Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

ff JHo VILÁG PRÖLÉTÁRÍAI, EGYESÜLJETEK! 5." ' 5 62. évfolyam 242. szám 1972. október 13., péntek Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIAL I A MUNKÁSPÁRT LAPJA Vizsgálat a tanyákon Nyolc könyve van egy embernek Csongrád megye mai közigazgatási területén negyven évvel ezelőtt majd 154 ezer ember élt tanyán. S bár a társadalmi-gazdasági fejlődés az elmúlt negyedszázad alatt forradalmi változást idézett elő a településrendszerben is, a megye lakosságának még ma is több, mint 20 százaléka, 90 tízer 785 ember él a tanyákon, tagadhatatlanul elmaradott körülmények között. Ezeknek a viszonyoknak a feltérképezéséhez nyújt segítséget a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőreinek legutóbbi jelentése, melyet tegnap, október 12-én tárgyalt a testület. A népi ellenőrök olyan kijelölt területen végezték vizsgálataikat, ahol a megye tanyai lakosságának harminc százaléka él, tehát megfelelő háttere lehet bizonyos általános megállapításoknak, 339 tanyát pedig egészen közelről, alaposan megvizsgáltak. A vizsgálatot követő intézkedéseknek, elhatározásoknak az adhatja meg az alapját, hogy a felmérés keretében megkérdezetteknek hatvan százaléka a feltétlen helyben maradás mellett foglalt állást, nem akarja elhagyni lakhelyét. Az utóbbiak közül 12 százalék előrehaladott korára hivatkozott, 18 életkörülményeire, 31 százalék pedig a munkahely közelségére. A tanyai életre szavazóknak válaszát többek között az indokolja, hogy ott kedvezően alakul jövedelmük, helyzetük ellentmondásosságára utal, hogy egészségügyi és kulturális ellátottságuk viszont jóval alacsonyabb szinten van. A népi ellenőrök által felkeresett tanyákon az ott élő 1230 ember birtokában valamivel több, mint 9 ezer könyv volt — fejenként nyolc tehát —, de mint kitűnt, meglehetősen vegyes házi könyvtárak ezek: a gyerekek tankönyvei csakúgy beletartoztak mindegyikbe, mint a régi kalendáriumok. Még többet mond ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy a 339 tanyában élők 33,5 százaléka 18 éven aluli fiatal, 17,8 százaléka 18—30 év közötti, 26,9 százaléka 30—50 év közötti felnőtt. Az utóbbiakhoz, vagy. a még idősebbekhez a könyv a letéti könyvtárakból leginkább csak a még tanuló gyerekek útján jut el, közvetlen kapcsolatuk ezzel az alapvető kulturális intézménnyel sem alakul ki. A távolság kettős. A megvizsgált tanyák 43 százaléka több mint öt kilométerre van a legközelebbi jelentős településtől, az oda vezető utaknak ugyanekkora hányada a földút. Nagy a különbség a megkeresett anyagiak és a lakóházak állapota között is, noha sokan kívánják azokat még huzamosabb ideig használni. A tanyák 11- százaléka szinte műemléki jellegű, hiszen már a múlt században állt — összesen 76 százalékuk az 1930 előtt épített Építőanyaguk ennek megfelelően 66 százalékban vályog, 21 százalékban vert fal, a házak 57 százalékának földes a padozata. Nagyrészt egyszobásak, fürdőszoba nélküliek, hatvan százalékában a vizsgált házaknak nincs villanya. A közegészségügyi saervek tapasztalatai szerint az ásott kutak vizét — ez a legelterjedtebb — gyakorlatilag colifertőzöttnek lehet tekinteni. Súlyos gondjai vannak tehát a közegészségügynek a tanyákkal teleszórt területeken. Nem könnyű a körzeti orvosoknak például, akikhez nem egy esetben három és fél ezernél is több biztosított tartozik. Egyrészt azért nehéz a helyzetük, mert a rendeléseken — ahoVá a tanyaiak többnyire 5—10, de néha 20 kilométeres út után jutnak el — legfeljebb 6—8 perc jut egy-egy betegre, másrészt azért, mert a fekvőbetegekhez körülményes eljutni. Sürgős esetben futárszolgálat értesíti legföljebb az orvost, mert telefon nincs, ahol van, a postahivatal nem kapcsol ünnepnapon vagy éjjel. Még mostohább körülmények között végzik áldozatos munkájukat, az ápolást a kerékpáron közlekedő ápolónők. A vizsgálat idején jó néhány körzetben betöltetlen volt ez az állás. Amíg az egészségügynek mégis legalább a szervezettsége, színvonala megfelelő, a kulturális ellátottságot az anyagi alapok szétforgácsoltsága, gyakran a hozzá nem értés jellemzi. A vizsgálat megállapította, hogy csak Hódmezővásárhely tanyavilágában történt meg a kulturális igények fölmérése, a különböző szervek munkájának összehangolása azonban sürgető feladat lenne. A művelődési autóknak — melyeknek fő feladata lenne az igényesebb munka — személyzete kizárólagosan a gépkocsivezetőre korlátozódik: ő veszi számításba, hova lehet, s érdemes kijutni a filmmel, melyeknek híradója gyakran 2—3 hónapos. A MOKÉP sokszori igénytelenségével szinte igénytelenségre válaszol. Veszélyes az a szemlélet, amellyel egyes termelőszövetkezetek a kulturális alapot kezelik. Nemcsak az a föltűnő — e vizsgálat tapasztalatai szerint is —, hogy több jut a reprezentációra, mint a kultúrára, hanem az is, hogy a szociális-kulturális alapot nem rendeltetésének megfelelően használják fel. Az ásotthalmi Szabadságharcos Tsz például a 7151 forintos alapból 2099-et használt fel ebben az évben kulturális jellegű kiadás fedezésére, míg ebédre-italra már túl is költekezett az alap terhére. Az Aranykalász Tsz tavaly 29 ezer 967 forintnyi alapjából 935 forintot költött kulturális célra. Befejeződött a rektori értekezlet A tudományegyetemek és gazdasági főiskolák, a műszaki egyetemek és főiskolák rektorai, dékánjai, főigazgatói, gazdasági igazgatói, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői vettek részt azon a rektori értekezleten, amelyet október 10-én és 12én tartottak a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében. A felsőoktatási vezetők dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes referátuma alapján vitatták meg az MSZMP Központi Szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceánon A TASZSZ közleményt adott ki, amelynek értelmében október 13-tól 30-ig a Szovjetunióban kísérleteket vé geznek hordozórakétákkal. A rakéták becsapódási körzete a Csepdes-óceán 40 tengeri mérföld sugarú térsége lesz, melynek középpontját az északi szélesség 33 fok 10 perc, keleti hosszúság 173 fok 50 perc koordináták határozzák meg. A szovjet kormány felkéri a csendes-óceáni tengeri és légiútvonalakat használó országok kormányait, hogy utasítsák megfelelő szerveiket: hajóik és repülőgépeik a biztonság kedvéért naponta helyi idő szerint 12.00 órától 24.00 óráig kerüljék el az említett térséget. Bizottságának az állami oktatásra vonatkozo határozatából fakadó tennivalókat. A kétnapos tanácskozás során számos hozzászólás hangzott eL Nagy egyetértéssel találkozott az az elv, hogy a túlterhelés leküzdése céljából a tananyagokban meg kell szüntetni az ismétlődéseket, az átfedéseket és mindenütt, ahol az indokolt, csökkenteni ls kell a tananyagot. A határozatból következő, közösen megoldandó feladatok közül is igen jelentős az intenzív oktatási módszerek kialakítása. E módszerek koncentrált pedagógiai munkát kívánnak, de a részletekben többet bíznak a hallgatókra. A tanácskozás egyik fontos tárgyköre volt a számítástechnika, az automatizálás és a szervezéstudomány oktatása. A referátum beszámolt az e területeken eléri; eredményekről: javult a számítógépek kihasználása, nőtt a gépek oktatói célt szolgáló terhelése és tovább bővült az oktatók számítástechnikai továbbképzése. A tanácskozáson többen is hangsúlyozták a pedagógusképzés továbbfejlesztésének feladatát a referátumban elhangzott gondolatok alapján. (MTI) A biztonság, a leszerelés mellett Véget ért az általános vita az ENSZ-ben Befejeződött az ENSZközgyűlés 27. ülésszakának első szakasza: véget ért az általános politikai vita. Az ENSZ-palota ovális termének szónoki emelvényéről a vitában 125 ország küldöttségvezetője szólalt fel, vagyis szót kapott a nemzetközi szervezethez tartozó majdnem valamennyi állam. A tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy kifejtsék álláspontjukat a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, és így érthető, hogy a szónokok között száz külügyminisztert és más miniszteri posztokat betöltő személyiséget hallhatott a közgyűlés. Gyakorlatilag a vita valamenyi résztvevője rámutatott annak szükségességére, hogy meg kell szilárdítani a nemzetközi békét és biztonságot, többségük pedig ezzel összefüggésben hangsúlyozta az általános leszerelés fontosságát, az erőszak kiiktatását a nemzetközi kapcsolatokból. A leszerelés kérdését 102 szónok érintette felszólalásában. Túlnyomó többségük síkraszállt amellet, hogy az emberiséget végérvényesen szabadítsák meg a termonukleáris háború fenyegetésétől. Mindössze három küldött vetette el nyíltan a leszerelési világértekezlet öszszehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Sok szónok rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely a javaslat és a Szovjetuniónak a közgyűlés elé terjesztett másik kezdeményezése — az erőszak alkalmazásának kiküszöbölése a nemzetközi kapcsolatokból — között áll fenn. A közel-keleti válság kérdését 89 küldött érintette. Majdnem valamennyien élesen bírálták az agresszív expanziós politikát folytató Izraelt. Nemcsak a szocialista és fejlődő országok, hanem Országos tanácshozás a szocialista hazafiságról írók; újságírók, történészele, pedagógusok, a Magyar Rádió és Televízió munkatársai részvételével csütörtökön — a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége és Eger város tanácsa rendezésében — Egerben megkezdődött a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó kétnapos tanácskozás. Az eseményre érkezett vendégeket délelőtt a Dobó István téren katonai díszszemlével fogadták. A vendéglátó város nevében Trezsenyik Sándor, az MSZMP egri városi bizottságának titkára mondott köszöntőt. Délután a városi tanács dísztermében került sor a tanácskozásra, Dobozi Imrének, a Magyar írók Szövetsége főtitkárának elnökletével. Dancs Lajos, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a tanácskozás kétszáz résztvevőjét, majd ezt követően dr. Várkonyi Péter, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Hazafias, honvédelmi nevelés és a tömegtájékoztató eszközök címmel megtartotta vitaindító előadását. A tanácskozáshoz kapcsolódóan ugyancsak csütörtökön ünnepséget rendeztek az egri vár földbástyáján, ahol mintegy ezer diák jelenlétében felavatták az egri vár legendáshírű kapitányának emléktábláját Ezen a következő felirat olvasható: „Az önfeláldozó hazaszeretet nagy hőse, Dobó István emlékének, halála 400. évfordulóján. Eger város tanácsa." több nyugati ország képviselői is elítélték az amerikai agresszorokat, akik nyers erő segítségével próbálják térdre kényszeríteni az Indokínai-félsziget országainak népeit. Az európai földrész problémáit 56 szónok taglalta, viszonylag kevesebb, mint a múlt évben. Ez érthető is, hiszen az előző ülésszak óta eltelt időszak alatt a kontinensen számottevő enyhülés mutatkozott, és egy sor jelentős problémát oldottak meg a szocialista országok által előterjesztett* javaslatok szellemében. Valamennyi alapvető nemzetközi kérdésben negatív álláspontot foglalt el az ülésszakon a Kínai Népköztársaság képviselője és albán „fegyverhordozója". ENSZkörökben rámutatnak, hogy felszólalásaik éles ellentétben álltak mindazon államok álláspontjával, amelyek őszintén aggódnak a világbéke sorsáért. Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, a közgyűlés ülésszakának elnöke az általános vita mérlegét megvonva kifejezte reményét, hogy a vitában megmutatkozott konstruktív szellem lehetővé teszi a közgyűlés küldötteinek, hogy pozitív megoldást találjanak a napirenden szereplő bonyolult és fontos kérdésekre. Somogyi Károlyné felvétele Arany fényét a nap, arany terhét az ág hullajtja a földre. Kézen fogva sétálni zörgő levelek közt — ez is élmény. S hozzá a gyqrekmosoly — az is arany. * /