Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

PCNTEJt, 1972. OKTÓBER 27. Eltemették dr. Jqlesz Miklóst Az életének 68. évében el­hunyt dr. Julesz Miklóst, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagját, a Munka Érdemrend arany fo­kozatával kitüntetett Kos­suth-díjas egyetemi tanárt, kiváló orvost csütörtökön nagy részvét mellett helyez­ték örök nyugalomra Sze­geden az egyetemek Dugo­nics téri központi épületé­nek előcsarnokában levő ra­vatalnál dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Gömö­ri Pál akadémikus, a szegedi orvosegyetem, az Egészség­ügyi Minisztérium, az MTA, MOTE nevében vettek bú­csút az elhunyttól. A Csong­rád megyei és az egyetemi pártbizottság nevében dr. Szániel Imre kandidátus, a Szegedi Gabonakísérleti Ku­tató Intézet igazgatója, a Halle-Wittenbergi Tudo­mányegyetem képviseletében — amelynek dr. Julesz Mik­lós díszdoktora volt — Wolf­gang Kaiser professzor, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság nevé­ben dr. Flerkó Béla egyete­mi tanár és a társegyetemek képviselői mondtak búcsúz­tatót. Dr. Julesz Miklós földi maradványait ezután a sze­gedi zsidó temetőben helyez­ték örök nyugalomra. Itt a volt munkatársak nevében dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, az általános orvostu­dományi kar dékánja, a ta­nítványok nevében dr. Ben­cze György egyetemi docens, 6 z ifjúság képviseletében Káalep Miklós ötödéves egye­temi hallgató búcsúzott a kiváló tudóstól. Több gyógyszert ígérnek a gyárak Az egészséges ember is gyakran elveszti a türelmét, ha valami nem úgy^ történik körülötte, ahogy szeretné, A beteget, aki immár a jobbu­lás reményének receptjével tér be a gyógyszertárba, ml tagadás, az utóbbi fél évben nap mint nap csalódás érte. Embere válogatja, ki hogyan reagál az asztal túlsó olda­láról elhangzó gyakori „nincs"-ekre, „kifogyott"­akra. Hallottunk egészen go­romba jelenetekről, melyek­nek szenvedő alanyai — a betegen kívül — a gyógysze­részek voltak. Pedig a fog­híjas polcokról ők mit sem tehetnek. Március óta, sajnos, való­ban nehézségekkel küszköd­nek a gyógyszertárak, A megrendelt orvosságoknak csak töredékét szállították a gyárak — tudtuk meg a Csongrád megyei Gyógyszer­tári Központ gyógyszergaz­dálkodási osztályán. Az év első negyedében a központ és a patikák tertalékkészlete volt a mentőöv, a hiánycik­keket is sikerült hasonló hatású gyógyszerekkel pó­tolni. Augusztusban, szep­temberben már egyre több keresett orvosság tűnt el a polcokról, és lassan azok is, amelyek helyettesíthették volna ezeket. A GYÖGYÉRT és a gyá­rak tájékoztatása szerint a körülbelül 80-féle gyógyszer közül a legtöbbet a megfe­lelő üveg, tubus hiányában nem tudták a gyógyszertári központoknak elküldeni. Re­paron kúp például a kúp­tizem átalakítása miatt nem került ki hónapokig a gyár­ból. Sajnos, az okok Ismerete egyetlen beteget sem gyógyít meg. Ezt továbbra is az or­vosságoktól kell várniuk. S a tájékoztatás szerint már ebben a hónapban és no­vemberben javulás várható. Csak néhány fontosabb gyógyszert említünk: Baltix­cseppekért, Isolanid-tablet­táért már e hó végén me­hetnek a rászorulók. Folya­matosan küldi a gyár a Do­pegyt-tablettát, novemberig megérkezik a gyógyszertári központ raktárába a Neo­carbolax, a Pipolphen, a Vi­tamin D—6-tabletta és in­jekció és a Neo-Gynofort­cseppek. Lesz Reparon-ke­nőcs is, mivel a szükséges csomagolóanyagot megkapta a gyár, kúpból pedig egye­lőre kisegítő szállítmány ér­kezik. amely átmenetileg ja­vítja az ellátást. A fájda­lomcsillapítók közül Rtdol­ból, Barbamidból és Demal­gonból is többet ígérnek a gyártók. Érthetően és joggal hiá­nyolták a mamák a gyer­mektápszereket. Biztatóan szól a tájékoztató ezekről is, bár még mindig nem telje­sen megnyugtatóan. Több részletben gyártanak Lacto­rizant és folyamatosan — de kisebb mennyiségben —kül­dik a raktárakba. Hamaro­san kapható lesz Oriza és Maltiron is, mivel a régi gyár átalakítási munkái be­fejezés előtt állnak, az új épületben pedig megkezdő: dik a munka. A „hiba" tehát nem a gyógyszerészekben keresen­dő, hiszen mihelyst van mit adniuk a betegeknek, ők szí­ves-örömest adják. A gyógy­szertári központ is megteszi a magáét, havonta, heten­ként, s ha szükséges na ponként is megrendeli az orvosságokat. Az már más kérdés, hogy meg ls kapja-e. Reméljük, hogy a gyárak ígéretei nyomán megenyhül a gyógyszertárak légköre. Ch. A. Megháromszorozódott a bcaromfiexport Napirenden a szakközépiskola Autóforgalmi szakképzésről tanácskoztak a Rózsa Ferenc szakközépiskolában Az ország különböző ré­széről érkeztek vendégek a napokban az újszegedi Ró­Liszt-hangverseny Több évtizedes hagyomány szerint a Lisztről elnevezett zenei intézmények évente, a mester születésnapján, vagy ezekben a napokban emlék­hangversenyt rendeznek. . A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Szegedi Ta­gozatának estjén zongora- és énekszámok váltakoztak, gondos, ízléses összeállítás­ban. Becker Éva, Borsos Annamária, L. Marik Erzsé­bet, Molnár Zsuzsanna, L. Somogyvári Alice (zongora), ha egymás közt nem is egyenrangú, de színvonalas, kidolgozott produkciót nyúj­tottak. Ugyanez érvényes a három énekesre is, Bárdi Sándorra, Jarosicwitz Mar­gitra és Szécsi Évára, akiket Bódás Péter tanár, a tőle megszokott kultúrával és al­kalmazkodással kísért. Ká­roly Zsuzsanna olyan szug­gesztlvitassal, a gyászt meg­elevenítő drámai erővel in­terpretálta a Funeratlles-t, hogy a közönség megfeledke­zett arról, hogy növendék­hangversenyt hallgat. Dr. Nagy István Gazdaságpolitikai bizottság a népfront mellett Tegnap, csütörtökön dél­előtt Szegeden, a városi riepf fon (bizottság Vörösmarty utcai székházának tanácsko­zó termében megtartotta alakuló ülését a Hazafias Néipfront Csongrád megyei elnöksége mellett működő gazdaságpolitikai társadalmi bizottság. Az ülés vitájában részt vett és felszólalt Hor­váth László, az országos gaz­daságpolitikai bizottság tit­kára. Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az összejövetelt Nagy Ist­ván, a népfront megyei el­nöke nyitotta meg, majd dr. Márton Sándor, a Szentesi Árpád Termelőszövetkezet: főkönyvelője a gazdaságpoli­tikai társadalmi bizottság elnökeként vázolta a terve­ket, a legfontosabb felada­tokat. A 26 tagú bizottság — amelynek titkárául dr. Gyá­nyi Lajost, a Magyar Nem­zeti Bank megyei igazgató­ságának osztályvezetőjét je­lölték — sokoldalúnak lát­szik, hiszen az ipar területé­ről 10. a mezőgazdaságéról 6, a pénzügyéről és a keres­kedeleméről 3—3 szakember ténykedik benne, 4 pedig elméleti kérdésekkel foglal­kozó intézmény alkalmazott­ja Az új társadalmi bizottság legfontosabb feladata az, hogy a népfront V. kongresz­szusán meghatározott gazda­ságpolitikai témák közül a megye szempontjából leglé­nyegesebbeket vizsgálja meg: azokról informáljon, azok hatásáról informálódjon Ezekre tett javaslatot az ülés végén Molnár Sándor, a nép­front megyei titkára, majd a bizottság megbízta új ve­zetőségét az 1973. végéig tervezett program kidolgozá­sával. zsa Ferenc szakközépiskolá­ba. Egy meglehetősen fiatal( szakközépiskola előtt álló' tennivalókat beszélték meg az autóforgalmi szakközépis­kolák vezetőinek tanácskozá­sán. Az MSZMP Központi Bi­zottságának júniusi határo­zata külön is kiemelte az or­szágban az utóbbi években mennyiségileg és tartalmi­lag is gyarapodó szakközép­iskolák további fejlesztésének irányelveit. A Rózsa Ferenc szakközépiskola ősz óta már csak szakközépiskolai kép­zéssel foglalkozik. A Volán 10. sz. Vállalat — az isko­lával egyetértésben — két évvel ezelőtt kérte az autó­forgalmi szakképzéshez az engedélyt, így az autószerelés és autóközlekedés helyi és három megyére terjedő szakemberképzés bázisa lett az iskola. Az autóközlekedés szakte­rületén történő szakember­képzés iránt igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a Postaügyi Minisztérium. a Művelődésügyi Minisztérium, a Volán tröszt és a szegedi Volán részéről. Az utóbbi az iskola bázisüzeme. A válla­lat vezetői a szakemberkép­zés folyamatát segítő és bí­ráló felszólalásaikkal külön is bizonyították, milyen érté­kűnek tartják az iskolában folyó munkát. A MüM ré­széről dr. Kovács László, a szakoktatási főosztály főmér­nöke — az iskolában szerzett tapasztalatra hivatkozva — kiemelte, hogy az iskolá­ban folyó szakközépiskolai szakirányú qktató- és neve­lőmunka jelenleg ís meg­nyugtató. A tanműhelyek­ben már meglevő gépi be­rendezések, eszközök, a szak­tantermek és a folyamatban levő, a szakképzést távlatban is segítő jobb feltételek ki­alakítasa az iskola nevelői­nek és dolgozóinak körül­tekintő munkálkodását bizo­nyítják. Szegeden, a Rózsa Ferenc szakközépiskolában folyó autóforgalmista szak­képzés mellett Budapesten, Miskolcon, Győrben, Zala­egerszegen és Üjszászon van még ehhez hasonló szakkö­zépiskola. A szegedi intézet az említett iskolák között megtisztelő helyet foglal el eddigi eredményeivel. Az autóforgalmi szakkö­zépiskolák vezetőinek ta­nácskozása megvizsgálta az elmúlt nyáron első ízben megszervezett és lebonyolí­tott érettségi vizsga tapasz­talatalt. A tanácskozás meg­állapította, hogy ez a fiatal iskolatípus már az első érett­ségi vizsgán az autóközleke­dési vállalatok számára jó felkészültségű ifjú szakembe­reket bocsátott ki, de egyben megjelölte az iskolában fo­lyó munka további tökélete­sítésének az útját. Kiemelte a bázisüzemek nagyfokú fe­lelősségét, érdekeltségét. Ja­vasolta a tanácskozás, az iskola törekedjék arra, hogy a közlekedési vállalatoknál dolgozó szülők gyermekeit minél nagyobb számban ve­gye fel a szakközépiskolába, járuljon hozzá — a vasúthoz hasonlóan — az autóközieke-' désl „dinasztiák" létrehozá­sához. Korszerű növényházak A primőr zöldségfélék iránti növekvő kereslet mind újabb és korszerűbb növényházak konstruálására készteti a szakembereket. Ebben az időszerű és fon­tos munkában fogtak össze az Energiagazdálkodási In­tézet és a Kertészeti Egye­lem szakemberei. Az első közös munka eredményekép­pen már elkészült a Primőr —I. elnevezésű, marklin­rendszerű növényház, ame­lyet 6,4x3,2 méter alapterü­letű elemekből rakhatnak össze. A primőrház elemeit a helyszínen gyorsan összesze­relhetik, és ezekre a továb­biakban sem lesz gondja a mezőgazdaságnak, hiszen korrózióvédelme időálló, úgyszólván egy életre szól. A növényház kívánság szerint automatizált szellőztetéssel és öntözéssel is ellátható. § , a «nt £ R \7Tz TELEVÍZIÓ­ÖRÖKRE MEGHOSSZABBÍTJA TELEVÍZIÓJA ÉS HŰTŐGÉPE GARANCIAIDEJÉT! Nem éri váratlan nagy összegű kiadási Kössön átalánydíjas javítási szmődést a GELKÁVAL! Várjuk szervízeinkben: SZEGEDEN, KISTELEKEN, SZENTESEN! xS 72 744 Mintegy 70 000 tonna ba­romfit exportál idén a TE­RIMPEX állat- és termény­forgalmi külkereskedelmi vállalat. Az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a ba­romfiexport; ez részben an­nak köszönhető, hogy a vál­lalat szinte szezonként lepi meg a vásárlókat valami­lyen újdonsággal. Idén pél­dául a járókelők az NSZK 150 városában nap mint nap találkozhatnak a ma­gyar pecsenyeliba fogyasz­tásra csábító plakátokkal. „Hagyományos" exportcikk­nek számít a csirkehús. Jó hírére mi sem jellemzőbb, minthogy vásárolják Nyu­gat-Európában, a Közel-Ke­leten, sőt még Japán is évente 4000 tonnát vesz. Olajkútkítörés fíÜGS&biéín Négy óra alatt elfojtották Tegnap néhány perccel fél 1 óra után riasztották a sze­gedi tűzoltóságot és a kitö­résvédelmi brigádot: Kele­bián. Szegedtől 75 kilomé­terre kitört a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelö Vállalat szegedi üzemének 12-es számú szér.hidrogén­kútja. A fúrásból mintegy 50—60 atmoszférás erővel, 15 méter magasságra olaj és gáz tört a felszínre. A kitörést a rendszeres kútmunkálatokat folytató Tolnai József főfúrómester és brigádja észlelte. A je­lentés megtétele után — mint ahogy erről a helyszí­nen meggyőződtünk — nagy helyzetfelismeréssel és áldo­zatkészséggel, kézi erővel azonnal megkezdték a kitö­résgótló szerkezet elhelyezé­sét. Testi épségüket is ve­szélyeztetve, bátran és azon­nal cselekedtek. A helyszín­re érkező Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője elmondta: ezzel lé­nyegében megakadályozták, hogy a kitörés veszélyes mé­reteket öltsön. A feltörő olajjal és gázzal mintegy két óra hosszán ke­resztül küzdött Tolnai József és brigádja, fél 3 és három­negyed 3 között sikerült el­helyezni a kitörésgátló szer­kezetet. őket ekkor levál­totta a közben Algyőről megérkező újabb olajbá­nyászbrigád, s a kútelfojtás irányítását Juratovics Ala­dár vette át. Mivel a köz­vetlen veszély elhárult, a szegedi tűzoltóság különle­ges felszerelésű egysége — egy tömlős kocsi hátraha­gyásával — visszaindult Szegedre. Helyüket a' Bács­Klskun megyei tűzoltók fog­lalták el. Négy óra után né­hány perccel az olajbányá­szok bekapcsolták a nagy teljesítményű szivattyúkat, a a kútba iszapot, sós vizet nyomtak. Ennek hatására a kitörés lecsendesült, majd fél 5-re megszűnt. A kitörés elfojtása közben személyi sérülés nem tör­tént. A műszaki baleset elhárí­tásában, a könnyen veszé­lyessé válható kitörés meg­fékezésében a 7. olajbányá­szok nagy segítséget kaptak a határőrségtől, a környező lakosoktól. M. L Uj filmek Utazás Jakabbal Színes magyar film. Csá­szár István novellájából írta Császár István és Gá­bor Pál. Kép: Kende Já­nos. Zene: Gontla János. Rendezte: Gábor Pál. Fő­szereplők: Huszti Péter, Ion Bog, Andal Györgyi, Bodnár Erika, Moór Ma­riann, Bánsági Ildikó, Sza­bó Éva, Szcndrő Iván, Markovits Bori. Pista, aki Jakabbal utazik végig az országon, tűzoltó­készülékeket ellenőriz. A kényszerűség vitte rá erre a munkára; nem vették fel az egyetemre. Illetve talán fel­vették volna, de ő nem akar­ta igénybe venni a protek­ciót, amit apja szervezett számára. Bármi legyen vé­leményünk a protekcióról, Pista elegáns lelépése: vi­tatható. Ha valaki tényleg egyetemre akar kerülni, tényleg tanulni akar, nem Ilyen finnyás. Pista úgy lát­szik, azt hiszi, nálánál érde­mesebbeket szorítana ki. Persze, ha sikkből akart egyetemre menni, nem kár érte. Pista lépésén tehát lehet vitatkozni. Nekem nem tet­szett. A továbbiakban azon­ban ennek az unszimpátiá­nak semmi szerepe nincs, mert végül is Pista nagyon rokonszenves, értelmes fic­kónak bizonyul, aki nehezen esik át azon, amit felnőtté­válásnak nevezünk és amit egyébként mar oly sok ma­gyar filmben láttunk. De nemcsak ez zavar Gábor Pál új filmjében, hiszen végül is miről szóljon egy fiatalokat bemutató film, ha nem ar­ról, nüiyen keservesen talál­ják meg helyüket az életben, a világban. Az zavar a film­ben legjobban, hogy olvan laza anyagú, mint a futóho­mok, kihullik az ember markából, nincs tömörsége, tartása, azon az öreg, de per­sze igaz közhelyen kívül, hogy „nehéz az élet". Egyszóval Pista, a mond­vacsinált tűzoltókészülék­ellenőr és Jakab, aki régi bútordarab a szakmában, együtt utazik a film másfél óráján egyik városkából a másikba, egyik szállodából a másikba, egyik lánytól a másikig. Közben marhás­ltodnak, ahogy hasonló korú fiatalok szokták, látszatra nem tisztelve semmit, se az emberek életkorát, se ne­mét. Epizódok követik egy­mást, jó részük akár el is maradhatna nem lenne hi­ányérzetünk, bár ezek a la­zán egymásbakapcsolócjó epi­zódok — vagy legalábbis többségük - hitelesek, élet­szerüek, egyik-másik érde­kes ls. Még a nagy példázat a legyekről, amely a mon­danivalót tételesen kifejti a gyengébb nézők számára, sem tűnik mesterkéltnek, sőt a nagy záróverekedés sem, amelyet nemcsak Jakab várt már, hanem a modern ma­gyar film cselekményszövé­sében jártasabb néző is. Mindent összevetve kissé jelentéktelen, se nem rossz, se nem jó film az Utazás Jakabbal. Kiemelkedő értéke viszont Huszti Péter játéka István szerepében. Szinte eszköztelenül, technikai erő­feszítéseit mindenesetre mé­lven elrejtve, bravúros fö­lénnyel és könnyedséggel formál Huszti teljesen hite­lessé és meggyőzővé egy mai fiatalt, akinek marhás­kodásait, kínjait túlzások nélkül, föleszméléselt min­den érzelgősséget és pátoszt messze elkerülve mutetja be. 0. U

Next

/
Thumbnails
Contents