Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

SZERDA, 1372. OKTÓBER 25. A Győri Házgyár elemeiből épülő, 900 ágyas, 400 szobás, új pozsonyi szálló tervezésére Finta József épí­tőművész, a budapesti Duna Intercontinentál, valamint a Volga-szálló tervezője (LAKOTERV) kapott megbízást. Pozsony új szállodájának építését a Győri Állami Építő­ipari Vállalat 1974 végére fejezi be. Képünkön: A Po­zsonyban felépülő szálló makettje. A budapesti „Volga"­szállóhoz hasonló épületben étterem, kávéház, 300 fős kongresszusi terem kap helyet. MEZŐGAZDASÁGI EGYETEMEK ES FŐISKOLÁK VEZETŐINEK ERTEKEZLETE A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumhoz tartozó hat egyetem és hú­rom főiskola rektorai, dé­kánjai, valamint párt-, szak­szervezeti és KlSZ-titkára* kedden Gödöllőn, az Agrár­tudományi Egyetemen or­szágos értekezletet tartottak. Dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosztályának vezetője tartott előadást az oktatás fejlesztésével kap­csolatos feladatokról. A ta­nácskozáson értékelték töb­bek között a felvételi vizs­gák tapasztalatait, megvitat­ták a vizsgák korszerűsítésé­vel, a tananyag csökkenté­sével kapcsolatos feladato­kat, valamint a továbbkép­zés helyzetét, problémáit. PALMETTA­SÖVÉNYALMA Közel egy évtizede kezd­tél; meg a Kertészeti Kutató Intézet érdelvirai telepén a Palmetta-sövényalma ter­mesztési kísérleteit. A ker­tészetben most fejeződött be a szüret, s a sövényalmából 50—60 százalékkal több ter­mett, mint a fákon nevelt gyümölcsből. KORUNK TUDOMÁNYA A József Attila Tudo­mányegyetem, a TIT és a Bartók Béla művelődési központ ismeretterjesztő elő­adássorozatának első prog­ramján holnap, csütörtök este 6 órakor dr. Straub F. Bruno akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke tart előadást, Bio­kémia a tudományos-techni­kai forradalomban címmel, az egyetem Dugonics téri au­lájában. Bevezetőt mond dr. Szalay István tanszékvezető egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora. * Kalapdivat Skót vendég Egy angol családhoz skót vendég érkezik. A házigazda üdvözli, majd megjegyzi: — Az utolsó levelei­ben, amelyben írtad, hogy jössz, azt is megír­tad. hogy hozol nekünk egy tyúkot ajándékba. — Igen, ez igy is volt — válaszolja a skót. — De közben sikerült meg­gyógyítani. Az őszi-téli kalapdivatból: fekete girardi kalap sárga szalaggal. A filharmónia C kamara­bérleti sorozatában Onczay Csaba gordonkaestjét rende­zik meg holnap, csütörtökön este 8 órai kezdettel a Tö­mörkény gimnázium és mű­vészeti szakközépiskola Le­nin körúti nagytermében. Közreműködik az iskola dr. Mihálka György vezette kó­rusa, Varga Csilla és Deák Tibor zongoraművészek. A műsoron Kodály, Brahms. Debussy, Farkas Ferenc, Sző­nyi Erzsébet, Bárdos Lajos, Balázs Árpád és Sugár Re­zső művei szerepelnek. ELSÖKÖNYVES KÖLTÖK ESTJE Az írószövetség a tavalyi kezdeményezés sikeréből ki­indulva idén is megrendezi azoknak a versesköteteknek vitáját, amelyek fiatal köl­tők első könyveként láttak napvilágot ebben az évben. Ezen az őszön először Apáti Miidós, Kertész Péter és Veress Miklós költői estjét rendezték meg tegnap, ked­den este az Írószövetség Bajza utcai klubjában. A költők verseit Szentpál Mó­nika előadóművész mondta el. A hagyományokhoz hí­ven három kritikus mutatta be a fiatal lírikusokat kö­zönségüknek. Az első kötetes költők bemutatásának szen­telt sorozat végén összegező kritika méri majd»fel a kor­osztály Idei munkásságát. Képrablás Az ország legjobb bűnügyi szakértőinek bevonásával, hatalmas apparátussal nyo­moz a prágai rendőrség Csehszlovákia mindezideig legnagyobb képrablásának elkövetői után. Csak most vált ismeretessé, hogy októ­ber' 20-ra virradó éjszaka a Hradzsin téri Nemzeti Ga­lériából eltűnt az európai Galambszerelem és tévévétel BUNDÁK KALAPOK Jövőre várhatóan mintegy 100 ezer darab különféle bundát, ugyancsak 100 ezer darab szőrmesapkát, kala­pot, 130 ezer darab szőrme­gallért és 320 ezer pár kesz­tyűt állítanak elő a Pannó­nia Szőrmekikészítő és Kon­fekció Vállalat gyáraiban. A termékeknek mintegy 60 százaléka exportra kerül, a v ilúg 30 országába. A jövő ovi exportajánlatot kedden Budapesten, a Technika Há­zában bemutatták a külke­reskedelmi partnereknek és a sajtó munkatársainak. Ügy tűnik, hogy a techni­kai forradalom a bioszféra hagyományos életritmusát sem hagyja érintetlenül. Az utóbbi évek mind gyakoribb megfigyelései szerint ugyan­is a vadgalambok, illetve a balkáni kacagó gerlék fel­hagytak az ősi fészeképitési technológiával. „Családi tűz­helyüket" újabban előszere­tettel barkácsolják össze ap­róbb fémhulladékból, véko­nyabb drótszálakból. A galambszerelem e sa­játos modernizálódása azon­ban olykor számunkra meg­hökkentő kellemetlenséget okoz. A villamos távvezeté­kek szigetelő csigái közé te­lepített „fémt'észkek" miatt már többször keletkezett „rejtélyes'! zárlat, sőt neipré­giben Pomáz környéki és a felsőgallai tv-nézők is törhették a fejüket, miért esik szét a kép szinte állan­dó jelleggel, éppen az olim­piai játékok közvetítése alatt. A titokzatos üzemzavar megfejtésén jó néhány na­pig fáradoztak az elhárítá­son munkálkodó szakembe­rek is, míg végre kiderült a turpisság. A tv-zavart, a jelek szerint a családalapító vadgalambpárok okozták. Vélhetően fészeképítés köz­ben elhullatták a nyers­anyagnak szánt vékony dró­tokat, amelyek fatális vélet­len folytán a magasfeszült­ségű távvezetékek huzaljain akadtak fenn. A légvezeté­ken csüngő fémszálak így zavaróadó gyanánt működ­tek és kisültek. Az igy ke­letkező „minivillámok" ter­mészetesen lehetetlenné tet­ték a tv-vételt, minden egyes kisülésnél szétzilálták a ké­pet. Az eset tanulsága szerint a távközlési rendszerek hi­baelhárítóinak a jövőben így szakmai ismereteiket az or­nitológiai tudományokkal sem haszontalan kibővíteni. Fehér holló Semmi ellenzékiség nincsen ab­ban, hogy fehér hollóról kezdek be­szélni, amikor az újságok világa most fekete hollóval van tele. Azt akarom csak mondani, nagyon a szívem szerint beszél a posta. Csa­lódik, aki azt hiszi, fordítok majd egyet a szón, megcsűröm, megcsava­rom, és a végén valami csúnyát mondok. Szándékom tiszta, mint a patyolat. örvendezésemet akarom lelken­dezve belekürtölni a világba, csak olyap egyszer kunkorodó postás trombitával. Avval, hogy Szilágyi örzsébet Prágába röppenő, és éjfé­len már ablakán kocogó hollója ko­pogja bele az én fejembe is, máséba is, hogy gyorsabb akar lenni a pos­ta, nekem nagy öröm. Ugye, emlé­keznek a balladára? Volt kezdetben a „Hét nap elegendő", csak az elvi­vésre. Nagyot lépett a világ, a li­citáló másik futár szebbet ígért: „Viszem én, / Hozom én / Válaszát három nap." Be kell látnunk, két versszak között ekkorát a mi pos­tánk nem tudott változni. Hogyne örülnék, ha most fokozatokat át­ugorva jön a fekete holló! Ha gyór­saságát nem is, igyekezetét akarja kopírozni Mátyás anyja madarának. Csöndben reménykedem csak, mert erről nem szól az Írás, egyszer talán a táviratra is rajzolnak ilyen szépen nevelt, csupaszem hollókat. Eddig az én fehér kopogóm még hallgat, tehát nem is ez az én igazi beszélnivalóm. Pedig itt van az is. Avval hozott ünnepet énrám a pos­ta, hogy nem említi lesántult fél szóval se: amennyiben kedves ügy­felünk..., azt se, hogy: köteles min­denki... Ilyen még nem volt! Ajánl a posta, kér a posta, cserébe figyel­mességet ígér, gyorsaságot reméltet, de nem fenyeget. Talán egy szolgál­tató — lám csak! Ki se tudjuk mon­dani, hogy embereket szolgáló, csak szolgáltató — cég sincsen, amelyik ne úgy vezette volna be korszakos változásait, hogy előbb törvény­könyvbe ne vésette volna, akár Hammurabi a maga átkait, mi vár a kuncsaftra, ha esze kereke eztán is a régi vágáson jár. Tévébeii nyilatkozatában a posta embere kereken kimondta: nem terveznek, és nem alkalmaznak szankciót. Ez a fehér holló, kérem szépen. Istenek haragja :iem száll rám, ha utcasarkon írom a levelet, és négy jegyű irányító szám helyett csak három jut az eszembe. Lehet, miért ne lehetne, meges­hetett az is, hogy éppen szabadságon volt a vállalati jogász, és ügyleti ügyekben járatlan civil fogalmazott helyette. Lelki egyensúlyomat távol­létében adta akkor vissza, további jó pihenést kívánok érte. Nem va­gyok postás, de akkor is nagyot dob­bant a szívem, amikor hallottam, hogy a postások se csattanó vezény­szóként kapták a parancsot. A leg­főbb postás a legkisebbnek is ne­vére címzett levelet küldött, és megkérte, segítsen a hollónak. Pedig joga lenne a vezérigazgatónak kiad­ni a hangos jobbra átot, balra átot, egyszerűbb is lett volna szolgálati közleményként beolvasni valahol a levélelosztóban, bölcs az az ember, aki mégse tette. Életünk útjait annyi zebrával fös­tötték már tele, jól esik ilyet is hal­lani. Annyi történt tehát, hogy a kopogó fekete holló színrelépésével nagyon ritka párjaként hófehér, tiszta, jószándékú fehér holló is szü­letett. De jó is lenne szaporítóba fogni. Horváth Dezső ONCZAY CSABA GORDONKA ESTJE NAPÓRÁK ADATAI Tudományos műkincseink felmérését segítő adatgyűj­tést kezdett a szegedi Urá­nia csillagvizsgáló. Munka­társai kérik azokat, akiknek tudomásuk van régi épüle­tek falán levő napórákról, esetleg asztali, vagy zseb­napóra van a birtokukban, hogy e műszerekről — mére­téről, anyagáról, készítésé­nek körülményeiről — tájé­koztassák őket a Rerrich tér 1. szám alatti címükön. Prágában festészet három kivételes értékű alkotása: Franz Hals­nak egyik portréja, El Greco Krisztusa és Tintoretto Je­romos című műve. Az eddigi vizsgálat alapján megállapították, hogy a tol­vajok, feltehetően ketten, a galéria bezárása előtt elrej­tőztek az épületben, hatásta­lanították a vészjelző beren­dezést, majd fellopakodtak a második emeletre. Itt be­jutottak az európai gyűjte­mény termeibe, kivárták azt a pillanatot, amikor az éjje­li teremőr nagyobb távolság­ra tartózkodott, s megkapa­rintották a képeket. Az olajfestményeket kíméletle­nül kimetszették a keretből. Az ablakon ót kötélen eresz­kedtek le, és a sötétben ke­reket oldottak. Szakértők az eltűnt festmények értékét 2 millió 800 ezer dollárra be­csülik. A prágai képrablás lázba hozta a csehszlovák közvéle­ményt. Az újságok részlete­sen közlik neves művészet­történészek és festők felhá­borodott nyilatkozatait. A képtárat néhány napra be­zárták. Az Interpol statisz­tikája szerint pénzen és gép­kocsin kívül a bűnözők leggyakrabban műtárgyakat lopnak. Az utóbbi tíz évben a világ különböző részein eltulajdonított műtárgyak értéke — szintén az Interpol becslése — egymilliárd dol­lárra tehető. Óvó bácsik és „óvoncok" Ki gondolná ma, amikor az évről évre létesülő több ezer óvodai hely is kevés, hogy már a múlt század második felében milyen ke­resettek voltak az óvodák. Az első magyarországi óvo­dát, Brunswick Teréz gróf­nő „angyalkertjét" ezer­nyolcszázhuszonnyolcban ál­lították fel Budán. Csak­hamar társaság alakult az óvodák országos fejlesztésé­re. Az elsők között az 1830­as években nyílt meg Esz­tergomban is a kisdedne­velő intézet. Ez csak néhány évig működött, majd a 60­as évek elején munkához kezdett az esztergomi kis­dedóvó társulat, az ország egyik legrégibb ilyen intéz­ménye. A város óvodáinak törté­netét Hegedűs Raymund ta­nítóképző intézeti tanár, Esztergom oktatási múltjá­nak kutatója dolgozta fel. Érdekes, hogy \már akkor felismerték az óvoda peda­gógiai szerepét és társadal­mi szükségességét. A társu­lat jegyzőkönyvei így szól­nak erről: a nevelészet az ifjúságnak zsenge korá­tól veszi kezdetét". A társu­lat alapszabálya nemcsak azt határozta meg, hogy \ másfél éves kortól hatéves korig gondozza, óvja a gyer­mekeket, hanem kimondta azt is, hogy „a kisdedek az olvasás, az írós és számolás elemeinek ismereteire ok­tassanak". Az óvoda irárái érdeklő­dést bizonyította, hogy már az indulásnál, az 1860-as években 290 volt az eszter­gomi „óvoncok" száma. Tíz év múlva a hercegprímás a város külső kerületében, a szegényebb néposztály gyer­mekei részére ingyenes óvo­dát nyitott „az irgalmas­nénék anyai gondviselése alatt". Itt rövid két hónap alatt 200-nál több gyerme­ket helyeztek el. 1886-ban a harmadik óvo­dát a maiakhoz hasonló cél­lal készültek megnyitni: „A kicsinyek szabott mód- és rendben óvatnak; tehetsé­gük rendszeresen fejleszte­tik, s az elemi oktatáshoz előkészíttetik.'' A korabeli óvodák érde­kességéhez tartozik még. hogy az első óvodavezető, Németh Antal „óvó úr" mellett a gyermekek fel­ügyeletét is „óvó bácsik" látták el. Az első női óvo­davezető csak a századfor­dulóra került az esztergomi óvodák élére. M«*y*» S/.'Muaífsia Mulikitepán Szeged varos) Bizottságának napilapja. - Megjelenik liclfö kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő! F. Nagy István. — sz kcsziöscg es kiadóhivatalt Szeged, Magvar Tanácsköztársaság út­ja 10. Teltion: 13-535, 13-003. - Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-zsiiiuszky utca ti. sz. — Index: 29 053, — Előfizetési dy egy hónapra 20 forint. Magyar szálloda Pozsonyban ISKOLA­FOGÁSZAT Dorozsmán, a központi ál­talános iskola épületében or­vosi rendelőnek átalakítottal; egy helyiséget, és az iskola­fogászathoz szükséges eszkö­zökből, felszerelésekből 42 ezer forint értékűt már be­szereztek. ÜJ BUSZPÁLYAUDVAR A Zala megyei Lentiben Tapolczay Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója ked­den felavatta és ünnepélye­sen átadta a forgalomnak az új autóbuszpályaudvart. A TÉL ELSŐ IIIRNÖKEI Európa északi tájairól meg­érkeztek a tél első hírnö­kei, a fenyőrigók és a sü­völtők. A fenyőrigók egye­lőre csak a határban látha­tók, de ha az időjárás ke­ményebrre fordul, kisebb­nagyobb csapatokba verődve megjelennek majd a váro­sokban és a falvakban is. Az északi tájak madárvendégei­nek októberi érkezése korai telet jelez. Állati bosszú

Next

/
Thumbnails
Contents