Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
2 FENTEK, 1972. OKTÓBER 13, Oszi készenlét Mintha szándéka lenne az időjárásnak: kegyetlen, rossz szándéka. Csak az emberek megfeszített igyekezetének köszönhető, hogy a száraz tavasz nevelte gabonát sikerült kiszedni az esős nyár körme közül. A túlzások kárpótlásának is mondhatnánk a későbbi heteket, hiszen a kapásnövényeket egész nyáron felhők öntözték. Most, amikor csak zsákba kellene raknunk a termést, megint közbe szól a rossz szándék. ELŐRELÁTÓ GAZDASAGOK A rosszkor jött őszi esők megijesztettek bennünket. Mindig szoros az ősz, mindig rengeteg a munka, mindig izgulunk, bírjuk-e erővel, most aggódunk. A hivatalos felhívásokban ilyen fogalmazást is olvastunk: elemi csapással érne föl, ha a termést nem tudnánk idejében biztos helyre vinni. És a vetések elhúzódtával nagy kérdőjelet kellene már most rajzolnunk, a következő aratás terméseredményei elé. Szőregre, Kübekházára mentünk, hogy a vizek által mindig fenyegetett feketeföldi mély vidék mostani állapotáról tájékozódjunk. Ameddig szem ellát a műútról, sem ember, sem gép nem mozdul a határban. Arra bent, Szőreg alatt egyetlen csatornakotró őrködik csupán. Az utak is járhatatlanok, a fölázott talajra lépni sem lehet. Kübekházán a hízott bikákat szállító teherautót lánctalpas traktor húz za be az istálló elé üresen is, akkora a sár. Szőreg határa partos, kéthárom nap, széllel, napsütéssel sokat könnyíthetne. A csatornák még nem jeleznek veszedelmet Kübekházán sem, nyakig van ugyan a talaj, de nem buggyan elő belőle a víz. Laposabb a vidék, itt öt-hat nap is elkelne a szikkasztó időből, hogy minden gép dolgozhasson. — Számítottak erre az időre? — A rosszra nem számítunk, csak tartunk tőle. Készültünk rá. Amit korán lehetett kezdeni, elkezdtük. Ennek a korai igyekezetnek köszönhető, hogy Szőregen rendben van a hagyma, már el is adták száz hold napraforgó termését; silóznivaló ugyan lett volna még, ha a fagy el nem csípi a végét, 24 ezer tervezett mázsa helyett mégis 40 ezret silózhattak az idén; száz hold őszi árpa gyönyörűen kel, 270 hold búzával együtt; 1100 hold vetőszántásból 950-re már kitették a pontot Azt a kukoricát is sikerült letörniök, aminiek búza megy majd a helyébe. Ha az idő engedné, 31 gép lódulhatna neki a munkának. kémleli mindenki. A vénasszonyok nyara esőbe fulladt, de ha a hátralevő idő kedvezne, e hónap végéig minden termést be tudnának takarítani, minden vetést be tudnának fejezni. Ember és gép készen áll, hogy azonnal induljon, ha lehet. Nehéz munka áll előttük, hihetetlenül .nagy lesz a hajrá, de más választásuk nem lehet MAS A HOMOKON AZ EGET KÉMLELIK Kübekházán 500 holdon van földben az árpa, százon a takarmánykeverék, búzából eddig csak 60 holdra futotta az erőből és időből, kétszer szedték mór a fűszerpaprikát, harmadszorra is lehetne, ha járható lenne a föld. Vigasztaló hallani: 700 hold kukorica töretlen ugyan, gépiekre vár, gép is van hozzá, de ha mégse tudnák a gépieket indítani, számít rá a falu, hogy kézzel megy neki a hatalmas tábláknak. Majdnem duplája termett az előző évieknek, szükség van rá. Igaz, hogy maga a kukorica nem sokat károsodik, ha fagyban szedik le, akkor sem, de sok más baj származhatna belőle. Az őszi szántást ősszel kell elvégezni, ha jövőre jó termést akarunk. Ha eláll az eső, az eget Bizakodás után Balástyára jöttünk, az Alkotmány Tszbe. A homok most élvezi előnyét. Eső után egy órával már mehetnek a gépék, dolgozhatnak az emberek. Vetni is lehet Vetnek is. Százharminc holdról szedtek föl a krumplit, százról a fűszerpaprikát Csípte ugyan a fagy a hegyét, de még mindig szedhető. A kukoricát itt is úgy kezdték törni, hogy először a búzának csináljanak vele helyet Panaszra nem is nyílna a homokiak szája, ha itt nem lenne a szőlő. Sikerült a szép termést megvédeni mindenféle nyári kártevőktől, most legnagyobb ellenségként az eső fenyeget Duzzadtak a bogyók, köny-; nyen romolhat — Még nincs baj — hallom az elnök szavát —, csak a szomszédban láttuk, hogyan romlik. Nekünk eddig szerencsénk van. Csak kövidinkát termesztünk, a mi tábláinkon még nem kezdte ki a romlás. Kétszeres ok ez a sürgős munkára. A jóból még többet lehet menteni. De a szőlőt csak kézzel szedhetik, van-e munkaerő hozzá? — A szüretnek mindig van íze, zamata. Szüretelni szívesen jönnek az emberek. Horváth Dezső Intézkedések a pótalkatrész-ellátás javítására Az ország gép- és jármű- közúti járművek és a tartós állománya az elmúlt öt év- fogyasztási cikkek alkatrészben mintegy 28 százalékkal utánpótlásának javítására nőtt a pótalkatrészek irán- hozott intézkedéseket. Mint ti kereslet pedig ennél is a minisztériumban elmondnagyobb mértékben fokozó- ták, a legjobb eredményt a dott, mert a régi gépek, ké- mezőgazdasági gépek alkatszülékek közül igen keve- részellátásban érték el. Az set selejteznek ki, azokat is évekig tartó, nyomasztó alújra és újra igyekeznek fel- katrészhiány lényegében újítani. A gépipartól a kü- megszűnt, s legalább is a lönbözö vállalatok tavaly hazai gyártmányú gépiek 5,8 milliárd, az idén több munkáját az idén már nem mint 6 milliárd forint érté- akadályozta alkatrészhiány, kü pótalkatrészt kértek, az További kulcskérdés a járigényeket azonban nem műipari termékek alkatrészmindenből tudják kielégíte- utánpótlásának megoldása, ni. Valamennyi érdekelt vállaA Kohó- és Gépipari Mi- latnál intézkedtek a helyzet nisztérium többször foglalko- megjavítására. A Csepel zott a pótalkatrész-ellátás Autógyárban egyes felszabahelyzetével, s mindenekelőtt duló kapacitásokat fordítaa mezőgazdasági gépek, a nak a pótalkatrészgyártás Országos ügy Régen tárgyalt olyan izgalmas, várost, falut és mindenfajta hivatású embert gyakran, foglalkoztató kérdést az országgyűlés, mint ezen a héten. Mint ismeretes, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar — vagy miként újabban, összevontan nevezzük —, az élelmiszer-gazdaság állt a tanácskozás középpontjában. Voltaképpen tehát azt vizsgálták a képviselők, hoí tartunk ' szocialista agrárpolitikánk megvalósításában, hogyan győzi le az ezzel kapcsolatos nehézségeket a maga munkaterületén a dolgozó parasztság és a munkásság, miként valósul meg manapiság e munkában, küzdelemben kettőjük szövetsége, és nem utolsósorban: hogyan élünk, hogyan boldogulunk, különös tekintettel a mezőgazdaságra, mint közvetlen és közvetett jövedelemforrásra, mint táplálékunk és fontos javaink előállítójára? Még föltenni sem egyszerű a kérdést hát még megválaszolni! Nem mintha nem akadna elegendő tény, elbizakodottság nélkül mondhatjuk: kimagasló eredmény, amely örvendetes, esetenként meglepően gyors előrehaladásunkat igazolja e téren. Gondoljunk a hús- és a tojásfogyasztás növekedésének imponáló számaira, vagy a növénytermesztés néhány olyan eredményére, amely akárcsak pár évvel ezelőtt is halvány remény lehetett csupán, vagy a dolgozó parasztság jövedelmi viszonyaira, amelyek lényegében megegyeznek ma már a munkásokéval; vagy pedig arra, hogy míg egy évtizede még öt ember részére termelte meg a szükséges élelmiszert egy-egy mezőgazdasági dolgozó, ma kilenc ember számára teremti elő a mindennapit, s általában nagyobb bőségben. A feldolgozás is sokat fejlődött, a készítmények választéka, tartósítása, csomagolása sok vonatkozásban messze túlhaladta a néhány évvel ezelőttit. Hogy mindezek ellenére — és még számos jó eredmény tudatában, amelyekre itt ki sem tértünk — nem egymást dicsérgették a képviselők, hanem mai megváltozott helyzetünk reális számbavételével, inkább a problémákat és a további előrehaladás lehetőségeit feszegették, az felelősségtudatukra vall, és némileg szerénységükre is, hiszen választóik nem keveset tettek azért, hogy idáig eljuthassunk. Milyen kérdések kerültek hát elsősorban szóba? Mindenekelőtt a zöldség- és gyümölcsellátás. Nem volt ok a helyzet dramatizálására, hiszen a fogyasztás nálunk ebben a vonatkozásban, gazdag országokat is figyelembe véve, közepies szintűnek mondható, amivel persze. különös tekintettel kedvező adottságainkra, nem vagyunk megelégedve. És nem kis gondokat okoznak a zöldség- és gyüraölcspiaci árak, olyannyira, hogy emelkedésük olykor már olyan látszatot kelt, mintha általában is megdrágultak volna az élelmiszereit, amiről, szerencsére, szó sincsen! Mindenesetre az országgyűlésen számos fontos javaslat hangzott el, amelynek megvalósítása elősegítheti a zöldségtermelés komplex fejlesztését és az árak stabilizálását is. Szóba került természetesen a kenyér minősége is. Mértékadó vélemény szerint most már a sütés, sőt a választék fokozatos javulására számíthatunk, amit itt-ott máris tapasztalni lehet; és bár a húsellátásra, mennyiségi vonatkozásban, mostanában ritkán és kevés helyen van panasz, a szakszervezetek titkára fel| szólalásában nehezmenyezte, hogy viszonylag kevés az > olcsóbb hús és töltelékáru, és a minőség sem kielégítő sok esetben. Megjegyzéseit a csekélyebb jövedelmű városi és falusi emberek, családok gondjai ;ndoi kolták, ezért is hallgatták szavait különös figyelemmel a képviselők. De ettől eltekintve is, korántsem az élelmiszergazdaság technikai és közgazdasági feladatkörében mozogtak hozzászólásukban a képviselők. Behatóan megvitatta az országgyűlés a termelőszövetkezeti tagság jövedelmi és életviszonyait, a még meglehetősen széles kört érintő igen alacsony személyi jövedelmeket, a termelőszövetkezeti öregek helyzetét, a járadékok összegének időszerűvé vált felemelését, ami továbbra sem menti tel a szövetkezeteket az alól, hogy maguk is rendszeresen segítsék munkában megöregedett tagjaikat. És szóba kerültek, számos oldalról megközelítve, a növénytermesztés és az állattenyésztés bonyolultabb közgazdasági problémái, különös tekintettel a termelőszövetkezetek erősen eltérő adottságaira, a gépek és felszerelések árára és választékára, a hitelviszonyokra, tehát mindazokra a körülményekre, amelyek között a mezőgazdaság termel, és a sok nehézség ellenére fejlődik. „Egyszerű" képviselők és magasabb beosztásban dolgozók egyaránt rendkívüli tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, ami már önmagában is fontos biztosítéka a további előrehaladásnak. B. J. fokozására, a Magyar Vagon- és Gépgyár negyedik ötéves tervét szintén úgy módosították, hogy a tervezettnél valamivel kevesebb futóművet gyártanak, s az így felszabaduló erővel pótlakatrészeket készítenek. Fejlesztési terveket dolgoztak ki a sebességváltó-hiány felszámolására is, s addig is, amíg e tervek realizálódnak, kooperációk kiépítésével gyártanak az eddiginél jóval többet a fontos alkatrészből. Az expiortált autóbuszok pótalkatrész-elláttása máris javult, s a negyedik ötéves terv második felében további általános javulásra lehet számítani. A minisztérium étiékelése szerint enyhültek a tartós fogyasztási cikkek pólalkatrész-ellátásának nehézségei is, az igényeknek azonban csak 89 százalékát tudták tavaly kielégíteni. A javítások úgynevezett csúcsidőszakaiban továbbra is gyakori az alkatrészhiány. A nyár folyamán kevés volt a hűtőszekrényekhez szükséges agregát, tavaly karácsony táján tv-képcsőből nem volt elegendő, s gyakori és jogos panasz hangzik el amiatt is, hogy nincs elegendő alkatrész a centrifugákhoz. Egyes régebben gyártott elektromos forróvíztárolókhoz és porszívókhoz] ugyancsak nehéz alkatrészt kapni. A minisztérium felhívta a vállalatokat, hogy gondoskodjanak a hiányzó alkatrészekről, különösen azokról, amelyek konstrukciós vagy technológiai fogyatékosságok miatt az átlagosnál gyorsabban kopnak. A minisztérium rámutat, hogy a pótalkatrészek gyártása általában nyereségesebb, mint azoké, a termékeké, amelyekhez az alkatrészek készülnek. Így anyagilag is érdekeltek a vállalatok a mpgfelelő alkatrészutánpótlás megszervezésében. Igaz ugyan, hogy ha ugyánazokon a berendezéseken, ugyanazzal az erővel teljes gépeket, készülékeket állítanak elő, össztermelésük és így nyereségük is nagyobb lesz, a társadalom érdeke azonban megköveteli, hogy az egyébként szintén nyereséges pótalkatrészekről mindenképpen gondoskodjanak, mert enélkül termékeik nem teljes értékűek. A minisztérium a pótalkatrész-utánpótlás helyzetét továbbra is figyelemmel kíséri, hogy a javuló, de még távolról sem kielégítő alkatrészellátáshelyzet normalizálódjék. (MTI) Torlódás az Annakútnál Tegnap délelőtt Szegeden, az Anna-kútnál műszaki hiba következteben féloldalra dőlt az YD 62-10 forgalmi rendszámú teherautó, s ennek következtében táblaüvegrakománya megcsúszott. Személyi sérülés nem történt, csak a Lenin körút forgalmát zavarta meg néhány órára a baleset. Képünkön: Autódaruval helyezik biztonságba a sérült jármű rakományát. Öntödei tanácskozás Az Országos Magyar Bányászati és' Kohászati Egyesület öntödei szakosztályának helyi csoportja tegnap országos tanácskozást rendezett Szegeden, a Tisza Szállóban. A kétnapos tanácskozáson — amelyet Horváth Ferenc, az Öntödei Vállalat vezérigazgatója nyitott meg — az ország valamenynyi öntödei szakembere azt vitatja meg, hogy a földgázt milyen módon lehet hasznosítani a kúpolókemencében. Mint ismeretes, a kohászati és Gyárépítő Vállalat, valamint az öntödei Vállalat együttműködésével Szegeden épült olyan kúpulókemence, amelyben földgázzal és koksszal olvasztják a vasat. Az eddigi tapasztalatokról, előnyökről, valamint az eljárás eredményéről tegnap több előadás hangzott el. Ma, pénteken reggel 9 órakor a szegedi vasöntöde fejlődéséről és gyártmányairól üzemlátogatás keretében győződnek meg az öntödei tanácskozás résztvevői.