Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972 OKTÖBF.R 12. Iskola élet­kötetben A terhelés / egyensúlyáért Még mu ts sokan vannak a szülők körében olyanok, akik „haszontalan időtöltés­nek"' tartják az iskolai sportfoglalkozásokat, a „mi­nőségi utánpótlás bázisát" látják benne, s minden to­gyerekek száma. E problé­muk összetevői még vilá­gosabbá válnak akkor, ha a tanulók napi túlfeszített, túlterhelt szellemi munká­jához, az állandó zárt tér­ben való tartózkodásához vábbi nélkül elégségesnek hozzávesszük a zajórtalmu­turtják gyermekük testi fej­lődése számára a heti 2 lestnevelést órát. Sajnos, még mindig kevesen lát­ják a sportban a testi ne­velés egyik legfontosabb al­kotóelemét, fel benne a fejlesztésére gyakorolt fendkívüli hatását, s nem értékelik ügy, mlnt az egészséges életmódra, a sza­bad idő kulturált felhasz­nálására való nevelés haté­kony eszközét. Pedig a statisztikai ada­tok figyelmeztetnek: a könnyített — a gyógytest­nevelésre járó, s a felmen­tett tanulók százalékaránya magas. A túlterhelés, a mozgáshiány nélküli diák­élet következményei más formában ls felfedezhetők. Nézzünk csak végig egy évzáró ünnepélyt az iskolá­ban. Az oklevelekért, ju­talmakért menő tanulók között rengeteg a helytelen testtartású, gerincferdüléses stb. A Debrecenben végzett vizsgálat adatai szerint a megvizsgált 2500 tanuló közül 71 százalék volt lúd­talpas. Évról évre növekszik a magas vérnyomásban szenvedők, a neuraszténiás kat, a gyors életritmusból származó idegfeszültséget, a tv rabságéból adódó moz­gáshiányt, az élvezeti sze­rekkel (kávé, nikotin, alko­hol) történő visszaélést. A nem ismerik sport hiánya miatt a moz­személylség gásszegény életmód nem tud kompenzálódni s nem bír létrejönni a fizikai és szellemi terhelés egyensú­lya. A tanulóknak a sport­életbe való bevonása tehát rendkívül fontos feladat. Évekkel ezelőtt egy testne­velési tagozat — melynek tanulói intenzíven és köte­lezően vettek részt sport­foglakozásokon — felmérési adatai igazolták, hogy a tanulók munkabírása jóval egyenletesebb lett, s 50—55 százalékkal kevesebb volt a mulasztott órák száma, mint a többi osztályokban. A sport szeretete azonban nemcsak az iskolai évek idején döntő. Napjainkban egyre inkább előtérbe ke­rül az 5 napos munkahét, tölti-e el a dolgozó a sza­bad idejét, melynek ered­ményeként testi és szellemi képességei regenerálódnak, a munkavégzésre felfrissül­nek. Arra pedig, hogy spor­toljon a felnőtt, elsődlege­sen az iskolában és a csa­ládban nevelődik. Nem vi­tás, hogy perdöntő ebben a kérdésben a társadalom ál­lásfoglalása is — de az egy életre szóló fogékonyságot a sport, a testmozgás igénye iránt, iskolás korban az ok­tatási intézmény, a pedagó­gus és a szülő oltja bele az emberekbe. Nagyon sok fel­nőtt köszönheti tehát az is­kolának, egy-egy jó testne­velő tanárnak, a helyes szü­lői állásfoglalásnak azt, hogy munkabírása az idő­sebb korban is megmaradt, s egészségesen tud élni és dolgozni. Arról nem is be­szélve. hogy a sport a fizi­kai képességek fejlesztésé­vel együtt sajátos eszközei­vel elősegíti az értelmi, er­kölcsi, esztétikai nevelését, s olyan belső lényegi je­gyek és jellemvonások ki­alakítását, mint a közösségi szemlélet,' az erős akarat, az önfegyelem, a küzdőké­pesség stb. S ami ugyancsak figyelemre méltó: miközben a sportmunka távol tartja Zenei kalandozások Ausztriában s a felnövekvő nemzedék a fiatalokat olyan káros ha­mar egész biztosan ebben a keretben dolgozik. A jöven­dő felnőttjeinek nevelése szempontjából sem lehet közömbös, hogy oly módon A halott források világa Tata óvárosának zegzugos dig szinte megdöbbentő volt. utcáiban, aranysárga ba- Percenként százhatvanezer* rokk házacskáiban gyönyör- liter, egyes adatok szerint ködő idegen nem is sejti, kétszázezer liter vizet on­hogy „valaha" mennyi ér- tottak felszínre fénykoruk­dekes látnivaló akadt az ban — a század elején — a ódon kertfalak, sövényes tatai források. Ez a meny­vaskerítések mögött. Az ut- nyiség többszöröse a fővá­caszinteknél mélyebben fek- rosi termák hozamának, vö kertekben ásító földkré- A források kiapadása fáj­terek, mésztufa tömbökkel dalmas veszteséget jelent, kirakott medencék sora de amitől egyrészt megfosz­rejlik a dúsan burjánzó totta a természet a tataia­vadkomló, vadszőlőindák kat, azt más vonatkozásban szövevénye alatt. pótolhatja talán. A kutató­Jó tíz esztendeje még kollektíva megállapítása kristály tiszta vizek tükrö- szerint ugyanis a harmad­zódtek a kőmedencékben, kor vége óta napjainkig tavak, patakok csillogtak a működő források némelyi­kertek alján, a több méter ke bonyolult és várhatóan mély kráterekből fortyogva látványos barlangrendsze­bugyogtak fel a langyos reket vájt a város alapza­vizek. Ezt a romantikus, tát képező mészkórögbe. idilli képet egy sajátos Ezek felkutatásával Tata a természeti, Ipari katasztrófa barlangok városává válhat, tüntette el a hatvanas évek s remény van arra is, hogy elején. A tatabányai szén- föld alatti tavak formájá­bányákban történt mélybeli ban rá lehet bukkanni vízbetörések, a bányák biz- majd a hűtlen szökevény­tonságához szükséges per- vizekre. (MTI) cenkénti száz köbméteres vízkiemelés az egész me­dencében tetemesen lesüly­lyesztette a karsztvíz szint­jét. Szaknyelven szólva Ta­ta környéke is depressziós övezetbe került, egymás utun apadtak el az évszá­zadokon át bőséges meny­nyi ségű vizet adó forrá­sok. A messzi földön híres vi­zek városából, a halott for­rások világa lett Tata, s vajmi kevés remény van arra, hogy az elapadt for­rások ismét életre kelje­nek. Földrajztörténeti és egyéb tudományos szem­pontokból azonban fontos feldolgozni a tatai vizek történetét, topográfiai lag azonosítani a, kiszáradt ker­ti tavakut, forrásokat. Er­re a feladatra vállalkoztak nemrégiben a megyei mű­velődési központ természet­búvárai, szakemberei. Mun­kájuk eredményeként mér eddig is számos érdekes adat került elő az ősfor­rások múltjából. A város belterületén és közvetlen környékén nem kevesebb, mlnt 160 kisebb-nagyobb forrás működött egykor. A mélyből feltörő langyos és hideg vizek mennyisége pe­tásoktól mint például a túl­zott alkoholfogyasztás, do­hányzás, ugyanakkor arra a felismerésre vezeti őket, hogy a sportolás és az az­zal járó követelmények be­tartása egyéni érdek is, ll­letve életszükséglet. A fentiekből kitűnik, hogy az Ifjúság sportéleté­nek megszervezését az is­kolai és a családi nevelő­munka teljessé tétele és a szocializmust építő egész­séges fizikumú és életszem­léletű ember közművelése érdekében nem nélkülözhet­jük. Nem véletlen, hogy az oktatásügy felülvizsgálatá­val kapcsolatos párthatáro­zat kapcsán már szó esett a testnevelési órák száma emelésének a lehetőségéről a megfelelő anyagi és sze­mélyi feltételek biztosításá­nak a szükségességéről, az országjárások, táborozások, a turizmus feltételeinek ja­vításáról az iskolai sportélet intenzívebbé tételéről stb. Szükséges tehát at szülők körében is egy helyes irá­nyú szemléletváltozás a testnevelési és sportfoglal­kozásokat illetően, melynek révén még sokoldalúbban képzett, egészséges, szelle­mileg és testileg fejlett fia­talokat tudunk nevelni. Szeretnénk ha a maga tel­jességében megvalósulna a régi, de a mi korunkban is érvényes latin mondás: „Ép lélek edzett testben él!..." Bánfalvi József Ft Itt lakik a boldogság1" 6 A salzburgi húsvéti előzetes munkának a révén dukált. Kilenc egymást kö­• és nyári ünnepi játé- jelentősen megnő a rendel- vető nap alatt kilencszer le­kok operaelőadásaira a leg- kezésre álló próbaidő, s a pett zenekaréval a közönség drágább belépőjegy 1000. a zene! kidolgozásának olyan elé. Ebből három alkalom­legolcsóbb 500 schillingbe tökéletessége valósítható mai az 5 óra hosszú Wag­kerül. A hangversenyekre meg, mely színházi premier- ner operát vezényelte, ket ennek a feléért, a prózai nél csak a legritkább esetben alkalommal pedig olyan mo­előadásokra a negyedéért le- sikerül. A hanglernezfeivé- numentólis alkotást, mint het bejutni. Óriási pénz ez tel során lehetővé válik, Bach Máté-passiója, színházjegyért. Ennek elle- hogy az együttes hosszabban Karaján a közönségszerve­nére a közönségszervezéssel és nyugodtabban egyetlen ^ n(,vei,>s biztosítása ér­nincsenek bajok. Ezt saját feladat megvalósítása érde- dekéberi létrehozta a salz­börömön tapasztaltoni. Mi- kében dolgozzék. Ennek a . . . .. . . kor Bécsben február közepe munkának a befejezése után burgl nusvetl játékokat lá­tóján a húsvéti játékok je- a szólisták megkapják a mogatók egyesületét. Ennek gyei után érdeklődtem, el- felvétel magnómásolatát, s tagjai évi tagdíj ellenében néző mosollyal közölték állandóan felidézhetik ön- kedvezményekben részesül­sz°októk "adni vatamennyit. maguk számára azl' amit Előjogot kapnak a be­A szerencse azonban mel- mór a felvetel során kidől- lépőj'egyek megvásárlására, lém szegődött. Mikor a nyi- górtak. így megőrizhetik a premier napján délelőtt tó előadás napján megér- szerepük és az egész mű in- neVes zenetudósok előadáso­műlre már szálam is és terpretálásának pontosságát, kat tartanak számukra a jegyem is volt. A város köz- A színpadi próbák a. fel- bemutatásra kerülő alkotás­épületein zászlók lengtek, vétel lejátszatásával foly- ről, meglátogathatják az X nak. Ennek a technikai újí- egyik koncertpróbát s em­kásától eltérően nem keltek tásnak nagy előnyei vannak, lékül megkapjak a fesztivál versenyre a fesztivál pro- Az énekesek a próbamunka operaprodukciójának lemez­dukcióinak díszlet- és jel- során hallják saját hanglu- felvételét a dobozon Kara­oTerasTnS' e^enffS ** -égpedrg a helyes ma- ján aláírásával, hérnemű vagy bőrdíszmű gasságban, a mégfelelő tem- A salzburgi fesztivál ope­üzlet kirakatába, hanem szo- póban és mindenek előtt rabemutatóinak színheLyén, líd. ízléses_ módon a vendég- teljes zenekari kísérettel, a lenyűgöző Festspielhaus­r^Tktaatotbavató he£e~- Szerepüket ezáltal úgy dol- ban a Trisztán és Isolda elő­zésével igyekeztek a figyel- gozhatjék kl, hogy állandóan adása után a több mint két­met a rendezvényekre irá- „benne állnak a teljes ezer néző önfeledt lelkese­ayísraiVeMttStófcbeVal.látSZOtt hangzáskéPben- A Premier dése egyetlen kiáltásba ol­nyiS fotó6 dvil ruhás3 Wvétel el6tti zenekari próbákra vadt össze. Érezni lőhetett, volt, s valószínűleg egyetlen már jól felkészülve, teljesen hogy megvalósult az, amit műteremből származott. A biztosan jönnek. Ez a biz- Karajén egy Salzburg kör­Ün1T tonség hozzásegíti őket ah- nyékén talált római kori pi vagy kosztúmos póz nél- . , „ * ,. ti kül köznapi ábrázatukban, hoz> hogy alakítasuk felsza- mozaik feliratot átvéve a elérhető emberi mivoltukban badultabb, pontosabb le- húsvéti játékok jelszavául tekintettek a kirakatüvegek gyen. választott, s mely tulajdon­Skívüf2 re^nszlnv^és Az eredmény, a Trisztán k<* nttnden fótival jelsza­hatásos volt a népszerűsítés- és Isolda nagyszerű előadá- va es celJa kel1 h°SY legyen: nek ez az ízléses, emberköz- ga teljes mértékben igazolta »Hic habitat felicitas", „Itt pontú módja. Azt az igazi Karaiánt A karmester fan- lakik a boldogság'", fesztiválgondalatot sugallta, Karajant. A karmester tan hogy művész és közönség, tasztikus teljesítményt pro- Csaplar Ferenc színpad és nézőtér egy és el­választhatatlan. Herbert von Karajanról, a berlini filharmonikusok vi­lághírű vezető karmesteré­ről készült felvételt szinte mindegyik kirakatban lehe­tett látni. S ez egyáltalán nem véletlen. A húsvéti já­tékok ugyanis Karaján külön vállalkozása viagy inkább kí­sérlete. Karaján a naponta más és más operát játszó opera­házak, vagy ahogy ő ne­vezte, a „repertoár-nagyüze­mek" gyakorlatával szembe­fordulva az operainterpretá­lás, új, tökéletesebb formá­ját akarta létrehozni. Ennek érdekében hívta életre négy esztendővel ezelőtt a salz­burgi húsvéti játékokat. Ka­raján újításának lényege az, Hírközlés műholdakkal A műholdas hírközlő Az első globális műholdas rendszerek létesítése bonyo- távközlőhálózat 1969-ben lé­lult és igen költséges vállal- tesült Intelsat III. néven, kozás; ezért csak a fejlett Utóda az Intelsat IV. lett, és gazdag országok enged- amelynek első tagjáról még hetik meg maguknak. A a laboratóriumi előkészítés műholdas rendszereket ma időszakában készült az itt már a hírközlés valamennyi látható felvétel. Az Intelsat területén alkalmazzák. Or- IV. műholdjai kb. 2,5 méter szágos, regionális és globális átmérőjűek, magasságuk hálózatokat létesítenek, közel 5,5 méter. Egy-egy megnövelve ezzel a földfel- műhold 6000 kétoldalú te­színi hírközlő hálózatok ha- lefonkapcsolatot, vagy 12 tósugarát. Az országos mű- színes tv-programot tud t^vésTL^ már^hó- ^közlő rendbe kivetíteni. jó példa a Szovjetunió Mol- Az Intelsat IV. programot nyija-típusú műholdakkal a 76 nemzetet magában fog­kialakított Orbita-rendszere laló Communisations Satel­Lrltaref'etaésritffbtmu- pályón lite Corporation (COMSAT) levő, 12 órás periódusidejű irányítja, műholdakkal). (K. S.) napokkal a színpadi próbák megindulása előtt elkezdő­dik. Karaján a zenekarral, tatandó opera teljes hang­lemezfelvételét. Ennek az BERCZELI A l&RÖLY Hullámsír ott egy elismertebb költő is. aki, bár Jókai ajánlotta őt a véros figyelmébe, s már küszö­bön állt a Petőfi Társaságba való beválasztása is, mégsem bízta magát csupán ihletett tollára, hanem tanácstagságot is vállalt, s Szeged köz­művelődési ügyeit intézte a maga módján, ö — Hallottad játszani Joachimot a Lloydban? — kérdezte Gelléri Csecse Jánostól. — Hogyne! A Beethoven-hegedűverseny egyik témájától azóta sem tudok szabadulni. — S rög­tön dúdolni kezdte. — Nagyszerű művész! Zseniális! És hozzá "ÍSÍÍÍL8 hazánk fia! - kapcsolódott bele a beszélgetés­ül. — Majd meglátjuk — mondta Mikszáth, s megpödörte konya bajuszát. Ö ugyanis nem volt híve Aradinak, s inkább Erdélyi Mariettát szerette volna megbízatni a színház vezetésé­vel. alig indokolhatóan, hiszen ő akkor még csak fél esztendőt töltött el Szegeden, a körül­ményekkel csupán Ismerkedett. Mindenesetre Aradi tudott róla, hogy ellene hadakozott, s a palóc jövevényre mindig ferde szemmel nézett, s lelke mélyén a pokolba kfvánta. Még jobban megorrolt Mlkszáthra Bánfalvy Lajos, a Híradó költője, akinek egyik színdarabjut Aradi be­mutatta, llogy a szegedi lokálpatriótáknak ked­veskedjek, dc Mikszáth ezzel sem törődött, s alaposan ledorongolta a helyi szerző müvél. Bánfalvy most is ott állt az újságírók egyik csoportjában, de háttal Mikszáthnak. s inkább a Petőfi-küllemű Nagy Sándorral s Vass Pali­val, az aljegyzővel barátkozott, hogy ne kell­jen figyelemre méltatni a gonosz kritikust, s az égési Napló megvetett gárdáját. Banfalvy vas­tag, lekonyuló bajuszt és dús oldalszakállt vi­selt, és sértődölt arca a saiát hazájában is ül­dözött magyar géniuszt sugározta. Pedig volt szállttal szemben, akinek csípős írásai néha fel­bosszantották, inkább az ifjú Palotás Fausztin mellett tort lándzsát. % Persze, a sajtó képviselői közt szívta regá­liáját Marinkich báró is. a színház nagy barát­ja, mellette a mecénás állt. a foltos Csecse Já­nos, aztán Kelemen István, a neves ügyvéd, a nagy Kelemen László dédunokája, valamennyi­en hosszú, fekete szalomkabátban, amit az est ünnepélyessége meg is kfvént. A hírlapírók, ki­véve az elegáns Enyedi Lukács főszerkesztőt, a színházat munkahelynek tekintették, s nem na­gyon törődtek vele. hogy kipöttyenlsék magu­kat, erre éppen Mikszáth adott a legkeveseb­bet, igaz, hogv ruhák tekintetében nem is volt neki nagy választéka. Ott szerhlélődött meg­megbámulva a nézőtérre bevonuló elegáns dá­mékat a kis, kövér, kopasz, köpcös Gelléri Mór. s a kipödrötl bajuszú, szakállas Kulinyi Zsig­mond is, akik, akár csak Enyedi. jobban értei­be Kulinyi. — Ügy tudom, egy kis zsidó sza­tócs volt az apja. S micsoda karriert csinált. O a hegedű Liszt Ference. — Csak Lisztet ne emlegesd — fordult felé­je ingerülten a türelmetlen hazaii. Nagy Sán­dor, aki különben Senex néven írogatott tár­cákat és novellákat is a saját lapjába. — Mióta azt a sajnálatos nyilatkozatot telte a cigányze­néről, azóta határozottan feldühödtem rá. — Mit csinált Liszt? — érdeklődött Bánfalvy kissé álmatagon, mert ő leginkább csak a sa­ját verselt szerette elolvasni az újságokban, a nagyvilág eseményei kevéssé érdekelték. — Mit? Hát nem tudod? Az egész ország fel volt bőszülve emiatt — botránkozott Nagy Sán­dor a költő tájékozatlanságán. — Azt írta va­lahol, hogv a cigányzene nem niagyur, hanem hindu zene. Hát hallottál mér ekkora ostoba­ságot? Más országokban is vannak cigányok tömegestül, de csak itt született meg ez a sa­tek a közgazdasági ügyekhez, s jobban foglal- játságos zene. Miért? Mert a magyar népdal adta koztatta őket a vámtarifa kérdése, mint Eny­váry Sarolta koloratúrája, de azért ezt is na­gyon élvezték, a város szempontjából is fontos­nak tartották, s a bennfentesek könnyedségével adtak kifejezést széles körű műveltségükről árulkodó véleményüknek. hozzá az ihletet. Ez csak világos' — Azért, hogy valaki jó muzsikus, még nem kötelező, hogy nagy esze is legyen — vont vál­lat Csecse János, a cinikus. (Folytatjuk.) , V *

Next

/
Thumbnails
Contents