Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

i Me VILÁG PROtETÁtUAl EGTES02JETEK1 iVg^K \ n* -i <y> DELMAGYARORSZA 62. évfolyam 249. szám 1972. október 21., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALI MUNKÁSPÁRT LAPJA Először az országban: Csatornaépítés fürőpafzzscsl Már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy az országban elsőként Szegeden próbálják ki a csatornaépítés egy — legalábbis nálunk — merő­ben új módszerét. Az épülő lögyüjtő csatorna másfél ki­lométeres szakaszát — csak­úgy, mint a fővárosban a metrót — szovjet gyártmá­nyú íúrópajzzsal, a föld alatt készítik el. Ügy, hogy az építkezéshez nem kell felbontani az utcákat. Az új módszer legfőbb előnyeként a laikus minden­képpen azt tartja számon, hogy nem válnak csatatérré az utcák, nem zárnak le utakatt, nem kell terelőuta­kon körülményeskedni. A fúrópajzsos módszernek azonban még két — igaz, egymással összefüggő — nagy előnye van: gazdasá­gossága és gyorsasága. A nagy átmérőjű főcsator­nát átlagosan 6—7 méter mélységben kell megépíteni. Hagyományos módszerrel méterenként mintegy 18 köbméter földet kellene ki­emelni, a munkahelyet drá­ga módszerekkel biztosítani, a talajvizet pedig — szin­tén nagyon drágán — állan­dóan szivattyúzni. S mivel meglehetősen nagy mélység­ről van szó, ehhez már spe­ciális felszerelések kellené­nek. A pajzsos módszerrel ezzel szemben folyóméteren­ként mindössze három köb­méter földet kell kiemelni, azaz egyhatodát, mint a hagyományos módszernél. A pajzs a vízzáró agyagréteg­ben dolgozik majd, tehát a talajvíz sem okoz gondot a munkánál. Számottevő az időkülönbség is. Ha hagyo­mányos építési módszerrel, nyílt feltárással készítik a csatornát, a másfél kilomé­teres szakasz — napi fél­méteres sebességgel számol­va —, mintegy tíz év alatt készülne el. Drága import­csövek alkalmazásával le­hetne csak öt évre rövidí­teni ezt az időt. A fúrópajzs az előzetes számítások sze­rint — három műszakban — naponta 6—8 métert halad­hat előre, azaz lényegében egy év alatt elkészülhetnek a munkával. A módszert az országban először tehát Szegeden pró­bálják ki. A Bányászati Ak­namélyítő Vállalat végzi majd el a munkát. Azv'Ak­namélyítő Vállalat az Építé­si és Városfejlesztési Mi­nisztérium közműfejlesztési célbizotttsága segítségével vásárolta meg a pajzsot. Maga az indítóakna már elkészült a Makkoserdő sor és a Nádas utca keresztező­désében. A pajzs a jövő hé­ten érkezik Szegedre. A fej­tést november közepén kez­dik meg és a tervek szerint a jövő év végére be is fe­jezik a munkát. A főcsator­nának ez a szakasza vezeti majd el Tarján, Felsőváros és a jövendő Északi város­rész szennyvizét. A módszerről még csak annyit, hogy a pajzs az ál­tala kivájt földet csillékre rakja. Ezt kis villanymoz­dony szállítja majd a legkö­zelebbi aknához, ahol ki­emelik a vágatból. Vissza­útban a csillék különleges betonelemeket szállítanak, melyekkel a pajzs folyama­tosan kibéleli az alagutat. Ebbe a kör keresztmetszetű alagútba építik be a csator­nát. Az építkezéshez — az indítóaknával együtt — öt aknát kell mélyíteni, ahol éles szögben kanyarodik a pajzs. Az ötödiket már Tar­jánban, ahol majd kieme­lik a berendezést a földből. A jó munkát garantálni lát­szik a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat neve is. Ed­dig hat szennyvízátemelőt építettek már Szegeden — valamenyinél precízen, pon­tosan dolgoztak és határidő­re fejezték be a munkát. Sz. I. Fock Jenő fogadta Wolfgang Rauchfusst Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta Wolf­gang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnök­helyettesét, aki a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság elnökeinek talál­kozója alkalmából tartózko­dik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. * Tegnap délelőtt megkez­dődött dr. Tímár Mátyás és Wolfgang Rauschfuss mi­niszterelnök-hei*(WW.ek, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökei­nek tanácskozása. Az elnöki találkozón más szakemberek bevonásával a két ország gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésének több kérdéséről tárgyalnak. A vajdasági párt­delegáció látogatásai Befejeződtek a magyar gazdasági tárgyalások Pénteken délután Moszk­vában jegyzőkönyv és meg­állapodás aláírásával befeje­ződött a magyar—szovjet kormányközi gazdasági együttműködési bizottságá­nak idei ülésszaka. Az ülés­szak munkájáról hivatalos közleményt adtak ki. A kormányközi bizottság munkájában részt vevő ma­gyar delegációt Vályi Pé­ter, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnök­helyetese, a szovjet delegá­ciót Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese ve­zette. Az ülésszakon megvitatták a gépipar, a vegyipar és az energetikai együttműködés kérdéseit. Ennek során a kormányközi bizottság kü­lönös figyelmet fordított az együttműködés távlati kér­déseire és meghatározta a munkák további irányát. Az autóipari, a szerszám­gépipari és az elektrotechni­kai munkacsoportok előter­jesztették beszámolóikat a területükön folyó szakosítás és kooperáció helyzetéről és javaslatokat tettek az együtt­működés továbbfejlesztésére. Az ülésen meghallgatták az egységes elektronikus szú.­mítógéprendszer kidolgozá­sára létrejött egyezmény teljesítésének menetéről szó­ló beszámolót. Ezen egyez­mény alapján sikeresen dol­goznak a harmadik generá­ciójú- számítógépek egységes sorának fejlesztésén, és gyors ütemben növekednek a kölcsönös szállítások, ame­lyek keretében Magyaror­szág kis, a Szovjetunió pedig nagy elektronikus számító­gépeket szállít. Az egyez­mény teljesítése fontos sze­repet játszik a számítástech­nika elterjesztésében mind­két országban. A tárgyalások során előre­lépés történt a számítástech­nika terén folyó együttmű­ködés elmélyítése irányá­ban: Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, V. D. Kalmikov szovjet rádióipari miniszter aláírták az elekt­ronikus számítógépek gyár­táskooperációjáról szóló egyezményt. Mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban fog­lalkoznak a korszerű köny­nyűépítési szerkezetek kidol­gozásával. A kormányközi bizottság megállapította, hogy nagy lehetőségek van­nak a kooperációra és a kölcsönös szállításokra e te­rületen különösen a könnyű alumíniumszerkezetek Ma­gyarországról a Szovjetunió­ba való szállítása terén. A kormányközi bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország és a Szovjetunió között az áru­forgalom tervszerűen és gyorsan növekszik és a nö­vekedés üteme 1972-ben meghaladta az előző évek növekedési ütemét. A kormányközi bizottság ülése a barátság és a köl­csönös elvtársi megértés szellemében folyt le. Az okmányok aláírása után Mihail Leszecsko és Vályi Péter nyilatkozatában megelégedését fejezte ki a sikeres tárgyalásokról. Képünkön: Higi László, a a gyár munkájáról. Jobbról László, Mirko Csanaüánovic, (Fotó: Zelman Ferenc.) Porcelángyár Igazgatója tájékoztál ja a jugoszláv delegáció tagjait balra: Török József, a vásárhelyi pártbizottság első titkára, Higi a jugoszláv delegáció vezetője. Balról Sajti Imre vásárhelyi ta­nácselnök. Tegnap, pénteken. Mirko turális. Tudományos, Művé- Délután a delegáció elő­Csanadúnovic elvtársnak, a szeti Bizottságának elnöke ször a Divat Kötöttárugyá­JKSZ Elnöksége tagjának, a — dr. Ágoston József elv­Vajdasági Kommunisták társnak, a megyei pártbi­Szövetsége Tartományi Bi­zottsága elnökének vezetésé­vel Csongrád megyében tar­tózkodó jugoszláv pártdele­gáció tagjai — Rózsa Basics elvtársnő, a Szerb Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, Branlco Jovetics elvtárs, a Vajdasá­gi Szocialista Autonóm Tar­tomány Végrehajtó Bizott­ságának alelnöke és Sza­badka Sándor elvtárs, a tar­tományi pártvezetőség Kul­Szokatlan hidrológiai jelenség A Tisza szegedi szakaszán a Maros vize van túlsúlyban A Tiszán a szokásos őszi alacsony vízállás tapasztal­ható, sok helyen negatív ér­tékkel, mínusz szinttel. Egyedüli kivétel a szegedi szakasz, ahol már tíz napja legalább két méterrel maga­sabb a folyó, mint a közép­ső és a felső részeken. Ezzel kapcsolatban dr. Vágás Ist­ván, a műszaki tudományok kandidátusa, az Alsótiszavi­déki Vízügyi Igazgatóság fő­osztályvezetője elmondotta, hogy a szokatlan hidrológiai jelenséget a Maros okozza. A szegedi szakaszon az a rend­kívül érdekes és egyedülál­ló eset következet be, hogy a Tisza-mederben levő víz kétharmad része jelenleg a Marosból származik és csak az ezen felüli a saját erede­tű. A romániai áradás ered­ményeként duzzadt meg a Maros, amelynek tetőző szintje Makó térségében egy méterre közelítette meg a hullámtér partélét. A Tisza folyása a magyar­országi alsó szakaszon las­súbbodott a Maros visszaduz­zasztása következtében, amelynek hatása egészen Csongrádig érződik. A sebes­ségcsökkenés következtében a folyó most lényegesen ma­gasabb vízállással tudja csak szállítani azt a hozamot, amit máskor. Egy másik vízügyi érde­kességgel is szolgált az 1972­es év. A Tisza maximális szintje Szegednél alatta ma­radt minden korábbi eszten­dő úgynevezett nagyvizének, pedig már nyolcvanegy év óta vezetnek erről nyilván­tartást. Ez az év az első, amikor a tetőző magasság még a tavaszi zöldár idején sem érte el a háromszáz cen­timétert. Most már minden valószínűség szerint erre nem is kerül sor. tehát kis­vízrekorddal zárul 1972 an­nál is inkább, mert a Maro­son megkezdődött az apadás és Szegednél is „csendesedik" a Tisza. zottság titkárának kíséreté­ben — Hódmezővásárhelyre látogattak. A városi pártbizottságon Török József elvtárs, első titkár és Sajti Imre elvtárs, városi tanácselnök fogadták a vendégeket, akiket tájékoz­tattak a jelentős alföldi vá­ros múltjáról, jelenéről, a szocialista építés során elért eredményekről. Ezt követően a delegáció a megyei pártbizottság kép­viselője és a város vezetői társaságában a FIM Vásár­helyi Porcelángyárába láto­gatott. Itt Higi László igaz­gató elvtárs és Farkas Béla elvtárs, párttitkár fogadta a vendégeket, akiket a gyár vezetője tájékoztatott a he­lyi porcelángyártás kifejlő­déséről, a termelés jelenlegi eredményeiről és gondjairól. A delegáció tagjai ezt kö­vetően a különböző üzemré­szeket keresték fel. A várossal ismerkedés kö­vetkező állomása az Eleimi­rat kereste fel. Itt Minik Géza elvtárs, vállalati fő­könyvelő és Pál János elv­társ, a HÓDIKÖT pártbi­zottságának titkára üdvözöl­te a vendégeket, akik ezt követően megismerkedtek az üzem eredményeivel, párt­életével. Ezután rövid divatbemu­tatóra is sor került. A gyárlátogatást követően megtekintették a Vásárhelyi Hetek alkalmából megnyílt, és a város ipari üzemeinek termékeit bemutató kiállí­tást, melyről igen elismerő­leg nyilatkoztak, majd a Tornyai János Múzeumba látogattak el. A XIX. Vásárhelyi öszi Tárlat megtekintésén és a további programban részt vett Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára is. A kiállítás kalauza dr. Dömötör János elvtárs, mú­zeumigazgató, vásárhelyi or­szággyűlési képviselő volt, szeripari Főiskola Allatte- aki egyben tájékoztatót adott nyésztési Karának meglátó- a delegáció tagjainak a helyi gatása volt. E helyen Korell művészeti életről is. Ferenc igazgatóhelyettes elv­társ — Csatlós Pál párttitkár elvtárs és dr. Hrabovszki Mi­hály elvtárs, a marxista tan­szék vezetője társaságában — fogadta és üdvözölte a Vajdaságból érkezett kedves vendégeket, majd adott rö­vid tájékoztatót A város életével való is­merkedés a Hódmezővásár­helyi Állami Gazdaság fel­keresésével zárult. A vajdasági pártdelegáció ma Szeged életével ismer­kedik, s ezzel befejezi Csongrád megyei program­ját

Next

/
Thumbnails
Contents