Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

SZOMBAT, 1972. OKTOBBR 88. Szegedi emlékek Játszottam, tanulhattam Papp Eva, a Vígszínház tagja „muszájból" került x a Szegedi Nemzeti Színházhoz. 1981-ben, amikor a főiskolát befejezte, még minden kezdő színésznek kötelező volt két évet vidéki színháznál tölteni. A kötelező dolgoktól minden ember húzódozik, ez alól a színész sem kivé tel. öt Szegedre helyezték, us egyáltalán nem ugrált a boldogságtól. Másodéves főiskolás korától rendszeresen filmezett, többek közt 6 Játszotta a Megöltek egy lány1 es az Akiket a pacsirta elkísér című filmek főszerepét. A Vidéki színészet egyáltalán nem vonzotta. Két évig volt „szegedi színésznő" Papp Eva. Ez idő alatt sok nagy feladatot kapott, Az Aranyemberben Noémi volt, főszerepet játszott Capek A rabló című darabjában, számtalan zenés-táncos vígjátékban. — Jó volt, mert az ember mindig színpadon volt, és Jó szerepekben! Talán ez lehetne a szegedi két év summája ls. ez a mondat, mert Papp Éva igazán sohasem honosodott meg Szegeden. Jó volt ott, hogy sokat játszott, jó és változatos szerepekben, igen, dönek éreztük magunkat, Zt^elfZ Ő^JÍm* mi„( „ atett, de mégis: 6 az az emtetS2ett Miután Szegedre került, mint a maiak. Aztán legnamég játszott egy filmben, a gyobb meglepetésemre első 15' Megszállottakban, aztán míg szerepnek a Rómeó és Júlia g e ' Pestre nem került, — A szabályos, egyenes •ML egyben Júliáját osztották rám! Ez , Ái. sem. Vidékről — tudott do- rossz ls volt, Jó ls volt, nem utcak nem voltak otthonolog — sokkal nehezebb fii- is álmodtam arról, hogy ezt sak nekem- Olyan Szeged, mezni. Meg aztán a fogad- fogom eljátszani, én még mln* amikor valaki felveszi tatás sem volt valami fé- nem láttam fiatal színésznőt, az űnneplőa ruháját, s felnyes Szegeden. Még a szín- aki ezzel a szereppel boldo- szegett feJJeL egyenes deház épületében sem vitték gult volna, de idősebbet se rékkal tetszeleg magának és körül, nem érezte, hogy kü- nagyon. A kritika és a kö- mindenkinek. Nem szeretlönösebben foglalkoznának zönség azonban jól fogadta tem a vir06tvele- az előadást. Talán közreját- Természetes tehát, hogy — Ml még nem voltunk szőtt ebben az ls, hogy a örült, amikor a budapesti olyan talpraesettek —mond- filmekből a közönség jól ls- Nemzett Színház meghívta ' mert engem ts és Mécs Ká- vendégszerepelni falai közé, rolyt is, aki évfolyamtársam g uténa le ls szerződtette ja Papp Eva —, mint ami Ivének a mai főiskolások életben, sokkal Inkább kez- együtt jöttünk Szegedre. Pályáméti felhívás mezőgazdasági szakemberek számára A Termelősíövet kezetek Or- » megyrt lapokban való ——— ponti Mj Nem voltunk úgy benne az volt a főiskolán, s akivel tagnak. Hat fiatalt hívott I meg akkor színpadára a budapesti Nemzeti, ám mihelyt odakerültek Igazgatócsere történt, és az új igazgató, Both Béla bejelentette, hogy nem tart igényt ax Ó munkájukra, szerepre ne számítsanak, Erre volt, aki gyorsan vidékre sserződött, s ma ls ott játszik, volt aki a Nemzetinél maradt, mint Papp Eva la, s várt, várt, anélkül, hogy játszhatott volna. A művésznő a Vígszínházba járt vendégszerepelni, aztán 1968-ban ez a színház le ls szerződtette. — Ha tudom — mondja az Astórla kávéház legcsendesebb termében —, hogy így sikerül a Nemzeti, inkább Szegeden maradtam Volna. Ott legalább játszottam. színpadon voltam, tanulhattam. Bzínésztleg gazdagabb életem lett volna... De Szegedeh, mióta eljött onnan, azóta sem Járt. A Gyulai Vérjátékokon háromszor is szerepelt, Szegeden egyszer sem. Ő az, akit ez a „vidéki főváros" nem tudott megragadni, ilyen is van. Gulay István AZúans Tnhársa és a Krt* közlésért « Köipcntt Bsjl6»isolti , gáláitól Járó egyszeri honoréponti Sajtószolgálat szer- rumi is. A pálya/Ujakat nem kasztősége pályázatot hirdet jwrt, de a sajtóban keziesro a mezőgazdasági termelŐsíÖ- UeVmXu1 , , ..... . ..„aeráritun illeti meg. vetkezetek Vezetői részére. A t A pályázatra küldött írások pályázat célja. hogy az Kívánatos terjedelme 6-f ritkán ivlSZMI' Központi Uisottsá- e^pelt ga, valamint a kormány 1971. J;okA bJffiíSc evi decemberi határozatai- 1972. december 1. nak sikeres végrehajtása ér- A °Jík£ály?,z8t..n7at- aJ dekében feltárjuk Jé minél fiMMfe" & szélesebb körben közkinccsé osztását, pontos lakcímét, a tegyük « mezőgazdasági szö- ""^tkoset megnevssásst és tovetkezetek vezetőinek az e£ V pályaműveket az alábbi üzem- ós munkaszervezés- címre kérjük beküldeni! csöng —' -- "ito ben, a közös gazdaságok ve- ™n H«2?L.9J,M1wl,<8' zr lésé ben, a szövetkezeti bT'A p»a. TreSTnÁnyhirdesége, Singed. Sajtdhís. I • 9. A pályásat eredmé. m unka ver seny és szocialista tesere és a pályadíjak átadására kertit sor. rtm v«it .nsznvÉTitírZÉ'niK ORSZÁGOS TANACSA KOXPONTt SAJTÓSZOLGÁLAT SZERKESZTOSSGE BtRCZELl A. KÁROLY b) aa átlagosnál vagy annál Jóbfi körülmények között gazdálkodó köaös gaadaságok vezatöl réaaére. I. A pályázatra neérkp/ö (rágok értékelése két szakusZÖBJi történik: a) plaö SznJtgaában mlndeti mekyeöen klilön-ktilün a II1Í— gyei lap sécrki-saiflsógc mellett IIINKUH Mslirl hiráija "I A UekUldötl írásokat, és azok közül n legJobSnnM niiitónitmi 4—-5 írást, továbbítja az országos álfáié blaoiiráMbBk. A hátrainui'iiiló — Budapestre nem továbbított — pályamunkák kütön magyei versenyen vesznek résat, » dijakat 3 kategóriában a Csongrád megyei Hírlap adja kl. h) Második szakaszban a itiMirvBl blt-aló bizotisagok által ' bvkíddflli Irásókal n TÖT a* a Köz,pnnti •sBjtösaolrtá'at által kiniukitott oi-izaBos zsürl bírálja el. s köziiltlk választja k1 a dltuzásra. Illetve országos közlésre alkalmasakat. 3, AZ országos pályadíjak, szövetkeZeU kategóriánként küldnkülrtn: 1 db I. dlj 7(1011 Ft 1 DB II. (KL égvepként SftüoFt :i db III. (iíj egyenként KIUO Ft I «lb IV. <1(1 eeyenként 3900 Ft Hullámsír brigédmoagaíom irányítása- L'Jíái 3£S£** lMi Budapesten ban szerzett legjobb gyakorlati tapasztalatait, eredményben alkalmazott munkamódszereit. Ezért felhívással fordulunk « mezőgazdasági üzemek vezetőihez — tsz-elnökökhöz, elnökhelyettesekhez, párttltkárokhoz, főagronómusokhoe, főmérnökökhöz és Üzemógyezetőkhőx —, hogy a pályázat keretében írják meg a/.okat n személyes tapasztalataikat. gyakorlatban jól bevált, konkrét esetekkel, példákkal Illusztrált vezetési módszereiket, amelyek megfelelő adaptálással más közös gazdasagokban is alkalmazhatók. A PÁLYÁZAT LEBONYOLÍTANA ÉS FELTÉTELÉI 1. A palyázntot két kategóriában hizdotjük meg: a) a kedvezőtlen adottságú »0vatk«zet«k vezetői: Perben Régi időkbe nyúlik vissza, hogy ezt a szövetkezetet leg- esőssel. Ezért hozta a szömég az átszervezéshez. Inkább a fiatalok — akik vetkezet vezetősége határoSzatymazon hosszú Ideig nap mint nap ré»zt vesznek zatát, s végrehajtását megnem tudtak mit kezdeni a a közös munkában —, tart- kezdte az Idén, nagyüzemi kisparaszti telepítésű szor- ják, a Jövedelmük viszont táblák kialakítására törekvdnygyümölcsösökkel. Az át- nem közelíti meg azokét, szik, ami mindenképpen heszervezést kővetően rengeteg akik Jószerivel egyetlen egy lyénvaló. A föld a szövetvolt a pártoló tag, évekig órát sem vesznek részt a kő- kezeté. alig-alig telepítettek a ter- közös munkában, viszont u Hegedűs Mátyás nem melöszövetkezetek nagyüze- jövedelmük elérheti az évi nyugodott meg u szövetkeml táblákat, családi műve- 290 ezer forintot. Ez pollti- zet határozatában, Igazságlésre adták kl n szőlőt és a kailag káros. A szövetkezet tulannak tartotta és tartja, gyümölcsöst. Sajátságos hely- alakulásakor félmillió forint úgy véli, személyeskedés az zet alakult kl napjainkig, a értéket hoztak be a tagok, egész. Perre ment a közös három szatymazt termelő- ma már 8 millió vagyonunk gazdasággal. Joga van hozszövetkezet nem fényeske- van. Mindezt Inkább azok- zá, s némi alapja ls. ö madlk, nem tartozik a megye nak köszönhetjük, akik ere- ga Is dolgozik a hét holdnyi legjobb gazdaságai közé, jüket, fáradságukat nem kí- szőlő-gyümölcsösben — egyik-másik évben beüt mér- mélve, naponta helytállnak a édesanyja korábban megleghlány, szanálás, ugyanok- közösben. Ezért határoztuk halt — az árut különböző kor meglehetősen gazdag a el, hogy rendezzük a szór- piacokon értékesíti, úgy, tagság. Felületesen Ítélve ványterületeket. s akik több mint a hasonló módszerekkönnyen rászokhatnánk, nem holdon termeltek eddig sző- kel dolgozó szatymazl torsokat haladtak, fejlődtek a lőt, gyümölcsöst napszámo- melőszövetkezeti tagok, nagyüzemek, bér kétségte- sokkal, idegen munkaerőklen, a szövetkezeti alapot, va- kel, tehát családtagok nélgyont többszörösére fejlesz- kül, azokkal nem kötünk tették, de a határ most ls szerződést, s elvesszük a teezerarcú, alig találtunk rületet, Illetve egy holdat hanagyüzemi táblákat, nagy- gyünk meg. üzemi telepítéseket, s azok Nincs automatikus sem dicsekednek vajmi gondos törődésről, hozzáértésről. Napszámos a közösben Határozatok Az Idén ez történt Hegedűs Mátyással Is, aki 1961 óta tagja a Homokgyöngye A Homokgyöngye Termo- Tiz-nek. Édesanyjával hét löszövetkezetet tavaly sza- hold területet vittek be a nálták. A vezetőség több ha- téeszbe, s évenként a szatározatot hozott a földhasz- bélyoknak megfelelően megnálattal kapcsolatban, s nem állapított százalékot befizetutolsósorban figyelembe vé- ték. Ez mintegy 28 ezer főve a munkaerőhelyzetet, FÚz rlntot ,tesz kl évenként. HeVéleményét így summázta: — Földet senkitől sem vettek el, kicirkalmazták valahogy, ráíratták pityipalkóra, és ugyanúgy megmaradt annál, aki eddig ls művelte. Csupán tőlem akarják. En ezt bűnnek tartom, és gazdaságilag megengedhetetlennek. Minden évben 23—24 ezer forintot teszek le a közös asztal&ra, tisztán erről a területről. Ha itt Ferenc téeszelnök a követ- gedús Mátyás viszont nem nagyüzemileg mondjuk rokezőket mondja erről: jeleskedett egyáltalán a kö- ígöt termelnek, legalább 29 — Rendezni szeretnénk vé- mu,Ikáb*n' 198T—68— hold termése szükséges en.vgül vegyestnűvelésú területe- 89-ben 80—89 munkanapot nyl jövedelemhez. Mert telinket. Ez több évig tartó fe- teljesített, amit a részesmű- tételezem, hogy azért akarlyamat. Elsősorban nagyülte- velősként hasznosított sző- j6k elvenni. Ha szőlő-gyü mi táblák kialakítására tö- 1««>J gyümölcsösben ért el. cg0gt telepítenek, azt ls megrekszünk, ami azzal jár, hogy 1970-ben viszont 150 mun* áriam ronöhan van. de a tavaly értem, rendben van, de a 198-at. jelenlegi nagyüzemi gyü" " mit az öreg ültetvényeket előbb- kanapot, . • utóbb kitelepítjük. Bztíksé- Gyakrabban előfordult, hogy mölesössel se tudnak ges ez azért is, mert sokhe- an}Jkor a közös munkában kezdeni, gazos és gor lyen fekete telepítést Vettünk JjJJj^" „a zámost küldöff la"' Egért k6telkedelT f^Tteívánt^&sffife LKSEL"^ közben . . , _„, krumplit vetettek, ráciával és az emberek szóNem egyedi esettel állunk szemben, olyan közgazdasági, politikai kérdés került ismét napirendre, amit már á korábbi években rendezni kellett volna, de most telepítetlek és csak két év „. . ... múlva vettük észre, amikor A napjainkton divatozó mér nem is segíthettünk. tefmgjggj módszerek felett Köztudott ax ie, hogy ezek- vitathötatlanul eljárt az Idő késö. Az emberi humánum s^^&DSt SzXmazT is. Egv holdra ls szerepét játszott ebben, sökben leginkább niRMámo* ugy/nis 80_100 m5nkanapot sokan úgy vélték 0 írnak a szövetkezetben, any- " tf sokkal dolgoztatnak lassanlassan nemcsak a szőlők és nem a gazdák is, és végül ^ .naP1.,,1®°„ for!"t; nyit fordítanak a termelő- gyümölcsösök öregednek, haSm jóSkTzzel mi nem tudunk verne- ^A. S^ho^lí . ... . _ . ... nyomon különböző típusú tudjuk a sxövetkexetbe csábi- területekkel találkozni, öreg tani. Olyan gondunk is van, szőlővel, szántóval, gyumölüzemben ez nem engedhető megoldódik magától. Hamis hyaanl, s a munkaerőt nem meg- Ai .itm, hogy léptennézet ez. Jobb szembenézni ma a valósággal, mint a döntést a holnapokra bízni. Sz. Lukács Imre Farka® Jánost a szegedi városháza elöl kocsin vitt el egy vaepénztárt. Ez olyan tiszteletre szerű félelemből. Betérni egy pusztai csárdába életveszélyes volt, mert ha berúgott a betyár, hogy ménesekből, gulyákból lovat, barmot tu cntjéval szakítottak kl, aztán potoffl árért eladták őket a halasi vásáron, — Persze, persz, ezt senkisem helyesli, de ven az éremnek másik oldala ls — védte a betyárokat a romantikus hajlamú szabadsághős, aki Húday gróf túlzott szigorát is elítélte, és igaztv ^.J I. tA 1, ,„. rtágtalannak tarlotta. — Nemcsak a katonai - Nekem egv pad i® » - 9 szolgálat elől tértok rossz útra ezek a szerenkörülnézett - Ha kell, még allvn is el tudok ^tfönek _ hlg8en a leBtöbb aKagít6ffin yégezméltó dolog szerinted? Arról nem ls beszélve, akkor nem nézte, hogy ktt bicskáz meg. Én ls, ha véletlenül rámesteledett, inkább egy bokor104. aludni — Lesx Itt, szalmazsák, ne félj — intette le Várady —, Lsjos majd kerít egyet,, s idehozza. A fiatalember megköszönte a készséges meghívást, aztán fészkelődött, kortyintott, s végül némi zavarodottsággal kérdezte meg a mérnököt: — Náci bátyám, maga nem tartotta gazembernek Rózsa Sándort? le —, pedig biztos vagyok benne, hogy kedvezőbb körülmények között a Java derék gazdaember lett volna, hanem a visszaélések és a förtelmes nyomorúság miatt ls, Jóska. Ezt neked la tudnod kell. hozzátartozik a mesterségedhez. Micsoda ktunsorázóB folyt Itt a nagybirtokosok, földesurak részéről I Az aratást tizenketted, meg tizenhármad részért végeztették, de a wnllérnok a elroktermalést I® vállalnia — Nézd, fiam — csóválta a fajét, VArady —, kellett negyedébe, a répát harmadában, a lm nem olyan egyszerű róla ítéletet mondani. ge — Ugyan miért nem? — hördült fel a fő- tói yát meg Ingyen kellett hordania, s még a vésnél ls köteles volt ingyen tegpdkezttl, A ügyész. — Rabolt, gyilkolt, tehát bűnöző volt. ineplésnél a nagygazda ravaszul kivárta a törEn ttz első alkalommal fölakasztanám vőlna. pebirtokost, ezek ugyanis nyolc százalékot fl—• Na olyan hevesen. Jóska — mérsékelte '/ettek, s mikor már tiem volt mfis munka, ak Várdsy mérnök a Jogtudort. — Más idők voltak azok, hiszen te ls tudod. Német, meg csel; zsandárok defcliroztak Itt minden faié. Üldözkor a nagybirtokos csak öt-hat százalékért dnl goztatott, s a nyojnorult kénytelen volt e/.t ts elv.illalnl, mert rá volt szorulva. Koldus volt, Hát ték a volt honvédokat, de mégiobban a katona- ez is hozzájárult a betyárvilág elharapózásához. szökevényeket, hiszen a szolgálat tizenkét évig tartott, hn nem tovább, » bizony kevés maMzekerke, a vadász, aki alaposan ismerté a pusztát, mert puskával a vállán állandóan a gyárnak volt kedve «hhaz, hogy az osztrák határban kószált, nem most, hanem már Jó csuszáét szolgál la Lombardiában, vagy a fene harminc esztendeje ls, nem lelkesült éppen a tudja hol Á legények zömét a kényszerűség betyárokért, de a főügyésznél azért 6 la megvitte rá, hogv elbújdossannk. futóbetyárok le- értőbb volt. — Sok Igazat mondasz, Náel — Jegyezte meg —, de azért nem volt tanácsos velük találkozni még a magamfalta szegénvembernek se, Mert akadt ftm köztük kapeabetyár Is szép számmal, aki egv jó kabátért is agyonverte uz embert. Ax a néltány pusztai kapitány a puszO/i H táxó legényeivel nem lehetett mindenütt Jelen, ... ,.„.„,.,,„. magukkal hurcoltak.' szegény emberek holmi- aztán a legtöbb pásztor, juhász is összelátsaott lyadüM szeSIket megül ját is - emelte f51 a hangját -. a hírhedt a betyárrá!, vagy némi részesedésért, vagy egygyenek. s mert élni kellett valamiből, hát rabolni és fosztogatni kezdtek. — Derék dolog! — dohogott á főügyész, s belapult ábrázattal, egyre Indulatosabban naivta a pipáját. — A pályaudvarokon csak a postát dézsmálták meg, az országúton a postakocsit tartóztatták föl, s minden értéktárgyat ban húztam meg magam éjszakára, mlntaemhogy bekéredzkedjek egy pásztorkunyhóba, mert vagy levetkőztetve pucéran, vagy sehogy sem értem volna meg a reggelt. De azért az ls igaz, hogy a sok igazságtalanság, könyörteienség vitt rá sok jó szándékú legényt ls a rossz életre, S ez tart már a török Időktől fogva, ti keservit neki t — De ennyire csak a hatvanas évektől szaporodtak el — folytatta Várady Ignác —, s ex sem véletlen 1 A Bach-korszakot meg se említem, ez köztudott, ettől mi ls megvadultunk, s csak a Jóneveltségünk tartott vissza, hogy neki ne vágjunk B pusztának. De volt Itt mán ts. Talán még emlékeztek rá, hogy a Duna—Tisza közén akkor kezdték el azt a hírhedt, általános határrendezést. Persze, ex ls sorozatos visszaélésekkel járt, s még több zűrzavarral. A földoeztásokon sokakat — a legszegényebbeket — igaztalanul kisemmiztek, vagy olyan gyalázatos, távol eső főidet juttattak nekik, melyet vagy nem tudtak, de meg nem Is mertek megművelni, attól félvén, hogy N végén, mire a földét termővé varázsolják, visszaveszik tőlük. Pali Avlt'ini is megtette, hogy miután rossz, hasznúihatatlan földjeit kuldús bérlői virágzó dehátivÜltelvényekké Változtatták, később felmondott nekik, s a hazatlaunkat szétkergette. Nos. a földosztás megmaradt olyannak, ahogy mvgeslnálták, S aki annyira rosszul járt. hogy megélni sem tudott a esaládjával hitvány kis földjéből, előbb-utóbb lopásra, rablásra, s néha bizony gyilkosságra ts adta a fejét. A/tön meg szinte VlrtUMxámba ment, hogy exoket a cseh meg német xsandárokat kijátsszák. kibabráljanak velük, de le ts nuffant«ák őket, 8 ez nem v<Mt neh^x, mert már mesizlröl észre l°he'ett venni őket a pusztán, olvan k-ka^unak iltöatéttók fel őket n dfszes, tarka ruhátukkal, meg fénylő csákójukkal, hógy a kezdő betyár sem tévesztett Célt, a leshelyről Börra szedte le őket. (Folytatjuk,)