Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

2 FENTEK, 1972. OKTÓBER 13, Bolgár­magyar hét Szegeden Vasárnap, október 15-én kiállítások megnyitásával kezdődik a bolgár—magyar barátsági hét eseménysoro­zata: Szegeden. A gazdag kulturális programban egyébként összesen négy ki­állítás szerepel. Vasárnap délben dr. Kedvessy György egyetemi tanár nyitja meg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében a Di­mitrov életét és munkássá­gát bemutató tárlatot. Ugyancsak vasárnaptól te­kinthető meg a múzeum ku­polacsarnokában a Bolgár tájak című kiállítás, amely Hegedűs Andrásnak, a Sze­gedi Tanárképző Főiskola főigazgatójának beszédével nyílik, délután fél 2-kor. Es­te 7 órakor a Fáklya Mozi­ban tartják a Kecskeszarv című bolgár film ünnepi előadását. A Somogyi-könyv­tárban bolgár könyveket mutatnak be. Ez a kiállítás 18-án, szerdán délben fél 1­kor nyílik. Végül 20-án, pénteken este 6 órakor To­so Doncsev, a Bolgár Kul­turális Központ titkára nyit­ja meg a Bolgár ikonfesté­szet című kiállítást a No­vember 7. Művelődési Köz­pontban. Bolgár—magyar barátsági nagygyűlést rendeznek az új­szegedi kendergyár kultúr­termében. A nagygyűlés 16-án, hétfőn fél 3-kor kez­dődik. A hét programjában irodalmi est is szerepel. Sü­vít a szél, nyög a Balkán címmel a fegyveres erők klubjában rendezik meg Bo­dor Tibor színművész önál­ló estjét, 18-án, szerdán es­te 6 órakor. Szombaton kö­zépiskolások és szakrftunkás­tanulók vetélkedője lesz Ki mit tud Bulgáriáról? cím­mel. A verseny a KISZ vá­rosi bizottságának nagyter­mében, délután 3 órakor kezdődik. a tüzelési cikk kínálat A fűtési idény előkészüle­tei tulajdonképpen befeje­ződtek, hiszen a legtöbb he­lyen már fűtenek. Aki még­is ezután akarja beszerezni tüzelőjét, s a fűtés egyéb kellékeit, még most is bősé­ges választékot talál. A tüze­lőkereskedelemnek egy-más­fél havi forgalomhoz elegen­dő készlete van. A VASÉRT — amely a fő­város és négy megye ellátá­sáról gondoskodik — ugyan­csak megfelelő kínálatról adott tájékoztatást. Minden igényt ki tud elégíteni a vállalat olcsóbb, hazai gyárt­mányú hagyományos tüze­lésű kályhákból, s a válasz­tékot igényesebb kivitelű import széntüzeléses kály­hákkal gazdagították. A múlt évi tapasztalatok alapján a vállalat kétszázezerrel több fekete és zománcozott füst­csövet hoz forgalomba, a ke­resletnek megfelelő méretvá­lasztékban. Egyelőre nem hiányzik a raktárból a szén­tároló kanna, a szeneslapát, a kályhaelő- és -alátét sem. Sokféle olajkályha áll a vásárlók rendelkezésére, két­féle teljesítményű salgótar­jáni, és nyolcféle Mekalor­típusú kályha között válo­gathatnak a vevők. A korlá­tozott kapacitás miatt vi­szont kevés a Minikalor, a Gemenc és a H—68-as jelű olajkályha. A városi és föld­gáztüzelésű gázfútőtestek, készülékek választéka ugyan­csak megfelelő a nagyke­reskedelmi vállalatnál. Hol keressük a túlterhelést ? A szelekció is szemlélet dolga. Mert nem hangzik-e mint keletre szólt. Persze az elégséges és maximális tá­furcsán, ha a rendkívüli mé- jékozottság között rendkívül retekben szaporodó hasznos ismeretek elsajátításának szükségletéhez rendszerint kitesszük a villámhárítót: a nehéz határozott választóvo­nalat húzni — megközelítő­en is legfeljebb a pedagógus teheti. Ezért az iskolai ok­Iskolán kívül is túlterhelés veszélye nélkül? tatás korszerűsítésében Amikor az iskola korszerű- kulcsszerepe van. sítéséről beszélünk, egyszer­re gondolunk az anyag bő­vítésére és értelmes szelek­ciójára. Mi minden hiányzik az iskolai oktatásból — még­is mennyi a fölösleges ben­ne? Azt akarjuk, hogy a tu­dományok, művészetek alap­elemeinek befogadásához ne telefonkönyvet magoljanak a gyerekek — ugyanakkor a „telefonkönyveket" egyre ijesztőbb tempóban terhelik az információk. zeneiskolából például az el­múlt négy évben összesen négy diák került a szegedi zenei tagozatra, éves átlag­ban egy, s ha a többi 559­ból leszámítjuk azokat, akik már érettségi után napi munkájuk mellett tanulnak zenét (s a zenei műveltség megszerzésének ez az önte­vékeny útja-módja lenne a Az is nyilvánvaló, hogy az hasznos, az igazi) — akkor is több százan maradnak, akik­ről félve írnám le, megérte nekik. Az intelligencia mércéje Még divatos úgy egyszerű­síteni az általános iskola célját, hogy elemi, a közép­iskoláét, hogy általános mű­veltséget ad, holott az ügy jóval bonyolultabb. Kit ne­vezhetünk ma általánosan művelt embernek, ki vállal­koznék csupán körbejárni a fogalmat: általános művelt­ség? A kifejezést valószínű­iskola korszerűsítése nem merülhet ki a tanítási órák áttervezésében, figyelembe kell venni a diákok egész napi elfoglaltságát, arányo­san elosztani a terhelést. A tanárok órán túli becsületes buzgalma, a szakkörök tu­dományos igyekezete félre­értésre is adott már okot az iskolai és otthoni munka diszharmóniájában. Másfelől maguknak a diákoknak, a szülőknek kell körültekintő­en eldönteni, mennyit mar­koljanak a különórák kíná­latából, mire érdemes időt, fáradságot fordítani, és nem utolsósorban anyagi áldoza­tot hozni. A túlterhelés ve­szélyével nemcsak az iskolai munka fenyeget, igazán ak­kor van baj, ha értelmetle­nek, fárasztóak az iskolán kívüli elfoglaltságok. Szegeden egyetlen közép­leg még a reneszánszból f0kú intézmény, a Tömör örököltük, ahol a sokoldalú- kény gimnázium és múvé­an művelt ember eszményé- szeti szakközépiskola bizto­vel szemben átláthatóbb kö- S1'tja tantervileg a diákok vetelményeket támasztott az intenzív zeneoktatását, itt élet, bár a sokoldalúság ott tanulnak azok a fiatalok, is inkább csak eszményinek ak;k valamelyest már elje­számított. A műveltséget gyezték magukat a zenei hi­hajlamosak vagyunk ma az vatással. Heti 30 közismere­évek során begyűjtött dip- ti óra mellett nemcsak lomák, bizonyítványok sú- hangszeres és szakmai-elmé­lyával, a képzettség admi- ]eti képzést kapnak, de időt nisztrálható felületével mér- js a rendszeres gyakorláshoz, ni, holott tartalmi fedezetét, A túlterhelés enyhítésére kü­folytonos önművelés nélkül, lönféle módszertani fogáso­gyorsan kikezdi az idő. A kat alkalmaznak, csökkentik diploma reálisan legfeljebb az írásbeli feladatokat, az biztatóbb rajtot ígérhet a órák hatékonyságát igyekez­pályán, csak belőle profitál­ni, teljes életen át, kevés, az évek múlásával egyre keve­sebb. Ha az iskola nem vér­tez fel a fogékonysággal, ha nem gerjeszt feszültséget a megszerzett és a még elsa­játításra váró ismeretek kö­zött — valójában félig telje­sítette hivatását. Többek kö­zött erre figyelmeztet az is­kolarendszerünk korszerűsí­téséről szóló nyári párthatá­rozat. Intelligens embereket kell nevelni, s az intelligen­cia nem jelent mást, mint alkalmazkodási képességet. nek növelni, hogy a diákok már az iskolában elsajátít­sák azokat az ismereteket, melyeket korábban a peda­Ellentmondások A szegedi zeneiskola majd 900 növendékéből idén csak öten kerültek a zenegimná­ziumba, de általában a há­rom megyét szakfelügyelő középfokú intézmény 23 kör­zeti zeneiskolájának nem egészen 6 ezer tanulójából is mindössze 42 jelentkezett, 29 eredménnyel, a szegedi zene­gimnáziumba. Ráadásul az ország más körzeteiben még ennél is rosszabbak az ará­nyok. Szó sincs arról, a zeneta­nulás ellen agitálnék. Pusz­tán néhány ellentmondásra szeretnék reflektálni. Gon­dolkodásra késztet például, hogy ha környékünkön ilyen intenzív zeneoktatás folyik, miért nincs már évek óta megnyugtató utánpótlása Dél-Magyarország egyetlen hivatásos zenekarának, a sze­gedi szimfonikusoknak? Hol maradnak a környék zeneis­koláiból azok a fiatal hege­dűsök, akiknek már a szege­di zenegimnáziumban is csak hírmondójuk akad? Ha viszont a zene ilyen el­enyészően kevés fiatalnak jelent hivatást, a diákok többségénél nem tűnne-e célszerűbbnek érettségi vagy pályaválasztás utánra „ha­lasztani" a zenei műveltség megszerzésének dicséretes buzgalmát? S a felszabaduló Ittasság és közlekedés gógus az otthoni munkára időt, energiát célra tartób­bízott. A zenegimnazisták példája arra enged követ­keztetni, hogy más típusú középiskola elvárásai mellett aligha képes valaki eredmé­nyesen zenét tanulni. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de bizonyos jelek arra mu­tatnak, nem tisztázott még ban kihasználni, nem utolsó­sorban a túlterhelés enyhíté­sére. Nikolényl István Lapunkban korábban már gondolkodni rajtuk. 1966-ban hírt adtunk arról, hogy a a motorkerékpárosok ittak Közlekedéstudományi Egye- a legtöbb szeszt, és okoztak sülét, az Országos és a Fő- így bajt a közutakon. Itta­városi Közúti Baleseteihárí- san okozott baleseteik áza­tási Tanács közösen nemzet- ma 810, 1970-ben pedig közi szimpoziont rendezett 1302. őket a kerékpárosok a biztonságosabb közlekedés- követik, akik, mint a szellem, ról. A vitákban húsz ország az út egyik oldaláról a má­csaknem 500 szakembere sikra karikáznak anélkül, vett részt. A sok érdekes té- hogy tudnának róla, számuk ma közül, amellyel a szim- 468-ról 862-re emelkedett öt pozion foglalkozott, külön év alatt. A személyautók ismertetésre érdemes az al- vezetői ittasan okozott ka­koholnak a közlekedésre rambolainak száma 185— gyakorolt hatása. 484, a gyalogosoké pedig A közlekedésben részt ve- 428> illetve 1970-ben 718. vő gépjárművezetőnek — Az alkohol hatásénak legyen az bármilyen jármú megítéléséhez tudni kell, irányítója — a növekvő és hogy a szervezet óránként egyre gyorsabb forgalomban átlag 7—10 gramm alkohol igen sokféle tárgyat kell bontására képes, ami körül­szemmel tartania és sokré- belül azt jelenti, hogy 7 de­tűen reagálnia. Szüksége ci 10 fokos bort (ebben 70 van a lehető legfrissebb" gramm alkohol van) 10 óra reflexekre, idegrendszeri alatt semlegesít a szervezet­funkciókra, érzékelésre, gon- A 7 deci bornak megfelel dolkodásra. Erre az ideg- 3—4 korsó sör, vagy két fél­rendszeri egyensúlyállapot- deci tömény szesz". A késő ra a sok-sok hatás közül esti mulatozók tehát ne gon­különösen káros az alkohol, dolják azt, hogy kora reg­De nemcsak az idegrendszer- gel már teljesen mentesek re, hanem az egész szervezet az este fogyasztott alkohol működésére, az ember köz- hatásától. Lehet, hogy jó­érzetére is. Az ittas jármű- zannak érzik magukat, de vezetők később érzékelik a ez korántsem biztos, hangot, távolságot, sebessé- Ráadásul a rendszeresen get, sőt a színeket is, később fogyasztott alkohol megvál­ismerik fel egy-egy helyzet toztatja az ember személyi­megváltozását, késve vagy ségét, amely az emberi te­hibásan döntenek, amikor az vékenységet irányítja. Ezért egyébként is későn észlelt nyilván különösen károsnak változáshoz módosítják cse- tekinthetjük az alkoholfo­lekvéseiket a gépkocsi irá- gyasztást a közlekedés biz­nyításában, mozgásában, tonságára, elveinek és sza­Ezekből a késedelmes reak- bályainak betartására. Mert ciókból származnak a legtra- balesetet sokkal könnyebben gikusabb balesetek, ame- okoznak azok, akik rendsze­lyeknek szama emelkedik, j-^s alkoholfogyasztók, még És ezt az emelkedést nem akkor is, ha az adott napon magyarázhatjuk azzal, hogy történetesen nem került a gépjárművek száma is év- szervezetükbe egy gramm ról évre növekszik. alkohol sem. Azt is statisz­1966-ban 15 ezer 88 bal- tikai adatok igazolják, hogy esetet tart nyilván a sta- az ilyen ember előzésnél tisztika, amelyből az itta- száguldani kíván, nincs te­san okozott balesetek száma kintettel a környezeti ténye­2321. öt év múlva, 1970-ben zőkre, az ilyen ember hagy­már 23 ezer 225 a balesetek ja ott áldozatát — a balese­száma, az alkohol miatti pe- tet elkövetve —r a leggyak­dig 2987. Érdemes a számo- rabban, kat összehasonlítani és el- Zelman Ferenc Például: Egy tanulónak tud- az iskolán kívüli zenetanu­nia kell: 1526 a mohácsi vész lás haszna, értelme. Kisdiá­dátuma, de nem szükséges , .. hozzátennie, hogy ugyaneb- kokró1 tudok, akik nagy am­ben az évben a cognaci li- bícióval kezdtek zongorázni, ga pecsételte meg az itáliai hegedülni, aztán beleuntak, s városállamok Habsburg-elle- a déiutánl 6rák már csak nes szövetsegét, vagy a mad- ..,_,,, . .. , , ridi békében I. Ferenc mon- urugyet Jelentettek a csel­dott le Burgundiáról és Mi- lengesre, lógásra. Nincs lánóról. Az egész kor tükré­ből viszont ismernie illik:- a magyar nép rendszerint ma­gára maradt a török elleni harcban, a Habsburgok ér­dekeltsége inkább nyugatra, okom általánosítani, de a szegedi zenegimnázium be­iskolázási adatai elgondol­kodtatóak. A hatszáz gyerek­kel foglalkozó békéscsabai Magyar bútorok bemutatója Kijevben A napokban nyitják meg Kijevben a Budapesti Bú­toripari Vállalat önálló kiállítását. A bemutatásra kerülő 18 szobaberendezés „beszédes"' illusztráció az. 1973. évi exportajánlathoz, s ízelítőt ad az 1974-re várható kol-. lekcióból is. A BUBIV évente mintegy másfél millió rubel értékű bútort exportál a Szovjetunióba, ami több mint háromezer háló-, ezer ebédlő- és ugyancsak ezer stílgarnitúrát jelent. A vállalat eddigi rekonstrukciójának eredményeként 1973­ban növelni kívánja szállításait a Szovjetunióba. A kijevi bemutatón ott lesznek a legújabb termékek is. Ezek kü­lönféle színes szobaberendezések, továbbá egy Bajkál-szo­ba, amelynek gyártását nemrégiben kezdték el. UJ FILMEK Harminckél" nevem volk rT ELEVIZIg­jöj UMa Ai ­V 8? E R MAí—l ÖRÖKRE MEGHOSSZABBÍTJA TELEVÍZIÓJA ÉS HŰTŐGÉPE GARANCIAIDEJÉT: Nem éri váratlan nagy összegű kiadás! Kössön átalánydíjas javítási szerződést a GELK\VAL! Várjuk szervizeinkben: SZEGEDEN, KISTELEKEN, SZENTESEN! xS 72 744 Magyar film. Hollós Er­vin regényéből írta Maár Gyula. Operatőr Illés György. Zene Láng István. Rendező Keleti Márton. Főszereplők Huszti Péter, Bodnár Erika, Tahi Tóth László, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Törőcsik szik, példaképek, akik közel Mari, Pécsi Sándor, Men- állnak hozzánk, sáros László. _ Közel állnak hozzánk. De A film Ságvári Endrének nem mai hősök. A film má­és a fasizmus ellen harcoló sik erénye, hogy ezek a fia­kommunistáknak állít emlé- tal kommunisták, akik har­ket. Az anyag, amelyből ké- minc-negyven esztendővel, szült, nem dokumentum: re- egy történelmi korszakkal gény. Mondhatjuk-e, mond- ezelótt dolgoztak és harcol­juk-e, hogy valóban Ságvári tak, a film kockáin megöriz­sorsát eleveníti fel? ték eredeti és hiteles arcu­Amit a filmen láttam, té- kat. Nemcsak azzal, hogy nyekkel, adatokkal nem tud- kihajtott gallérú inget visel­ném cáfolni. Se az ellenél- nek, hanem mindenekelőtt ból kiinduló, tehát elórevi­lást, se Ságvári Endrét nem magatartásukkal, gondolko- vő magatartás is, amit Ság­ismerem annyira, hogy akár dásukkal. Más történelmi vári Endre úgy képvisel, helyzetben, más viszonyok hogy még ma is, mindig is. között éltek ők, és természe- elfogadható lesz, bármi tör­tesen mások is voltak, mint ténjék a világban. Harcolni a mai 'fiatalok. Más dolguk csak a valóságból kiindulva volt a világban, s ók ehhez 'ehet eredményesen, attól el­a dologhoz-hivatáshoz-harc- ,fordulva kudarc„ . kö,vet' ,a legeszmenyibb elkepzelest is. De ne higgye senki, hogy ,, . .... ,,, a Harminckét nevem volt altalanos sémájához. A világ vaiami receptfüzér a helyes formálta-alakította őket, magatartáshoz. Nem: film, ahogyan ők is formálták- amely emberi karakterek és alakították a világot. sorsok felvázolásával máig De ha más is volt az a vi- ható tanulságokkal mutat be lág, s mások voltak a benne egy fontos történelmi kor­tevékenykedő emberek, még szakot. Oly értelemben is igen, a harcoló kommunisták is, hogy igazi hősöket látunk a érintkezési pontok természe­vásznon, de úgy is, hogy ezek tesen voltak és vannak. Egy a hősök nem emberfeletti epizód csak a filmben az gigászok. Keleti Márton ro- egyik ifjúkommunista meg­konszenves filmjének . egyik döbbenése azon, hogy a párt erénye éppen az; hogy hősei — mert fegyvereket akar elfogadható" hősök, ha tet- szerezni — tárgyalni kezd a katonatisztekkel, a legve­szedelmesebb ellenséggel. Hogyan, hát lehet ez, az el­lenségből barát lesz? Nem lesz — hangzik a válasz —•, de fegyvereket csak tőlük szerezhetünk. A valóságra kevéssé ügye­lő,. tehát dogmatikus kom­munistának ez a megrökö­nyödése tudjuk, végigkíséri a mozgalmat. De végigkísé­ri az a másfajta, a valóság­csak egyszer is mondhat­nám: ez nem így történt. De — gondolom — nem is ez a fontos, nem is ez az igazi kérdés. Arról van itt szó, hogy eszmeileg hű-e, méltó-e a film hőséhez, Ságvárihoz és a harcoló kommunisták­hoz? A válasz: igen. hoz hasonlítottak inkább, mint a kommunista elvont, *

Next

/
Thumbnails
Contents