Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

47 SZOMBAT, 1972. OKTOBER 7. Nagyberuházás nélkül is lehet Két év alatt megkétszerezték a vágóhidak és húsfeldoldozók teljesítményét Az agitáció új fóruma: a politikai vitakör ben készülnek el, és így nem volt lehetőség arra, hogy az új üzemek, üzemrészek mun­kába állításával tehermente­sítsék a „zsúfolt" vágóhida­kat, feldolgozókat. A Hús­ipari Tröszt ezért az ország Nagyberuházás nélkül, a vállalatok, addig idén vár­aránylag kis összegű músza- hatóan 5,9 milliót, s ebből ki fejlesztésből olyan felada- 5,2 milliót le is vágnak, tot oldanak meg idén a ha- Így egészen rendkívüli tel­zai húsipari vállalatok, vá- jesítményre van szükség ah­góhidak, amelyet másfél, két hoz, hogy a mezőgazdasági évvel ezelőtt még teljesség- nagyüzemekből és a háztáji­gel elképzelhetetlennek tar- ból érkező szállítmányokat tíz állatforgalmi és húsipari tottak volna. zavartalanul fogadhassák. A vállalatánál A sertéshústermelés fel- teljesítmény értékét fokozza, bevezette a második mű­lendülése hazánkban az el- hogy szakot, múlt két évben olyan nagy- az egy napra jutó sertés- és ehhez anyagi fedezetet is arányú volt, hogy a vágó- vágások száma szintén biztosított úgy, hogy az ösz­hídi, húsipari kapacitás fej- inegkétszcrezódött, szegek nagyobbik részét hi­lesztése nem tudott ezzel lé- sőt esetenként meghárom- telekből fedezték. Ezzel el­pést tartani. így a hazai ál- szorozódott; például idén a érték, hogy a sertésvágó ka­lattartás történetében az az IV. negyedévben naponta pacitás idén 1,7 millióval nő, egyedülálló eset fordult elő, több mint 21 ezer sertést és a feldolgozó teljesítmény hogy vesznek majd át a vágóhi- is csaknem ilyen mértékben kct cv alatt csaknem meg- dak, míg 1970-ben az első bővül. Az üzemekben a má­kctszercződött a sertésfel- negyedévben mindössze hét- sodik műszakokba összesen vásárlás, és ugyanilyen ezer érkezett az üzemekbe. 1400 új dolgozót vettek fel, arányban növekedett a A vállalatok helyzetét és így könnyítettek a hús­vágás. megnehezítette, hogy a ter- ipari törzsgárda helyzetén. Amíg 1970-ben kereken 3 vezett húsipari nagyberuhá- Erre annál is inkább szük­millió sertést vásároltak fel zások csak a következő évek- ség volt, mert az elmúlt év­ben a rendkívül nagyszámú sertésvágás miatt a dolgo­zóknak igen sokszor meg kel­lett nyújtaniuk a munka­időt. A rendkívüli teljesít­ményhez ugyan az idén is szükség volt arra, hogy az átlagosnál többet túlórázza­nak, de a vágások számához viszonyítva túlóra már 20 százalékkal csökkent azzal, hogy sikerült maximálisan kihasználni a vágóhidak mű­szaki berendezéseit. A húsipar elérte, hogy idén októberben a sertéstenyésztői kedv to­vábbra sem csökkent, a vágókapacitás hiánya ugyanis idevezetett volna. A jövőre elkészülő új üzemré­szek munkába állítása után még tovább javul majd az ipar helyzete. A szakszervezetek I- és hatásköre Ülésezett a SZOT jog A Szakszervezetek Orszá- ra. Ezért nem elég csupán a gos Tanácsa tegnap, pénte- feladatokat közölni, a dolgo­kén ülést' tartott. A tanács- zókat a vitába bevonni, ar­ülés résztvevői egyperces né- ról, is gondoskodni kell, hogy ma felállással adóztak Ta- a döntések meghozatalában más László, a SZOT elhunyt is közreműködjenek, tagja emlékének. Az ülései- Második napirendi pont­sö napirendi pontjaként Gál ként Timmer József, a László, a SZOT titkára SZOT titkára a magyar szak­a vállalati és az üzemi szervezetek sokrétű nemzet­szakszervezeti szervek jog- közi munkájáról számolt be. és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Rámutatott, hogy törvé­nyeink mindazokat a jogo­kat rögzítik, amelyeket al­kalmazva a szakszervezeti alapszervezetek betölthetik hivatásukat. Igen fontos, hogy jogaikkal helyesen él­jenek, s tegyenek eleget kö­telezettségeiknek. Valameny­nyi szakszervezeti tisztségvi­selőnek kötelessége fellépni a dolgozók érdekében, szigo­rúan megtartani a törvényes­séget. Ez többnyire vitákkal jár, s fáradságos, körülte­kintő munkát igényel. E fontos munkát tehát csak alapos felkészültséggel lehet végezni. A szakszervezeti mozga­lomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell ja­vítani. Ennek alapvető felté­tele. hogy jobban alapozzanak a tag­ság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozó­kat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldön­tésébe. A szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi és a szakszervezeti demokrácia fontos eszköz a munkásosz­tály, a dolgozó tömegek ke­zében a hatalom gyakorlásá­(MT1) N apjainkban a televízió helyi sajátosságok ismerteti- ki a „törzsgárda"-tagjai, aldk népszerűsége küzis- sére nincs lehetőségük. A képesek lesznek arra, hogy nmrf o rr r.tfhnnnk kettő eevüttes. egyszerre tör. a megvitatott politikai kér­A politikai vitakör a szo­cialista demokrácia kiszélesedésének eszkö­ze is lehet, ahol mód nyílik a vitára („visszabeszélésre"), a jogok és kötelességek he­lyes értelmezésére. Űjabb le­népszerüsége közis- sére nincs lehetőségük. A képesek lesznek arra, hogy mert, az otthonok kettő együttes, egyszerre tör. többségében „családtagnak" ténő alkalmazásával válik déseket továbbvigyék mun­jzámít. A tv egyesíti a rádió igen hatékonnyá a politika katársaik körébe. és a film előnyeit, így a tö- gyakorlati megvalósítása. megtájékoztatás legfőbb esz- Agitációs munkánk során közének is tekinthető. nem szabad figyelmen kívül Ugyanakkor a televízión ki- hagynunk az iskolai végzett­vül ismereteink bővítése, a ség, az általános és politikai szórakozási igények kielégí- műveltség, a gyakorlati ta­tése terén változatlanul fon- pasztalat szerinti differen­tos hely jut az olvasásnak, ciálást. Van aki ma kezd is- hetőséeet teremt a oontos ió egy-egy művészi Produkció merkedni a fejlődő országok SLtotora tájek^ra megtekmtesenek, meghallga- problémaival, vagy a kozgaz. A politikai vitakör nem a tásának. dasági szabályzókkal, netán pártoktatás eUÖ lépcsőfoka. A sokféle tájékoztatási a munka szerinti elosztás el- szervezhető esti egyetemet eszköz hatására gyakran el- vével. Nekik nehéz lesz egy végzettek pártoktatási hall­hangzik, hogy ma informá- tv Fórum, vagy Tv-hirado gatók vagy a szocialista bri­ciódömping zúdul ránk. En- alapján az összefüggeseket gádok számára egyaránt. Él­nek csak örülhetünk, mert a egyből megetrtem. Ilyen eset- sősorban kis csoportban tör­tömegtájékoztatási eszközök ben szükség van a part-, a tónő politizálást, vitát jelent, segítségével az emberek túl- szakszervezet, a KISZ-szer- Felvilágosító, tájékoztató, ér­nyomó többsége ismeri és vezet es mtnaen politikailag telmező; mozgósító funkció­helyesen értelmezi pártunk kepzett ember olyan tudatos jával a poijtikai agitáció tel­politikáját. Az igaz, hogy az munkájara, hogy az előszó adatait látja el, a szóbeli agi­információ-„robbanás" kö- erejével nyújtson felvtlágosi. tációs rendszer részét képezi; zepette nem mindig könnyű ^.láttassa meg az össze- vitakörökbe az eligazodas. Nehéz a to- függést. mindenki bekapcsolódhat, n M egyénkben a kialakult pártszervezetek szívesen lát­gazdasági szerkezet nak bárkit, akik esetenként, következtében meg- vagy rendszeresen részt akar­változott a két alapvető osz- nak venni. Résztvevőinek (és tály számaránya. A mezőgaz- nem hallgatóinak) toborzá­daságból sokan áramlottak sát nem szabad „beiskolázás­az iparba váltak munkássá, ként" felfogni. Az üzemi lap­Növekedett az új értelmiség ban, faliújságon vagy hír­létszáma is. Mindez meg- adón fogják meghirdetni cél. .... változtatta a rétegagitáció ját, tematikáját, helyét, idő­pe, melyet a kommunikációs követelményét, mely szín- pontját. A vita nem szemi­forradalom első hulláma ér- tén a szóbeli agitáció fej- náriumi jellegű lesz, mert a demtelenül háttérbe szorított, lesztését indokolja. Figye- beszélgetés kialakítása a lé­Sokszor halljuk: „Mit tudok [fmbe kell vennünk azt is, nyei^ amely segíti a poüti­' hogy a retegagitacio nem- kai folyamatokban való el­én hozzátenni a tv-nez7 csak „golyók és társadalmi igazodási, azok értelmezését. Valóban, ott országosan is- rétegek szerinti differenciá- A résztvevők általános és mert kiváló szakemberek lást igényel, hanem az ipar- politikai műveltsége szerint szerepelnek. Az élőszó még- ó0t, üzemi, szövetkezeti, te- lehet olyan _ vitakör, ahol megkommunikáció és a sze­mélyes kommunikáció helyes arányát megteremteni. Még­is nem az a baj, hogy sok az információ, hanem az, ha válogatás nélkül vagyunk „fogyasztói". Ezért a tömeg­tájékoztatási eszközök mel­lett nagyon jelentős az élő­szó, a szóbeli agitáció szere­sem nélkülözhető, mert vi­tára, a hallgatók érdeklődé­sének figyelembe vételére, a Visontán, a Gagarin Hőerőműben két hónappal a ha­táridő előtt befejezték az utolsó 200 megawattos egység, az ötös blokk szerelését. Ezt követően megkezdődött a kísérleti üzem. A 800 megawattos erőmű összes egységé­Ö l)(IP f A'(T) l'íflP il nek folyamatos működése a jövő év márciusában indul IIUCÍ Uí 11 U UCII meg. Képünkön: az ötös blokk turbinasátrában. Új egység Szegeden francia impérium kormá­nyoz, védelmük alatt a fehér terror legényei Prónay Pál vezetésével gyil­kolnak s himnuszolnak. Ám Móra a Szegedi Napló Nemzeti ünnep c. ve­zércikkében a többi között így szól e napon: „Megtartjuk a régi szép szokást és írjuk le október 6-ról a patinás frázisokat, amin olvasatlanul lapoz átan honfiúi kegyelet?... Nincs kedvünk a képmutatáshoz és szentségtörésnek tartjuk a 13 mártír hamvai fölött a kegyes hazugságot is, amit politikai okosságból ünnepelt, ha muszáj volt a királyi hatalom. A politikai okosság volt az a fátyol, ami­vel a negyvennyolcat, annak igazi lé­nyegét eltakarták. Politikai okosságból a kormányok soha nem koszorúzták a 48-as emlé­keket. Politikai okosságból a nemzet 70 éven át hagyta magát a Gotter­haltéval (a király himnusza) inzul­tálni, azzal a Gotterhaltéval, amit a vértanúk akasztásakor győzelmi him­nuszul harsogtatott a császár katona­bandája. Politikai okosságból a nem­zet atyjának fogadta el ezt a kény­urat, aki a szabadság torkát elvágta, s aki, koporsója zártáig megmaradt Habsburgnak, konoknak, tudatlannak, magyargyűlölőnek... Ez az igazság, ezt kell mondanunk porbagörgetett fejjel a vértanúk ez­évi ünnepén. Ez a nemzet tán nem is érdemli meg a vértanúit, mert az úribb fele még most is meggyalázva, a saját vérpadán is azokat sírja visz­sza, akik idejuttatták... Király kelle­ne neki, akit ajkával imádjon, szívé­ben utáljon. Mit akartok, királyvárók az aradi mártírokkal, akiknek haló porát is elkártyáztátok a háború kártyáján?" 9. 1929. október 6. 80 éves évfor­duló. Templomi prédikációkra szorítko­zott az ünneplés „Az emlékezés vér­virága nyit az aradi 13 sírja fölött". 10. 1939. október 6. 90 éves az ese­mény. Az egyetemi Luther-szövetség em­lékünnepséget rendez az evangélikus templomban. Jog- és bölcsészhallga­tók szavalnak, orgonálnak, énekelnek. Ugyanakkor Prónay Pál fővezér em­lékvacsorát tart a Stefánia-kioszkban. 11. 1949. október 6. 100 éve történt. Ifjúsági emlékstaféták futnak be égő fáklyákkal a megyéből az Aradi vértanúk terére. Délelőtt 10 órakor nagygyűlés. Középiskolai összevont énekkarok szép műsora következett a déli harangszóig. 12. 1959. október 6. A városi KISZ kezdeményezésére központi műsoros rendezvényen emlé­keztek meg az aradi 13-ról. A leg­jobb ifjúgárdistáknak emlékplakette­ket osztottak ki, valamint az évfordu­lóra hirdetett 48—49-es középiskolai történelmi pályázatok eredményeit is ekkor hirdették, dijait osztották ki. 13. 1969. október 6. Délmagyarország: Deziláuzionálásra hajlamos ko­runkban felesleges mesterségesen mí­toszt teremteni. A tizenhárom tábor­nok a legkülönbözőbb utakon indult. Volt köztük olyan, alti katonai nyel­vét is csak törve beszélte, akadt köz­tük fejedelmi csalálból származó fő­úr, dúsgazdag földbirtokos, és követ­kezetes republikánus. Volt közöttük tucatnyi csatában veretlen hadvezér és puskaport alig szagolt ellátó tiszt. Az utolsó órákban való viselkedésük­kel hősökké lettek. Nem mind mond­hatta magát magyarnak, de Magyar­országot mind hazájának vallotta az ellenük folytatott eljárás során. Így lettek mártírjaink 1849. október 6-án hajnalban, Arad mellett, a Szárazhidi lapályon. T. B. rületi különbségeket is szá- kérdésekre fognak választ mításba vevő, aszerint is ^P™- vagy °,lyan- ^ a ...rí „ i vitakorvezeto 10—15 perces differenciáló érvrendszert, bevezetővel indítja a vitát, Ilyen differenciálásra egyik és biztosítja a politikai esa» legalkalmasabb és leghaté- mecsere feltételeit. Alkal­konyabb eszköz a szóbeli mazkodni kell a körülmé­agitáció rendszere. hiszen nyekhez, a közösséghez, és jellegénél, természeténél fog- egyszerűségre kell töreked­va rugalmasan alkalmazkod- ni. Célunk, hogy a rész tv e­hat a konkrét kérdésekhez, vökben alakuljon ki az a A X. pártkongresszus után képesség, hogy minden idő­meggyorsult és növekedett ben értsék a szocialista épí­szerepe. A szóbeli agitáció tés kis és nagy kérdéseit, rendszerében kialakult és Ez év októberében a me­hatékony formákat (pártna- gyében mintegy 50 helyen pok, politikai évfordulók, kívánjuk a politikai vitakö­vezelők látogatásai, közgyú- röket indítani. 1973. őszétől lések, brigádgyúlések. üzemi pedig fokozatosan minden és termelési tanácskozások, pártszervezetnek javasoljuk újabban az üzemi fórumok megszervezését. Nem a párt­stb.) most egy újjal kivan- oktatási évhez igazítjuk, mert ják a pártszervezetek bőví- elvileg nincsen nyári szünet, teni: fokozatosan létrehozzák hiszen akkor is lehet olyan a szóbeli agitáció szervezeti keretét képező politikai vita­köröket. A politikai vitakör újabb fórum lesz, amelyen a poli­tikában jártas, felkészült vi­fcakörvezetők segítségével a résztvevők a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi po­litika) ilőszerű kérdéseit vi­tathatják, elemző választ kaphatnak a politikai rész­kérdésekről és összefüggé­sekről. Célszerű litikai vitakör esemény, amely magyaráza­tot, tájékoztatást igényel. A vitakörök rendszeresen kap­ják a központi, és szükség szerint a megyei segédanya­gokat. Ezenkívül alkalom nyílik több helyi téma meg­tárgyalására. politikai vitakör 02 agitáció új fóruma. Elsősorban a kommu­nistáktói várjuk az aktív közreműködést, mind a szer­vezésben, mind a vitakör hogy a po- munkájában. Számítunk kis csoport megyénk minden dolgozójá­legyen (10—15 ember). Egy- ra, akik vitakészségüket fej­egy pártalapszervezetben lesztve. harcosai lesznek több csoport is szervezhető munkahelyen és magánélet­a differenciálás elve szerint, ben egyaránt pártunk politi­A létszám is változhat asze- kájának. rint, hogy milyen témát vi- KISFAL ANTAL, tatnak. Lényeg azonban, hogy a megyei pártbizottság a vitaköröknek alakuljanak munkatársa Dr. Korom Mihály igaz- MSZMP Politikai Bizottsá­ságügyi miniszter fogadást gának tagjai; Borbándi .Tá­adott a szocialista országok nos, az MSZMP közigazga­igazságügyi minisztereinek tási és adminisztratív osztá­tanácskozásán részt vett kül- lyának vezetője, és a jogi döttségek tiszteletére. A fo- élet sok vezető személyisé­gadáson megjelent Biszku ge. Jelen voltak a tanácsko­Béla, az MSZMP KB titkára, záson részt vevő szocialista Fehér Lajos, a Miniszterta- országok Budapestre akkre­nács elnökhelyettese, az ditált nagykövetei is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents