fontos termeivénye a tájnak. Ezt a növényt igen nagy területen termesztik, a szántóföldi zöldségtermelés közel felét a fűszerpaprika adja. A termelés jelentós koncentrációjával az Űj Elet Tsz lett az ország legnagyobb paprikatermelő gazdasága. A fűszerpaprika-termelés azonban nem szolgálja közvetlenül a városellátás igényeit. Tipikus ipari növényként szerepe az országos ellátásban és az exportban jelentkezik. Ugyancsak országos érdekeket szolgál a konzervipari alapnyag-termelés. Szegeden elsősorban konzervborsót, paradicsomot és pritaminpaprikát termelnek erre a célra. E növények területe meghaladja a szántóföldi zöldség egyharmadát. A konzervzöldség értelemszerűen nem a város friss zöldségellátását javítja. A termelés nagyságrendje azonban évről évre nő, mert a termelőüzemek a rossz munkaerőellátás mellett az egyszerűbb termelési technológiájú konzervipari zöldségtermelést részesítik előnyben. A konzervzöldborsó jól gépesíthető, termesztése az oka, hogy piacainkon egyre csökken a hüvelyes zöldborsó felhozatala. A kézi szedésre ugyanis nincs munkaerő. Az igények kielégítését viszont kifejtett és tisztított borsó nagyobb arányú forgalomba hozatalával kellene kielégíteni, a forgalmazókés a konzervgyár kooperációjában. A szántóföldi zöldségtermelés nagyságát egy-egy üzemben behatárolja a terület és a munkaerő nagysága. A szegedi üzemek lehetőségeiknek megfelelően nagy területen, 2027 katasztrális holdon termesztenek zöldségféléket. További területi növekedés nem lehetséges. A feladat a meglevő adottságok jobb kihasználása, a termelés korszerűsítése, és a termálenergia fokozott kihasználása. A szegedi üzemek 1959 óta használják fel a geotermikus energiát a zöldségtermelés céljaira. Kezdeményezésük alapján országszerte megindult a termálvízre alapuló hajtatótelepek építése. A termálenergia felhasználása elsősorban a zöldséghajtatás nagyarányú fejlesztését hozta magával. Az olcsó energia ugyanis a külföldi piacokon is versenyképes, nagy tömegű termék előállítását tette lehetővé. Szegeden jelenleg őrt termálkút hőenergiája szolgálja a zöldségtermesztés céljait. A kutak energiája 22 ezer négyzetméter üvegházat, 110 ezer négyzetméter fóliasátrat és 21 ezer négyzetméter melegágyat fűt. Ezek a termesztőberendezések megteremtették az üzemek számára a korszerű, jövedelmező termelés alapjait. A szegedi üzemek fejlett, korszerű termelésük ellenére sem tudják döntően befolyásolni a város zöldségellátását. Jelentőségük a tájra jellemző kultúrák termelésénél és a hajtatásnál számottevő. Meg kell emlékezni a háztáji és kisegítőgazdaságok, a kiskertek jelentőségéről. Szegeden mintegy 9 ezer házikert, kiskert található. Termelésük nagyobb része önfogyasztásként a család igényeit elégíti ki, tehermentesítve a központi készleteket Jelentós azonban a piacra kerülő mennyiség is. Az újonnan kiosztásra került mintegy 950 kiskert komoly bázist jelent. Bekapcsolódásuk a rendszeres felvásárlásba jelentős árualap. A

város zöldségellátásának javítása egyaránt termelési és forgalmazási feladat Az emelkedő árakat csak több és olcsóbb termék termelésével és a forgalmazás jobb megszervezésével lehet csökkenteni. Ezért a termálenergia maradéktalan felhasználával olcsóbbá és biztonságosabbá kell tenni a nagymérvű üzemi palántanevelést, és ebből a háztáji és kiskertek palántaigényét kielégíteni. Az adott gépesítési és kemizálási lehetőségek kihasználásával ellensúlyozni a nyomasztó munkaerőhiányt. Szélesíteni a termelőüzemek értékesítési kooperációit. Dr. Hovorka István, a szegedi városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője Magyar—francia A jövö évi kereskedelmi árulisták jegyzökönyvének parafálásával kedden befejeződtek a magyar—francia vegyesbizottsági tárgyalások. A jegyzőkönyv a két ország között érvényben levő hoszszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodásnak megfelelően előirányozza, hogy Magyarország jövőre az eddiginél többet exportálhat Franciaországba bizonyos textíliákból, konfekcióárukból, műtrágyából, s több más termékből, s onnan több vegyianyagot, ipari berendc zést, fogyasztási cikket ho zunk be. A francia küldöttség elutazott hazánkból. I á