Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

PÉNTEK, 1912. OKTÖBER 20. S Meghalt dr. Juiesz Miklós Dr. Julesz Miklós, a Mun- doktorává fogadta, számos ka Érdemrend arany fokoza- hazai és külföldi tudományos tával kitüntetett, Kossuth-dí- társaság tagjai sorába vá­jas, Kiváló orvos, egyetemi lasztotta. tanár, az I. számú belgyó- Lankadatlan szorgalma, az gyaszati klinika igazgatója, a Pmberek iránti szeretete ma­Magyar Tudományos Akade- gával ra„adta munkatársait, mia levelező tagja, életenek Vezetésével intézetének szá­bS. eveben oktober 18-án, mos tagja szerzett tudomá­szerdan meghalt. Elhunyta- nyos fokozatot. Gyógyító­val pótolhatatlan veszteség munkáját széles körű, kor­erte az egész magyar orvos- szerű szaktudás. a betegek tudományt iránti 6szinte emberség jel­Különleges képességei már lemezte. Az ifiűság szerete­orvostanhallgató korában te és megbecsülése oktató megmutatkoztak. 1927-ben munkájában jutott kifejezés­nyerte el az orvosi diplomát, re. Előadásaira nagy gond­Á fasizmus éveiben számta- dal készült. Sokoldalú egvé­lanszor tanújelét adta em­beri nagyságának. Deportá­lásban eltöltött szenvedéseit megrázó regényben örökítet­te meg, halála előtt néhány nlsége, orvosi magatartása és tudása vonzotta hallgatóit. Az ellenforradalom után a SZOTE első kommunista professzora. 1962-től az egye hónappal. A felszabadulás temi.'mald1966-tól a Csöng­adta meg számára is az iga­zi kibontakozás lehetőségét. rád megyei pártbizottságnak is ta°ia. Az egyetemi párt­A budapesti I. számú beikli- vé^Pha^Wrot;sá„ban lu_ nikán dolgozott, maid 1958­tól a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem II. számú bel­kiinikájának. 1959 óta pedig domáovuo1'ttkai káröZsokkel foglalkozott. Intézetvezető­ként a kommunista oktatók egész sorát segítette a tudo­I. számú belklinikájának mánvos fokozatok megszer­tanszékvezető egyetemi ta- ősében, példát mutatva ta­nara- nártársainak, akiket hason­Az eltelt évtized alatt Sze- ló tevékenységre serkentett, geden iskolát teremtett. A Munkássága nagyszerű pét­vezetése alatt álló klinikán a belgyógyászat számos te­rületét virágoztatta fel. A belsőelválasztású mirigyek dája a kommunista, a szocia­lista társadalmi rendszer építésében aktívan résztvevő, kiemelkedő tudományos te­tárgykörében a betegágytól vékenységet végző szaksm­kiinduló és oda visszatérő berek nevelésének, képzésé­kutatómunkájának eredmé- nek. Tevékenysége megsze­nyeiről beszámoló számos mélyesítette a másokat se­közleményével és monográ- gítő, nevelő és példamuta­fiáival hazai és nemzetközi tó kommunista vezetőt, elismerést szerzett. A Hal- Emlékét tisztelettel meg­le-Wittenbergl Egyetem dísz- őrzi az utókor. SZ6H- ; 75 éyes a Tömörkény Gimnázium száltitmányoh Az idén Magyarországra 1 millió 635 ezer tonna kősze­net és 500 ezer tonna briket­tek küldenek a legnagyobb szénszállító partnerek: Cseh­szlovákia. Lengyelország, a Szovjetunió és az NDK. A teljes évi import szénmeny­nyiségnek 75 százaléka már a hazai raktárakban van. A Lienimpecs Külkereskedelmi Vállalat legnagyobb gondja most az, hogy a raktározási nehézségekkel küzdő hazai lüzel ^kereskedelemnek meg­felelő ütemben, s csak a kért mennyiséget szállítsa. Megkezdődött Tiszatái-est Vásárhelyen Négy íróvendége volt an­nak az irodalmi estnek, amelvet a vásárhelyi hetek keretében 6zerdán rendeztek a zeneiskola hangverseny­termében: Csoóri Sándor, Kárász József, Kormos Ist­ván és Simái Mihály, mind­annyian a Tiszatáj munka­társai. Az est főként fiata­lokból álló közönségét Ilia Mihály, a szegedi folyóirat főszerkesztője köszöntötte, maid Öze Lajos színművész, a Nemzeti Színház és Benkő Gyula színművész, a Vígszín­ház tagja olvasott föl az író­vendégek műveiből, illetőleg Veress Miklós verseiből és Annus József novelláiból. A lói sikerült irodalmi esten — székely népdalok előadá­sával — közreműködött Fa­ragó Laura. Az iskolai diákparlament A vitálian — melynek so- ged városi szervezete. Az eseményével kezdődtek meg rán többek között felszólalt ünnepi ülés résztvevőit dr. a szegedi Tömörkény István Kovács Anikó, Török Júlia. Ágoston György egyetemi Gimnázium és Művészeti Dósa Erika. Fórizs Anna és tanár, a Társaság elnöke üd­Szakközépiskola fennállásé- Takács Katalin — az iskola vözölte. majd Hegedús And­nak 75. éves évfordulójára tanulóinak eredményeiről, a rás, a Szegedi Tanárképző rendezett ünnepségek. Jel- KISZ-szervezet társadalmi Főiskola főigazgatója tar­képes is lehet ez a kezdet, kapcsolatairól hallhattunk tott előadást Tömörkény Az iskola diákjainak prob- megfontolt, kritikus és ko- művészi világa címmel. Elő­lémái kaptak fórumot a di- moly gondolatokat. Azután ákparlamenten. Azoknak, özönlöttek a kérdések. Olvan .akikért 75 évvel ezelőtt kérdések, melyek közelről megteremtődött az iskola, érintik általában a középis­j azoknak, akiknek tudását 75 kolás diákságot és konkré­léve változatlan lelkesedéssel tan a szegedi Tömörkény .gyarapítják az egymást kö- István Gimnázium és Művé­; vető pedagógusnemzedékek, szeti Szakközépiskola diák­' Az idei, negyedik alka- jait. Az őszinte kérdésekre lommal megrendezésre ke- az iskola igazgatója adott rülő diákparlamentek orszá- őszinte válaszokat. A diák­gos üléseinek témáit a KISZ pariamenti ülés után a részt­KB a diákfiatalok közéleti vevők megkoszorúzták az is­tevékenvségének szellemé- kol« előcsarnokában levő ben hirdette meg. Ez a gon- Lenin- és T ömör kény-port ­dolat állt Ádám Edit ne<*ve- rékat. dikes KISZ-titkár és dr. Diós * József igazgató referátumá­nak középpontjában. Az ön- Tegnap délután a Tömör- tét. Azt a háromnegyed év­képzés, az alkotó munkára kény István Gimnázium és századot, melynek során a és gondolkodásra nevelés, az Művészeti Szakközépiskola történelem viharaiban is aktív közéleti szereplés a di- dísztermében az iskola fenn- pedagógiai műhely tudott ákffatalok legfontosabb állásának 75. éves évfordu- maradni az intézmény. 1897­problémái. melyeknek fóru- lója tiszteletére ünnepi ülést ben, mint állami felsőbb le­ma az iskola, az iskolai kö- tartott a Pedagógiai Társa- , ányiskola jött létre az intéz­zösség. ság Csongrád megyei és Sze- mény, 102 tanulóval, ma pe­Uj vonások a város idegenforgalmában Adatok a szegedi nyárról A városi tanács kereske- sabb, mert a városban meg- Éppen ezért nagy szükség delmi osztályától kaptuk a szálló külföldiek száma gyor- lesz a kemping jövőre meg­jelentést, amely az ünnepi san növekszik. Hiszen amíg nyíló új területére és későb­hetek időszakának kereske- a tavalyi 31 ezerről 37 ezer- bi fejlesztésére is. Az új delmi, vendéglátóipari, ide- re emelkedett a Szegeden kemping, amely — annak f'en'*? , krt7. adásában az iskola névadó­jára. Tömörkény Istvánra emiékezett, szólt a „génius loci", a hely kultuszának erejéről-szelleméről, és vá­zolta Tömörkény írói pályá­jának legfontosabb áTlomá­sait, művészetének máig ha­tó értékeit. A 75. születésnapját ün­neplő oktatási intézmény történetét dr. Diós József igazgató ismertette. 1897— 1972. Ez a két dátum jelzi ennek az iskolának történe­Magyar kamfonfarat 28 országba A mostani tervidőszakban a Hungarocamion Vállalat legfőbb feladatának tekinti a cld magyar külkereskedelem igénveinek kielégítését, emellett a járműnark teljes kihasználása érdekében to­vábbfeílgsztík a devizafuva­rozást is — mondotta dr. . , ... Mezei Gábor a vállalat nak a kortterflbb munka- és a szocialista országokkal a nemzetközi közüti integrá­bővítésére különböző társvállalatokkal való kap­csolatainak fejlesztésére. A közelmúltban elkészült Hungarocamion Vállalat­a igzzrtqtója. csütörtökön a XVTT. kerületi nárt-végre­hal*óbizott«ág 01é«én beszá­molt a remzetközi szállítás továbbfejlesztésének felada­tairól. A magvar kamionok je­üzemszervezésről szóló éves programja. több dig. az 1952-ben felvett Tö­mörkény István nevével fémjelzett iskolában 750-en tanulnak három tagozaton: általános gimnáziumi, zene­művészeti, iparművészeti és egészségügyi szakközépisko­lai tagozaton. Ezek a dátu­mok. ezek a számok önma­gukért beszélnek. Annak a hatalmas fejlődésnek útjel­zői, melyet egy iskola 75 év alatt befutott. A Pedagógiai Társaság ju­bileumi ülésén részt vett dr. Kőszegi Dezsőné Tömörkény Erzsébet, az iskola névadó­jának leánya is. genforgalmi munkáját és az éjszakázó, megszálló hazai ellenére, hogy ismeretlen volt ipari vásár, valamint a ki- vendégek száma, addig a a vendégek előtt —, végig állítások eredményeit összeg- külföldieké 8 ezerről 25 ezer telt házzal működött a sze­zi. A kereskedelem és a fölé nőtt. És amíg a magyar zonban, és vendégeinek 80 vendéglátás adatairól, csak- vendégek általában 2,3 na- százaléka külföldi volt. A úgy, mint a vásár eredmé- pot töltöttek a városban — város összes vendégeinek 21 nyeiről már beszámoltunk valamivel többet mint ta- százaléka szállt meg itt. A lapunkban. Ám tartozunk valy —, addig a külföldiek jövő szempontjából az is még az idegenforgalom ada- szemben a tavalyi 2,15 nap- biztató, hogy a táborhely taival. pal, mindössze 1,65 napig újonnan épülő motelházai . _ , , . maradtak. Mindehhez még nak a szobáit már fűteni is Maguk a számok is a sze- érdemes eg adatot hozzá_ )ehet majd tehat télen is vlftozSfSrodnaf A! tenni: a röszkei a W ^hatnak itt vendégeket üSfteSk^deAn - va^! laki határátkelőhelyek for- végső soron mindenképper is júrüu8 l0-től augusztus |alma is gyorsan novekszilu siker^ek lehet tekintelS az 20-ig - 470 ezer vendig lá- ^^ ünnepi hetek idegenforgal­togatott Szegedre. 10 ezerrel 70 t Jwl "iának eredményeit. Egyre több, mint tavaly. A 10 ez- f, "™epi hetek több vendéget vonz váro­res emelkedés önmagában 1 aV® _víatoknvilvánvalóvá sunkba a szegedi nyár ren­még nem túlságosan sok. Az Az S „TdSmí de,vénysorozata. Hiszen pél­viszont már elgondolkodtató, w turizmus ielSek dául csak az if'úsógi nap°­hogy 1971-ben mindössze 40 Ͱr?nylag ^orT vál SSra k°" több mint 10 ™ ezer vendeg szállt meg a va- J - ** kon több mint 10 ezren vet , „ - , . ... . , , tek részt. A cél az lenne, kell számolni. Mindenekelőtt hogy a lényegében tranzit. rosban az ünnepi hetek ide- , h PCVre több szál- - ""i.-^u, jén a hivatalos szálláshelye- Slvre tosz szük^g iSz. je,llegű idegenforgalmat mi­ken, az idén viszont számuk Lavalv őta nérnTkSn ia^ nél tovóbb a városba" tert" meghaladta a 62 és fél ezret. ^eiv^T „ ^moine suk' Azt azonban nem lehe* . . , . . . . vult a ,h.f5Tt a kemping figyeimen kívül hagyni, hogv Ez az adat már sokkal iz- megnyitásával a fizető-ven- 8%urizmu8 m0zgékonvabbá galmasabb az előzőnél, hi- déglátó szolgálat gyarapodá- vá,ása gvorsula8a vtlág1eien­SZf,'? , ^ehetősen gyors savai és uj kollegmmi férő- S(§ Ez alól Szeged sem le_ változásokra utal. Az összes helyekkel is. Az idén nyáron het kjvétel sót " város vendégek száma nem sokkal a várasban majdnem 5 ezer helvzeténél fogva a tranzit. "S?1ti tu 20- fé,r^uLy VOlt;, ,neT jelleg szinte természetesnek közülük sokkal többen száll- szazzal több. mint tavaly, de tekinthető tak meg a városban. Az itt ez is kevés. Nagy szükség megszálló vendégek viszont van az új szállodára, és mi­aránylag kevesebb időt töl- nél több férőhelyre, töttek Szegeden. A kép meg- Mindez köztudomású. Vi­leoő, netán ellentmondásos- szont az adatok, a változá­nak is tűnhet. Pedig nem az sok tendenciája arra utal. Két. egymást kiegészítő fo- hogy a nyári szezonban egy­lyamatról van szó, melyek re inkább a mozgékonyabb JJjsta" feltehetően megszabják u_ kö- lehetőségeket nyújtó szállást vetkező évek idegenforgal- keresik a vendégek. Ilyen mának sajátosságait. Vagyis: szempontból ideális például a vendégek több időt tölte- a kemping, amely végre az nek a városban azaltal. hogy E5-ös mellett nyílt meg, egyre többen maradnak itt szinte belebotlik az autós éjszakára is, a szállóvendé- turista. A leggyorsabban itt gek viszont valamivel rövi- juthat szálláshoz és innen debb ideig maradnak, mint indulhat a legkönnyebben és régebben. Főként a külföl- leggyorsabban továhb. És az diekre jellemző ez, akik ilyen jellegű száliásfejlesztést rendszerint csupán egy éjsza- még egy adat is támogatja: kát töltenek Szegeden és a turisták fele máris közúton már utaznak tovább. Ez a érkezik, a legtöbben saját tendencia annál is fonto- járművel, és egyéni turisták. Ezzel számolni kell. Olyan szállásokról kell gondoskodni, olyan étkezési és szórakozási lehetőségek­ről. melyekért ha hosszabb időre nem is. de legalább egy vagy két éjszakára Sze­geden marad az átutazó tu­Szávay István I keleti és egv afrikai ország ha .s7á"ít°nak rendszeresen árut. Munkáiuk jelentőségéi mutatia, hogv amíg 1970­ben 287 ezer tonna árut iuttattak el a megrendelők­höz. 1975-ben előrelátható­an 605 ezer tonnát kell el­szá'lítaniok. A tervek szerint 1975 végére megkétszerező­dik a kocsioark is: több mint 800 járművet ál­h'tanak a nemzetközi fuva­rozás szoVálatába. A vállalat — amely a KPM keretében először al­kalmazta hazánkban a kon­téneres szállítást — a követ­kező esztendőkben tovább fejleszti e korszerű, rakodás­mentes áruszállítást. Ma már 14 európai város és Buda­pest kö'ött bonyolítanak le rendszeres gvűjtőforealmat. ŐS 1975 végiig további bét európai és bárom közel-ke­leti várossal építenek ki konténeres gyűjtőláncot. A hamburgi, milánói, te­heráni, rijekai, moszkvai, pozsonyi és tiranai kiren­deltségek mellett tervbe vet­ték újabbak létrehozását nagy forgalmú európai váro­sokban. Ezenkívül a válla­lat nagy erőfeszítéseket tesz II IU8SE8UÜ köxleménye A magyar állategészségügyi szervek a román határ1 mentén, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megye < néhány községében száj- és körömfájás megbetegedést ál­lapítottak meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter a három megye területén a betegség lokalizálása és felszámolása, illetve a jáyvápy megelőzése érdekében szi­gorú hatósági és állatgyógyászati intézkedéseket fogana­tosított A tudomány terjesztői A haladó gondolkodású egyik alapkérdése a dol­magyar értelmiség mindig gozók általános műveltsé­hivatásának tekintette a gének emelése és szakkép­nemzet művelését. Kiemel- zettségének növelése". Eb­kedő érdemeik vannak eb- ben a munkában a TIT-nek ben a tekintetben a Tudó- igen nagy szerepe van. S mányos Ismeretterjesztő mindenek előtt abban, Társulat soraiban tevé- hogy hatékonyabban hozzá­kenykedő tudósoknak, járuljon társadalmunk ma­szakembereknek, kutatók- terialista világnézeti arcú­nak, akik — hivatalos te- Iata formálásához, elsösor­vékenységükön túlmenően ban a tudományok korszerű — nem sajnálják a fárad- eredményeinek terjesztesé­ságot, hogy ellátogassanak vei és népszerűsítésével. S munkás kollektívákhoz, fal- itt nem is elsősorban a to­vakba, a fiatalok szerveze- vábbi mennyiségi gyarapo­teibe, a női közösségekbe, dás az igény — hiszen a hogy tudományos szakmá- TIT Csongrád megyében juk legkorszerűbb ismere- ebben a vonatkozásban is teit terjesszék — népszerű, igen szép eredmenyeket közérthető módon, s ezzel mutathat fel —, hanem a emeljék népünk ismeretei- minőségi követelmények, nek általános színvonalát. Azaz: emelkedjék maga­E munka kapcsán szün- sabb színvonalra és váljék telenül erősödik értelmi- hatékonyabbá a megye tár­ségünk és más dolgozó ré- sadalmában a tudományos tegek kapcsolata, szövetsé- ismeretterjesztés, s kap­ge, egyre több értelmiségi csalódjék jobban az aktuá­kapcsolódik be a társa- lis társadalmi igényekhez, daimi közélet sodrába. Ezt Bár a munkások és az ií­az igényt fogalmazta meg júság körében nem mond­a párt X. kongresszusának hatunk le az előadások és határozata is; „Sokoldalúan a hallgatóság mennyiségi segíteni kell egész értelmi- növeléséről sem. ségünknek. hogy növekvő A társadalmi, valamint akitivitással kapcsolódjon a tudományos-technikai be a politikai és szakmai forradalom műveltebb, a közéletbe, mind teljeseb- tudományban nagyobb jár­ben azonosuljon a szocia- tassággal bíró és a techni­lizmust építő nemzet cél- kához jobban értő, magas jaival. „Nos, a TIT ma szocialista öntudattal ren­tartandó Csongrád megyei delkező embert kíván. Az küldöttértekezletének egyik ilyen társadalmi ember a központi gondolata éppen szocialista építés forr.idal­az lesz, hovvan kellene szé- mi harcában-munkájában lesíteni a TIT keretében is alakul ki De kifonnáiódá­azt az értelmiségi bázist — sához a Tudományos Is­elsősorban a fiatalok köré- meretterjesztő Társulatba bői — amely előmozdítja tömörült szocialista értel­a tudományos ismeretter- miség tevékenysége sem iesztést és további gazdagí- nélkülözhető, tását. A mai szegedi tanácsko­Mert — s itt ismét a X. zás jó alkalom arra, hogy kongresszusra kell hivat- a' tennivalókat megtárgyal­koznunl; — „társadalmunk ják. szocialista fejlődésének Rácz Lajos i

Next

/
Thumbnails
Contents