Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

a KEDD, 1972. OKTŐPER 31. t A „szárazföldikikötő áá Malaszewicze, a kelet-lengyelországi Terespol környékén levő falu neve 1939. szeptember 1-én vált Ismertté: az Itteni erdők közötti nap átlag 15, egyenként 38 000 tonnás teherszerelvény érkezik Malaszewiczébe. A szállítmányok között szerepel érc, gabona, papír, kállsó, tábori repülőtérre hullottak különféle fém és gép, gyaAz első náci bombák. Malaszewicze neve ma is közismert nemcsak Lengyelországban. hanem egész Európában és azokban az ázsiai országokban, amelyeknek vasúti összeköttetése pot, gépjármű, kaukázusi és krími bor, déligyümölcs. A malaszewiczei „szárazföldi kikötőben" 6000 ember dolgozik. Az átrakodás 87 százalékának gépesítése révén a kocsik állásideje 17 van Európával. A Varsó— órára csökkent, ami rekordMoszkva vasútvonal egykori teljesítmény, jelentéktelen kis állomása A malaszewiczei forgalom hatalmas áruforgalmi köz- híven tükrözi a fejlődő keponttá fejlődött, ahol átrak- let—nyugati áruforgalmat. A jók a Szovjetunióból és az kereskedelmi kapcsolatok ázsiai országokból a közép- fellendülését igazolja, hogy és nyugat-európai országok- a „kikötő" áruforgalma az ba küldött szállítmányokat. utóbbi Időben 30 százalékBreszt állomásról minden- kai emelkedett. Törpe helikopterek A Moszkvai Repülő Intézet hallgatói több érdekes helikoptertípust konstruáltak. Az egyik légi jármű súlya mindössze 52 kilogramm. A motort egy „Druzsba'-típusá, benzinmeghajtású fűrészgépből kölcsönözték. A futóművet egy felfújható gumipárnával helyettesítették, a légcsavar lapátjait pedig üvegszerű műanyagból alakították ki. A mini-helikopter hátizsákban is hordozható és néhány perc alatt összeszerelhető. A gép 100 kilogrammnyi teher 200 kilométerre való szállítására alkalmas. Egy másik, szintén a hallgatók által konstruált helikopter 100 kiló súlyú és 3500 méter magasba képes emelkedni. A szülőtartásról R. I. szegedi olvasónk kér- tásra az a szülő, aki gyer- Természetesen ez vonatkozik te, tájékoztassuk arról, hogy mekével szemben fennálló az örökbefogadott és a mosA műszaki előkészítés fontossága a szarvasmarhaprogram beruházásainál A mezőgazdasági termelés Törekedni kell a műszaki összefüggést már a tervezés eredményeinek fokozásában korszerűségre: az épületek során felderítettük, aprulékoegyre nagyobb szerepe van élettartama és beruházási san számba vettük, elemeztük a technikai-műszaki felsze- költsége legyen egymással és a kapcsolodasokat kialareltségnek, a termelési mód- összhangban; az objektumok kítjuk, majd azokat a gya~ paraméterei tegvék lehető- korlat igényével összhangoa vé az élettartam alatt he- hozzuk. A korszerűségi és következő technológiai vól- dzemi fényeket kielégítő tozások követését. Kis rá- létesítmények enélkül nem fordítással legyenek átala- hozhatók létre. nik meg. Egy új gép, esetleg kíthatók. Fontos követel- Valójában tehát az állat, gépsor bevezetése, a megle- mény, hogy az építkezés te- a gép, a berendezés, az vő épületállomány felújítása, betűvé a korszerű épí- épület, a járulék, a dolgozó vaTyTelepéüzemgbye £ÍlyK léstechnológia alkalmazását, ember közreműködés, adják alapvető változást eredmé- maximális előgyártottság a telep technológiaját. Ez penyezhet a termelésben: csök- mellett, a rövid építési át- d'g a termelés mennyrtégl kentheti az önköltséget, nö- futásl időt és minőségi fejlesztésének A mezőgazdasági beruhá- egyik legfőbb eszköze, héz fizikai munkát. zás helyes és célszerű kiala- Messinger Gézáné, Helytelen gyakorlat, hogy kítása csak úgy lehetséges* a2 országos Tervhivatal ha valamennyi technológiai főmérnöke szerek és eszközök ésszerűrűen összehangolt kapcsolatának, a műszaki fejlesztésnek Egy-egy mezőgazdasági üzemben a műszaki fejlesztés beruházás formájában jelea szülő mikor igényelheti gyermekeitől a tartásdíjat és az milyen összegben jár? kötelezettségeit olyan súlyos toha gyermekre is. mértékben megszegte, ami az A szülőtartás vonatkozáséalapvető erkölcsi elvek tel- ban a jogszabály nem ír elő Jes semmibevételét mutatja, mértéket a tartásdíj összelezettséenek általában íev a Nem teszi érdemtelenné a gére, hanem ha vita merül sztüőtertásnak k két frmtos sziil6t a tartásra, ha gondos- fel, ezt a bíróságnak az öszeíőfeltetelevan mésnedte-^ küdása a gyermekéről nem szes körülmények figyelemrás7orultság és' a tartási ké terjedt túl a bíroeá« által tételével kell megállapímegállapított gyermektartás- tani. Olyan esetben, ha a díj megfizetésén. A szülőnek szülőnek van bizonyos kerea tartásra való érdemtelen- sete, vagy jövedelme, de ségét — amely csak egészen megélhetéséhez az nem eleA családjogi tartási kötepesség. A rászorultság azt jelenti, hogy idős kora vagy más ok miatt munkaképtelen szülő- kivételes esetben állapítható gendő. a tartási kötelezettnek nincs olyan vagyona, illetőleg jövedelme, amelyből megélhetését biztosítani tudná. A tartásra az a gyermek képes, aki vagyoni helyzetéből adódóan rendszeresen hozzá tud járulni szülőjének eltartásához anélkül, hogy ezáltal saját magának, illetőleg gyermekének vagy házastarsának az eltartását veszélyeztetné. Tehát a gyermek a vagyontalan és arra rászoruló szülőt köteles eltartani. Nem tarthat igényt a tarmeg — a gyermeknek kell bizonyítani. Ha a tartásra szoruló szülőnek több gyermeke van, a tartási kötelezettség valamennyi gyermeket terheli. Ilyen esetben a gyermekek közbtt a tartási kötelezettség egyenlő arányban oszlik meg. Ha az egyik gyermek meghal, a ráeső tartás teljesítése az gyermekeire, vagyis a tásra jogosult személy unoség megállapításánál ezt a jövedelmet is figyelembe kell venni. A szülőtartósra kötelezett gyermek a tartást — választása szerint — saját háztartásában természetben vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A szülőt személyesen gbnelhalt dozó gyermek javára a gontar_ dozással járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál fikaira hárul, feltéve, hogy az gyelembe kell venni, unokák a tartásra képesek. Dr. V. M. I. KERÜLET HácftSsAg: Fleisz István és ruiüpl íüéra. "ayuri.s Minaly < Uiiti viist Andrea, Vldn Józsit Ferenc Juhasz Borbála, lUUyual Opi Sebők Mária, Szabó OS Trlf Katalin, dr. Endre és dr Kováts rtépásy Károly és Lengyel Eva. Megyeri Fal és Matolay Ágnes, uonva Mihály éti Veres Erzsébet Fekete Jőzset es Uerezuv'szkl Evu házasságot kötettek Születés: Miklós Zoltánnak es Nagy Juliannának Annamária, Kis SíUveszternek és Marton Olgának szilveszter Gábor. Bodo 1 tilosnak és Bodó Veronikának Bobért Lajos, Törköly Lajosnak CM Kopasz Matildnak István, II lés Ferencnek és Faragó Saroltái uk Katalin, Varga Pálnak és Lehoczki Editnek Árpád Zoltán, Simul Mihálynak és Dudás Veronikának Zoltán Kadosa, Mészáros Ferencnek és Kiss Arankának Tibor, Fábián Lajosnuk es Bagoly Erzsébetnek Lajos. Nugymlhál.v Károlynak és Kontár Ibolyának Búbért. Nagy Ferencnek és Fazekas Erzsébetnek Ferenc. Sarandl Lászlónak cs Miskolci Annának Liszlo, Dobó Latosnak és Pozsur Ágnesnek Gábor, Marton Vilmosnak cs Aradi Erzsébetnek Andrea, Jngcr Imrének és Csamangó Erzsébetnek Zoltán Wire, Bzakue.s Józsefnek es Kösu Erzsébetnek Anita Andrea, l'tptez Józsefnek os Kószo Plroskúnuk Ibolya, Mlkllán Ferencnek es Magyar Teréznek Zita Marianna, Városi Ferenenek és Lomjanokl Ilonának Ferenc, Városi Ferencnek és Lomjánoki Ilonának Láázló, Jajicaó Károlynak és Kat* Editnek Edit Borbála. Lajoa Istvánnak és papp Piroskának István, Kulcsár Jánosnak ea Szankn Etelkának Zoltán János, Vrsr.elovezkl Ámulnak és Bárkányi Etelkának Eriku llrálu. Trtth-OodO Junnsnak es Hite Rozáliának Zsolt, Nugy Józsefnek cs Kőröst Eszternek Hubert. Havid Antalnak cs Vvcrgex Ibolyának Andrea, Stif

anvu Balázsnak cs iviuvkovies tataUmtak Katalin, Szíc,i Istennőnk és Petráes Erzsébetnek Zsolt, Nyul Lászlónak és Liter Évának Oábor, Pech un Zuhannak os Krizán Mariának Szabolcs Zoltán. Pintér Islvnunuk és Sepp Katalinnak István, Clojdur Lstvánnak és S/ubo Sárának Emcsé. Szabó Mihálynak is Kovács Katalinnak Erzsébet nevű gyermekük született. Halálozási Popon Antal, Dézsl Istvanné Balog Erzsébet. Gyarmati Mlhályné Polyák Jolán, Veszelku Palné Király Piroska, Sejbéti Lajosné Jójárt Anna, szdlgyémy Tibor Olló, Tanku\ les Sándor, Zámbori Lajos. Pnikal Józsefné TOtlt-Hursányl Viktória. Keresztes Gyöngyi, Kareal lUésne Virág Viktória. vtndlBJlav Petcrné Mendebabu Szláv na, Pap Mlhályné Szeles Margit, Balogh Istvánné Márk Julianna. Schlck Dezső, Megyeri Lajosne Hajnal Ibolya. Tőtti Pál, Anyakönyvi hírek Doményi László, Chappon Károlyné Gazdag Etelka. Kastély Mihály, Jojárt József, Savat Józsefné Kirí Veronika, Jobbágy Gáspár meghalt, II. KERÜLET Házasság: Malatinszky János és dr. Miklósi Gizella Julianna, Kiss István Tibor és Perlaki Julianna Mária. Móni Imre és Benkocs Eva Katalin, Lakatos Béla Aladár és Dobral Mária, Szécsl István és Dunai Kovács Erzsébet, Tóth Tibor és Halász Erzsébet Anna házasságot kötöttek. Halálozás: Szekula Etelka, Forrul Kalmánné Kajtár Gizella, Doroszlul Ervin.meghalt. III. KERÜLET Házasság: Szekeres Szilveszter és Papp Irén, Csiszár János és Rózsa Zsuzsanna Klára, Gazsi Tóth Imre és Szögi Hona Rozália házasságot kötöttek. Születés: Kalmár Lajosnak és Szabó Ilonának Ilona, Födi Istvánnak és Cselédes Anna Erzsébetnek Ildikó, Szűcs Ferencnek és Makra Piroskának Erika, Bcncsik Istvánnak és Kis Ida Saroltának Gábor István, Papp Andrásnak és Szűcs Margitnak Loránd András, Zsufa Miklós Mihálynak és Ónodi Katalin Máriának Csaba László nevű gyermekük született. Halálozás: Szabó-Blczók -Antal, Molnár Gyuláné Tüske Mária, Ottllk Mlhályné Komar Júlia, Bálint István, Deutsch Imréné Ungár Lenke, Schönberger Károly Gyula, Bán Ferencné Fazekas Mária, Koreck Paula Margit, Moldovay Kálmánná Cserveny Jolán. Csanádi Rozália. Huba Antalné Nagygyörgy Etelka meghalt. rövid előkészítő munka után „sürgetjük" az új telep megépítését a benépesítésre, az üzemeltetésre viszont már nem készítünk „terveket". És még csodálkozunk is, hogy az új létesítmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt talán átmenetileg komoly nehézséget ls okoz az üzem életében. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni; mennyire fontos a minden részletre kiterjedő előkészítés, a komplex szemlélet, az üzem technológusának, állatorvosának, a műszaklaknak állandó együttműködése a beruházás realizálására vonatkozó elhatározás pillanatától kezdve. Inkább az előkészítés tartson egy-két évig — természetesen folyamatos, de nagyon alapos munkát feltételezve —, mint a beruházás megvalósítása és a „próbaüzem" húzódjon éveken át Az elmondottak tulajdonképpen valamennyi beruházásra általános érvényűek, de különös jelentőséggel bírnak a korszerű szarvasmarhatelepek esetében, amikor a 15 —30 milliós invesztíció — nagyságrendtói és a műszaki megoldásoktól függően — mind a népgazdaság (állami dotáció), mind pedig a mezőgazdasági üzem számára (sajátos hozzájárulás) komoly erőfeszítéssel jár. Mindenekelőtt a komlexitás szükségességét emeljük ki: a beruházásnak a technológia és a műszaki megvalósítás szempontjából egyaránt „komplettnek" kell lennie. De mit is értünk ezen? Hiába törekszünk a „legdrágább", legmodernebb épület- és gépi megoldásokra, ha az új telep feltöltése nem megoldható, vagy ha a benépesítésre kerülő állomány állategészségügyiig kifogásolható, vagy nincs megfelelő szakembergárda, rendezetlen a takarmányellátás stb. — a várt eredmény elmarad. Hangsúlyoznunk kell, hogy a korszerű állattartó — például tehenészeti telep tervezése a szántóföldön kezdődik és ott ér véget! Á generális — és az étlapok Brnóban, Csehszlovákia pontjának egyik éttermét második legnagyobb vároeá- Szegedinnek nevezik, ban az embereik Jól Ismerik * a város „elfoglalásának" tör- Vincentu Hájkovi mérnökténetét. A harminc éves há- nek, a brnói 2-es számú válborúban svéd katonák akar- lalat igazgatójának irányítása ták bekeríteni Brnót. Tors- alá 150 vendéglátóipari egytensson generális, a svéd csa- ség tartozik, többnyire Brnó patok parancsnoka, már újonnan épült negyedeiben, hosszú ideje vezette a roha- — A brnói vendéglátóipar mokat az erődítmény ellen, kapcsolata a szegedlekkel, de nem sikerült megadásra Szabó József igazgatóval és kényszerítenie. Végül egy munkatársaival, az elmúlt utolsó nagy támadást terve- évben kezdődött — mondja zett: elhatározta, ha déli 12 —. Nyáron már megmutatóráig nem foglalják el a vá- koztak az első eredménvei: rost, felhagy a további pró- még a tavasszaL a Brnói bálkozással. Reggel elkezdő- Nemzetközi Vásár alkalmádött az öldöklő harc. A ha- val dolgozott a városunkban rangozó a Szent Péter Pál egy héttagú csoport Szegedtemplom tornyából növekvő ről, három-három szakács, izgalommal és félelemmel felszolgáló és egy cukrász nézte a szörnyű kavargást, Segítségüket a Szegedi Ünaz ellenség vég nélküli ára- nepi Hetek idején viszonozdatát. Bár délig még egy ták a brnói vendéglátóipari teljes órát kellett várnia, el- dolgozók, kezdett harangozni. A své- Meg kell jegyeznünk, ez dek, meghallván a harang- csak egy része a csehszloszót, kürtöseikkel azonnal vák—magyar kapcsolatok visszavonulót fújattak, el- fejlesztésének. Hozzátartozik hagyták a csatateret. így még az ételreceptek kicserémenekült meg a város, és lése, a dolgozók csereüdülteazóta a brnói bazilika tor nyaiban már 11 órakor harangoznak. tése is. A szegediek szívesen látnák, ha Brnóban készített * sört vásárolhatnának üzleteikben, míg Brnóban a maismervén a szegedi kony- gyar gyümölcsök lennének ha-művészetet, ha a Tors- keresettek. És szeretnék tensson seregében szegedi Brnóban a Szegedin éttermet szakácsok lettek volna, alt- magyar barátok segítségével kor a város biztosan harc berendezni úgy, hogy az nélkül megadja magát. Amíg hangulatában, felszereltségé Torstensson generálisról csak ben minden igényt kielégitez a legenda maradt fenn, sen. Mindezt persze nehéz addig Szeged nevével Brnó- egyszerre megvalósítani. Fő ban nap mint nap találkoz- az, hogy a két vállalat kapnak az embereik — az étla- csolata létrejött, és fejlődőpokon. A szegedi gulyás nem képes, hiányzik szinte egyetlen ét- Jaroslav Kueera. teremből sem. A város köz- a Rovnost munkatársa BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 106. Szekerke váratlanul fölnevetett. — Bogár Imrét a pesti nők virágcsokorral halmozták el, mikor az Üllői úton akasztani vitték. — Jellemző a nőkre — morgott Nóvák, akinek a házassága sem volt sikeres. — Inkább arra jellemző, hogy az ország népe nem tudta őket egyértelműen elítélni, tehát nemcsak gonosztevőt, hanem hőst is látott bennült, s ennek nyilván volt egv rakás tapasztalati alapja is. Néha meghökkentő szociális érzékről tanúskodtak, s a végén tettek annyi jót, mint amennyi rosszat. Rózsa Sándorról ez a se gitő szándék köztudomásu volt — feszegette tovább a kérdést Várady. — De hogy viaszatérjek Rádayra, le kell szögeznem, hogy középkori. sátáni módon vallatta őket. Verés közben a karcagi kettőst járatta velük, aztán jóllakatta őket erős pörkölttel, szivarra is rágyújthattak, de vizet nem adott nekik napszámra. Persze hogy bevallották az anyjuk megölését is. Vagy belefektette a Ráday-íéle szögéslxilcsőbe, s addig ringatta a pucér vádlottat, míg csupa seb nem lett a teste, kínjában tehát újra csak vallott. de mindent, azt is. amit sose követett el. Volt egy találmánya, mely málló a följegyzésre. Ezeket Kelemen Pistától tudom, aiki átböngészte a jegyzökönyveket, mert a vádlott -»• akár bűnös volt, akár nem —, ha egyszer kikerült a vár nyirkos, naptalan, egerekkel, patkányokkal ellepett kazamatáiból, soha egy szót nem szólt ezekről, semmit el nem árult, bárhogy faggattak is. olyan pokolian megfélemlítették a legkeményebb pusztai legényeket ís. ezért keringtek aztán még a valóságosnál ls elképesztobb mendemondák a „zWinger" borzalmairól A találmány az volt, hogy a póré vádlottat beleöl tettéit egy üres hordóba, aztán zabot vagy rozst Öntöttel! rá addig, amíg az a nyakáig nem ért. Kezét pesze ulul megkötözték. Aztán jol megöntözték vízzel, A zab, vagy a rozs persze nenany nap múlva estrázni kezdeti, a ez úgy csiklandozta a szerencsétlen bőrét, hogy őrjöngve vallott mindent, bármit kérdeztek is tőle, csak szabaduljon a viszketéstől. — Hát, nem mondom — csóválta fejét roszszalólag a főügyész —. ezek valóban az akvizíció eszközei, s ezekről persze én is tudok, de Igazán nem csoda, hogy a jó lelkű Erzsébet királyné tiltakozott e szörnyűségeit ellen Ittjártakor, s oly meggyőzően, hogy Rádayt a király kénytelen volt visszarendelni, pedig az ő lelkét is terhelte egy csomó igazságtalan, sőt jogtalan halálos ítélet. De volt ám a betyárok között olyan megátalkodott ember is, akivel a gróf, de még az atyaisten se boldogult volna. Nekem volt szerencsém néhányhoz. — Nekem is — felelt harciasan Várady —, hiszen én kiskun betyárokkal ls verekedtem a forradalom idején Verbásznál. s Szabadkát az ő segítségükkel mentettük fel a kaponyal csárda mellett, a rácok felett aratott nagy győzelemmel. Lehet, hogy vad emberek voltak, de annyi szent, hogy ritkán találkoztam olyan bajtársakkal, mint amilyenek ezek a kiskun banditák voltak. S ez áll Rózsa Sándorra is. Váradynak már egy kicsit a fejébe szállt a bor, s elérkezett az a pillanat, amikor rátérhet legnagyobb élményére, a szent-tamási csatára. Nóvák is. Szekere is hallotta már számtalanszor, de az ifjú Lázár még nem, s ez elég ürügy volt ahhoz, hogy újra elmesélje azt a hősii napot, amely életét tartalmassá lette. Észrevétlenül hangolt, neki Is meg kellett tartania u/. átmenetet, hogy megőrizze az önkénytelenség látszatát, s a kiskun betyárok hősiessége most megfelelő ugródeszkának tűnt fol, hogy a figyelmet róluk a maga valóban nem jelentéktelen tettei leié irányítsa. — Hát;, bizony, a keponyui csárda — mosolygott ellágyultan, s már előre örült, hogy zavartalanul folytathatja a megkezdett nagy témát. — Szétvertük a csürhét, a fele megfutamodott, a többi ott maradt a kocsma körül holtan. Persze, beomlott a csárda nagy része is, de qnnyi hely azért maradt, no meg bor is, hogy megiayuk a győzelmi áldomást. De hát ez gyerekjáték volt a goszpodicel csatához képest. Akkor mér főhadnagy voltam, kölyök még, persze. De hát még most sem vagyok olyan vén, azért, hogy ennyit fecsegek — nevetett a kissé ittas emberek halk göcögésével. ' (Folytatjuk.) )