Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
SZOMBAT, 1972. OKTÓBER 21. 3 Szegedi emlékek Fösvény a bombatámadásban Hogy hányszor nevettette meg Hlatky László a közönségét — egyszerűen nem lehet kiszámolni. A Hacsek és Sajóval végigjárta mái egész Magyarországot, ha feltűnik valahol jellegzetes apró lépteivel, akaratlanul ls elmosolyodnak az emberek. Így jártam én ls, amikor a Vidám Színpadon felkerestem és előtűnt a társalgóból. Pedig komoly volt, egyszerű sötét ruhát viselt, egyszóval éppen olyan, mint a többi közönséges földi halandó. Dehát személye annyira összenőtt már bennünk a szerepeivel, hogy sokszor nem tudunk az első pillanatban különbséget tenni Hlatky László, az ember és Hlatky László, a Hacsek között Szegedre kerüléséről kérdezem. után tőrtént Zsúfolt házak előtt játszottuk ezt is. de az egyik este felkeresett egy öreg néni az öltözőmben. Tisztelettel köszönt bemutatkozott aztán azt mondta: nagyon-nagyon szép volt, de, tessék mondani, a zene hol maradt? A zenés darabokban a színházban a katonazenekar játszott A nénike nem várta meg a választ hanem rövid tűnődés után „kapcsolt", és így folytatta: biztos, mert háború van, és behívták a zenekart katonának... A Traviátához szokott kis öregasszony nem tudta elképzelni. hogv ugyanaz a történet „csak úgy" prózai előadásban is színre kerülhet. Mit és miért kell megvámolni ? tezlk, az mindig találkoznak. Az az Altalános Vámtarifa Hlatky most először végre elmosolyodik. A művész egyébként, akit jobbára a jött vissza. Kizárólag prózai darabokat játszottak. A — 1939-ben Horváth Ár- várost ebben az időben már j^rtkból "ismerünk"" "szápáddal játszottam Debre- erős bombatámadások érték. mos klassziku, és modern cenben. Onnan szerződtem Jellemző a szegedi közönség darabban ; kitüntette már Ihász Aladár staggione tár- színhá«zeretetér^] hogy- Ma- át Jelentös sikert ara_ tH^f ^F^^^^t^ík tott annak idején a Két kezdtünk, aztón Szedre ennek eUenére telt házak férf á , w Demja_ mentünlc Táncoskomikus- előt átszólták. nouics szerepében. Csizmaként működtem ekkor. Na- Hlatkyról, a színigazgató- „,. Kereskedelmi Egyezményt, gi alapon — vámkedvezmé ma is azt vallja, hogy az nyekben részesíti, áruk nemzetközi kereskedelnujres voltam, ami- ról éppúgy számtalan legen- . x„„ „,„,,, kor a Tisza-parti városba da kering, mint színészről rek Nem élünk kolostorban gyon „majrés' kor a Tisza-parti városba aa Kering, mint színészről , erkeztünk. mert Rajz János Humorért sosem ment a helyét töltöttem be a szín- szomszédba. A pályakezdő háznál, aki a közönség rop- Agárdi Gábort, akinek ő psak ,a" pantul szeretett Nehéz volt adott először szerződést Jat társulaténak volt vezea dolgom. A Zimberi-zom- „díszletfestő- és színész"- tője, igazgatta a pécsi Nembori szépasszonyban mutat- ként szerződtette. (Agárdi zeti Színházat is, ezt kövekoztam be Sándor Anna ol- ugyanis ifjú korától fogva tőén pedig a Vígszínház, dalán. Most már elmondha- szenvedélyesen fest.) . ttonv6H c_ínhó.. tom, hogy nagyon hagy si- Hlatky László tovább me- majd a Honvéd Színház tagkerrel, mert ennek idestova sél. 3* volt. 1955 óta azonban a harminc esztendeje... — A szegedi közönség Vidám, illetve a Kis SzínEz volt első — kéthónapos rendkívül kulturált volt, kü- ^ társulatában játszik — — szegedi tartózkodása ide- lönösen zeneileg. Példa erre jén. 1943-ban már saját Or- az is, ami egyszer a Kamé- mlndannylunk "Válságára, azógjáró Kamaraszínházával llás hölgy prózai előadása Gulay István üz Acla Geographlca új száma A földrajzi acta legutóbbi rolják az oktatási központok vak pontos genetikájának, kiadványa 7 tanulmányban vonzáskörzeteit, különbséget hanem a pleisztocénvégi és közli a JATE földrajzi tan- téve a különböző iskolatí- holocén kori vegetációtörtészékeken folyó kutatások pusok vonzásintenzitása és neti fejlődésmenetének is eredményeit. területi kiterjedése szem- az értelmezését. Jakucs László A karszt- pontjából, és feltárják azok Juhász—Dzubay A csapnfejlődés befolyásoltsága a hierarchiáját. dékeloszlás, a tájmozaik és kőzetminőség által c. mun- Miháltzné—Mucsi Szikes a műanyagos talajjavítás kájában azt elemzi, hogy tavak geológiai fejlődéstör- összefüggései című dolgomilyen szerepe van a kü- ténete palinológial vlzsgé- zatban elméleti és gyakorlalöniböző típusú mészkővál- latok alapján című munka a ti szempontból egy nagy fajoknak a karsztosodás mi- Duna—Tisza közi szikes ta- jelentőségű kérdést elemeznőségi és mennyiségi befő- vak geológiai és ősföldrajzi nek. A vizsgált műanyagos lyása meghatározásában. Sok fejlődéstörténetét rajzolja talajjavítás megfelelő alkalkőzetalemzés és számos kor- meg, pollenelemzés alapján, mazása új korszakot nyithat róziódlnamikai mérés össze- A pollenanalízisek értékelése a magyar talajjavításban, tóteléből leszűrt következte- lehetővé tette nemcaak a ta- Abonyl Gyuláné dr. tései széles körű nemzetAz áru és a vám amolyan kalkulálódik a behozott ter- mazásának nem az állami Ikertestvérek, s amióta csak mék árába, nyilvánvaló, hogy bevételek gyarapítása a célnemzetközi kereskedelem lé- külkereskedőinket é6 az im- ja — az évente befizetett országhatárokon portáruk hazai felhasználóit vámilletékek összege jelenez a tény beszerzéseiknél na- téktelen —, hanem az üzleszágok jelentős része, első- gyon ls befolyásolja: Vagy- telés, a spekuláció korlátosorban azok, amelyek tag- is: abban az országban vá- zása. A vémrendelkezések Jai a GATT-nak és aláírták sáriunk többet, amely a mi egyébként sem gátolják a és exportunkat — kölcsönössé- turizmust, a rokonlátogatást. Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyítésekre is sor A vámok gyakorlati al- kerül, ennek azonban az a mét adminisztratív eszközök- kaimazásának érzékeltetésé- feltétele, hogy a fogyasztási kel nem szabad korlátozni, a re érdemes utalni arra, hogy cikkek hazai és külföldi árforgalom szabályozását vá- a divatáru üzletekben gyak- arányai — egyebek között a mokkái célszerűbb megolda- ran találkozhatunk a világ ruházati cikkeknél — közeni. különböző részeiből impor- lebb kerüljenek egymáshoz. Magyarország, amely már tált ruházati termékekkel, korábban kifejezte készsé- amelyek között Afrikából és I 3. gét az Altalános Vámtarifa Ázsiából származók is akadés Kereskedelmi Egyezmény- nak. Az utóbbiak ára koránt- A második világháborúd hez való csatlakozásra, 1968 sem minőségi okból alacso- kővető nehéz esztendőkben óta a tőkésországokkal foly- nyabb, mint például a fran- sokszor emberbaráti feladatatott kereskedelmében nem cia, vagy az angol áruké, tot ls teljesítettek a külföld alkalmaz importkontingense- hanem alapvetően azért, rdj érkezett ajándékküldeket, amelyek korábban meg- mert Magyarország a fejlődő mények. Gazdasági helyzehatározták a magyar piacon országok ipartermékeit kü- tünk azonban alapvetően értékesíthető külföldi áruk lönleges vámkedvezményben megváltozott, az esetek több" részesíti. ségében, az' ajándékkülde1 mények segély jellege meg2. I szűnt, s ezért az ilyen küldemények is általában vámköManapság nemcsak az telesek. Az ajándékküldeáruk áramlanak hatalmas tö- mények vámtarifája diffemennyiségét. Ehelyett vá mokkái igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a kereskedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. megben az országhatérokon renciált, és méltányos. Bizoát, hanem az emberek ls, a nyos értékkereten belül tonemzetközi turizmusban már vábbra is vámmentesek az Melyek ezek a népgazda- százmilliók vesznek részi A ajándékküldemények, példasági érdekek? Köztudott, nemzetközi turizmust és ul nem terheli illeték a hogy összes behozatalunkban utasforgalmat is élénk áru- cf®£s®m.öhoInHkfb a. plper(;" az alapanyagok dominálnak, mozgás kíséri, mert az ár- cikkekei a játék- és sportezek iparunk számára nél- arányok országonként elté- szereket, a könyveket. Akadkülözhetetlenek. Éppen ezért rőek, amit a turisták világ- nak azonban olyan nagyerM szerte kihasználnak. Magyar- tékű küldemények is — a ország a turisták által beho- személygépkocsik —, arnezott árucikkekre - meghatá- lyek fár nem tekinthetők rozott értékhatáron belül - J^^0" J*1?!^^^ rlfájuk. Az iparcikkeknél, a nem ró ki vámilletéket, az hanem dotog^n^éttej — -msijrsJSZ kos vámtarifát alkalmaz, tasat Jel«n"Kamely árufajtánként változó. .Al ajándékküldemények a tőkésországokból származó alapanyagokat 6em terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtanem ró ki vámtlletél beruházási javaknál már értékhatáron felüli árukra más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar védelmére is —— ... ,, ,. ... , tekintettel kell lennünk. Az (A gyógyszerek és gyógyá- vámkezelést egyébként az ipari termékek vámtarifái szati eszközök vámterifája bpSy a küldeezért magasabbak csoportonként is félkésztermék, gép, fogyasz tási cikk — eltérőek. és cikk- pl. 10 százalék.) A turisták mények tartalma, az ajándepéldául által behozott áruk teljes ér- kozás célja a rokoni, vagy téke az évi 150 milliárd fo- baráti figyelmességtől az órrintos belkereskedelmi for- arónyok eltérését kihasználó „ vámok nemcsak a be- gf°mhoz kéP«t elenyésző, spekuléci61g terJed> , a való. hozatal áruösszetételére hat- néhány árucsoportban — s d, lndítékot és ^ _ ml. nak. Köztudott, hogy árucse- épp ott, ahol a hazai és a után a küldemények tfzezreikÜlfÖldÍ órarányok eltér6ek rttt van szó - minden eseteke tőkésorezágonként ku- _ azonban már számottev6. be_ alieha lehet feltednL lonbozik. Kivitelünket nagy- , Den angna lenet reiieanu mértékben befolyásolja, hogy A ruházati cikkeknél például AlapJában ltt ls az indoko17—20 százalék, a vegyes ,atlan anyagl eldnyszerzés iparcikkeknél 3—4 százalék. korlátozása a cél. Egyébként Az utasforgalmi árubevitel a2 ^ hagyható figyelmen _ vámkezelése egyes országok- k£vül, hogy az ajándékozássített kereskedelempolitikára ban — általában a fejlett nak egyéb megengedett lemi is a vámok révén reagá- tőkésországokban — eny- hetőségel is vannak, olyalünk, s ennek megfelelően a hébbi mint nálunk> más or. nok ls _ p^^ deviza áu mTlte^ffie^t alkatai ^gokban viszont sokkalta utalása -, amelyek váma szigorúbb. Egy bizonyos: az mentesek. partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacainkra. A velünk szemben érvénye zuk áruikra. S miután vám a belföldi piacon bele- utasforgalmi vámok alkalGaramvölgyi István ki közi érdeklődést váltott szakkörökben. Andó Mihály Adatok Csongrád megye felszín alatti vízkészletének hidrográfiai problémáihoz cimű tanulmányában a statikus és dinamikus vízkészlet kérdését elemzi. Vízkutató fúrások alapján értékeli a jó víztartó üledékösszlet regionális elterjedését, és rámutat H vízutánpótlás hidrogeográfiai lehetőségeire. Krajko Gyula A Dél-Alföld ipari fejlődésének néhány sajátos vonása című tanulmányúban plasztikusan mutatja be a vizsgált terület gazdasági struktúráját, ezen belül ipari szerkezetének változását, területi elhelyezkedésében megrhutntkozó törvényszerűségeket, és az iparositás módját. A szerző részletesen elemzi az extenzív iparosítás eredményeit, és a fejlődés dinamizmusát. Pénzes—Tóth—Bóla A DélAlföld egészségügyi központjainak vonzáskörzetei című munkában az egészségügyi központok fekvőbeteg-létszám alapján határolják el azok vonzáskörzetét, és elemzik e központok közötti kapcsolatot. A három szerző másik, A Dél-Alföld oktatási központjainak hierarchiája és vonzáskörzetei című tanulmányban a körzet közép- és felsőfokú Intézményeinél végzett széles körű adatfelmérés eredményeit köall. ElhatáBERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 98. — Itt van a német kultúrharc — fejtegette elgondolkodva. — Bismarck radikálisan szembe helyezkedett az egyházzal, kivette hatásköréből az oktatásügyet, elkergette a Jezsuitákat, s a liberális, szabadelvű többség tapsolt neki. De ezzel annyira beletiport a katolikus kisebbség önérzetébe, hogy mikor a gazdasági válBág során új közvetett adókat s a dohánymonopóliumot akarta bevezetni, kénytelen volt visszatáncolni, mert kiderült, hogy a konzervatívabb katolikusok megértőbbek az egész ország érdekeit szolgáló intézkedésekkel, mint a liberális protestánsok, akik ebben szabadságuk megnyirbálását és erőszakos jogfosztást szimatoltak. Bismarck tehát visszavonta egyházellenes rendeleteit, erre különben Leó pápa személyesen is felkérte, s a nagy forradalmi vívmány alaposan megfésülve, a korábblakhoz képest tisztes enyhítéssel működött tovább. Nem állta kl a valóság próbáját! Az erőszak mindig kudarccal és megszégyenülessel végződik, Guizot-ot, a liberalizmus atyját ugyanúgy a forradalom söpörte el Párizsban, mint a legreakciósabb Metternichet Bécsben. — Általában veszedelmet jelent, ha a ml századunk két nagy eszméjét: a nemzetet és a szabadságot vallásos fokon tiszteljük — vette át a szót Kulinyi. — Az ilyesmi mindig rideg dogmatiamushoz vezet, akármilyen Jó szándék sugallta is Angliában a liberális Qladstorie, a szabadverseny legbuzgóbb hive, valósággal kiszolgáltatta r munkásságot, a munkaadók önkényének, hogy az egész manchesterizmus szerintem mélyen sérti a munkásság érdekelt, s azt kell mondanom, hogy a konzervatív Disraeli Jobb szociális érzékkel nyúlt a kérdéshez s a munkások számára is kedvező korlátozó rendeleteket hozott. — És mit szóltok ahhoz, hogy Mac-Mahon lemondott? — kérdezte Mikszáth. — Azt hiszem, itt volt az ideje. Csak nevetni lehetett az olyan köztársasági elnökön, aki közben a legszélsőségesebb monarchista. — Hát ezt a lemondást megelőzte egy kis cirkusz, ahogy utána néztem a dolognak — derült Gelléri is. — Mert ő tárgyalt a bourbonistákkal, orléansistákkal s talán még a bonapartistákkal is, de ezek összemarakodva a leendő zászlón, mely családjuk dicsőségét lesz hivatva hirdetni, gőgös sértődöttséggel visszavonultak. — S még így sem volt biztos a köztársasági párt győzelme — folytatta Enyedi főszerkesztő —, ha Gambetta nem harcol olyan elszántsággal érte. Valószínű, hogy 6 mentette meg Franciaországot egy újabb véres polgárháborútól. Nekünk mindenesetre előnyösebb a köztársaság, mint a monarchia, mert a dinasztiák végső soron mindig egyhúron pendülnek, s így a magyar szabadságmozgalmaknak is kevesebb az ellenségük. Köztudott volt, hogy a Napló főszerkesztője, úgyis mint képzett közgazdász s pénzügyi szakértő, ellenezte az Ausztriával kötött vámszövetséget, mert ebben az ország gazdasági kiszolgáltatottságát látta, nem beszélve arról, hogy ez a vámszövetség az osztrák centralistáknak is kedvezett, akik bőszen hadakoztak Magyarország relatív függetlensége ellen, s a gazdasági sőt pénzügyi önállóságban a politikai elszakadás rémét szimatolták. A Szegedi Napló világnézeti felfogása eléggé bizonytalan volt, mert elfogadta a 67-es kiegyezést (egy új 48-ról hallani sem akart), de elítélte a 7B-as gazdasági megállapodást, s végső soron annak a „habarék" pártnak lett vidéki szócsöve, mely a szélső konzervatívokat, s a szabadelvű pártból kilépett politikusokat egyesült ellenzék címén abban az egyetlen pozitív jelszóban egyesítette, hogy valamennyien ádázul harcoltak Tisza Kálmán ellen, s megesküdtek megbuktatására. Tehetett tehát Tisza bármit ls ezek után, jót vagy rosszat, az ellenzék uniszónó a fejét követelte, s ebben odáig ment. hogy még a kimondottan ellenséges érzésű nemzetiségi politikusokkal is szövetkezett, s tüntetően tapsolt, amikor Mosonyl román képviselő románul szólalt meg a magyar parlamentben s nyíltan hirdette a nagy dákó-román gondolatot, melynek megvalósítását a kormány által buzgón támogatott, de szerinte az azonnal felbontandó erőszakos erdélyi unió akadályozza. De a kormányt kárhoztatták a magyarság szupremáciája ellen küzdő szlovákok és szerbek is, hol Túrócszentmártonban, hol Újvidéken, s az ellenzék támogatásával még a parlamenti centralizációt ls önkényesnek mondták, s az ellen ls tiltakoztak, hogy a Nemzeti Színház szubvenciót kapjon, mert ott csak magyar darabokat játszanak, holott az ország tekintélyes része nem magyar. — Ki tud itt igazságot tenni? — kiáltott fel Nagy Sándor, akit teljesen megszállva tartott a nemzeti eszme,, s képtelen volt más nép vagy népcsoport szemszögéből megítélni a haza sorsát. Vagy törődjön bele a pesszimisták nézetébe, akik szerint Magyarország kilátástalan jövő előtt áll? Talán végképp fel is bomlik? A múlt bűnei most kezdenek beérni, s ennek az egyre közeledő katasztrófának sötét látomását nehezen vagy sehogy sem tudja elviselni az, akit rendületlenül és fanatikusan még mindig az egységes nemzetállam ideája hevít. S Nagysándor ezek közé tartozott, ahogy Vass Pál ls, az aljegyző. (Folytatjuk.)