Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

SZOMBAT, 1972. OKTÓBER 21. 3 Szegedi emlékek Fösvény a bombatámadásban Hogy hányszor nevettette meg Hlatky László a közön­ségét — egyszerűen nem le­het kiszámolni. A Hacsek és Sajóval végigjárta mái egész Magyarországot, ha feltűnik valahol jellegzetes apró lépteivel, akaratlanul ls elmosolyodnak az embe­rek. Így jártam én ls, ami­kor a Vidám Színpadon fel­kerestem és előtűnt a tár­salgóból. Pedig komoly volt, egyszerű sötét ruhát viselt, egyszóval éppen olyan, mint a többi közönséges földi halandó. Dehát személye annyira összenőtt már ben­nünk a szerepeivel, hogy sokszor nem tudunk az első pillanatban különbséget ten­ni Hlatky László, az ember és Hlatky László, a Hacsek között Szegedre kerüléséről kér­dezem. után tőrtént Zsúfolt házak előtt játszottuk ezt is. de az egyik este felkeresett egy öreg néni az öltözőmben. Tisztelettel köszönt bemu­tatkozott aztán azt mond­ta: nagyon-nagyon szép volt, de, tessék mondani, a zene hol maradt? A zenés dara­bokban a színházban a ka­tonazenekar játszott A né­nike nem várta meg a vá­laszt hanem rövid tűnődés után „kapcsolt", és így foly­tatta: biztos, mert háború van, és behívták a zenekart katonának... A Traviátához szokott kis öregasszony nem tudta elképzelni. hogv ugyanaz a történet „csak úgy" prózai előadásban is színre kerülhet. Mit és miért kell megvámolni ? tezlk, az mindig találkoznak. Az az Altalános Vámtarifa Hlatky most először vég­re elmosolyodik. A művész egyébként, akit jobbára a jött vissza. Kizárólag pró­zai darabokat játszottak. A — 1939-ben Horváth Ár- várost ebben az időben már j^rtkból "ismerünk"" "szá­páddal játszottam Debre- erős bombatámadások érték. mos klassziku, és modern cenben. Onnan szerződtem Jellemző a szegedi közönség darabban ; kitüntette már Ihász Aladár staggione tár- színhá«zeretetér^] hogy- Ma- át Jelentös sikert ara_ tH^f ^F^^^^t^ík tott annak idején a Két kezdtünk, aztón Szedre ennek eUenére telt házak férf á , w Demja_ mentünlc Táncoskomikus- előt átszólták. nouics szerepében. Csizma­ként működtem ekkor. Na- Hlatkyról, a színigazgató- „,. Kereskedelmi Egyezményt, gi alapon — vámkedvezmé ma is azt vallja, hogy az nyekben részesíti, áruk nemzetközi kereskedel­nujres voltam, ami- ról éppúgy számtalan legen- . x„„ „,„,,, kor a Tisza-parti városba da kering, mint színészről rek Nem élünk kolostorban gyon „majrés' kor a Tisza-parti városba aa Kering, mint színészről , erkeztünk. mert Rajz János Humorért sosem ment a helyét töltöttem be a szín- szomszédba. A pályakezdő háznál, aki a közönség rop- Agárdi Gábort, akinek ő psak ,a" pantul szeretett Nehéz volt adott először szerződést Jat társulaténak volt veze­a dolgom. A Zimberi-zom- „díszletfestő- és színész"- tője, igazgatta a pécsi Nem­bori szépasszonyban mutat- ként szerződtette. (Agárdi zeti Színházat is, ezt köve­koztam be Sándor Anna ol- ugyanis ifjú korától fogva tőén pedig a Vígszínház, dalán. Most már elmondha- szenvedélyesen fest.) . ttonv6H c_ínhó.. tom, hogy nagyon hagy si- Hlatky László tovább me- majd a Honvéd Színház tag­kerrel, mert ennek idestova sél. 3* volt. 1955 óta azonban a harminc esztendeje... — A szegedi közönség Vidám, illetve a Kis Szín­Ez volt első — kéthónapos rendkívül kulturált volt, kü- ^ társulatában játszik — — szegedi tartózkodása ide- lönösen zeneileg. Példa erre jén. 1943-ban már saját Or- az is, ami egyszer a Kamé- mlndannylunk "Válságára, azógjáró Kamaraszínházával llás hölgy prózai előadása Gulay István üz Acla Geographlca új száma A földrajzi acta legutóbbi rolják az oktatási központok vak pontos genetikájának, kiadványa 7 tanulmányban vonzáskörzeteit, különbséget hanem a pleisztocénvégi és közli a JATE földrajzi tan- téve a különböző iskolatí- holocén kori vegetációtörté­székeken folyó kutatások pusok vonzásintenzitása és neti fejlődésmenetének is eredményeit. területi kiterjedése szem- az értelmezését. Jakucs László A karszt- pontjából, és feltárják azok Juhász—Dzubay A csapn­fejlődés befolyásoltsága a hierarchiáját. dékeloszlás, a tájmozaik és kőzetminőség által c. mun- Miháltzné—Mucsi Szikes a műanyagos talajjavítás kájában azt elemzi, hogy tavak geológiai fejlődéstör- összefüggései című dolgo­milyen szerepe van a kü- ténete palinológial vlzsgé- zatban elméleti és gyakorla­löniböző típusú mészkővál- latok alapján című munka a ti szempontból egy nagy fajoknak a karsztosodás mi- Duna—Tisza közi szikes ta- jelentőségű kérdést elemez­nőségi és mennyiségi befő- vak geológiai és ősföldrajzi nek. A vizsgált műanyagos lyása meghatározásában. Sok fejlődéstörténetét rajzolja talajjavítás megfelelő alkal­kőzetalemzés és számos kor- meg, pollenelemzés alapján, mazása új korszakot nyithat róziódlnamikai mérés össze- A pollenanalízisek értékelése a magyar talajjavításban, tóteléből leszűrt következte- lehetővé tette nemcaak a ta- Abonyl Gyuláné dr. tései széles körű nemzet­Az áru és a vám amolyan kalkulálódik a behozott ter- mazásának nem az állami Ikertestvérek, s amióta csak mék árába, nyilvánvaló, hogy bevételek gyarapítása a cél­nemzetközi kereskedelem lé- külkereskedőinket é6 az im- ja — az évente befizetett országhatárokon portáruk hazai felhasználóit vámilletékek összege jelen­ez a tény beszerzéseiknél na- téktelen —, hanem az üzle­szágok jelentős része, első- gyon ls befolyásolja: Vagy- telés, a spekuláció korláto­sorban azok, amelyek tag- is: abban az országban vá- zása. A vémrendelkezések Jai a GATT-nak és aláírták sáriunk többet, amely a mi egyébként sem gátolják a és exportunkat — kölcsönössé- turizmust, a rokonlátogatást. Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyítésekre is sor A vámok gyakorlati al- kerül, ennek azonban az a mét adminisztratív eszközök- kaimazásának érzékeltetésé- feltétele, hogy a fogyasztási kel nem szabad korlátozni, a re érdemes utalni arra, hogy cikkek hazai és külföldi ár­forgalom szabályozását vá- a divatáru üzletekben gyak- arányai — egyebek között a mokkái célszerűbb megolda- ran találkozhatunk a világ ruházati cikkeknél — köze­ni. különböző részeiből impor- lebb kerüljenek egymáshoz. Magyarország, amely már tált ruházati termékekkel, korábban kifejezte készsé- amelyek között Afrikából és I 3. gét az Altalános Vámtarifa Ázsiából származók is akad­és Kereskedelmi Egyezmény- nak. Az utóbbiak ára koránt- A második világháborúd hez való csatlakozásra, 1968 sem minőségi okból alacso- kővető nehéz esztendőkben óta a tőkésországokkal foly- nyabb, mint például a fran- sokszor emberbaráti felada­tatott kereskedelmében nem cia, vagy az angol áruké, tot ls teljesítettek a külföld alkalmaz importkontingense- hanem alapvetően azért, rdj érkezett ajándékkülde­ket, amelyek korábban meg- mert Magyarország a fejlődő mények. Gazdasági helyze­határozták a magyar piacon országok ipartermékeit kü- tünk azonban alapvetően értékesíthető külföldi áruk lönleges vámkedvezményben megváltozott, az esetek több­" részesíti. ségében, az' ajándékkülde­1 mények segély jellege meg­2. I szűnt, s ezért az ilyen külde­mények is általában vámkö­Manapság nemcsak az telesek. Az ajándékkülde­áruk áramlanak hatalmas tö- mények vámtarifája diffe­mennyiségét. Ehelyett vá mokkái igyekszik a forgal­mat — a népgazdasági és a kereskedelempolitikai érde­kekkel összhangban — sza­bályozni. megben az országhatérokon renciált, és méltányos. Bizo­át, hanem az emberek ls, a nyos értékkereten belül to­nemzetközi turizmusban már vábbra is vámmentesek az Melyek ezek a népgazda- százmilliók vesznek részi A ajándékküldemények, példa­sági érdekek? Köztudott, nemzetközi turizmust és ul nem terheli illeték a hogy összes behozatalunkban utasforgalmat is élénk áru- cf®£s®m.öhoInHkfb a. plper(;" az alapanyagok dominálnak, mozgás kíséri, mert az ár- cikkekei a játék- és sport­ezek iparunk számára nél- arányok országonként elté- szereket, a könyveket. Akad­külözhetetlenek. Éppen ezért rőek, amit a turisták világ- nak azonban olyan nagyer­M szerte kihasználnak. Magyar- tékű küldemények is — a ország a turisták által beho- személygépkocsik —, arne­zott árucikkekre - meghatá- lyek fár nem tekinthetők rozott értékhatáron belül - J^^0" J*1?!^^^ rlfájuk. Az iparcikkeknél, a nem ró ki vámilletéket, az hanem dotog^n^éttej — -msijrsJSZ kos vámtarifát alkalmaz, tasat Jel«n"K­amely árufajtánként változó. .Al ajándékküldemények a tőkésországokból szárma­zó alapanyagokat 6em ter­heljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámta­nem ró ki vámtlletél beruházási javaknál már értékhatáron felüli árukra más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar védelmére is —— ... ,, ,. ... , tekintettel kell lennünk. Az (A gyógyszerek és gyógyá- vámkezelést egyébként az ipari termékek vámtarifái szati eszközök vámterifája bpSy a külde­ezért magasabbak csoportonként is félkésztermék, gép, fogyasz tási cikk — eltérőek. és cikk- pl. 10 százalék.) A turisták mények tartalma, az ajánde­például által behozott áruk teljes ér- kozás célja a rokoni, vagy téke az évi 150 milliárd fo- baráti figyelmességtől az ór­rintos belkereskedelmi for- arónyok eltérését kihasználó „ vámok nemcsak a be- gf°mhoz kéP«t elenyésző, spekuléci61g terJed> , a való. hozatal áruösszetételére hat- néhány árucsoportban — s d, lndítékot és ^ _ ml. nak. Köztudott, hogy árucse- épp ott, ahol a hazai és a után a küldemények tfzezrei­kÜlfÖldÍ órarányok eltér6ek rttt van szó - minden eset­eke tőkésorezágonként ku- _ azonban már számottev6. be_ alieha lehet feltednL lonbozik. Kivitelünket nagy- , Den angna lenet reiieanu mértékben befolyásolja, hogy A ruházati cikkeknél például AlapJában ltt ls az indoko­17—20 százalék, a vegyes ,atlan anyagl eldnyszerzés iparcikkeknél 3—4 százalék. korlátozása a cél. Egyébként Az utasforgalmi árubevitel a2 ^ hagyható figyelmen _ vámkezelése egyes országok- k£vül, hogy az ajándékozás­sített kereskedelempolitikára ban — általában a fejlett nak egyéb megengedett le­mi is a vámok révén reagá- tőkésországokban — eny- hetőségel is vannak, olya­lünk, s ennek megfelelően a hébbi mint nálunk> más or. nok ls _ p^^ deviza áu mTlte^ffie^t alkatai ^gokban viszont sokkalta utalása -, amelyek vám­a szigorúbb. Egy bizonyos: az mentesek. partnereink milyen kereske­delempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacainkra. A velünk szemben érvénye zuk áruikra. S miután vám a belföldi piacon bele- utasforgalmi vámok alkal­Garamvölgyi István ki közi érdeklődést váltott szakkörökben. Andó Mihály Adatok Csongrád megye felszín alatti vízkészletének hidro­gráfiai problémáihoz cimű tanulmányában a statikus és dinamikus vízkészlet kérdé­sét elemzi. Vízkutató fúrá­sok alapján értékeli a jó víztartó üledékösszlet regio­nális elterjedését, és rámu­tat H vízutánpótlás hidro­geográfiai lehetőségeire. Krajko Gyula A Dél-Alföld ipari fejlődésének néhány sajátos vonása című tanul­mányúban plasztikusan mu­tatja be a vizsgált terület gazdasági struktúráját, ezen belül ipari szerkezetének változását, területi elhelyez­kedésében megrhutntkozó törvényszerűségeket, és az iparositás módját. A szerző részletesen elemzi az exten­zív iparosítás eredményeit, és a fejlődés dinamizmusát. Pénzes—Tóth—Bóla A Dél­Alföld egészségügyi központ­jainak vonzáskörzetei című munkában az egészségügyi központok fekvőbeteg-lét­szám alapján határolják el azok vonzáskörzetét, és elem­zik e központok közötti kap­csolatot. A három szerző másik, A Dél-Alföld oktatási központ­jainak hierarchiája és von­záskörzetei című tanulmány­ban a körzet közép- és fel­sőfokú Intézményeinél vég­zett széles körű adatfelmérés eredményeit köall. Elhatá­BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 98. — Itt van a német kultúrharc — fejtegette elgondolkodva. — Bismarck radikálisan szembe helyezkedett az egyházzal, kivette hatásköréből az oktatásügyet, elkergette a Jezsuitákat, s a li­berális, szabadelvű többség tapsolt neki. De ez­zel annyira beletiport a katolikus kisebbség ön­érzetébe, hogy mikor a gazdasági válBág során új közvetett adókat s a dohánymonopóliumot akarta bevezetni, kénytelen volt visszatáncolni, mert kiderült, hogy a konzervatívabb katoliku­sok megértőbbek az egész ország érdekeit szol­gáló intézkedésekkel, mint a liberális protes­tánsok, akik ebben szabadságuk megnyirbálását és erőszakos jogfosztást szimatoltak. Bismarck tehát visszavonta egyházellenes rendeleteit, erre különben Leó pápa személyesen is felkérte, s a nagy forradalmi vívmány alaposan megfésül­ve, a korábblakhoz képest tisztes enyhítéssel működött tovább. Nem állta kl a valóság pró­báját! Az erőszak mindig kudarccal és megszé­gyenülessel végződik, Guizot-ot, a liberalizmus atyját ugyanúgy a forradalom söpörte el Párizs­ban, mint a legreakciósabb Metternichet Bécs­ben. — Általában veszedelmet jelent, ha a ml szá­zadunk két nagy eszméjét: a nemzetet és a sza­badságot vallásos fokon tiszteljük — vette át a szót Kulinyi. — Az ilyesmi mindig rideg dog­matiamushoz vezet, akármilyen Jó szándék su­gallta is Angliában a liberális Qladstorie, a szabadverseny legbuzgóbb hive, valósággal kiszol­gáltatta r munkásságot, a munkaadók önkényé­nek, hogy az egész manchesterizmus szerintem mélyen sérti a munkásság érdekelt, s azt kell mondanom, hogy a konzervatív Disraeli Jobb szociális érzékkel nyúlt a kérdéshez s a munká­sok számára is kedvező korlátozó rendeleteket hozott. — És mit szóltok ahhoz, hogy Mac-Mahon le­mondott? — kérdezte Mikszáth. — Azt hiszem, itt volt az ideje. Csak nevetni lehetett az olyan köztársasági elnökön, aki közben a legszélsősé­gesebb monarchista. — Hát ezt a lemondást megelőzte egy kis cirkusz, ahogy utána néztem a dolognak — de­rült Gelléri is. — Mert ő tárgyalt a bourbonis­tákkal, orléansistákkal s talán még a bona­partistákkal is, de ezek összemarakodva a leen­dő zászlón, mely családjuk dicsőségét lesz hi­vatva hirdetni, gőgös sértődöttséggel visszavo­nultak. — S még így sem volt biztos a köztársasági párt győzelme — folytatta Enyedi főszerkesztő —, ha Gambetta nem harcol olyan elszántság­gal érte. Valószínű, hogy 6 mentette meg Fran­ciaországot egy újabb véres polgárháborútól. Ne­künk mindenesetre előnyösebb a köztársaság, mint a monarchia, mert a dinasztiák végső so­ron mindig egyhúron pendülnek, s így a ma­gyar szabadságmozgalmaknak is kevesebb az ellenségük. Köztudott volt, hogy a Napló főszerkesztője, úgyis mint képzett közgazdász s pénzügyi szak­értő, ellenezte az Ausztriával kötött vámszövet­séget, mert ebben az ország gazdasági kiszol­gáltatottságát látta, nem beszélve arról, hogy ez a vámszövetség az osztrák centralistáknak is kedvezett, akik bőszen hadakoztak Magyaror­szág relatív függetlensége ellen, s a gazdasági sőt pénzügyi önállóságban a politikai elszaka­dás rémét szimatolták. A Szegedi Napló világ­nézeti felfogása eléggé bizonytalan volt, mert elfogadta a 67-es kiegyezést (egy új 48-ról hal­lani sem akart), de elítélte a 7B-as gazdasági megállapodást, s végső soron annak a „haba­rék" pártnak lett vidéki szócsöve, mely a szél­ső konzervatívokat, s a szabadelvű pártból ki­lépett politikusokat egyesült ellenzék címén ab­ban az egyetlen pozitív jelszóban egyesítette, hogy valamennyien ádázul harcoltak Tisza Kál­mán ellen, s megesküdtek megbuktatására. Te­hetett tehát Tisza bármit ls ezek után, jót vagy rosszat, az ellenzék uniszónó a fejét követelte, s ebben odáig ment. hogy még a kimondottan ellenséges érzésű nemzetiségi politikusokkal is szövetkezett, s tüntetően tapsolt, amikor Moso­nyl román képviselő románul szólalt meg a ma­gyar parlamentben s nyíltan hirdette a nagy dákó-román gondolatot, melynek megvalósítását a kormány által buzgón támogatott, de szerinte az azonnal felbontandó erőszakos erdélyi unió akadályozza. De a kormányt kárhoztatták a ma­gyarság szupremáciája ellen küzdő szlovákok és szerbek is, hol Túrócszentmártonban, hol Újvidéken, s az ellenzék támogatásával még a parlamenti centralizációt ls önkényesnek mond­ták, s az ellen ls tiltakoztak, hogy a Nemzeti Színház szubvenciót kapjon, mert ott csak ma­gyar darabokat játszanak, holott az ország te­kintélyes része nem magyar. — Ki tud itt igazságot tenni? — kiáltott fel Nagy Sándor, akit teljesen megszállva tartott a nemzeti eszme,, s képtelen volt más nép vagy népcsoport szemszögéből megítélni a haza sor­sát. Vagy törődjön bele a pesszimisták nézeté­be, akik szerint Magyarország kilátástalan jövő előtt áll? Talán végképp fel is bomlik? A múlt bűnei most kezdenek beérni, s ennek az egyre közeledő katasztrófának sötét látomását nehe­zen vagy sehogy sem tudja elviselni az, akit rendületlenül és fanatikusan még mindig az egységes nemzetállam ideája hevít. S Nagysán­dor ezek közé tartozott, ahogy Vass Pál ls, az aljegyző. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents