Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

VASÁRNAP, 1972. OKTÓBER 29. 3 Az állami oktatás helyzete és fejlesz­tésének feladatai Csongrád megyéken Közlemény a megyei pártbizottság október 25-i üléséről A megyei pártbizottság 1961-ben tárgyalta az okta­tásügy reformjának megyei feladatait. Az oktatási reform bevezetése óta eltelt egy évtized megyénkben is jelentős fejlődést hozott az állami oktatás valamennyi intézmény­típusában. Fejlődött az általános iskolai szakrendszerű oktatás, bővült a középfokú képzésben résztvevők aránya jelentősen megnövekedett a felsőoktatási hallgatói létszám, összességében: állami oktatásunknak megyénkben is egy­idejűleg kellett dinamikusan megnövekedett mennyiségi követelményeknek megfelelni, és előrelépni az oktatás tartalma, szerkezete minősége terén. Megyénkben az iskolahálózat mai fejlettségi szintjé­hez az is hozzájárult, hogy a lakosság 60 százaléka a vá­rosokban él, ugyanakkor sajátos gondjaink egyik fontos tényezője, hogy minden nyolcadik általános iskolai tanuló még osztatlan, vagy részben osztott iskolába jár. Az elmúlt években a gazdaságfejlődés felgyorsult üte­me egyrészt megnövelte a szakemberszükségletet, ugyan­akkor beruházási kapacitásfeszültségeket is jelentett. Fi­gyelembe véve, hogy az országosan végbement demográfiai hullám is az elmúlt évtizedben tetőzött, és az említett körülmények megyénkben az oktatás tárgyi-személyi fel­tételeinek biztosítását tovább nehezítette, ezért jelentős­nek kell értékelnünk elért eredményeinket. A megtett út áttekintése mellett most a továbbfejlő­' dés segítésére van szükség. A X. kongresszus határozatá­nak végrehajtását elemző oktatási felülvizsgálat reális helyzetelemzést, a feladatok meghatározását, a tevékeny­ségi formák megjelölését jelenti számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának „Az ál­lami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól'' szóló 1972. június 15-i határozata ezzel kapcsolatban reá­lisan megszabja a tennivalókat. Az állami oktatás fejlődése megyénkben intézménytípusonként Az egyes intézménytípu­sonként bekövetkezett válto­zásokat, eredményeket és gondokat a következőkben foglaljuk össze: Az óvodai fejlesztésben a tíz évvel ezelőtti 31 százalé­kos ellátottsággal szemben, ma már 70 százalékos szin­tet értünk el. Az országos arány: 59 százalék. A férő­helyek száma tíz év alatt 2b89-cel növekedett, a rela­tív kihasználtság 98,2 száza­lékról 110,5 százalékra, az óvónők száma pedig 413-ról 61 l-re emelkedett Az állami-társadalmi erő­feszítések együttes eredmé­nyeként a IV.. ötéves terv eddig eltelt időszakában mintegy 800 férőhellyel nö­veltük az óvodai kapacitást. A fejlődés ellenére jelentős óvodai férőhelygondjaink vannak. 1971-ben 896 szük­ségférőhely működtetése mellett is 970 gyermek fel­vételi igényét kellett elutasí­tani. Az óvodai ellátás belső feszültségeit növeli, hogy alig 50 százalékuk osztott rendszerű és az óvónők 11 százaléka képesítés nélküli. A helyzeten javít az óvónő­képző szakközépiskolai kép­zés megindulása megyénk­ben. Eredmények és gondok Áz általános iskola több mint két évtizede megyénk­ben is eredményesen oldja meg feladatát. A beiskolázá­si kötelezettség teljesítése megyénkben közel 100 szá­zalékos. Ugyanakkor nagy a lemorzsolódás. A fiatalok 81 százaléka fejezi be sikerrel általános iskolai tanulmá­nyait 14 éves és 91 százalé­ka 16 éves korban. Többek között magas a túlkorosok, az osztályismétlők aránya. A mai helyzet reális megíté­léséhez tudnunk kell azt is, hogy közel 15 éve a befeje­zett általános iskolai vég­zettség a hasonló korosztá­lyoknál alig érte el a 70 százalékot Csongrád megyében tíz év alatt 450 általános iskolai diákotthoni és 5500 napközis férőhelyet létesítettünk. Kör­zetesítettünk 40 iskolát. Ez­zel egyidőben jelentős ered­ményeket értünk el a fel­nőttoktatásban is. Mintegy 15 ezren végezték el a dol­gozók általános iskoláját. Megyénkben még 27 ezer tanya van. A tanyarend­szer felszámolásának folya­mata a villany bevezetése, valamint egyéb más ténye­zők következtében lelassult. A megye 172 tanyai iskolá­jában — ebből 40-ben még nincs villany — tanuló 5419 gyermek döntő többsége me­zőgazdasági-fizikai dolgozó szülők gyermeke. Eme isko­lák alkotják a gyenge fel­szereltségű intézmények döntő többségét és itt dol­goznak legnagyobb számmal a képesítés nélküli nevelők. összességében az általános iskolai helyzet fő gondja a szakrendszerű oktatás ala­csony — 88 százalékos — szintje. Országos 95,3 száza­lék. A középfokú képzés hely­zetét döntően befolyásolja, hogy az általános iskolát végzettek többsége tovább tanul. Az arány körülbelül 90 százalék (országosan 82— 84 százalék), ebből a fiúk aránya 95—97, a leányoké pedig 85—87 százalék. Közü­lük mintegy 50—51 százalék szakmunkásképző intézetben, 40 százalék gimnáziumban és szakközépiskolában foly­tatja tanulmányait, míg egy jelentős réteg (évente 850 fő), főleg lányok, otthon ma­rad. Amíg Szegeden és a me­gye városaiban a gimnáziu­mi és a szakközépiskolai to­vábbtanulás a döntő, addig a falvakból és a tanyákból in­kább a szakmunkásképző in­tézetek felé nagy az orientá­ció. A szakmunkásképzés tár­gyi-személyi feltételeinek megteremtése érdekében az utóbbi években nagy erőfe­szítéseket tettünk. Űj iskolák épültek, ahol a legkorsze­rűbb eszközök segítik a szak­ma magas szintű elsajátítá­sát. Ma mégis a szakmun­kásképző iskolák jelentős része kedvezőtlen feltételek között dolgozik. Az utóbbi néhány évben a társadalom egyes rétegei­nek gondolkodásában a fizi­kai munka lebecsülését is megfigyelhetjük. Ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy a szak­munkásképzés még nem kapja meg a fontosságának megfelelő helyet a középfo­kú oktatási intézményháló­zatban. Á szakmunkás­képzésről A szakmunkásképzés ko­rábban elszakadt a szakkö­zépiskola fejlesztésétől, nem erősödött megfelelően az üzemek érdekeltsége a szak­munkásképzésben. Üzeme­ink egy részében nem meg­felelő a szakmunkások anya­gi erkölcsi megbecsülése, nincs különbség pl. a szak­munkás és betanított mun­kás bére között. Kevés olyan üzemünk van — mint pél­dául a HÓDIKÖT, a Tisza Bútoripari Vállalat, a DÉL­ÉP —, ahol korszerű tanmű­helyek létrehozásával járul­nak hozzá a szakmunkás utánpótlás neveléséhez. A szakközépiskola nagy népszerűségnek örvend — különösen a fizikai dolgozók körében —, azonban a tár­gyi feltételek és a szakem­ber-ellátottság hiányosságai miatt — melyek országos gondok — képzési színvona­luk sok esetben nem érte el a kívánt szintet. Ugyanak­kor a képzési célok irreali­tása jelentős túlterheléshez is vezetett. Megyénkben is indokolt a szakközépiskolai képzés cél­jának megváltoztatása. A je­lenlegi 10 százalékos felső­fokú továbbtanulás méltat­lanul alacsony. Emellett in­dokolatlanul magas a szak­mában elhelyezkedők későb­bi pályaelhagyása. Gimnáziumaink felszerelt­sége jelentősen fejlődött. Mind több helyen találko­zunk az oktatást segítő kor­szerű technikával. Különö­sen nagy múltú gimnáziu­maink fejlődtek sokat. Elő­reléptünk a világnézeti ne­velésben. Folyamatosan csökkent az általános tanter­vű, és növekedett a tagoza­tos osztályok arányszáma. Ezekből az egyetemi-főisko­lai felvétel eléri a 60—80 százalékot, amíg a gimná­zium egészében az arány alig 30 százalék feletti. A diákszociális juttatások terén is jelentős előrelépé­sek történtek. A III. ötéves terv időszakában a közép­iskolai kollégiumi férőhelyek száma 414-gyel bővült A megyei tanács és a Szeged megyei városi tanács 550 ezer forintos összegű társa­dalmi ösztöndíjat alapított a fizikai dolgozók gyermekei támogatására. Ennek ered­ményeként 160—170 közép­iskolás és 70—75 általános­iskolás tanuló részesül me­gyénkben társadalmi ösztön­díjban. Az erőfeszítések azonban korántsem oldhatták meg gondjainkat. A működő 20 kollégiumban az igénylők kb. 60 százaléka kap elhe­lyezést. A többiek kénytele­nek az albérletet vagy a na­ponkénti bejárást vállalni. A kollégisták 60 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Csongrád megyében 6 fel­sőoktatási intézményben képezünk szakembereket a termelés, államigazgatás, egészségügy, a kultúra és a köznevelés számára. Felső­oktatási intézményeink nap­pali tagozatán mintegy 5600 fiatal tanul. Az elmúlt tíz esztendőben a lehetőségekhez mérten megteremtettük a korszerű oktató-, nevelőmunka és a tudományos munka eredmé­nyességének kibontakoztatá­sához a személyi és a leg­lényegesebb tárgyi feltétele­ket. Ugyanakkor nem min­denkor sikerült biztosítani a helyiségigények kielégíté­sét. A felsőoktatási intézmé­nyekben a szakemberképzés fejlesztésében számos terüle­ten jelentős tartalmi-szerve­zeti eredményeket értünk el. Az oktatási módszerekben előrelépést jelentett az in­tenzív, az ún. kiscsoportos oktatás. A lépcsőzetes kép­zés nagyobb lehetőséget nyújt a népgazdasági igény, az egyéni érdeklődés és a rá­termettség által meghatáro­zott irányú intenzív spe­ciális képzésre. Az új ösztöndíjrendszer a koráb­bihoz képest jobban ösz­tönzi a hallgatókat a mun­kára. Segítette az oktatók és hallgatók munkáját az új ta­nulmányi és vizsgaszabályzat beveztése. A jelenlegi egye­temi-főiskolai szervezeti és működési szabályzat helyesen határozta meg a felsőoktatá­si intézményekben az okta­tási egységek vezetőinek, hallgatóinak és dolgozóinak helyét és szerepét, jogait és kötelességeit. A felsőoktatási intézmé­nyeink káderfejlesztésére és utánpótlására vonatkozó hár­mas követelmény az eltelt években mind jobban reali­zálódott. Hallgatóinkat 1257 oktató képezi, közülük 222 rendelkezik tudományos fo­kozattal. Az egyetemen fo­lyó oktató-, nevelőmunka, a hivatástudat szintjének fon­tos mutatója, hogy végzett szakembereink döntő több­sége képzettségének megfe­lelő munkakörben dolgozik. Jelentősen fejlesztettük a kollégiumi hálózatot. A fel­sőoktatási intézmények hall­gatóinak 50 százaléka kollé­gista. Á fizikai dolgozák gyerekei A fizikai dolgozók gyer­mekei tanulásának segítésé­nél látnunk kell az iskolák közötti jelenlegi különbsége­ket. E tanulók segítését az oktatás egyik központi poli­kai kérdéseként kezeljük. Megyei végrehajtó bizottsá­gunk évente rendszeresen áttekinti a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának hely­zetét és megjelöli a felada­tokat. Az elmúlt években a fizi­kai dolgozók gyermekeinek segítésében konzultációk és tanfolyamok szervezésével több száz megyei és megyén kívüli gyermeket készítet­tünk fel a felvételi vizsgák­ra. Az előkészítő tanfolya­mot a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya koordiná­lásában a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a JATE KISZ-szervezete — főleg matematika, fizika, biológia és kémia tárgyakból — szer­vezi meg. Minden nyáron 700 harmadik osztályos kö­zépiskolai tanuló részvételé­vel bentlakásos tanfolyamot s^rveznek, év közben pedig egyetemi hallgatók járnak középiskolákba korrepetálást tartani. Évek óta tapaszta­lat, hogy az előkészítőn részt vevő gyermekek közül 60~ 70 százalék eredményes fel­vételi vizsgát tesz a felső­oktatási intézményekben. A fizikai dolgozók gyermekei­nek rendszeres segítésével elértük, hogy az utóbbi né­hány évben a felsőoktatási intézményekben a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya elérte vagy meghaladta a 40 százalékot. 1972-ben ez az arány 41,3 százalék. Á nevelés I , rr . f rr • donto tenyezoje A pedagógus a nevelét döntő tényezője. Munkájuk, hivatástudatuk alapvető je­lentőségű a közoktatás fej­lesztésében. Döntő többségük magáénak érzi a közoktatás ügyét, a rábízott gyermekek nevelését. Megyénkben tíz év alatt 544 fővel gyarapodott szá­muk és ma már 4300 tanár és tanító neveli gyermekein­ket. Ugyanakkor a szakos ellátottság területi megosz­lása az általános iskolákban nagy szélső értékeket tükröz. A gyakorló pedagógusok alkotókedvét, újító törekvé­seit bizonyítja, hogy a me­gyei pedagógiai pályázatra minden évben közel száz mű érkezik. Tevékenyen részt vesznek a megyében folyó oktatási, pedagógiai kí­sérletekben, a Pedagógiai Társaság munkájában. He­lyes, hogy az iskolák és az egyetemek, a főiskolák okta­tóival mind szorosabb a kap­csolat. A Pedagógiai Nyári Egyetemet a pedagógusok továbbképzésében, a pedagó­giai kutatás legújabb ered­ményeinek közreadásában nagy jelentőségűnek tartjuk. A pedagógusok marxista vi­lágnézetének formálása megköveteli, hogy a pedagó­giai és társadalomtudományi kérdések mellett még rend­szeresebb tájékoztatást kap­janak gazdasági és társadal­mi életünk különböző terü­letein jelentkező elméleti és gyakorlati kérdésekről. Fon­tosnak tartjuk, hogy eddig mintegy 300-an végezték el a marxista—leninista esti egyetemet és felmerült az igénye egy erre épülő befe­jező pedagógiai speciálkollé­gium indításának is. A pedagógus bérrendezés eredményeként a nevelök jö­(Folytatás a 4. oldalon.) A Szegcdi Élelmiszeripari Főiskola laboratóriumában kísérleteznek a hallgatók Újszeged, Mező Imre általános iskola

Next

/
Thumbnails
Contents